Japán gyertya: 29 alakzat kereskedése, megbízhatósága, elemzése egyszerűen

Ezen az oldalon megtalálod az összes információt, melyek a japán gyertyákkal kapcsolatban megjelentek itt az oldalon az elmúlt 10 évben. A 100 különböző japán gyertya alakzat közül a fontosabbak részletes magyarázatát a bejegyzés alján szereplő listából érheted el. Ezen felül pedig megbeszéljük, hogyan érdemes a japán gyertyákat figyelni a kereskedés során, mennyire megbízhatóak a japán gyertyák, milyen fontos dolgokat tapasztaltunk meg az egyes japán gyertyák visszatesztelése során. Témáink:

• Mi az a japán gyertya? Mit jeleznek a japán gyertyák?
• Mennyire megbízhatók a japán gyertyák? Érdemes kereskedni a jelzéseiket?
• Japán gyertyák megbízhatóságával kapcsolatos észrevételek
  • A japán gyertyák nagy részének megbízhatósága alacsony
  • A japán gyertyák megbízhatósága eltér különböző trendekben
  • A japán gyertyák közti rések nem megbízható támaszok és ellenállások
  • A rések adják a legjobb belépési jeleket
  • Kitörések jobb eredményt hoznak az 50 napos mozgóátlag alatt
  • A nagyobb japán gyertyák felülteljesítik a kisebb méretű gyertyákat
  • A trendirányba adott jelzések megbízhatósága jobb
  • Meglepő tapasztalatok a forgalommal kapcsolatban
• Elegendő a japán gyertyák használata az eredményes kereskedéshez?
• Mennyire fontosak a japán gyertyák?
• 29 Japán gyertya részletes bemutatása

Mi az a japán gyertya? Mit jeleznek a japán gyertyák?

A japán gyertyák eredete az 1700-as évekre nyúlik vissza. Munehisa Homna (Sokyu Homma, 1724-1806) egy gazdag rizstermelő családból származó kereskedő ért el nagy sikereket az Oszakai rizs tőzsdén. Eredményeit a piac megfigyeléseire alapozta és ehhez kialakította a japán gyertyák rendszerét. A kereskedési módszere olyan sikeres volt, hogy szamuráj rangot kapott, ami egy közembernek a lehető legnagyobb elismerést jelentette. Bár a japán gyertyák a mai formában 1750-es években alakultak ki, de a nyugati elemzésbe csak a múlt évszázad második felében terjedtek el a japán gyertyák Steve Nison: Japanese Candlestick Charting Techniques könyve nyomán.

A  japán gyertyák egy adott kereskedési időszak legfontosabb információit hordozzák. A gyertya teste a nyitó- és a záróárat szemlélteti, a gyertya kanóca pedig a minimum- és a maximumárakat mutatja az adott időszakon belül.. Az emelkedő napokat fehér gyertyával, a csökkenő napokat pedig fekete gyertyával szemléltetjük.
A legtöbb elemzőprogram lehetőséget ad arra, hogy a gyertya testének a színét saját igénynek megfelelően állítsuk be, így elterjedt az eső napokat piros, az emelkedő napokat pedig zöld testtel ábrázolni. 

A lenti ábrán egy napon belüli árfolyamváltozás japán gyertyává történő leképezését mutatom be. Látható, hogy a japán gyertya testének alsó részéről indult az árfolyam a kereskedési időszak elején. Ezt követően a papír ára esni kezdett, amíg elérte a napi minimum szintet, melyet  a  japán gyertya  alsó  kanóca  szemléltet.  A  napi mélypontról  azonban  emelkedésnek  indult az árfolyam, egészen  a napi maximumszintig (japán gyertya  felső kanóca), ahonnan visszapattanva kis eséssel zárta a napot. Jól látható, hogy az adott kereskedési időszak fontosabb tényezői szemléltethetők egyetlen japán gyertyával. Ha rápillantunk egy ilyen japán gyertyára, következtetni tudunk arra, hogy mi történt az adott napon a részvény piacán. Pontosan sosem tudjuk megítélni a piacon kialakult mozgást, hiszen csak a nyitó-, záró-, maximum- és minimumárakról van tudomásunk. A lenti ábrán látható mozgás is feltételezett, ezt pontosan nem lehet a négy értékből megállapítani. 

A lenti ábrán egy csökkenő napot láthatunk. Az előző diagramtól eltérően itt a japán gyertya felső testénél található a nyitóár. A nyitást követően emelkedik az árfolyam, amíg el nem éri  a napi maximumot, melyet  a  fekete gyertya  felső kanóca szemléltet. A napi maximumról lefordulva esésnek indul a részvény ára, egészen a napi minimumszintig (fekete japán gyertya alsó kanóca). Majd ismét egy kis emelkedést figyelhetünk meg, és az árfolyam a napi záró szintig süllyed, amit a gyertya testének alsó része szemléltet.

