Befektetés kezdőknek: Hogyan kerüld el a tipikus befektetési hibákat

Cikkünkben arról fogunk beszélni, hogyan célszerű a befektetésekhez viszonyulnunk, milyen hibákat követhetünk el befektetőként, melyek miatt a befektetésünk egy részét elveszítjük, vagy elesünk a jobb befektetési lehetőségektől. Szó lesz arról, hogy az átlagos befektető tájékozatlansága hogyan csökkenti jelentősen hosszú évek alatt a befektetési egyenlegét. Azokat a tipikus hibákat is megbeszéljük, melyek elkerülésével javíthatunk a befektetési portfóliónkon. A leírtak nagyrészt az általam, az elmúlt 15 évben tapasztalat eseteken alapulnak. Sajnos nagyon sokan tájékozatlanok a pénzügyek és a befektetések területén, így ezzel a cikkel is próbálok segítséget nyújtani, hogy mire figyelj, milyen hibákat ne kövess el a pénzügyeid során. Témáink:

  • Számoljunk le az irreális hozam elvárásokkal
  • Fogad el a hozam-kockázat összefüggését
  • Hogyan optimalizáld a befektetéseket
  • Hogyan érhetsz el magasabb hozamot a befektetésekkel?
  • Hogyan csökkenthető a részvénybefektetés kockázata?
  • Időzítés, mint kockázatcsökkentés
  • 8 befektetési hiba, tévhit
  • Nincs szükségem befektetési ismeretekre: tanácsadóm, brókerem van, elemzésekre hagyatkozok

Befektetések alapjai: Számoljunk le az irreális hozam elvárásokkal

A befektetési hibák gyakran erednek az irreális hozam elvárásokból, azaz reklámokban, hírekben gyakran látunk magas hozamokat, melyeket általánosítunk, és úgy gondoljuk, hogy ezek rendszeresen, hossztávon elérhető hozamok. Vegyük azonban figyelembe, hogy amit látunk, sokszor csak egy-egy rövid időszakból kiragadott példa, és hosszútávon valószínűleg sokkal rosszabb lesz az elérhető hozam. Általánosságban azt lehetne mondani, hogy az alacsony, közepes kockázatú befektetéseknek évi egy számjegyű hozama (<10%). Minden, ami ennél magasabb hozam, már kockázatosnak tekinthető. A kockázat azt jelenti, hogy a befektetett összeg egy részét, vagy akár a teljeset elveszítjük. Sajnos ez alól a szabály alól nincs kivétel, azaz nincs biztonságos és magas hozamú befektetés egyszerre. Annak ellenére, hogy sokan elhiszik, hogy ez lehetséges. Azért, hogy a hosszútávon elérhető hozamokkal tisztában legyél, nézd meg az alábbi táblázatot.

befektetési hozamok

Kép forrása: awealthofcommonsense.com

Azt láthatod a fenti táblázatban, hogy a különböző befektetési formákkal (Stocks = részvények, Bonds = kötvények, Cash = dollár tartása, Housing = ingatlan) milyen átlagos éves hozamokat lehetett elérni hosszútávon. Ezt a táblázat utolsó oszlopa mutatja (1928-2013). Az adatok közel 100 évet ölelnek fel, és egy olyan gazdaságról beszélünk (Egyesült Államok), mely ezen időszak alatt folyamatosan fejlődött. Az egyes évtizedekben is láthatod az elérhető hozamokat. Az is jól látszik, hogy egyes befektetési eszközök esetében akár egy évtized alatt sem ért el hozamot a befektető. Például 2000-es években a részvényeken az évesített hozam -1% volt, ami nem meglepő, hiszen abban az évtizedben két válságra is sor került: dotkom lufi, és a 2008-2009-es gazdasági válság.  Az ingatlan befektetésekhez annyit fűznék hozzá, hogy az ingatlan bérleti díjakat nem veszi figyelembe ez a táblázat, csak az ingatlan érték növekedését.

 
 

Ezek után felmerülhet benned a kérdés, hogy miért van akkor az, hogy egyes befektetési alapok, hedge fundok a fentieknél sokkal jobb eredményeket tudnak elérni. Bizonyára te is találkoztál már olyan befektetési alapokkal, melyek az utóbbi években a fentieknél jóval nagyobb hozamot hoztak, például 30-40%-os éves hozamokkal is találkoztatunk. Ugyanakkor vegyük figyelembe, hogy ezeket a hozamokat csak rövid távon érték el ezek a befektetési alapok. Ha nagyon sok befektetési alapot vizsgálunk meg, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a többségük hosszútávon a fenti hozamokat sem tudja felülmúlni az aktív vagyonkezeléssel.

