Tőzsde kezdőknek: 3 szabály, melyet mindig betartok a tőzsdén

Ebben a cikkben pár olyan általános tőzsdei, forex szabályt szedtem össze, amire érdemes figyelni a kereskedés közben, és különösen kezdő tőzsdei kereskedők számára lehet hasznos. Itt is el kell ismételnem, hogy ezek nem a Szent Grál és hasonló jellegű csodamódszerek, de hasznosak lehetnek egy-egy pozíció felvételénél. Illetve én ezeket minden technikánál figyelembe veszem, mert általánosan jó szabályok. Ha pedig éppen egy technikát fejlesztesz, vagy robotot íratsz, ott is hasznát veheted ezeknek a szabályoknak.

Az első szabály: "csak jó fogadást köss!"

Azaz csak olyan fogadást tegyél, ami számodra megfelelő arányban hozz nyereséget a veszteséghez képest, azaz legyen jó R:R arány. Ez az angol Risk és a Reward szóból ered, azaz a kockázat és a hozam arányát mutatja. Az előző hivatkozáson tárgyaltuk a hozam-kockázat számítás részvénypiaci eseteit, és egy kalkulátort is mellékeltem a cikkhez. A fentieket a forex kereskedésben kiegészítettem azzal, hogy a biztos veszteség (stop kiütésekor) arányát vessük összeg a várható nyereséggel. Általános szabály, hogy a várható hozam, amit nálam az első célár jelképez, legyen nagyobb, mint 1:1. Azaz a stop és a célár távolsága minimum 1:1 legyen, de ha nagyobb a várható nyereség, mint a veszteség, akkor az még jobb.

Ez alapesetben így is van, de ez csak egy elméleti dolog. Hiszen a veszteség az fix (a stop elvben behatárolja a veszteségünket), a célár, azaz a várható nyereség pedig egyrészt szubjektív, másrészt pedig kérdéses, hogy eléri-e ezt az árfolyam. Illetve a pozíciómenedzselés is nagyban befolyásolja, hogy a kezdeti, elgondolt RR milyen realizált RR-é válik a kereskedés végén. Így érdemes kicsit statisztikázni, és azt megnézni, hogy mennyi is a tényleges átlagvesztő és a tényleges átlagnyerő aránya a lezárt pozícióknál.

Ennyi kis kitérő után térjünk vissza az eredeti témához. Mindenképp érdemes meghatározni egy olyan minimális R:R-t, ami alatt nem lépünk be a pozícióba. Ezt a legegyszerűbben úgy tudjuk megállapítani, hogy megnézzük az összes vesztőnk milyen arányban van az összes nyerővel, és ezt az arányt használjuk. Ez az a legalacsonyabb érték, aminél beléphetünk a pozícióba.

Egy példa: egy technika statisztikája azt mutatja, hogy a nyerők átlagosan 110 dollárt hoznak, a vesztők átlagosan 80 dollár veszteséget okoznak. Ebből már látható, hogy olyan pozícióba nem akarunk lépni, ahol a célár 0,7x-esnél (110 dollár nyerőre jut 80 dollár vesztő) közelebb van a stophoz képest. Ez a minimális határ, ennél jobb hoz csak nyereséget a stratégiában.

Mielőtt valaki felveti, hogy ez egy nagyon durva közelítés… Igen ez az. Első közelítésnek jó, ezen lehet finomítani, pontosítani. Sőt kell is. De alapnak jó, és nem kell hozzá nagyon sok adatot elemezni. A fontos szabály tehát az, hogy ne köss olyan fogadást, ami neked nem felel meg. A hozam kockázat számításról bővebben itt olvashatsz.

A második szabály: „ne köss rá egy túl közeli erős szintre”

Nagyon sok pénzembe került ez a tapasztalat, és véleményem szerint sok kezdő kereskedő követi el ezt a hibát. Ha ugyanis jelet kap a tőzsdei, forex kereskedő, akkor annak örülni szokott, és igyekszik azt bekötni. Én is így jártam el, és egy csomó pozícióm el is indult jó irányba, majd megfordult, és kiszedte a stopomat. A helyzet ismerős lehet számodra is, nagyon sok kezdő kereskedő találkozik ezzel a problémával. Erre azonban nem az a jó megoldás, hogy alternatív stop technikákat kezdünk el használni (azaz nem használunk stop megbízást). A stop megbízás elhagyásának következményeiről beszéltünk a kockázatkezelés témában.  A stop módosítás helyett, a fent leírt szituációkat elkezdtem újraértékelni, és okot keresni arra, hogy miért is fordulhatott meg az árfolyam éppen ott. Azt tapasztaltam, hogy az ilyen esetekben a mozgás egy jelentős szinten, vagy ahhoz közel fordult. Így be kellett vezetnem a kereskedési stratégiába azt a szabályt, hogy a kötés irányába nem lehet erős szint.