Az alábbi ábrán látható japán gyertya a piacon levő bizonytalanságra utal. Jól látható, hogy az adott napon a vevők és az eladók egyensúlyban voltak. A nap első felében a nyitást követően zuhanni kezd az árfolyam, míg elérte a napi minimumszintet, amit a japán gyertya alsó kanóca jelez. A napi minimumszinten megjelenő vevők hatására erős emelkedés indul, amely a részvény árát a napi maximumig röpíti. Itt azonban jelentős mennyiségű eladó lép a piacra, és a záró szakaszra visszanyomják az árat a nyitó szintre. Ennek a napnak az eredménye egy hosszú kanócú japán gyertya, amely test nélküli. Ezt az alakzatot doji gyertyának hívjuk.

Mennyire megbízhatók a japán gyertyák?

Hozzávetőlegesen 100 különböző japán gyertya alakzatot különítenek el a tőzsdei, devizapiaci kereskedők, azonban ezeknek csak egy részét ismerik a kezdő kereskedők. A nagyobb gyertyaszám oka, hogy egyes alakzatoknak van speciális változata, például moring star és morning doji star, illetve elkülönítjük az egyes típusokat bearish és bullish csoportokra is.  Oldalunkon azt a cél tűztük ki, hogy mind a 100 japán gyertya alakzatról szolgáltassunk információkat, és ez együtt jár azzal is, hogy a fontosabb japán gyertya alakzatoknak megvizsgáljuk a megbízhatóságát.

Ha körülnézel az interneten, magyar nyelvű oktatási anyagokban, akkor azt tapasztalhatod, hogy csak felszínes információkat mutatnak be a japán gyertyákkal kapcsolatban, és azok közül is csak néhány ismertebb alakzat kerül bemutatásra. Ezzel azonban az a probléma, hogy semmiféle kereskedési tapasztalat, visszatesztelés nincs a leírások mögött, így arra sem kaphatsz választ, hogy érdemes-e használni, figyelni egy-egy japán gyertya alakzat jelzését.

Sajnos a technikai elemzés eszközei közül számosra igaz az, hogy használatuk nem hoz a véletlennél jobb eredményt, és ez igaz a japán gyertyákra is. Ha visszateszteled a különböző japán gyertya alakzatok megbízhatóságát, akkor azt tapasztalhatod, hogy mindössze csak a 25 százalékuk ad a véletlennél nagyobb megbízhatóságot. Ez akkor igaz, ha a véletlent nem 50 százalékban definiáljuk, hanem 60 százalékban. Miért definiálom 60 százalékban egy véletlen pozíciónyitás valószínűsége? Ha megnézed az amerikai részvénypiac elmúlt 100 évét, akkor az S&P500 indexen véletlenszerűen nyitott pozíciók valószínűsége nem 50% volt, hanem:

• 1 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 56%
• 2 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 58%
• 1 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 61%
• 2 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 64%
• 3 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 66%
• 6 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 70%
• 9 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 72%

Mivel a visszateszteléseim során az amerikai részvénypiacot vizsgáltam, ahol pedig azt láthatod, hogy 61% a valószínűsége annak, hogy nyersz egy véletlenszerűen nyitott vételi ügyleten, ha 1 hónapig tartod a pozíciót.

Ezentúl pedig a megbízhatóság nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magas megbízhatóságú japán gyertya alakzat nagyobb hozamot is hoz neked. Példaként kiemelném a kalapács japán gyertyát, mellyel mi is foglalkoztunk itt, és valószínűleg meg is találod a legtöbb japán gyertyáról szóló útmutatóban, könyvben, leírásban.

A japán gyertya megbízhatósága 38-85% között változik annak függvényében, hogy milyen trendben alakul ki a kalapács, és milyen megerősítő jeleket várunk. Hogy mikor, miért lesz 38, 60 vagy 85% a kalapács gyertya megbízhatósága az kiderül a fent hivatkozott bejegyzésből, mindenesetre ha a 85%-os megbízhatóságnál maradunk, akkor azt mondhatjuk rá, hogy ez nagyon magas, a véletlennél lényegesen jobb megbízhatóság. Az alábbi képen a kalapács gyertyát láthatod.