Egy, az amerikai piacon elvégzett vizsgálat azt mutatta ki, hogy a tíz éves múltbeli eredmények alapján legjobbnak vélt befektetési alapoknak mindössze csak a harmada nyújtott jó teljesítményt a következő 10 évben. A vizsgálatot 1983-1993, illetve azt követően 1993-2003 között végezték. Ha a fenti adatból indulunk ki, akkor 33% az esélye annak, hogy megtaláljuk a befektetési alap hozama alapján a legjobb teljesítményt nyújtó befektetési alapot, az esetek többségében pedig olyan befektetési alapba fogjuk fektetni a pénzünket, amelyek nem lesznek képesek a jövőben is jó eredményeket, magas hozamot hozni. A témáról bővebben itt olvashatsz.

A fentiekkel tehát csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a befektetések területén nincs magas hozam magas kockázat nélkül. Ha ezt el tudod fogadni, akkor egészen másként fogsz a befektetésekhez hozzáállni. A következő bekezdésben elmondom, hogy miért érdemes megváltoztatnod a szemléletedet.

Befektetés alapjai: Fogad el a hozam-kockázat összefüggését

Tanfolyami hallgatóimnak nagyon sokszor megemlítem a hozam kockázat összegfüggést. Amint a hozam-kockázat összefüggést elfogadjunk, számos döntésünkben érvényesíteni tudjuk. Egyrészt tisztában leszünk azzal, hogy minden egyes százalék többlethozam növelni fogja a kockázatot, így a befektetési lehetőségeket sem a múltbeli hozamuk alapján ítéljük majd meg, hanem a befektetési eszközre jellemző hosszútávú átlaghozam alapján (lásd fenti táblázat). Ezen felül alkalmazni tudjuk a kockázatra jutó többlet hozam összefüggést, amit a Sharpe-rátával, vagy a Sortino-rátával mérhetünk. Nem bonyolult a használatuk, az alábbi hivatkozásokon ismerheted meg ezeket a mutatókat. A legtöbb befektetési eszköz esetében közlik a fenti mutatókat, így nagy segítség lehet a befektetési döntés meghozatalában:

További előny a hozam-kockázat összefüggés elfogadásának, hogy a jövőben nem tudnak átverni minket. Nem fogunk magas hozamot ígérő piramis játékokba pénzt befizetni, nem fogunk számlát kezeltetni offshore országokban bejegyzett cégekkel, nem vásárolunk minden megtakarításunkon kriptovalutákat, mert tudjuk, hogy a magas hozam, csak magas kockázattal érhető el.

Továbbá, amit tudatosul bennünk, hogy a magas hozam nem "jár" az átlagos befektetés után, oda fogunk figyelni a költségekre is. Mivel a hozamot nem tudjuk a kockázat növelése nélkül növelni, de a költségek csökkentésével növekedhet a hozamunk. Mire gondolok itt. Ha például azt látjuk egy befektetési alapnál, hogy az elmúlt 1-2 évben évi 20%-os hozamot hozott, akkor valószínű nem fogunk problémázni azon, hogy az éves alapkezelési díj 2-3%, esetleg egy unit linked életbiztosításban elérhető alap esetén 4%. Mit számít a 3-4%, ha 20% lesz az éves hozam, még így is marad nekünk 16-17%-os éves hozam, gondoljuk...  A gond csak az, hogy hosszútávon nem lesz 20%-os az éves hozam, helyette inkább 9% lesz a hosszútávú hozam. Ebből ha levonjuk a 3-4%-os alapkezelési díjat, akkor pedig 5-6%-ot fogunk kapni. Amennyiben elfogadjunk, hogy egy-egy eszközzel milyen hosszútávú átlagos hozamokat lehet elérni (lásd fenti táblázat) már csak egy fontos dolgunk lesz: a költségek csökkentése. A befektetési piacon pedig ugyanazt a terméket meg lehet venni 0,5%-os alapkezelési díj mellett, és megvehetjük 3%-os alapkezelési díj mellett is. Megmutatom neked az alábbi grafikonon, hogy milyen jelentősége van hosszútávon annak, ha 1-2%-ot megspórolsz.

