befektetési jegy
Befektetési jegy: az értékpapírok egyik fajtája
A befektetési jegy (angol nevén Investment unit) olyan értékpapír, amely törvényi szabályozás keretén belül átruházható bármelyik félre. Hazánkban jelenleg a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény szabályozza, hogy a befektetési alap nevében (annak javára és terhére) milyen meghatározott módon, milyen kötelező érvényű alakszerűséggel és melyek azok a vagyoni és egyéb jogok, amely átruházhatóak a másik félre. A befektetési jegyek tulajdonosai gyakorlatilag megegyeznek az alapkezelő tulajdonosával, hiszen a befektetési jegynek minden esetben tartalmaznia kell, hogy milyen befektetési alapról van szó, valamint szükséges továbbá még ezen szerepeltetni a befektetési jegyen a sorozat-megjelölését is.
Abefektetési alapoknak több fajtáját is meg tudjuk különböztetni egymástól. Ezek a következők: vannak zárt- és nyílt végű befektetési alapok. Típusuk szerint elkülönítjük a nyilvános vagy zártkörű befektetési alapokat. A megfelelő fajták és típusok után nézzük tovább, hogy mely adatokat, információkat fontos még továbbá feltüntetnünk a befektetési jegyünkön. Rajta kell tehát lennie a befektetési jegy tényleges értékének, tehát a névértéknek; az értékpapír kódjának és sorszámának; a tulajdonos nevének és az őt megillető jogainak, amelyek korábban már a befektetési alap kezelési szabályzatában is rögzítésre kerültek.
Fel kell tüntetni a kibocsátás pontos dátumát, az alap kezelését végző befektetési alapkezelő cégnevét és székhelyét, és végül ott kell szerepelnie a befektetési jegyen az alap kezelését végző alapkezelő cégszerű aláírásának is. A befektetési jegy a befektetési alap vagyonának egy egységét jelképezi. Ha valaki befektetési alapot szeretne vásárolni, akkor egy közvetítőn (például brókercégen, bankon vagy egy ügynökön keresztül) befektetési jegyet vásárol, amely által a befektető az alap résztulajdonosává válik.
A befektetési jegyek is rendelkeznek természetesen árfolyammal, amelyben az ún. NAV az egy jegyre (tehát az egy befektetési alap egységére) jutó nettó eszközértéket jelenti. Ezen az adott árfolyamon vásárolhatók és visszaválthatók a befektetési jegyek.
Magyar viszonyok között a befektetési jegyek elterjedését például a jelentős adókedvezmények segítették elő. Aki befektetési jeggyel rendelkezik, az jogosult a nyereség rá eső részérének birtokba vételére, tehát neki hozama származhat a befektetési jegyből; a befektetési alap megszűnése esetén pedig a likvidációs hányadra (az egy jegyre jutó nettó eszközértékre) tarthat jogot.
Oldalunkon az alábbi befektetési jegyekkel kapcsolatos cikkeket tekintheti meg:
Befektetési jegyek kiválasztása
Befektetési jegyek a gyakorlatban 1.
Oktatóanyagaink megnyitásához kattintson az alábbi képre















