Chaikin indikátorok: Chaikin Oszcillátor, Money Flow, Accumulation/Distribution

Cikkünkben Marc Chaikin által kifejlesztett indikátorokat tárgyaljuk meg. Szó lesz a Chaikin oszcillátor, Chaikin Money Flow, Accumulation/Distribution nevű indikátorokról. Megbeszéljük a jelzéseket, kitérünk a forgalmi indikátorok típusaira, és nagyon röviden megbeszéljük a forgalom részvénypiaci jelzéseit, illetve arról is szó lesz, hogy milyen kutatások foglalkoztak a forgalom előrejelző erejével, és ezeknek mi lett az eredménye. Témáink:

• Hogyan igazodj el a több száz indikátor között?
• Forgalom alapú indikátorok megbízhatósága
• Kaufman és Chaikin vizsgálatai
• Marc Chaikin indikátorai
• Accumulation / Distribution (AD) indikátor
• Chaikin Money Flow indikátor
• Chaikin oszcillátor
• Mit jelez a Chaikin oszcillátor?
• Chaikin oszcillátor általános jelzései

Hogyan igazodj el a több száz indikátor között?

Igen, mára már ott tartunk, hogy a különböző tőzsdei, devizapiaci kereskedésben használható indikátorok száma ezer feletti, azonban ezek az indikátorok viszonylag jól csoportosíthatók, kategorizálhatók, és a kategóriákon belüli indikátorok tulajdonképpen ugyanazokat a jelzéseket adják. Emiatt pedig nem nyerünk azzal, ha sok-sok indikátort figyelünk, helyette inkább a kategórián belül érdemes kiválasztani a számunkra, a kereskedési stratégiánk számára legmegfelelőbbeket.

A technikai elemzés indikátorait négy csoportra bonthatjuk. Itt találjuk az ún. trendkövető indikátorokat, melyek népszerű képviselői a mozgóátlagok és az MACD indikátor. De a technikai elemzés körébe tartoznak a volatilitást mérő indikátorok, mint az ATR, vagy a bollinger szalag. A harmadik kategóriába a változással egyidőben jelző indikátorok sorolhatók, mint például az RSI, vagy a stochastic. Végül pedig a forgalmi indikátorokat soroljuk a negyedik kategóriában, melynek egyik ismert mutatója az OBV indikátor.

Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a technikai elemzés alá tartozó indikátorok nagy hátránya, hogy nagyrészt csak a részvény árát vizsgálják (kivéve a forgalom indikátorok), és a tőzsdei, devizapiaci árakra számos más tényező is hatással van, nemcsak a múltbeli ár. Emiatt a kereskedők széles köre vizsgál ún. piaci szélességet mérő indikátorokat, mint például a TRIN, TICK, ABI stb. indikátorok. De ezen kívül vannak úgynevezett market indikátorok, azaz piaci indikátorok, melyek a piac állapotával, a befektetői hangulattal foglalkoznak. Ide tartoznak a különféle hangulat indikátorok (például AAII), de ide sorolhatók az intézményi befektetők, alapkezelők lépéseit követő indikátorokat, ahogy a háziasszonyok, kisbefektetők lépéseit vizsgáló indikátorok, vagy épp a short mutatók is. A fenti rövid körképpel nagy vonalakban összefoglaltuk az indikátorokkal kapcsolatos tudnivalókat, és a hivatkozott oldalakon bővebb információt is találsz az egyes témákkal kapcsolatban. Térjünk rá a mai témánkra, a parabolic SAR indikátorra.

Forgalom alapú indikátorok megbízhatósága

Marc Chaikin által kitalál Chaikin indikátor különlegessége, hogy ellentétben a technikai elemzés alá tartozó indikátorokkal, nem csak a részvény árával, hanem a forgalommal is számol. Márpedig a forgalomnak jelzésértéke van a technikai elemzők szerint, ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy statisztikailag szignifikáns bizonyítékok ezt a véleményt nem támasztják alá teljeskörűen. Igaz, hogy az akadémikus kutatások nem feltétlenül úgy fókuszálnak a forgalom jelzéseire, ahogy a technikai elemzők vizsgálják. A legtöbb statisztikailag szignifikáns kutatásban a következő három vizsgálatra találunk példákat:

• bid-ask spread, forgalom és slipage összefüggései
• részvény napi forgalma és a részvényopciók közötti forgalmi különbség
• napi kereskedési forgalom és az árfolyamváltozások összefüggései

