KSH: Bruttó hazai termék

Magyarország bruttó hazai terméke 2010 II. negyedévében 1,0%-kal, a naptárhatás kiszűrésével 0,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest stagnált.A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény csökkenése 2010 első negyedévében megállt. A második negyedévben az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest 1%-kal nőtt a GDP, a 2008. év átla-gához viszonyítva ugyanakkor 6%-os elmaradás mutatkozik. A II. negyedévi GDP-emelkedés elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye.

A nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok II. negyedévi teljesítménye. Ezen belül az ipar hozzáadott értéke – az előző negyedévben megindult tendenciát folytatva – jelentősen (10,4%) növeke-dett, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 12,2%-os bővülés következtében. A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmé-nyek miatt tovább esett (-13,6%). Az építőipar hozzáadott értéke tovább mérséklődött (-14,1%). Az építő-ipari termelésen belül egyik építménycsoport teljesítménye sem érte el az előző évi szintjét. A második negyedévben egyharmadával kevesebb lakás épült, a költségvetésből finanszírozott nagy projektek több-sége befejeződött, hasonló nagyságú új beruházások viszont nem indultak.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,2%-kal csökkent, így 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Az előző negyedévhez hasonlóan mérsékeltebb teljesítménycsökkenés mutatkozott a kereske-delem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (-3,8%) területén, összhangban a belső kereslet, azaz a ház-tartások fogyasztási kiadásainak mérsékeltebb visszaesésével, mely részben az alacsony bázis hatása

A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 3,5%-kal emelkedett, melyben tük-röződik a tovább növekvő exportforgalom. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,7%-kal mérséklődött. Ezt elsősorban az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesése okozta. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 0,5%-os emelkedés mutat-kozott. Az ágazatcsoporton belül az ingatlanügyletek teljesítménye – az építőipari termelés utóbbi ne-gyedévekben bekövetkezett visszaesésével összefüggésben – csökkent.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 4,3%-kal csökkent 2010. II. negyedév-ében, -2,8 százalékponttal járulva hozzá a GDP változásához. A háztartások fogyasztási kiadása továbbra is visszaesést mutatott, 4,9%-os mértékben. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a közlekedéssel kapcsolatos kiadások továbbra is az átlagnál nagyobb mértékben csökkentek.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 2,3%-kal csökkent. A közösségi fogyasztás te-rületén 4,2%-os növekedés figyelhető meg, elsősorban az alacsony bázis következtében. A közösségi fo-gyasztás így +0,4 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.

-0,7 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A nagy súlyú ágazatok közül a szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban jelentős csökkenés figyelhető meg, ugyanakkor a feldolgo-zóipar, a pénzügyi, biztosítási, a művészet, szórakoztatás, szabadidő, a vízellátás, hulladékgazdálkodás és az oktatás ágazat esetében növekedés tapasztalható. A nemzetgazdasági beruházások volumenének visz-szaesését ezen területek néhány nagy, egyedi beruházása mérsékelte. Az ingatlanügyletek nemzetgazda-sági ágon belül folytatódott a lakásépítések radikális visszaesése.

A készletek állománya a II. negyedévben emelkedett, főként miután a feldolgozóipar több fontos húzó-ágazatában újra készletnövekedés jelentkezett. Készletcsökkenés a mezőgazdasági és a nagy- és kiskeres-kedelmi készletek körében volt tapasztalható.
A belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 0,9%-kal esett vissza.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 534 milliárd Ft aktívum keletkezett, to-vábbra is romló külkereskedelmi cserearányok mellett. Az export és az import volumene az előző ne-gyedévhez hasonlóan kétszámjegyű ütemben, 16,1%-kal illetve 15,4%-kal nőtt. A külkereskedelmi forga-lom pozitív egyenlege +1,8 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 19,0%-kal, importja 18,3%-kal nőtt. A szolgáltatások exportja 3,5%-kal, míg importja 1,8%-kal nőtt.

A szezonálisan kiigazított adatok1 szerint 2010 II. negyedévében a gazdasági teljesítmény az előző ne-gyedévhez képest stagnált. Az ipar 2,9%-os növekedést, míg a mezőgazdaság 7,5%-os, az építőipar 4,3%-os, a szolgáltatások pedig összességében 0,2%-os mérséklődést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadá-sa 1,4%-kal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 1,3%-kal zsugorodtak. A kö-zösségi fogyasztás 1,0%-kal nőtt, a végső fogyasztás 0,8%-kal csökkent. Az export 3,3%-os, míg az im-port 1,7%-os emelkedést mutatott.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke 2010 II. negyedévében 1%-kal bővült az előző negyedévhez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint Görögország kivételével minden tagországban növekedés volt tapasztalható. Kiugró (2% vagy nagyobb) negyedéves növekedést regisztráltak Finnországban, Németországban, Litvániában és Észtországban. A többi tagország az EU-átlag körüli, illetve az alatti gazdasági növekedést mutatott.
A bruttó hazai termék volumene a II. negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 0,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Elemzeskozpont.hu