Ezeket figyelem én:

• Azonos és felettes szinten lévő mozgóátlagok (20,50,100,200SMA)
• Lokális csúcsok, völgyek
• Kerek számok
• Hosszútávú fibó szintek
• Erősebb trendvonalak
• FibPivot szintek 1 és 5 perces skalpnál.

Ezenkívül lehet egyéb szinteket is figyelni, amikről azt gondoljuk, hogy ideiglenesen, vagy éppen véglegesen megfogják a mozgást.

Eddig csak az erős szintekről beszéltünk, szabályom második feltétele pedig az „egy túl közeli” szint. Mi számít túl közeli szintnek? Egy egyszerű szabállyal állapítom meg. Az a közeli, amihez, ha oda ér az árfolyam, illetve megközelíti, akkor én még nem tudom a stopot BE (BreakEven pont, azaz nullába tenni) pontba tenni. Ez így elég tág fogalom lett, de pár kiegészítéssel már érthető:

• Közeli, ha a spread 5x-nél közelebb van.
• Közeli, ha a minimális stoptávolságnál -amit a bróker engedélyez- közelebb van
• Közeli, ha 1-2 ATR-nél közelebb van
• Közeli, ha az adott síkon túl közel kerülne az árfolyam értékéhez a stop.
• Közeli, ha úgy gondolom, hogy a várható piaci mozgás olyan lesz, hogy abba a távolságban rángathatják a piacot, és spread-tágítások is előfordulnak.

Vagyis nincs egy olyan varázsszám, amit erre alkalmazni lehet, hanem tapasztalati úton, az adott piaci helyzetnek megfelelően kell megtalálni a „túl közel” értékét. Kapcsolódó téma: Mit érdemes tudnod a támasz ellenállás tőzsde stratégiákról?

A harmadik szabály: "az ötös szabály"

A harmadik szabály, amit érdemes átgondolni, főleg indikátoros technikáknál. Ez az "ötös" szabályom. Az elve egyértelmű és szerintem mindenki egyetért vele: a piac menjen arra, amerre kötni akarok. Illetve talán jobb megfogalmazás az, hogy akkor kötök, ha a piac arra megy, amerre a jelzést kaptam. Ezzel sok tőzsdei kereskedő egyetért, de sok indikátoros belépésnél nem figyelnek arra, hogy a mozgás iránya a kötéskor még az legyen, amit kötünk. Ugyanis elképzelhető, hogy az indikátor jelet ad, de az árfolyam épp korrigál, tehát nem a jel irányába mozog a piac.

Mi is ez az ötös szabály a tőzsdei kereskedésben?

• Csak akkor lépek shortba, ha az előző 5 gyertya alatt van a belépési pontom.
• Csak akkor lépek longba, ha az előző 5 gyertya felett van a belépési pontom.

Ahogy látni nem egy túl bonyolult a szabály, könnyen lehet figyelni a teljesülését a tőzsdén, és minden indikátoros technikához alkalmazható. A programozó sem fogja azt mondani, ha robotot programozunk, hogy ez egy megvalósíthatatlan szabály. Bár én 5 gyertyát figyelek, de ez nem jelenti azt, hogy ez egy csodaszám, csak nekem ennyi vált be. Ha valaki négyet, hatot, hetet figyel, és azt használja hatékonyan, akkor az lesz neki a megfelelő. Azaz ne azon gondolkodjunk, hogy öt vagy nem öt, hanem az elven: a piacra akkor lépek, ha az mozgás iránya egyezik a belépési iránnyal. Ez egy jó szűrési eszköz lehet a kereskedésünkben. Pár képet rakok be, hogy érthetőbb legyen. A képeken egy indikátor adja a jelzést (piros és kék nyilak).

Te is könnyen összegyűjthetsz hasonló szabályokat a tőzsdei és forex kereskedés során. Ehhez arra kell törekedned, hogy folyamatosan naplózd a kereskedésed, majd pedig rendszeresen tekints vissza a kereskedési eredményeidre. Ezzel együtt pedig folyamatosan jegyzetelj. Célszerű a kereskedés során tapasztalt dolgokat, felfedezett összefüggéseket felírni, mivel ezeket akár évek múlva is hasznosítani tudod. Az elmúlt 10 évben 1000 oldal feletti jegyzetet készítettem. Bár ez soknak tűnik, de lebontva évi száz, havi 10 oldal jegyzetet jelent.