 A bid-ask spread vizsgálat azért függ össze a forgalommal, mert alacsonyabb kereskedési forgalom nagyobb spreadet, magas kereskedési forgalom kisebb spreadet eredményez, így a kereskedők rejtett költségei (slipage) változhatnak a forgalom függvényében. A napon belüli kereskedési forgalom és az opciós piacon mért kutatások vizsgálatának az a célja, hogy magyarázatot találjanak arra, hogy az opciós árak miért vannak lemaradva a részvényárakhoz képest. A harmadik vizsgálati területen pedig azokat a kutatásokat találjuk, melyek a napi forgalom és az ármozgások közötti összefüggést próbálják kutatni. Ezek a kutatások lehetnek a technikai jelzéseket követők számára a legfontosabbak, melyeket egyébként úgy összegezhetünk, hogy kimutatható, a forgalmi adatok értékes adatokkal szolgálnak. Külön kiemelném Blume, Easley és O’Hara megállapításait (Journal of Finance 177. oldal):

„Where we believe our results are most interesting is in delineating the important roleplayed by volume. In our model, volume provides information in a way distinct fromthat provided by price .... Because the volume statistic is not normally distributed, iftraders condition on volume, they can sort out the information implicit in volumefrom that implicit in price. We have shown that volume plays a role beyond simplybeing a descriptive parameter of the trading process."

A fentieken túl még az OBV indikátort lehetne kiemelni, melynek jelzéseit visszatesztelték statisztikailag szignifikánsan, és melyről kijelenthető, hogy képes bizonyos szintig a jövőbeni hozamot megjósolni, azaz a kereskedők előnyére válhat az alkalmazása. Erről itt beszéltünk.

Mit jelez a forgalom a technikai elemzők szerint?

A forgalom vizsgálatának lassan 100 éves hagyománya van a technikai elemzők körében. Elsőként H.M Gartley fogalmazta meg könyvében (1935 jelent meg, Profits in the Stock Market címmel) a fontosabb szabályokat a forgalommal kapcsolatban:

1) Ha az árak emelkednek:

• Emelkedő forgalom megerősítő, pozitív jelzés
• Csökkenő forgalom megkérdőjelezi az emelkedést

2) Ha az árak csökkennek:

• Emelkedő forgalom megerősítő jelzés
• Csökkenő forgalom megkérdőjelezi az esést

3) Ha az árak az emelkedésben nagy forgalom mellett megállnak, akkor egy lehetséges ellenállás alakult ki a grafikonon.

4) Ha az árak az árfolyamesésben nagy forgalom mellett megállnak, akkor egy lehetséges támasz alakult ki a grafikonon.

A fentiek általános iránymutatásként szolgálnak, és tulajdonképpen azt láthatjuk, hogy az alacsony forgalom megkérdőjelezi a kialakult trendet, formációt. Ehhez azonban tegyük hozzá, hogy Thomas N. Bulkowski által megvizsgált 100 japán gyertya és kb. 40 árfolyamalakzat esetében több olyan alakzatot és japán gyertyát is talált, melyek alacsony forgalom mellett is nyereségesek voltak.

Kaufman és Chaikin vizsgálatai

A forgalom kutatásában végül Kaufman és Chaikin is végzett vizsgálatokat (The Use of Price-Volume Crossover Patterns in Technical Analysis), és így jutunk el tulajdonképpen a Chaikin-féle indikátorokhoz. Chaikin és Kaufman az ún. price-volume crossover grafikonon vizsgálta az ár és a forgalom összefüggéseit. Ezek olyan speciális grafikonok voltak, melynek y tengelyén a részvény ára és az x tengelyen a kereskedési forgalom került feltüntetésre. Az alábbi képen látható, hogyan képezzük az ún. price-volume ábrákat. Vizsgáljuk az árfolyam grafikonon (price-time view) az 1, 2, 3, 4 pontok helyeztét (a részvény árát), majd ugyanezen a pontokon leolvassuk a forgalmat (volume-time view), végül a két adatot egy önálló grafikonon ábrázoljuk úgy, hogy az 1,2,3,4 pontok árértékét az y tengelyre, a hozzájuk tartozó forgalmat az x tengelyen jelöljük. A szaggatott vonal a körbejárási irányt jelöli.

forrás: The Use of Price-Volume Crossover Patterns in Technical Analysis

Kaufman és Chaikin azt is megvizsgálta, hogy a fenti grafikon alapján 5, 10, 15, 20 napra vonatkozó előrejelzések mennyire megbízhatók. Ehhez összesen 24 egyedi price-volume keresztezési ábrát különítettek el, és azt tapasztalták, hogy a 24 esetből számos statisztikailag szignifikáns volt, és javította a részvény vagy árupiaci termék árelőrejelzését. A statisztikailag szignifikáns formációkat az alábbi táblázat foglalja össze.

