Hogyan teljesít az alapkezelőnk? befektetési alapok értékelése...

A befektetési alapoknak egy befektető portfóliójában óriási a szerepe. Egyrészt kiküszöbölhetjük a vállalat-specifikus kockázatot, hiszen egy jegy megvásárlásával akár több száz vállalatból is tulajdonrészt szerezhetünk, így a diverzifikáció könnyedén megoldható. Másrészt a legtöbb alap esetén az alapkezelő célja, hogy a referenciaindex hozamát felülmúlja (kivéve ETF, hedge fund, stb..), így természetesen nem várhatjuk el ezektől az alapoktól, hogy egy jelentősebb tőkepiaci visszaesés esetén ne zuhanjon a jegyek árfolyama. Az alapkezelőt szigorú szabályok kötik, nem adhatja el az összes részvényt. Nem is ez a célja, hiszen ezek az alapok hosszú távú befektetésekre szolgálnak, így egy 10 éves időtávon ezek az ingadozások kiegyenlítődnek, és az átlagos hozam nagy valószínűséggel meghaladja a bankbetéteken, állampapírokon elérhető hozamot (ennek hátteréről egy korábbi bejegyzésemben talál információt).

Az alapkezelők között is van különbség, hiszen ha jobban körülnézünk a piacon, láthatjuk, hogy a hasonló területen befektető alapok hozama eltérő. Ebből is látszik, hogy nem mindegy, hogy 10 évig milyen alapban tartjuk a pénzüket, hiszen a 10 év alatt a felhalmozott évi pár százalék is óriási árfolyamnyereséget jelenthet. Azért beszélek 10 éves időtávról, mert ha befektetőként egy részvénytúlsúlyos portfóliót állít össze, akkor legalább 10 éves időtávban kell gondolkodnia.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a befektetési alapok nélkül nem tudunk összeállítani egy hatékony, jól diverzifikált portfóliót, így nem árt ha megpróbáljuk összehasonlítani az egyes alapokat. A bejegyzésemben megismertetek néhány mérőszámot, ami segítségére lehet abban, hogy kiderítse, melyik alap teljesíthet jobban a jövőben. Sajnos ezeket a mutatószámokat a magyar alapkezelők legtöbbször nem tüntetik fel a tájékoztatókban, de már az itthoni pénzintézeteknél is rengeteg külföldi alapkezelő érhető el.