Életbiztosítás vagy befektetési alap? Melyik a jó megoldás? 2. rész. 02.12
Folytatjuk az egyösszegű UL befektetés és a közvetlen befektetési alapok összehasonlítását. Az előző héten megbeszéltük a fontosabb jellemzőit a konstrukcióknak, most pedig összehasonlítjuk a befektetési lehetőségeket. (Ha még nem olvasta cikkünk előzményét, kattintson ide, és tekintse meg korábbi bejegyzésünket!) Számítási példánkban arra keressük a választ, hogyan járhatunk jobban, hogyha 1.000.000 Ft-ot szeretnénk befektetni. A vizsgálat során az egyik magyarországi üzletkötő hálózat kedvelt egyösszegű biztosítási termékét hasonlítjuk össze, egy a piacon elérhető direktalap befektetéssel.
A teljes tartalmat csak regisztrált felhasználóként olvashatja el! Kattintson ide, és regisztráljon ingyenesen. Ha már regisztrált olvasója oldalunknak, akkor ide kattintva léphet be! A regisztrációt követően egy 3 órás oktatóanyaggal ajándékozzuk meg!
- Elemzésközpont befektetés blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
A világ összes pénze sem ér semmit, ha fogalmunk sincs, hogyan bánjunk a pénzzel."(Adam Jackson)
Az átlag embernek ez Kinai.Sőt még aki szakembernek tarja magát annak sem könnyű.Pedig vagy így vagy úgy meg kell tanulnunk befektetni.
"Az életben azok a legsikeresebbek, akiké a legjobb információ."
Pénzügyi konstrukciókra gondolok.
Valóban: mindennemű befektetésnek igazán csak közép- illetve hosszútávon van jelentős eredménye. És befektetni valóban kockázatos, de nem csak rövid távon.
Azonban aki nem kockáztat, az nem is nyer. Ez viszont nem jelent egyet azzal, hogy rohanjunk fejjel a falnak, és hogy tegyünk fel mindent egy lapra. A kockázat mértéke "betervezhető".
Aki pedig szeretne befektetni, de nem biztos magában, az kérdezzen bátran.
Kedves Olvasó,
Nekem az a meglátásom tapasztalatból, hogy minden ami részvénnyel kapcsolatos rövid távon kockázatos. (rövid táv alatt értsd 5 éven belül.
Bár ismerni lehet nagy spekulánsokat, de ők valóban spekulálnak és csinálják. A szakértők egy jó része aki tudománynak álcázva próbál okoskodni a tőzsde rövidtávú működéséről elhiteti az emberekkel, hogy "képletekkel és bonyolult függvénnyekkel" megmondható, hogy mikor kell venni és eladni.
Különösen válságos időkben, ill. ilyen változások közepette ami zajlani fog a következő évtizedekben az 1 éven belüli "tőzsdeguruk" nagyjából egy "vak majom" eredményét tudják elérni a tudománykodásukkal.
István
Kedves Trader!
<<<<<<<<
"Itt a biztosító konstrukciójának egyes alapjai mögött különböző alapkezelők állnak, tehát elég munkás egy ilyen portfolio "lekoppintása"."
Én pont azt mondanám, hogy elég szegényes az alapválaszték a legtöbb UL esetében. Nem nagyon láttam olyat, hogy 20 alapnál nagyobb választék lenne.
>>>>>>>
Itt konkrétan arra gondoltam, hogy mondjuk egy adott UL biztosítás egyik alapját a K&H alapkezelő, a másikat az ABN AMRO B.V., a harmadikat a Concorde, stb. kezeli. Egy ugyanilyet elég munkás összerakni saját magadnak, ebben egyetérthetünk, ugye?
Hogy ez lényeges-e az összehasonlításhoz vagy sem, vagy hogy érdemes-e ilyesmiért pénzt adni (mármint a sok alapkezelő összehozásáért és a közöttük történő évi egyszeri ingyenes átcsoportosításért), az már más kérdés.
Üdv: M. Gy.
"Itt a biztosító konstrukciójának egyes alapjai mögött különböző alapkezelők állnak, tehát elég munkás egy ilyen portfolio "lekoppintása"."
Én pont azt mondanám, hogy elég szegényes az alapválaszték a legtöbb UL esetében. Nem nagyon láttam olyat, hogy 20 alapnál nagyobb választék lenne.
Na és akkor még hozzá sem vettem, hogy milyen minőségű alapok? (érdemes ránézni néhánynak a morningstar minősítésére) Sokszor ezen spórol a biztosító.
Én is kérdeznék valamit, miért von a legtöbb biztosító alapkezelési díjat? Nem ők kezelik az alapot, akkor miért?
"Ezen túl az egyes biztosítók szoktak még ösztönözni nagyobb összegű, illetve hosszabb távú befizetésekre. Van biztosító, amely a 6., 10. és 15. év után az éves rendszeres befizetés átlagának 50-100%-át még hozzáteszi a befektetéshez, és van biztosító, amely bizonyos éves díj felett sávos jóváírást alkalmaz, (pl. 800 eFt felett a befizetett összeg 104%-át írja jóvá), ezzel lényegében a vételi-eladási árfolyam 5%-os különbözetét 1%-ra csökkenti. Meg vannak másfélé "praktikák" is, amelyek értéke nem ilyen könnyen számszerűsíthető: az egyik biztosító pl. 20% engedménnyel kínál részvényopciót az ügyfeleinek."
Ezek jó kedvezmények lennének, csak az a gond, hogy a folyamatos díjú befizetések nagyon sokba kerülnek, sok az elvonás. Azt lehet mondani, hogy a folyamatos díjú UL esetében az éves díj 100-180%-át elvonja (egységekben) a biztosító. Ebből azthiszem telik a 6-10-15. év körüli bónuszokra...
A befektetési alapkezelő is tudna ilyen kedvezményt adni, ha az 1-2 éves díjad nagy részét elvonná:)
ez a személyes tapasztalatom a biztosításokkal...
Trader..
Két röpke megjegyzés és egy kérdés az egyébként nagyon hasznos anyaghoz:
- Még inkább árnyalja a képet, ha nem csak az egyösszegű, hanem a rendszeres díjas UL-termékeket is nézzük. Itt a biztosító konstrukciójának egyes alapjai mögött különböző alapkezelők állnak, tehát elég munkás egy ilyen portfolio "lekoppintása".
- Ezen túl az egyes biztosítók szoktak még ösztönözni nagyobb összegű, illetve hosszabb távú befizetésekre. Van biztosító, amely a 6., 10. és 15. év után az éves rendszeres befizetés átlagának 50-100%-át még hozzáteszi a befektetéshez, és van biztosító, amely bizonyos éves díj felett sávos jóváírást alkalmaz, (pl. 800 eFt felett a befizetett összeg 104%-át írja jóvá), ezzel lényegében a vételi-eladási árfolyam 5%-os különbözetét 1%-ra csökkenti. Meg vannak másfélé "praktikák" is, amelyek értéke nem ilyen könnyen számszerűsíthető: az egyik biztosító pl. 20% engedménnyel kínál részvényopciót az ügyfeleinek.
Az alapkezelők is szokták csábítani hasonló módon a befektetőket?