The Use of Price-Volume Crossover Patterns in Technical Analysis

Marc Chaikin indikátorai

Marc Chaikin három ismert indikátort fejlesztett ki a forgalom vonatkozásában (csak zárójelben jegyezném meg, hogy a bomar-szalag is az ő nevéhez köthető, melyről a bollinger szalag kapcsán beszéltünk). A három forgalmi indikátor egymásra épül, ezért célszerű mindegyikkel megismerkednünk:

1. Accumulation / Distribution (AD) indikátor
2. Chaikin Money Flow (CMF) indikátor
3. Chaikin oscillator

Accumulation / Distribution (AD) indikátor

Chaikin Williams WVAD indikátorát használta fel arra, hogy a forgalommal korrigálja a részvény aznapi kereskedési tartományát. Eszerint az Accumulation / Distribution képlete az alábbi:

AD = Volume × ([close – low] – [high – close]) / (high – low)

A képlet alapján látható, hogy ha a részvény ára a középpont felett zár a nap végén, akkor egy pozitív értéket kapunk (akkumuláció). Ha pedig a részvény árfolyama a középérték alatt zár, akkor negatív értéket kapunk (disztribúció). Az AD indikátor alapelve tehát egyezik az OBV indikátorral, viszont a pozitív, negatív értékek definíciója eltér, hiszen az AD esetében a középponthoz viszonyítunk (OBV esetében az előző napi záráshoz). Chaikin ezzel a képlettel valójában átvette Welles Wilder ún. true range elvét, mely az ATR indikátorban figyelhető meg.

Az AD indikátor jelzéseit tekintve egyezik az OBV indikátor jelzéseivel, és mivel erről itt már részletesen beszéltünk, így erre most nem térünk ki. Az alábbi képen a tradingview árfolyamelemző programban látható az Accumulation / Distribution indikátor, mely ma már a legtöbb árfolyamelemző programban built-in (beépített) indikátor.

A trendekben megfigyelhető akkumulációs és disztribúciós időszakok Richard Wyckoff nevéhez köthetők. Wyckoff módszerének fontos eleme a tőzsdeciklusok megértése. Ugyanis nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a tőzsdei árak változását a kereslet és a kínálat összefüggéseként értelmezze. Ez tehát azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha növekszik a kereslet (vevők), mely felülmúlja a kínálatot (eladók), akkor a részvény ára emelkedik. Fordított eset pedig amikor a kínálat (eladók) növekedése felülmúlja a keresletet (vevők).

Wyckoff kereslet-kínálatban gondolkodott, és brókerként lehetősége volt megfigyelni azokat a kereskedőket, intézményi befektetőket, akik nagy pénzeket mozgattak meg a piacon. Gyakorlatilag az intézményi befektetőket megfigyelve alakított ki tőzsdeciklusok elméletét. Az alábbi képen láthatjuk a Wyckoff-féle tőzsdeciklus rajzát. Bővebben a témáról: Hogyan kereskedj a tőzsdén R. Wyckoff módszerével.

Chaikin Money Flow indikátor

A Chaikin Money Flow (rövidítve CMF) indikátor az Accumulation / Distribution adatait használja fel, abból készít egy oszcillátort, kiküszöbölve az AD és OBV indikátorok hátrányait azaz nem egy zárt tartományban mozognak, nem végeznek oszcilláló mozgást, így nehéz a mélypontokat, csúcsokat azonosítani (ezek jelölik a fordulatot). A Chaikin Money Flow indikátor számítása meglehetősen egyszerű. Összegzi az AD értékét az előző 21 napban, majd ezt az összeget elosztja az előző 21 nap teljes forgalmával. Ezzel pedig az AD indikátort látjuk oszcillátor formában.

A CMF indikátor jelzései:

• Pozitív CMF érték erős piacra, emelkedő trendre utal
• Negatív CMF érték gyenge piacra, csökkenő trendre utal

Lehetséges jelzések:

• Eladási jelzés: ha divergencia mutatkozik az árfolyam és a CMF indikátor között, azaz az árfolyam újabb csúcsra emelkedik, a CMF indikátor nem tud új csúcsra emelkedni.
• Vételi jelzés: Ha divergencia tapasztalható az ár és az indikátor között, azaz az árfolyam új mélypontra esik, de a CMF nem esik új mélypontra (példákat a Chaikin oszcillátor esetében mutatok a divergenciára).

Kitörések/letörések esetén:

• Kitörés esetén meg kell várni, amíg a CMF is megerősíti (pozitív érték) az ellenállás áttörését.
• Letörése esetén várjuk meg, amíg a CMF is megerősíti (negatív lesz) a támasz törését.

Számos további jelzés ismert egyébként a CMF indikátorral kapcsolatban, illetve különböző részvényszűrő alkalmazások is léteznek, melyek meghatározott CMF szintet mutató részvényeket jeleznek számunkra.