Ez így igaz, azonban ha a 10 napos teljesítményét nézzük a kalapács gyertyának (a kitörést követően az elérhető átlaghozamokat), akkor már a teljesítménye alapján nem kerülne be a 20 legjobb japán gyertya közé.  Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kalapács gyertyával nem érdemes foglalkozni, sőt a magas megbízhatóság jól kereskedhetővé teszi. Mindenesetre a fentiekből körvonalazódhat számodra, hogy a felszínes információk könnyen félrevezethetnek. Nehezíti a japán gyertyák használatát az is, hogy a fenti információkat nehéz megszerezni, a visszatesztelések hosszadalmasak, de megéri a fáradságot. Ugyanakkor a magyar nyelvű könyvek 100%, az angol nyelvű témával foglakozó könyvek 90% nagyrészt általános ismereteket tárgyal, melyek maximum arra elegendőek, hogy felismerd a japán gyertya alakzatot.

Japán gyertyák megbízhatóságával kapcsolatos észrevételek

Ahogy a kalapács gyertyánál látható volt, a megbízhatóságát a különböző japán gyertya alakzatoknak érdemes külön tárgyalni, azonban a visszateszteléseink alapján számos érdekességet, mondhatnánk furcsaságokat is észrevettünk, melyek általánosságban igazak a japán gyertyák többségére, és a kereskedési eredményeinket befolyásolják. Ezek közül beszéljünk meg néhányat.

1.  A japán gyertyák nagy részének megbízhatósága alacsony

Ahogy már fentebb is utaltam rá, a japán gyertyák háromnegyedének megbízhatósága nem éri el a véletlen pozíciónyitás eredményét (60%, mivel az amerikai piacon ezt tapasztaljuk a véletlen nyitott, néhány hétig tartott ügyletek esetében).

2. A japán gyertyák megbízhatósága eltér különböző trendekben

Bár a bevezetőben azt olvashattad, hogy 100 különböző japán gyertya alakzatot tudunk elkülöníteni, ha figyelembe vesszük, hogy a japán gyertyák lehetnek trendfordítók, trenderősítők és más megbízhatóságuk lesz emelkedő és csökkenő trendben, így máris 400 különböző esetről beszélhetünk. Egyes esetekben a megbízhatóság jelentősen változik.

3. A japán gyertyák közti rések nem megbízható támaszok és ellenállások

A technikai elemzők különböző réseket (szökési, mérési, kimerülési, itt beszéltünk a rés témáról) különítenek el, melyekhez igazítják pozícióba lépéseiket, és sokszor támaszként, vagy ellenállásként hasznosítják. Azt is tapasztalhatod, hogy számos japán gyertya alakzatban megjelennek a rések (pl abandoned baby, rising, falling window stb..). Azonban ezen réseket is tartalmazó japán gyertya alakzatok visszatesztelése során azt tapasztaltuk, hogy csak az esetek 18-33 százalékában bizonyultak támasznak, ellenállásnak a rések, azaz képesek voltak a mozgást megállítani.

4. A rések adják a legjobb belépési jeleket

Általánosságban az is megfigyelhető a japán gyertyák statisztikáiban, hogy a nyitó réssel megerősített fordulat jobb eredményt hoz a vizsgált japán gyertyák 70 százalékában. A megerősítés tulajdonképpen azt jelentené, hogy milyen feltételekhez kötjük az alakzat kialakulását, mikor kapjuk a vételi, eladási jelet. Értelemszerűen minimum elvárás, hogy a gyertya zárást meg kell várni (bár sok kezdő kereskedők számára ez nem egyértelmű), hiszen könnyen lehet egy kalapács gyertyából például fekete marubozu, melynek ellentétes a jelentéstartalma. Ezek után már csak az a kérdés, hogy a gyertya zárása után mire várunk. Például a vételi jelet akkor kapjuk, ha az előző gyertya maximuma fölé emelkedik az árfolyam, vagy a következő gyertya nyitása adja a vételi jelet, esetleg akkor kapunk vételi jelet, ha a nyitást követően rés alakul ki. Meglepő, de a japán gyertyáknál megvizsgált esetekben ez működik a legjobban, azaz a belépési jelzés egy nyitási rés után kapjuk meg. Az persze már más kérdés, hogy ezek az esetek sokkal ritkábban alakulnak ki, így ha csak erre korlátozzuk a belépést, akkor sok, egyébként jó helyzetről maradunk el.

5. Kitörések jobb eredményt hoznak az 50 napos mozgóátlag alatt

Az 50 napos mozgóátlagot a befektetők a középtávú csökkenő-, emelkedő trend határának is tekintik. Gyakori, hogy egy-egy részvény esetében az 50 napos mozgóátlagig történik a korrekció, visszaesés, de ez nem érinti a hosszútávú emelkedő trendet (amit gyakran a 200 napos mozgóátlaggal követünk). Megfigyelhető a kitörésen alapuló japán gyertyák többségében, hogy jobb eredményt érhetünk el velük az 50 napos mozgóátlag alatt, mint az 50 napos mozgóátlag fölött. Ez nem azt jelenti, hogy az 50 napos mozgóátlag fölött nem érdemes használni a fordulatot jelző indikátort. A  helyzetre egyébként logikus magyarázatot is találhatunk, hiszen az 50 napos mozgóátlag alá eső árfolyam erős korrekciót jelez, és az extrémebb visszaesések után jobb eredményt érhetünk el a fordulatok kereskedésével, de ez csak egy olyan piacra igaz, amelyik hosszútávon emelkedő trendben mozog (amerikai részvénypiacra igaz, és a visszateszteléseket ott futtattuk).