A piros oszlopok egy olyan befektetési alap éves költségeit mutatják, melynél az éves alapkezelési díj 0,11%, míg a szürke oszlopok mutatják egy 0,62%-os befektetési alap éves alapkezelési költségeit összesítve 10, 20, 30 éves időtávon 10.000 dollár befektetése esetén. A feltételezett hozam évi 6%.

(kép forrása: vanguard.com)

A fenti képen azt láthatjuk, hogy az alapkezelési költségekben egy minimálisnak mondható (0,62%-0,11% = 0,51%) fél százalékos eltérés milyen költség növekedést jelent. Ha 10.000 dollárt fektetünk be 10 éves távra, feltételezett 6%-os hozam mellett, akkor 10 év múlva 885 dolláros különbség lesz az egyenlegében a két befektetőnek. Értelemszerűen a 0,11%-os befektetés előnyére. 30 éves időtávnál már 7911 dollár lesz a különbség, ami már jelentős összegnek mondható, annak ellenére, hogy mindössze 0,51% a költségekben a különbség.

Befektetés kezdőknek: Hogyan optimalizáld a befektetéseket

A fentiek után eljutottunk oda, hogy tudjuk mi a fontos, milyen szempontokra kell odafigyelnünk a befektetések területén. A következő lépés az lenne, hogy ismerjük meg a különböző befektetési eszközök sajátosságait, kockázatait, költségeket. Tájékozódjunk az olyan népszerű befektetések működéséről, költségeiről, mint a befektetési alapok, ETF alapok, Életbiztosítások, állampapírok. Ezekre a témákra nem térnék ki, de a következő hivatkozások alatt fontos információkat találsz a fenti befektetési termékekről:

A fentiek után beszéljük meg azt is, hogyan érhetsz el magasabb hozamot.

Hogyan érhetsz el magasabb hozamot a befektetésekkel?

A fentiekből körvonalazódhat az olvasó számára, hogy a befektetések kockázatával együtt a hozam is növekedhet, azaz a bankbetét, kötvény, ingatlan, részvény skálán a bankbetét tekinthető a legkisebb kockázatú és hozamú, és a részvény a legnagyobb hozamú és egyúttal legnagyobb kockázatú befektetésnek. Ugyanakkor a hosszú táv némiképp megváltoztatja a fenti helyzetet, ugyanis a hosszú távú befektetés során a kötvények kockázata is megnövekszik (például az Egyesült Államokban a maximális visszaesés 61% volt a 10 éves lejáratú kötvényen részletek itt), a bankbetétek kockázatát pedig az infláció okozza, azaz az alacsony, vagy negatív reálhozam miatt hosszú távon elveszíti vásárlóértékét (itt beszéltünk erről). Ezzel szemben a részvények tartásának kockázatát csökkentheti bizonyos szintig a hosszú távú tartás. A fentiek miatt a befektetők többsége részvény-kötvény arányban gondolkodik. A kötvény-részvény arány meghatározásának módszereiről itt beszéltünk: Befektetés a 100 - életkor szabály alapján.

Nagyon sok tanácsadó javasolja a fentiek miatt a részvénypiaci befektetést, de itt arra érdemes odafigyelni, hogy a részvénypiaci befektetés mögötti tapasztalatok gyakorlatilag az elmúlt 100 évre nyúlnak vissza, nagyrészt az amerikai tőzsde vonatkozásában. Ez pedig azt jelenti, hogy az utóbbi néhány évszázad legsikeresebb tőzsdei időszakából, és a legsikeresebb gazdaság eredményeiből vetítjük ki a jövőbeni hozamot. Ezzel kapcsolatos problémákat szintén tárgyaltuk, lásd itt: Miért a tőzsde a legjobb befektetés?

 
 

Hogyan csökkenthető a részvénybefektetés kockázata?

Az alábbiakban összegyűjtöttem a legfontosabb tudnivalókat a részvénypiaci befektetések kockázatkezelésével kapcsolatban. Érdemes különbséget tenni az alapvetően passzív befektetés és az aktív, időzítésen alapuló befektetési módszerek között. Mindkét területnek vannak előnyei és hátránya. A passzív befektetés előnyeit és hátrányait itt tárgyaltuk:

 
 

Befektetési módszerek kockázatcsökkentése

A fentiek ellenére természetesen a befektetőnek meg kell próbálnia a befektetési eszközök kockázatának csökkentését. A legismertebb módszerek az alábbiak.

