Hogyan válasszunk befektetési jegyet a gyakorlatban? 2. rész 08.19.

Ahogy az előző bejegyzésemben jeleztem, a gyakorlatban is végigkövetjük a korábban bemutatott szempontok szerint a befektetési jegyek vizsgálatát. Mielőtt belevetnénk magunkat az elemzésbe, álljunk meg egy pillanatra és gondoljuk át milyen időtávban gondolkodunk. A részvényalapú befektetési jegyeket általában hosszútávra ajánlják, minmális időtáv 5 év. Ebben a bejegyzésben azoknak kívánok útmutatást nyújtani akik ennél rövidebb időre szeretnék befektetni pénzüket, ilyenkor ugyanis az átlagosnál nagyobb a befektetés kockázata, így több mindenre oda kell figyelnünk. A későbbiekben megnézzük azt is, hogy egy hosszútávú befektetés esetén milyen szempontokat célszerű vizsgálni

Az első választásom az OTP Quality alapra esett, így felkerestem az OTP honlapját, hogy letöltsem az alapkezelési szabályzatot. Általában a pénzintézetek honlapján olyan kevés információt tüntetnek fel, hogy érdemes rögtön megkeresni az alapkezelési szabályzatot. Ha nincs fent az interneten, akkor fáradjunk be a pénzintézethez, és kérjük el. Nagyobb összegű befektetés esetén feltétlenül ajánlott az alapkezelési szabályzat megvizsgálása! A Qualtiy esetében egy 90 oldalas tájékoztatót kapunk. Nem kell megijedni, nem lesz szükség minden információra, éppen ezért a tartalomjegyzékkel kezdem. A következő fejezeteket érdemes áttanulmányozni: Befektetési politika, Jelentős kockázati tényezők, Az alapot terhelő díjak és költségek.

A befektetési politika a legfontosabb rész. (Bármilyen befektetési jegyet választunk, ezt mindenképpen vizsgáljuk meg.)

Az OTP Quality esetén megtudhatjuk, hogy az alap vagyonát minimum 50% és maximum 95%-os mértékig tartja részvényekben.

Likvid eszközökben minimum 5%-át és maximum 50%-ot.

Azaz, ha a részvénypiacon kedvezőek a feltételek (árfolyamnövekedés), akkor az alap akár a vagyona 95%-át is részvényekbe fekteti, és ha árfolyamesés tapasztalható, akkor az alap vagyonát 50%-ban kénytelen részvényben tartani. Tehát a csökkenő trend idején is legalább 50%-os részvénykitettséggel kell számolnunk.

Az alapkezelési szabályzat konkrét információkat nem tartalmaz arról, hogy éppen most milyen részvények vannak a portfolióban, így ezután tovább kutatunk. Erre választ az éves jelentésben kapunk, ami a 250 oldalas terjedelmével könnyen elijesztheti a befektetőket. Hozzáteszem, az összes befektetési alap jelentését tartalmazza, így a tartalomjegyzékből kikereshetjük a Quality alappal kapcsolatos információkat. A rengeteg adat közül minket az alap portfoliójának összetétele érdekel. A táblázatban nagy segítségünkre lehet a megoszlás oszlop, ugyanis ebből látszik, hogy az alap mekkora részét tartja az adott sorban szereplő befektetésben.

Például 2007-es évben

Belföldön jegyzett részvények 36,06%, ebből

• MOL 12,33%,
• OTP 14,18%,
• MTelekom 3,9%,
• Richter 2,92%

Külföldön jegyzett részvények 54,45%, ebből

• CEZ 9,16%,
• Erste Bank Stamm, 8,78%,
• PEKAO 6,39%
• PKO BANK, 6,86%

A maradék 9,49% pedig főként állampapírokban és kincstárjegyekben található.

Ezek a legfontosabb információk, ezek után mondhatjuk azt, hogy ismerjük a befektetési alapot. Ezek követően meg kell vizsgálnunk a fent kiválogatott vállalatokat .

A következő lépések szerint haladjunk:

1. globális befektetői hangulat

2. a régió gazdasági helyzete

3. a vállalatok fundamentális helyzete

4. árfolyamelemzés

Nézzük az egyes tényezőket részletesen:

Globális befektetői hangulat

Azt kell megvizsgálnunk, hogy a befektetésünk idejében éppen milyen a befektetők hangulata. Ehhez célszerű a mértékadó amerikai tőzsdék árfolyamváltozását, és az európai és ázsiai tőzsdéket megvizsgálni. Átfogó képet kaphatunk, ha a Dow Jones (USA), DAX (Németország), Hang Seng (Kína) indexeket vizsgáljuk.

A régió gazdasági helyzete

Könnyen kideríthetjük az adott régió, ország gazdasági helyzetét, ha a hitelminősítők értékelési rendszerét vesszük alapul. Ne feledje, a környező országok gazdasági helyzetére jó rálátásunk van, de egy tőlünk távolabbi ország megítéléshez már nem jutunk elég információhoz. Hagyatkozzunk a hitelminősítőkre!

A fundamentális helyzet

Ebben az esetben is a független minősítő szervezetek besorolását javaslom. Ezzel ugyanis gyorsan kideríthetjük a vállalatok fundamentális helyzetét. Külföldi vállalatok fundamentális helyzetéről pontos képet kapni egy átlagos befektetőnek nem olyan egyszerű, és nem is biztos, hogy megéri az időt pazarolni rá, viszont a hitelminősítők segítségével 10 perc alatt fontos információkhoz juthatunk.

Árfolyamelemzés

Az árfolyamelemzés során megvizsgáljuk, milyen tendenciák ismerhetők fel a részvények piacán. Ha sok részvényt kell vizsgálni, akkor célszerű indexek árfolyamát elemezni. A quality esetében is a CETOP20 és a BUX index vizsgálata hasonló eredményhez vezet, mint az egyedi részvények elemzése.

Egyelőre itt abbahagyom a bejegyzést, hogy legyen ideje átgondolni a leírtakat. A következő bejegyzésemben megnézzük a fenti 4 lépést az OTP Quality esetén.

A befektetés iránt érdeklődőknek ajánlom figyelmébe BefektetésTITKOK könyvet (augusztus végéig 20% kedvezmény!) A részletek megnyitásához kattintson ide!           

 
Üdvözlettel:

Nagy Attila