6. A nagyobb japán gyertyák felülteljesítik a kisebb méretű gyertyákat

Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy a japán gyertyák mérete is jelzésértékű. Az alábbi képen két kalapács gyertyát láthatsz. Az egyik egy nagyobb, a másik egy kisebb kalapács gyertya, de mindkettő kalapács.

A legtöbb japán gyertya alakzatnál megfigyelhető, hogy vannak kisebb és nagyobb alakzatok. És az is megfigyelhető, hogy az alakzatok 80%-ában a nagyobb méret jobb eredményt hoz, melynek logikus magyarázata lehet az önbeteljesítő jóslat hatás. Ez a technikai elemzés egyik fontos hatása, azaz minél többen figyelnek egy eszközt, annál többen igazítják a döntéseiket az eszközhöz, és ezzel valóban a jelzett hatás következik be. Tehát az eszköz nem a jövőt jósolja, hanem alakítja a jövőt, azzal, hogy sokan hisznek a jelzésben.

7. A trendirányba adott jelzések megbízhatósága jobb

Logikus, bár nem biztos, hogy egy kezdő kereskedő számára egyértelmű. Arról van szó, hogy egy részvény árfolyam trendjét minimum 2, vagy 3 trendre lehet felbontani. Ha a két trend felbontásnál maradunk, akkor van egy elsődleges trend, ami lehet emelkedő vagy csökkenő. Mindegyik elsődleges trenden belül kialakulnak másodlagos trendek, melyek szintén lehetnek emelkedő és csökkenő trendek. Ha az emelkedő elsődleges trendnél maradunk, akkor azt tapasztaljuk, hogy lesznek emelkedő másodlagos trendek, és csökkenő másodlagos trendek. A japán gyertyákkal kapcsolatos visszatesztelések azt mutatják, hogy az elsődleges trend irányába adott jelzések magasabb megbízhatóságot eredményeznek a legtöbb japán gyertyánál. Az alábbi képen jelöltem az elsődleges trendet és a másodlagos trendeket, illetve azt is láthatod, hogy az egyik másodlagos csökkenő trendben egy kalapács gyertya adott vételi jelet. Itt tehát az elsődleges trend irányába kaptunk jelzést, ami magasabb megbízhatóságú.

8. Meglepő tapasztalatok a forgalommal kapcsolatban

A technikai elemzés általános tétele (Charles Dow elmélete nyomán), hogy a forgalom megerősíti a trendet. Beszéltünk is arról, hogy a forgalomnak jelzésértéke van.  Ez azonban a japán gyertyák esetében nem feltétlenül igaz. Tulajdonképpen arról van szó, hogy nem lehet megbízhatóságban, eredményben elkülöníteni a japán gyertyákat a forgalom alapján. Azaz ha a japán gyertya alacsony forgalom mellett alakul ki, akkor az eredmények nem lesznek rosszabbak, mintha magasabb forgalom esetén alakulna ki a japán gyertya. Ezt azonban nem szabad összetéveszteni a kitörési forgalommal. Ott ugyanis az a tapasztalat, hogy a vizsgált japán gyertyák 80 százalékánál a magasabb kitörési forgalom jobb eredményt adott.

Elegendő a japán gyertyák használata a kereskedésben?

A japán gyertyák fontos szerepet töltenek be a technikai elemzésben, azonban a kereskedési technikánk eredményére számos más fontosabb tényező is hatással van. Külön kiemelném a kockázatkezelést, melynek feladata, hogy a hibás döntések negatív követelményeit mérsékelje. A tőzsdei és devizapiaci kereskedésben el kell fogadnia a kereskedőnek, hogy a tévedés, hibás jelzés teljesen természetes, a kereskedés szükséges velejárója. A japán gyertyák jelzései sem 100 százalékosak, számos esetben kapunk téves jeleket. Ezeket a tévedéseket azonban kezelni kell, ebben pedig a kockázatkezelés lehet a segítségünkre. A honlapunkon a kockázatkezelés témakörbe tartozó cikkeket egy külön aloldalon gyűjtöttük össze a következő hivatkozáson: kockázatkezelés. A japán gyertyák mellett az ún. árfolyamalakzatok is segítségünkre lehetnek a kereskedés során, ezek az alakzatok nagyrészt a különböző trendelméleti szempontokra épülnek. Az alakzatokat itt gyűjtöttük össze, a trendelméleti szempontokat pedig itt!

