TRIX indikátor: Jelzései, használata, visszatesztelése

Cikkünkben a TRIX indikátor jelzéseivel, használatával foglalkozunk. Megnézzük a TRIX indikátor működési elvét, egy szimuláció, visszatesztelés eredményét is bemutatom, mely a TRIX indikátor jelzéseit veszi alapul. Témáink:

• Hogyan igazodj el a több ezer indikátor között?
• Mit kell tudni a TRIX indikátorról?
• A TRIX indikátor kiszámítása
• A TRIX indikátor jelzései (nulla vonal vizsgálata)
• A TRIX indikátor jelzései (szignál vonal vizsgálata)
• TRIX indikátor szisztematikus visszatesztelése

Hogyan igazodj el a több ezer indikátor között?

Igen, mára már ott tartunk, hogy a kereskedéshez használható indikátorok száma több ezres nagyságrendű, azonban ezek az indikátorok viszonylag jól csoportosíthatók, kategorizálhatók, és a kategóriákon belüli indikátorok tulajdonképpen ugyanazokat a jelzéseket adják. Emiatt pedig nem nyerünk azzal, ha sok-sok indikátort figyelünk, helyette inkább a kategórián belül érdemes kiválasztani a számunkra, a kereskedési stratégiánk számára legmegfelelőbbeket.

A technikai elemzés indikátorait négy csoportra bonthatjuk. Itt találjuk az ún. trendkövető indikátorokat (ide tartozik a TRIX is), melyek népszerű képviselői a mozgóátlagok és az MACD indikátor. De a technikai elemzés körébe tartoznak a volatilitást mérő indikátorok, mint az ATR, vagy a bollinger szalag. A harmadik kategóriába a változással egyidőben jelző indikátorok sorolhatók, mint például az RSI, vagy a stochastic. Végül pedig a forgalmi indikátorokat soroljuk a negyedik kategóriában, melynek egyik ismert mutatója az OBV indikátor.

Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a technikai elemzés alá tartozó indikátorok nagy hátránya, hogy nagyrészt csak a részvény árát vizsgálják (kivéve a forgalom indikátorok), és a tőzsdei, devizapiaci árakra számos más tényező is hatással van, nemcsak a múltbeli ár. Emiatt a kereskedők széles köre vizsgál ún. piaci szélességet mérő indikátorokat, mint például a TRIN, TICK, ABI stb. indikátorok. De ezen kívül vannak úgynevezett market indikátorok, azaz piaci indikátorok, melyek a piac állapotával, a befektetői hangulattal foglalkoznak. Ide tartoznak a különféle sentiment indikátorok (például AAII), de ide sorolhatók az intézményi befektetők, alapkezelők lépéseit követő indikátorokat, ahogy a háziasszonyok, kisebefektetők lépéseit vizsgáló indikátorok, vagy épp a short mutatók is. A fenti rövid körképpel nagyvonalakban összefoglaltuk az indikátorokkal kapcsolatos tudnivalókat, és a hivatkozott oldalakon bővebb információt is találsz az egyes témákkal kapcsolatban. Térjük rá a mai témánkra, a TRIX indikátorra.

Mit kell tudni a TRIX indikátorról?

A TRIX indikátort Jack Hutson a Technical Analysis of Stock and Commodities újság egyik szerkesztője fejlesztette ki még az 1980-as években. Az indikátor a mozgóátlagok jelzéseit segíti feldolgozni a kereskedő számára úgy, hogy az exponenciális mozgóátlagok jelzését három lépésben kisimítja. Innen ered az indikátor neve is, azaz TRIple eXponential”. Mivel a TIRX indikátor bemenő adata kizárólag az instrumentum ára, így az egyszerű árindikátorok közé sorolható be. Ezen a kategórián belül pedig a trendkövető indikátorok közé tartozik, tekintettel arra, hogy az exponenciális mozgóátlagok alapvető jelzéseit követi. Ezek azért fontos információk, mert így tisztában lehetünk az indikátor hátrányaival, azaz az árfolyam vizsgálata önmagában nem elegendő, és a trendkövető indikátorok késve jeleznek, azaz követik a piaci mozgást.

A TRIX indikátor kiszámítása

Ahogy már fentebb utaltam rá, a TRIX indikátor egy háromszorosan kisimított mozgóátlagnak a változását jeleníti meg. Az indikátor periódusideje az esetek többségében 9-30 periódus közötti. Ez napos grafikonon használva azt jelenti, hogy egy 9-30 (gyakori érték a 15) napos exponenciális mozgóátlagot vesszük alapul. Eszerint napos grafikonon a 15 periódusidejű TRIX az alábbiak szerint számítható ki:

1. Single-Smoothed EMA = 15 napos exponenciális mozgóátlag az instrumentum záróárán számolva.
2. Double-Smoothed EMA = 15 napos exponenciális mozgóátlaga az előző lépésben kiszámolt EMA-nak.
3. Triple-Smoothed EMA = 15 napos exponenciális mozgóátlaga az előző lépésben kiszámolt EMA-nak.
4. TRIX = előző naphoz képest a harmadik lépésben kiszámolt EMA változása

A gyakorlatban tehát úgy néz ki a TRIX kiszámítása, hogy kiszámoljuk 15 napnyi árfolyamadatból (záróár) az exponenciális átlagot. Ezt követően ennek az EMA-nak is számítjuk az exponenciális mozgóátlagát, illetve ez utóbbi exponenciális mozgóátlagnak is kiszámoljuk az exponenciális mozgóátlagát. Végül az egyes napok változásait egy grafikonon szemléltetjük. Tulajdonképpen egy ROC, vagy momentum indikátort kapunk, ahol a bemenő paraméter nem a részvény ára, hanem a háromszorosan kisimított EMA (3. lépés szerinti Triple-smoohted EMA).

