A görög válság és a francia elnökválasztás határozta meg a 14. francia-német kormányülést

Az eurózóna pénzügyi válsága, s azon belül is a görög válság határozta meg a 14. közös francia-német minisztertanácsi ülést, amelyet a francia elnökválasztási kampány közepén a francia államfő és a német kancellár vezetésével hétfőn tartottak Párizsban.

    A kilenc francia és nyolc német miniszter részvételével az Elysée-palotában rendezett közös kormányülést követő sajtótájékoztatójukon a két ország vezetője felszólította Görögországot, hogy "tartsa tiszteletben kötelezettségvállalásait".
    "Nincs más választás, az idő sürget, a tárgyalásokat most már be kell fejezni" - mondta Sarkozy. Merkel jelezte, hogy azt szeretné, ha Görögország az "eurózónában maradna", ugyanakkor leszögezte:  az EU-IMF-megállapodás hiányában Athén nem juthat több pénzügyi segítséghez. A német kancellár arról is beszélt, hogy a görög adósság kamatait egy zárolt számlára kellene utalni annak érdekében, hogy a pénz hosszú távon rendelkezésre álljon.
    Görögország jelenleg egyszerre folytat tárgyalásokat a magánhitelezőivel - elsősorban bankokkal - azért, hogy a náluk lévő görög államadósság egy jelentős részét elengedjék, valamint az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzetközi Valutalapból álló trojkával egy újabb hitelkeretről. Az IMF és az európaiak azonban a megegyezés előfeltételül szabták azt, hogy a bankokkal befejeződjenek a tárgyalások, valamint hogy a görög kormány újabb megszorítási intézkedéseket és reformokat vezessen be. Athénnak márciusig megállapodásra kellene jutnia ahhoz, hogy elkerülje az államcsődöt.
    A német kancellár egyben politikai támogatásáról biztosította Nicolas Sarkozyt "minden szinten, hiszen baráti pártokhoz" tartoznak.
    "Természetes, hogy pártbarátainkat támogatjuk" - fogalmazott Merkel. Emlékeztetett arra, hogy 2009-ben a francia elnök Németországba utazott támogatni őt, amikor ismételten indult a kancellári székért. "Francois Hollande (szocialista) jelölt is elment az SPD kongresszusára" - hívta fel a figyelmet a német kancellár, utalva arra, hogy Sarkozy legfőbb riválisa december elején Berlinben járt. Arra a kérdésre viszont nem válaszolt, hogy hajlandó-e a francia baloldali jelölttel találkozni az elnökválasztási kampány alatt.
    Miután Németországban számos kritika érte a kancellárt amiatt, hogy a pártatlanság elvét semmibe véve nyíltan támogatásáról biztosította Sarkozyt a választási kampányban - aki egyébként hivatalosan még nem jelentette be, hogy újraindul az elnöki székért - Berlin jelezte, hogy Merkel nem a kormány vezetőjeként, hanem a CDU elnökeként tette azt. 
    "Vállalom ezt a barátságot és ezt a bizalmat" - reagált a francia államfő német kollegája támogatására és neve említése nélkül elítélte Hollande azon szándékát, hogy májusi megválasztása esetén újra akarja tárgyalni az eurózóna új pénzügyi paktumát.
    Sarkozy azokra az ellenzéki bírálatokra is válaszolt, amelyek kifogásolták, hogy mostantól a német modellt kívánja követni: "ne féltékenykedjünk, mi abból inspirálódni akarunk" - fogalmazott. A németellenes érzések szításától is óva intette politikai ellenfeleit: "nem szabad olyan érzelmekkel játszani, amelyek olyan időket idéznek, amelyeket nem szeretnénk többé megtapasztalni". 
    A két vezető hasonló tartalmú, a politikai barátságukról szóló televíziós interjúját hétfőn este közvetíti a France2 francia és ZDF német közszolgálati tv-csatorna. 
    A kétoldalú kapcsolatokat illetően Sarkozy és Merkel megerősítették, hogy közös társasági adót szeretnének bevezetni a két országban, hogy ezzel - a francia elnök szavai szerint  - "létrehozzanak egy stabilitási zónát Európában". Egyben figyelmeztették Oroszországot, amiért Kínával együtt vétót emelt az ENSZ Biztonsági Tanácsában a szíriai rezsimet elítélő határozat ellen. Sarkozy bejelentette, hogy hétfő délután telefonon tárgyal a kérdésről Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel, Merkel pedig arra kérte Moszkvát, hogy "mérlegelje (a vétója) következményeit".

(Elemzeskozpont.hu, MTI )