Mennyire fontosak a japán gyertyák?

Objektív mércét nehéz meghatározni a japán gyertyák fontosságának mérésében. Ugyanakkor saját véleményem az elmúlt 10 éves visszatekintés alapján a fontossági sorrend az alábbiak szerint alakul:

1. Kockázatkezelés
2. Trendelemzés
3. Japán gyertyák és alakzatok
4. Indikátorok

A rangsor a saját véleményem, azt mutatja, hogy a sikeres kereskedéshez melyek azok a tényezők, amik nagyobb részben járulnak hozzá. Első helyre a kockázatkezelést emelném. Az alábbi bekezdésekben további, a japán gyertyákkal kapcsolatos vizsgálatokat beszélünk meg, illetve a vizsgálatok után bemutatom azt a 29 japán gyertya alakzatot, melyek gyakran megfigyelhetők az árfolyamgrafikonokon.

8 japán gyertya alakzat, melynek előrejelző szerepe lehet

Gunduz Caginalp és Henry Laurent a The Predective Power of Price Patterns című tanulmány szerzői 10 népszerű japán gyertyákra fókuszáltak, és azok közül is azokra, melyek három nap eseményeit mutatják, azaz három gyertyából állnak. Ebbe a körbe az alábbi alakzatok sorolhatók:

• Three White Soldiers (TWS), azaz három fehér katona
• Three Black Crows (TBC), azaz három fekete holló
• Three inside up (TIUP)
• Three inside down (TID)
• Three outside up (TOU)
• Three outside down (TOD)
• Morning star (MS)
• Evening star (ES)

A visszateszteléseket az S&P500 indexbe tartozó 500 részvényen végezték 1992-1996 közötti időszakban. Az ún. down-to-up fordulós alakzatok (csökkenő trendben vételi jelzést adó, azaz TWS, TIU, TOU, MS ) bizonyultak a legjobbnak, átlagosan 0,9%-os hozamot hoztak, két napos tartást feltételezve (évesített hozam 309%). Az ügyleteken a nyereség 0,56-0,76% között mozgott, még akkor is, ha az adatokat a spreadel és a jutalékokkal kiigazították. A tesztelést végzőknek egy 100.000 dolláros számlán sikerült 202-259%-os hozamot elérni az alakzatokkal (költség és spread figyelembe véve). A szerzők megállapításaik között szerepel, hogy nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a vizsgált alakzatoknak van előrejelző szerepe (ezt még out of sample teszteken is sikerült kimutatniuk). A pozitív fejlemények ellenére, más kutatók nem jutottak erre a következtetésre, nézzük meg ezt is.

28 japán gyertya alakzat kereskedése nem hozott eredményt

Egy másik kutatás 1992-2002 között vizsgálta 28 japán gyertya hatékonyságát, és ebben a visszatesztelésben nem sikerült kimutatni, hogy a japán gyertyák használata többlethozamot eredményez. A kutatásban a Dow Jones Industrial Index (DJIA) kosarába tartozó 30 egyedi részvényen (tulajdonképpen a 30 legnagyobb amerikai társaság részvényei) végeztek visszateszteléseket, melyben a jelzéseket követően 2,5,10 napos tartási időszakot feltételeztek. Ez tulajdonképpen egyezik a rövid távú kereskedők jellemző pozíció-nyitási időszakával (2-10 nap). Ugyanakkor azt is megállapították a kutatók, hogy nincs lényegi különbség a 2,5,10 napos eredmények között, így a kutatásban csak a 10 napos eredmények kerültek publikálásra. A tanulmány szerzői megvizsgálták azt az esetet is, hogy ha a jelzést követő napon a nyitásban (nyitó áron) és a zárásban (záró áron) lépünk pozícióba, azonban az eredmények nem változtak jelentősen, így a munkájukban a jelzést követő nap záróárát vették a pozícióba lépés időpontjának. Bár korábbi kutatásokban (például Brock et al. 1992) azt feltételezték, hogy a kereskedők képesek a jelzés kialakulásának a napján, a záró áron pozícióba lépni, ebben a munkában a szerzők úgy gondolták, a valóságban ennek kicsi az esélye, annak ellenére, hogy egyébként létezik „market at close” megbízás.