Az alábbi képen látható, hogyan tüntetni el a piaci zajt a TRIX. Itt a Tirple smooth alatt láthatjuk harmadik lépésben előállított EMA-t, és a TRIX ennek az indikátornak a változását jeleníti meg. Eszerint a nulla fölötti érték a Triple smooth indikátor emelkedését, a nulla alatti érték a csökkenését jelenti.

forrás: stockcharts.com

Az alábbi képen már a TRIX indikátor látható, mely a nulla vonal körül oszcillál.

A TRIX indikátor jelzései (nulla vonal vizsgálata)

A TRIX indikátorhoz több jelzést is társítanak a kereskedők. A legismertebb a nulla vonalhoz kötött jelzés. Eszerint ha a TRIX indikátor felfelé haladva elmetszi a nulla vonalat, vételi jelet kapunk. Ha pedig a TRIX a nulla vonal alá esik, akkor eladási jelzés érkezik. Az alábbi képen láthatunk egy-egy példát a vételi és eladási jelzésre. Ezek egyúttal jól rámutatnak a TRIX hátrányára is, azaz a trendkövető indikátorok késve adnak jelet.

A fentiek miatt a nullavonal jelzéseinek követését gyakran kapcsolják össze a tőzsdei kereskedők az árfolyamon megfigyelhető támaszok, ellenállások áttörésével. Ebben az esetben a két jelzést együttesen követeljük meg. Az alábbi képen egy ellenállás áttörésével együtt érkezik a TRIX jelzése.

A TRIX indikátor jelzései (szignál vonal vizsgálata)

A TRIX indikátor másik használati módjában nem a nulla vonalat vizsgáljuk, hanem a szignálvonalat. A módszer egyezik az MACD indikátornál tárgyaltakkal, azaz a TRIX indikátornak kiszámoljuk a mozgóátlagát (példánkban 9 periódusú), és ehhez kötjük a jelzéseket. Lehetséges esetek:

• Ha a TRIX indikátor (piros) alulról haladva elmetszi a mozgóátlagát (kék), akkor vételi jelet kapunk.
• Ha a TRIX indikátor (piros) felülről lefelé haladva elmetszi a mozgóátlagát (kék), akkor eladási jelzés érkezik.

Arra is láthatunk példákat, hogy a kereskedők a szignál jeleket és a nulla vonal adta jeleket kombinálják, illetve a szignál vonal jelzései is összekapcsolhatók trendelméleti szempontokkal.

TRIX indikátor szisztematikus visszatesztelése

Mivel a TRIX indikátor alapja egy mozgóátlag, így várhatóan hasonló problémákkal találkozhatunk a használata során, mint a mozgóátlagok esetében. Emiatt érdemes lehet a következő cikket tanulmányozni: 29 kutatás összegzése a mozgóátlag tőzsdestratégiákról

Az alábbiakban pedig beszámolok a TRIX indikátor szisztematikus visszateszteléséről. Ebben a kutatásban a TRIX következő szabályai szerint kereskedtek:

• Vételi pozíciót nyitunk, ha a TRIX indikátor (10-es periódus) a nulla vonalat elmetszi, és pozitív tartományba kerül. A long ügyletet addig tartjuk, amíg a TRIX a nulla vonal felett van.
• Short pozíciót nyitunk, ha a TRIX indikátor a nulla vonalat lefelé haladva elmetszi, azaz negatív tartományba kerül. A short ügyletet addig tartjuk, amíg a TRIX értéke negatív.

Az alábbi grafikonon különböző devizapárokon látjuk a stratégia eredményét. Egy-egy devizapáron kb. 1000 kötés történt.

forrás: The Book of Back-tests, Trading Objectively

Sajnos a fenti grafikonon is jól látható, hogy a TRIX indikátor jelzéseinek szisztematikus követése nem jövedelmező. Egyes párokon többlethozamot hoz, másokon ez a többlethozam elveszik. Ha alaposan megvizsgáljuk a TRIX jelzéseit egy grafikonon, akkor az okokra is rájöhetünk. A legnagyobb probléma a TRIX indikátorral, hogy túlságosan kiszűri a kereskedési zajt, a túl sok finomítás, simítás pedig késői jelzésekhez vezet, azaz a trend közepe után lépünk pozícióba (legalábbis a nulla vonal áttörését követő jelzés esetén). Ez a módszer akkor hoz jó eredményt, ha határozott, hosszan tartó trendek alakulnak ki, amely a devizapiacon ritka, de egyedi részvények esetében is (Welles Wilder becslése alapján) csak az esetek 30 százalékában figyelhető meg erős trend.