Életbiztosítás vagy befektetési alap? Melyik a jó megoldás? 1. rész. 02.03
Ebben a bejegyzésemben az egyösszegű, befektetési egységhez kötött életbiztosítást (a továbbiakban egyösszegű UL befektetés) és a közvetlen befektetési alapokba történő befektetést (direktalap befektetés) hasonlítom össze.
- Elemzésközpont befektetés blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges














Hozzászólások
Biztosításra feltétlenül szükség van, de erre tökéletesen elegendő egy egyszerű kockázati életbiztosítás.
A befektetéseket ettől én feltétlenül különválasztanám. Egyrészt azért, mert legtöbbször a tanácsadói tevékenység valóban elég gyorsan lenullázódik, másrészt én már hosszú időre (10-20 év) semmiképpen sem kötelezném el magam egy konstrukció mellett sem, túl gyorsan elavulnak, a hozamok (legalábbis saját esetemben) siralmassá váltak ill. válnak. Ráadásul menetközben kiszállni már nem kifizetődő, végig kell vinni akkor is, ha helyette már találnánk sokkal jobbat.
Az adó megspórolására pedig jó lehetőség a TBSZ, és csak 5 évet kell kivárni.
Többszörösen megjárva azt tanácsolom mindenkinek, egy fillért ne költsön UL-re. Kössön sima életbiztosítást ha nyugtalan, a vagyonát meg olyan alapokba fektesse, amiből büntetés nélkül kvázi bármikor kiveheti, és nincs kötelező éves befizetése. 1,75%-os vagyonkezelés rablás, az ügynökök szakmailag képzetlenek, csak a tanfolyamaik anyagát szajkózzák.
Az a tapasztalatom,hogy ilyen - valójában - nincs.Több (3) nagy pénzintézet befektetési alapkezelőjénél helyeztem el nagyobb (?) összeget.Addig volt jó és napi (heti) rendszerességű a kapcsolatunk amíg nem döntöttem a pénzelhelyezés mellett. Utána - mikor az egyes befektetési alapok közötti pénzmozgatás irányáról szerettem volna a szakember véleményét hallani - a csend volt jellemző.
Természetesen mindíg az az alapvető kérdés: a következő időszakban részvény vagy kötvényalapokban legyünk (az elmúlt időszak erőteljes példája mutatja,hogy nem mindegy).Ma már értem - az a fontos,hogy a pénz náluk legyen és ne lehessen felelőssé tenni őket egy balul elsült szakvéleményért.
Minden befektetőnek végsősoron magának meg kell tanulnia ezt a játékot,TÖRŐDNIE kell a pénzével és meg kell fizetni a "tandíjat".
Az,hogy majd a szakember összeállít egy "jó kis" portfóliót,persze mindíg elhangzik.És aztán nem kell hozzányúlni.Na persze - csak el kell tudni viselni,hogy összeesik a pénzed - mondjuk a harmadára.
"De majd az árfolyamok úgyis visszamennek".
Hát ennél én többet várok el a szakembertől.
Persze azért nincs harag (tényleg !).Ő csak a munkáját végzi.
A fizetéséért.
Mind a kettő létjogosult. A lényeg a szakmai tanácson van, hova fektessünk.