A Vizsgálatban az emelkedő trend/csökkenő trend kérdését a 10 napos exponenciális mozgóátlag alapján döntötték el, és 10 napos tartási időszakot feltételeztek a jelzés kialakulását követően. Az emelkedő/csökkenő trend felosztása miatt összesen tehát négy különböző esetben vizsgálták a japán gyertyákat:

• emelkedő trendben vételi jelet adó gyertyák (trenderősítő)
• emelkedő trendben eladási jelet adó gyertyák (fordulós)
• csökkenő trendben vételi jelet adó gyertyák (fordulós)
• csökkenő trendben eladási jelet adó gyertyák (trenderősítő)

Az eredményeket az alábbi táblázatokban találjuk. A Buy>0 oszlopban találjuk a pozitív hozamú esetek arányát, az átlaghozam oszlopban pedig az összes eset átlaghozama látható. Például a Long White (hosszú fehér) gyertya esetében 2947 eset 47 százalékában lett pozitív a hozam, és a 2947 eset átlaghozama 0,01%. Bár pozitív átlaghozamokat láthatunk (kivéve opening white marubozu, és drafonfly doji), de ez önmagában nem elegendő, hiszen a vedd meg és tartsd hozamokkal célszerű összevetni az eredményeket, nem pedig a nulla hozamhoz viszonyítani. A lenti táblázatban az emelkedő trendben jelet adó trenderősítő gyertyák szerepelnek.

Japán gyertya megnevezés	Esetszám (db)	Buy>0	Átlaghozam
Long White	2947	0,47	0,0001
White Marubozu	642	0,45	0,0003
Closing White Marubozu	1565	0,47	0,0003
Opening White Marubozu	1611	0,46	-0,0001
Dragonfly Doji	270	0,44	-0,0001
White Paper Umbrella	567	0,47	0,0005
Black Paper Umbrella	727	0,47	0,0003

A Long White gyertya vizsgálatának t-stat értéke közelíti a 95%-os statisztikailag szignifikáns szintet, az Open Whithe Marubozu esetében 99 % statisztikai szignifikáns az eredmény. Az összes többi adat esetében az alacsony esetszám miatt nem beszélhetünk 95%-os statisztikailag szignifikáns eredményről, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy működnek ezek a japán gyertyák. A következő táblázatban az emelkedő trendben fordulós jelet adó gyertyák szerepelnek.

Japán gyertya megnevezés	Esetszám (db)	Buy>0	Átlaghozam
Hammer	57	0,49	0,0007
Bullish Engulfing	252	0,48	0,0007
Piercing Line	138	0,48	-0,0003
Bullish Harami	115	0,502	0,0008
Three Inside Up	17	0,45	0,0006
Three Outside Up	56	0,47	-0,0003
Tweezer Bottom	354	0,46	0,0001

Az egyetlen gyertya, mely az esetek több, mint felében (50,2%) pozitív eredményt hozott a Bullish Harami. Ugyanakkor az alacsony esetszám miatt a kimutatott átlaghozam nem tekinthető statisztikailag szignifikánsnak. Az alábbi táblázatokban már a csökkenő trendet, és az eladási jelzéseke vizsgáljuk. Itt sem jobb a helyzet, bár az átlaghozamok pozitívak, de egyik japán gyertya megbízhatósága sem haladta meg az 50%-os szintet. A Long Black és Black Marubozu vizsgálatok t-stat értéke 2 fölötti, azaz elérjük a 95%-os szintet, az összes többi esetben nem beszélhetünk statisztikailag szignifikáns eredményről.

Japán gyertya megnevezés	Esetszám (db)	Sell>0	Átlaghozam
Long Black	2661	0,48	0,0007
Black Marubozu	557	0,47	0,0009
Closing Marubozu	1022	0,48	0,0006
Openning Black Marubozu	1737	0,48	0,0005
Graveston Doji	191	0,45	0,0008
White Shooting Star	520	0,48	0,0004
Black Shooting Star	465	0,48	0,0005

Az alábbi táblázatban a csökkenő trendben bekövetkező fordulós, eladási jeleket adó gyertyák megbízhatóságát látjuk. Itt egyetlen esetben sem beszélhetünk statisztikailag szignifikáns eredményről, és mindössze a Three Outside Down japán gyertyának lett 50%-nál jobb a találati aránya.

Japán gyertya megnevezés	Esetszám (db)	Sell>0	Átlaghozam
Hanging Man	84	0,47	0,0006
Bearish Engulfing	289	0,49	0,0009
Dark Cloud Cover	117	0,48	0,0004
Bearish Harami	369	0,46	0,000
Three Inside Down	34	0,43	-0,0011
Three Outside Down	36	0,51	0,0017
Tweezer Top	407	0,47	0,0007

A fenti eredmények után a kutatók azzal összegzik munkájukat, hogy a Dow Jones indexbe tartozó 30 részvényen 1992-2002 közötti időszakon nem lehetett eredményesen kereskedni a vizsgálatban szereplő japán gyertyákkal.