1) Kötvény-részvény arány kialakítása

A részvénypiac kockázatát a befektetők kötvények tartásával fedezik. Minél nagyobb a kötvény rész a portfólión belül, annál kisebb a portfólió kockázata. Ez a legelterjedtebb módszer, azonban a hátrányai közé tartozik, hogy az alacsonyabb kockázatú kötvények jelentősen csökkentik a portfólió hozamát, mivel a kockázat és a hozam között a legtöbbször pozitív a kapcsolat. A módszerről bővebben: Befektetés a 100 - életkor szabály alapján.

2) Rebalancing és a befektetések kockázata

A rebalancing egy olyan technika, melynek segítségével a portfólió kiindulási kötvény-részvény arányát rendszeresen, évente visszaállítjuk a kiindulási arányra. Erre azért van szükség, mert a befektetési időszak alatt ez a kötvény-részvény arány eltolódik. Például ha erőteljesen emelkedik a részvénypiac egy évben, akkor a részvények aránya nőni fog. A rendszeres rebalancing csökkenti a kockázatot, szabályozza a portfóliót úgy, hogy a részvénypiaci emelkedések során kicsit eladunk a részvényekből, és a részvénypiaci visszaesések során pedig elkezdjük venni a részvényeket. Ennek kockázatcsökkentő hatása van, de múltbeli vizsgálatok is azt mutatják, hogy nem mindig, és minden esetben ez a jó megoldás, lásd itt: Befektetési portfólió rebalancing technikája.

3) Diverzifikáció, mint kockázatcsökkentő módszer

Szintén az ismert kockázatcsökkentő módszerek közé tartozik a diverzifikáció, mely a „ne tegyük egy kosárba az összes tojásunkat” népi bölcsességet követi. Ennek lényege, hogy a részvénypiaci, egyedi, vállalati kockázatokat csökkentjük azzal, hogy több különböző részvénybe, részvénypiacba és befektetési termékbe fektetjük a pénzünket. A témáról bővebben:

4) Időzítés, mint kockázatcsökkentés

Számos ún. időzítésen alapuló módszer is létezik, melyek lényege, hogy meghatározott jelzésekre kilépünk a kockázatos eszközökből. Itt azonban érdemes a döntéseinket valamilyen, legalább a múltbeli adatokon bizonyított összefüggésre alapozni. Tehát nem azért adjuk el a részvényeket, mert sokat emelkedett a piac. Például összefüggés van a részvénypiac értékeltsége (CAPE mutatóval mérjük) és az 5,10,20 éves jövőbeni hozam között. Erről itt olvashatsz bővebben. Hasonlóan bizonyított összefüggésnek tekinthető a momentum-anomália, mellyel szintén csökkenthető a kockázat:

8 befektetési hiba, tévhit

8 befektetési hibát, tévhitet, féligazságot tárgyaluk az alábbi előadás során. Megbeszéljük, mit kockáztatsz ezekkel a hibákkal, és azt is megbeszéljük, hogyan kerülheted el ezeket a problémákat. Témáink:

  1. évi fél százaléknak nincs jelentősége..
  2. múltbeli hozamok alapján választok befektetési lehetőséget
  3. részvénypiac hosszútávon = nagy hozam
  4. a kötvények mindig alulteljesítik a részvényeket
  5. a kötvényeken nem lehet reálhozamod
  6. ha jön a válság, a mélyponton fektetek be
  7. szakemberekre bízom a pénzem kezelését
  8. nincs értelme időzíteni
 
 

Nincs szükségem befektetési ismeretekre: tanácsadóm, brókerem van, elemzésekre hagyatkozok

Nagyon sokszor tapasztalom befektetők, tőzsdei kereskedők körében, hogy a tanácsadók, brókerek, elemzők, guruk elemzéseit, tanácsait túlértékelik. Valószínűleg ez onnan fakad, hogy a befektetési, pénzügyi területeket más szakterületekkel azonosnak gondoljuk, azaz azt gondoljuk a jó szakember jól végzi a munkáját. Például, ha egy kőműves hibátlanul megépít egy házat, akkor jó szakember, egy építész, ha megtervez egy házat, akkor jó szakember. A jó elemző, befektetési tanácsadó azonban nem azért lesz jó szakember, mert meg tudja a jövőt jósolni.

