befektetési alap

Befektetési alapok: pénzpiaci, kötvény-, részvény-, és ingatlanalap

A következőkben segítséget nyújtunk a befektetési alapokat illetően, ám elsőként is foglalkozzunk külön-külön a befektetési alapokkal. A különféle befektetési alapok mindegyike más és más helyre fekteti be a Befektetők megtakarításait. A befektetési alapokat négy nagyobb csoport szerint kategorizálhatjuk. Eszerint létezik pénzpiaci, kötvény-, részvény-, és ingatlanalap.

A befektetőnek természetesen jogában áll tudni, hogy mégis hová kerül az általa befektetett pénzösszeg. Ami biztos, hogy ezek részvényekbe, kötvényekbe, bankbetétekbe és az egyéb más befektetési alapok jegyeibe kerülhetnek.

A befektetőknek némiképp biztonságot jelenthet, hogy valamennyi befektetési alap rendelkezik ún. vagyonkezelési szabályzattal, amelyek rögzítik, hogy az egyes befektetési alapok mely elvek szerint és hogyan járhatnak el a befektetők pénzének kezelését illetően.

A befektetőnek minden esetben meg kell vizsgálnia, hogy az adott befektetési alap vagyonkezelő nyilatkozatában vajon engedélyezett-e a spekulatív befektetési elvek gyakorlása. A spekuláció automatikusan mindig egy magas kockázatú gazdasági ügyletnek nevezhető, amelyet egyértelműen a minél magasabb nyereségvágy vezérel. A spekulatív befektetők nagyot bukhatnak, hiszen gyorsan akarnak sok pénzt nagy kockázat mellett elérni.

Ám a Befektetőnek nem csak ennyi a dolga a befektetési alap kiválasztása előtt. Meg kell ugyanis vizsgálnia, hogy van-e lehetősége az alapkezelőnek tőkeáttételes befektetésekre, nyithat-e a piacon short pozíciót? Igaz, hogy ezek a befektetési lehetőségek meglehetősen kockázatosak, ezért ha ilyen alapba helyezi megtakarítását, akkor számíthat a befektetési jegy árfolyamának folyamatos és hektikus ingadozására. Ebben az esetben kiemelkedően magas hozammal számolhat, de ennek megfelelően a kockázat is jóval magasabb lesz. Ha ezzel megvan, vegye sorra a felmerülő költségeit.

Bankonként és befektetési alaponként eltérőek a különböző címszóval levonásra kerülő díjak és költségek. Ilyen „egyéb” és „plusz” kategóriába tartozható díj például az eladási jutalék, a vételi jutalék, a számlavezetési díj, a sikerdíj vagy a visszaváltási jutalék. Ezeket díjakat mindig figyelembe kell vennie, hiszen a sok apró díj és többlet költség miből, ha nem az Ön nyereségéből kerülne levonásra a befektetett összeg nagyságának függvényében? A befektetési jegyek annyiban különbözőek, hogy azoknál a vételi és eladási jutalékokat a legtöbb esetben a befektetett összeg mértékétől függetlenül határozzák meg.

Befektetési alapokkal kapcsolatos cikkeink:

Befektetési alap kiválasztása

Befektetési alapok a gyakorlatban 1.

Befektetési alapok a gyakorlatban 2.

Garantált befektetési alapok buktatói

Életbiztosítás vagy befektetési alap? 1.rész

Életbiztosítás vagy befektetési alap?2.rész