83 japán gyertya átfogó vizsgálata

A következő, 2012-ben publikált kutatás sokkal átfogóbb az előbbieknél. Ebben szintén a DJIA indexbe tartozó 30 társaság piacát vizsgálták meg extrém rövid időtávon, 5 perces (5 perces gyertyákon) időszakon. A vizsgálatban 2010. április 1. és 2011. április 13. közötti időszakon, 5 perces grafikonon vizsgálták a DJIA index 30 komponensének árfolyamát, ez részvényenként 20.550 gyertya vizsgálatát jelenti. A vizsgálatuk során átnézték mind a 30 részvény 20.550 gyertyáját, és megkeresték a 83 japán gyertya összes jelzését. Amennyiben jelzést kaptak, megvizsgálták, hogy az előzmény trend emelkedő vagy csökkenő volt, és eszerint sorolták be a japán gyertya jelzését bearish (eladási jelet adó), vagy bullish (vételi jelet adó) kategóriába, illetve vizsgálták a következő 10 napon elérhető hozamot.

Jó hírnek tekinthető, hgy a megvizsgált 83 japán gyertya közül a vételi jelet adó (bullish) gyertyák 64%-a, az eladási jelet adó (bearish) 39%-a mutatott pozitív átlaghozamot. Ezenfelül a 83 gyertyából 27 esetében egységnyi kockázatra vetítve is többlethozamot lehetett kimutatni, azaz nem azért lett nagyobb a hozam, mert ezekben az időszakokban megnövekedett a kockázat. Találati arányok tekintetében már nem ilyen jó a helyzet, a bullish gyertyák 56 százaléka, a bearish gyertyák 22 százaléka adott a véletlennél (50%) jobb találati arányt.

Az alábbi táblázatban a vételi jelzést adó japán gyertyák találati aránya látható, melyek találati aránya 50% feletti. A csillaggal jelölt gyertyák esetében az esetszám alacsony (100 alatti), de a gyakrabban előforduló gyertyákból akár 1000-10.000 megfigyelés számon alapulnak a találati arányok. A listában csak azok a gyertyák szereplnek, melyek találati aránya mindkét vizsgálati módszerrel (OS = hagyományos idősoros, és BS = bootstraped módszerrel) 50% feletti.

Megnevezés	Találati arány OS	Találati arány BS
BANDONEDBABY (Bullish/5)*	1	0,507
BELTHOLD (Bullish/6)	0,498	0,516
DOJISTAR (Bullish/10)	0,536	0,518
DRAGONFLYDOJI (Bullish/11	0,514	0,528
ENGULFING (Bullish/12)	0,493	0,505
GRAVESTONEDOJI (Bullish/14)	0,528	0,526
HAMMER (Bullish/15)	0,521	0,522
HARAMI (Bullish/16)	0,519	0,508
HARAMI (Bearish/19	0,505	0,502
HARAMICROSS (Bullish/17)	0,523	0,507
HIKKAKEMOD (Bullish/18)	0,595	0,506
HIKKAKEMOD (Bullish/19)*	0,667	0,511
HOMINGPIGEON (Bullish/20)	0,605	0,506
INVERTEDHAMMER (Bullish/21	0,531	0,523
KICKING (Bullish/22)*	0,5	0,509
LADDERBOTTOM (Bullish/24)*	0,535	0,506
MATCHINGLOW (Bullish/27)	0,539	0,506
ISEFALL3METHODS (Bullish/30)*	0,643	0,50
UNIQUE3RIVER (Bullish/37)*	0,640	0,507

Az alábbi táblázatban az eladási jelzést adó japán gyertyák találati aránya látható. A csillaggal jelölt gyertyák esetében az esetszám alacsony (100 alatti), a gyakrabban előforduló gyertyákból pedig akár 1000-10.000 megfigyelésen alapulnak a találati arányok. A listában csak azok a gyertyák szerepelnek, melyek találati aránya mindkét vizsgálati módszerrel (OS és BS) 50% feletti.