Chaikin oszcillátor

Végül pedig elérkeztünk Chaikin harmadik indikátorához, mely az MACD indikátor koncepcióját használja fel. A chaikin oszcillátor esetében ugyanúgy az Accumulation / Distribution (AD) indikátor a bemenő adatunk, de nem az AD indikátor értékét, hanem annak 3 napos exponenciális mozgóátlagát és a 10 napos exponenciális mozgóátlagát használja fel. Chaikin oszcillátor képlete:

Chaikin oszcillátor = (AD indikátor 3 napos EMA) – ( AD indikátor 10 napos EMA)

Az alábbi grafikonon már a chaikin oszcillátor látható.

Mit jelez a Chaikin oszcillátor?

Az indikátor képletében két mozgóátlagot látunk, és két mozgóátlag különbségét szemlélteti az indikátor. Eszerint, ha az oszcillátor értéke nulla, akkor a két mozgóátlag megegyezik. Ez tulajdonképpen egy semleges jelzés. Ha azonban az oszcillátor értéke pozitív, akkor az AD háromnapos átlaga magasabb, mint a 10 napos átlag, azaz forgalom akkumulálódás, felhalmozás figyelhető meg. Ez egyébként a hagyományos ár-mozgóátlagok esetében is vételi jel. Itt pedig a forgalomra felvett mozgóátlagon szintén pozitív jelzés. Ezzel ellentétes jelzést kapunk, ha a chaikin oszcillátor negatív tartományba kerül, hiszen az AD 3 napos átlaga alacsonyabb lesz, mint a 10 napos átlag, azaz disztribúció, a forgalom kivonása figyelhető meg. Ez a klasszikus ár-mozgóátlagok esetében eladási jelzés egyébként.

Az oszcillátor értékének emelkedés jelzi, hogy egyre nagyobb a különbség a rövid AD (3 napos EMA) és a hosszú AD (10 napos) között, azaz egyre nagyobb az akkumuláció. Ezek az extrém helyzetek gyakran összeköthetők fordulattal. Ennek ellentéte, amikor a rövid AD és a hosszú AD között a negatív tartományban van egyre nagyobb különbség. Ezek is extrém helyzetek, melyhez fordulat köthető. A kérdés csak az, hogy hogyan találjuk meg az extrém helyzeteket. Chaikin erre a célra a volatilitást használta, azaz az indikátor átlagának szórása alapján kereste az extrém helyzeteket. Ehhez a 20 napos envelope indikátorral (ez az ún. bomar szalag lásd itt) használta együtt a chaikin oszcillátort.

Ahogy az alábbi képen is látható a chaikin oszcillátor mellett ott van az ún. envelope indikátor (modernebb változata a bollinger szalag) szaggatott vonallal. Azokon a pontokon kapunk jelzést, amikor a chaikin oszcillátor kilép a szalagból, majd visszatér. Tulajdonképpen a szalagra azért van szükség, hogy megtaláljuk a ritka eseményeket, melyek nem jellemzőek a chaikin indikátorra. Ha ezt pontosan meg szeretnéd érteni, akkor a ide kattintva tanulmányozd a "Hogyan működik a bollinger-szalag" című bekezdést.

forrás: The Trader's Book of Volume

Chaikin oszcillátor általános jelzései

A Chaikin által kifejlesztett használati módtól nagyon sok kereskedő eltért (szórás alapú extrém helyzetek), így számos általános jelzés is kapcsolódik az indikátorhoz. Ezek gyakran köthetők a nulla vonal áttöréséhez, ahogy ezt már fentebb is megbeszéltük. Eszerint a nulla fölötti tartományban akkumuláció (forgalom felhalmozódás) figyelhető meg, míg a nulla vonal alatt disztribúció (kivonás). Szintén népszerű felhasználási mód közé tartozik a divergencia keresés, ahogy ezt a CMF esetében is megbeszéltük. Ebben az esetben az extrém helyzetben levő indikátort vizsgáljuk, és összevetjük az árfolyam-trenddel. Az alábbi képen egy tipikus példát láthatunk az ún. bearish divergenciára, azaz az árfolyam emelkedik, új csúcsra fut, de az indikátor csökkenő trendet mutat.

Itt pedig egy bullish divergencia látható, azaz az árfolyam még új mélypontra esik, de az indikátor már emelkedik (divergenciáról bővebben itt)

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a fenti jelzésekre átfogó visszatesztelések, kutatások nincsenek, így maximum csak sejthető a korábbi kutatásokból (lásd fentebb), hogy a forgalom követése többletinformációt hordoz. A forgalom jelzéseinek követésére pedig a chaikin indikátorok vagy más forgalom alapú indikátorok használhatók.