Gyakorlatilag a befektetők, kereskedők azt várják el a szakemberektől, hogy a jövőt jósolják meg, pedig belátható, hogy a jövő megjósolhatatlan. Befektetők széles tömege hallgat tehát különböző elemzők, guruk jóslásaira, amelyek valamikor bejönnek, van amikor nem. Egy befektetési tanácsadó, elemző attól lesz jó szakember, ha érti a pénzpiaci, tőkepiaci összefüggéseket, és forgatókönyveket tud készíteni, és ezekhez valószínűségeket is tud rendelni. Ezt követően pedig már a befektető dolga az, hogy az egyes forgatókönyvek szerint döntést hozzon. További feladata lenne a tanácsadónak, elemzőnek, hogy a negatív esetekre is felhívja a figyelmet, és a kockázatkezelésben is segítséget nyújtson. A valóságban azonban a befektetők nem így találkoznak a befektetési tanácsokkal. Egyrészt azért, mert a befektetési tanácsadók nagy része ügynök, közvetítő. Kifejezetten jellemző, hogy fiatal vállalkozók ilyen ügynöki munkával kezdik pályafutásukat, mert az anyagi belépés korlátja alacsony. Ugyanakkor a közvetítők, ügynökök nagyrészt értékesítési ismereteket szereznek, másrészt az életkorukból adódóan nem rendelkeznek pénzügyi, befektetési tapasztalatokkal. Az elmúlt 5-8 évben pedig egy olyan piacon adhattak tanácsod, ahol az árak emelkedtek. Ugyanakkor nem tapasztalták még meg, mint jelent egy válság, mint például a dotkom lufi, vagy a 2008-2009-es válság.  A befektetési, pénzügyi tanácsadás problémáiról a következő bejegyzésben beszéltünk részletesen: Befektetési, pénzügyi tanácsadásról

A tanácsadók mellett ott vannak az újságokban, médiában megszólaló szakértők, guruk. Rájuk sem feltétlenül szerencsés hallgatni. Egyrészt egy részük a szakértőknek nem független, gyakran pozícióból beszélnek. Másrészt, ahogy fentebb is említettem, a guruk is tévednek, méghozzá sokszor. Azonban ők kezelik a kockázatokat, így a tévedések nem érintik a teljes befektetési vagyonukat lényegesen. Ellenben, ha rájuk hallgatunk, és egy-egy ilyen tippre hagyatkozva fektetünk be, akkor nem biztos, hogy a kockázatkezelési technikát is át fogjuk venni. Azaz, amikor a tippet adó téved, mi óriási veszteségbe futunk bele, míg a tipp adója kezelte a kockázatokat, és a vagyonának csak töredékét veszítette le. 

A hírek követéséről, elemzői célárakhoz való viszonyulásunkat bővebben is tárgyaltuk itt:

Az alábbi képen látható táblázatot kb. 12 évvel ezelőtt fotóztam ki egy könyvből, sajnos a könyv címét elfelejtettem, így forrást nem tudok megjelölni. A táblázat azt mutatja, hogy az adott évben az elemzői (Analysts Estimate) és a közgazdászok (Economists  Estimate) várakozásai, előre jelzései mennyire voltak pontosak. Az Acutal Growth oszlopban pedig az adott évben az 500 legnagyobb amerikai vállalat árfolyam növekedés került feltüntetésre. Az oszlopok közötti különbség az elemzők, közgazdászok tévedése.

A fentiek alapján is láthatjuk, hogy a szakmabeliek, szakértők, elemzők is tévednek, azaz hiába várunk tuti tippekre, ilyenek nincsenek. A magas hozamért kockázatot is kell vállalnunk, a kockázatokat pedig kezelni kell (akár diverzifikációval, vagy stop loss megbízásokkal). A fentiekkel zárnám a kicsit hosszúra nyúlt áttekintésemet a befektetők által elkövethető hibákról. A bejegyzésben számos másik tartalomra hivatkoztam, érdemes ezeken tovább menni, mert a befektetési szemléletmód kialakításában sokat segíthetnek.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link