Megnevezés	Találati arány OS	Találati arány BS
3BLACKCROWS (Bearish/2)*	0,51	0,502
BREAKAWAY (Bearish/9)*	1	0,503
HANGINGMAN (Bearish/18	0,51	0,512
MORNINGSTAR (Bearish/29)	0,509	0,502
PIERCING (Bearish/30)	0,508	0,502
RISEFALL3METHODS (Bearish/31)*	0,714	0,544
TAKURI (Bearish/34)	0,514	0,528
TASUKIGAP (Bearish/35	0,643	0,506

Ugyanakkor ilyen rövid időtávon már a kereskedési költségeknek is jelentős hatása van, így ha figyelembe vették a vizsgálatban a kereskedési költségeket is, akkor mindössze 5 japán gyertya tudott nagyobb átlagos hozamot hozni, mint az átlagos kereskedési költségek. Az alábbi listában már a kereskedési költségeket figyelembe véve látjuk azokat a japán gyertyákat, melyek a vedd meg és tartsd technikánál jobb eredményt hoztak:

• Closing Marubozu
• Gravestone neagtive
• Long Line
• Marubozu
• Openning Marubozu

Az alábbi három pedig a hozam/kockázat értékelés alapján is felülteljesít:

• Gravestone Doji
• Hangingman
• Haramicross

Japán gyertyák kereskedése részletesen:

1. Fordított kalapács japán gyertya kereskedései jelzések
2. Kalapács japán gyertya használata, kereskedése
3. Hosszú testű japán gyertyák
4. Rövid testű japán gyertyák
5. Doji japán gyertya használata, kereskedése
6. Marubozu japán gyertya
7. Sírkő japán gyertya
8. Hullócsillag japán gyertya
9. Szitakötő doji japán gyertya
10. Abandoned baby japán gyertyák jelzései, kereskedése
11. Engulfing gyertya, befogó gyertya
12. Evening doji star japán gyertya
13. Evening Star japángyertya alakzat használata a tőzsdei kereskedésben
14. Három fehér katona japán gyertya alakzat
15. Három fekete holló japángyertya használata
16. Kicking japán gyertya alakzat használata
17. Kulcsforduló japángyertya alakzat használata
18. Akasztott ember japán gyertya a tőzsdén
19. Morning Star japán gyertya alakzat használata
20. Morning Doji Star japán gyertya alakzat használata
21. Abandoned Baby japángyertya alakzat használata a tőzsdei kereskedésben
22. Hanging Man japángyertya alakzat használata
23. Belt Hold japángyertya alakzat használata a tőzsdei kereskedésben
24. Above The Stomach japángyertya alakzat használata a tőzsdei kereskedésben
25. Advance Block japángyertya alakzat használata a tőzsdei kereskedésben
26. Dark Cloud Cover japán gyertya használata a tőzsdei kereskedésben
27. Breakaway japán gyertya alakzat használata a gyakorlatban
28. Below The Stomach japángyertya alakzat  használata
29. Concealing Baby Swallow japángyertya tőzsdei felhasználása
30. Bearish Deliberation japán gyertya alakzat használata
31. Three-line strike japán gyertya tőzsdei kereskedése
32. 14 legjobb megbízhatóságú fordulós japán gyertya a tőzsdén
33. 5 szűrőprogram japán gyertyák kereséséhez, vizsgálatához
34. 10 népszerű japán gyertya összefoglalása, megbízhatósága
35. A japán gyertya alakzatok 76%-a nem működik.. [Előadás]
36. A japán gyertyák használhatatlan eszközök?

Működik a technikai elemzés?

Ha körülnézünk az akadémikus kutatások között, akkor 1988 után 92 részletes kutatást találunk a technikai elemzés témaköréből. Az alábbiakban összegeztem ezeknek a kutatásoknak a végkövetkeztetéseit pozitív, vegyes és negatív kategóriák szerint. Értelemszerűen a pozitív eredmény azt jelzi, hogy a kutatás végkövetkeztetése az, hogy a technikai elemzés többlethozamhoz, valamilyen piaci anomáliára utaló jelenségre utal, a negatív eredmények alá pedig azok a kutatások tartoznak, melyek eredménye, végkövetkeztetése, hogy a technikai elemzés (legalábbis a tesztekben vizsgált módszerek) nem hoznak többlethozamot, nem verik meg a vedd meg és tartsd technikát, vagy épp negatív hozam az eredménye.

Kategória	Pozitív	Vegyes	Negatív
Részvénypiac	24	5	12
Devizapiac	25	4	9
Határidős piac	7	1	3
Összes	58	10	24

A táblázat alapján látható, hogy az 1998 utáni 92 kutatás többségének (58) az a végkövetkeztetése, hogy a technikai elemzés egyes módszereinek alkalmazása többlethozamot eredményez. A technikai elemzés hatékonyságát bizonyító tanulmányokról itt beszéltünk:

• Technikai elemzés: Milyen kutatások bizonyítják, hogy működik?
• Technikai elemzés: 29 kutatás összegzése a mozgóátlag tőzsdestratégiákról
• Van bizonyíték a technikai elemzés, árfolyam-alakzatok működésére?
• Van bizonyíték az indikátorok hatásosságára a tőzsdén?
• Van bizonyíték a támasz, ellenállások, árcsatornák hatékonyságára?