Mi is pontosan a befektetési alap?

A befektetési alap jogi személyiséggel felruházott vagyontömeg, mely a befektetők pénzéből tevődik össze, akik befektetési jegyek vásárlásával növelik az alap vagyonát. Az alapkezelő ezt a pénzmennyiséget fekteti be az általa megalkotott alapkezelési szabályok szerint közép- és hosszú távon.

Miért jó a befektetési jegy a kisbefektetőknek?

Az egyik jelentős előny, amit a befektetési alapok el tudnak érni, hogy a kisbefektetők összegyűjtött pénzét költséghatékonyan tudják befektetni. A másik legfontosabb szempont, hogy kis összegű megtakarítás esetén is elérheti portfoliójának diverzifikálását.

Tegyük fel, hogy 100.000 Ft megtakarítással rendelkezik, és szeretné ezt az összeget befektetni. Vásárolhat belőle 2 db Richter- vagy 5 db Mol-részvényt, ekkor azonban a portfoliója egyáltalán nem lenne diverzifikálva, és a nagy hozamlehetőség mellé magas kockázatot kellene vállalnia. Ha viszont 100.000 Ft-ért befektetési jegyet vásárol, akkor például (részvényalap esetén) vagyonának 30%-a kincstárjegyekbe, 70%-a pedig 20-30 különböző részvénybe kerül befektetésre. Az előbbivel ellentétben, így kisebb kockázatot kell vállalnia.

A befektetési jegyek dematerizált értékpapírok. Ez azt jelenti, hogy Ön nem fogja az értékpapírt kézhez kapni, hanem csak az értékpapírszámláján lesz nyilvántartva. A befektetési jegy is tulajdonviszonyt testesít meg, de ellentétben a részvényekkel, nem lesznek tagsági jogai, hanem kizárólag vagyoni jogokkal rendelkezhet. A tagsági jogok nélkül pedig az alap működésébe nem szólhat bele, bármekkora résszel is rendelkezik annak vagyonából.

Mit jelent az egy jegyre jutó nettó eszközérték fogalom?

Ha megnézi a banki ajánlatokat, találkozni fog az egy jegyre jutó nettó eszközérték fogalmával. A nettó eszközérték a befektetett vagyontömeg forintban kifejezve, azaz a befektetési alap teljes vagyonát jelzi. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték pedig a nettó eszközérték egy jegyre eső része. Ön az egy jegyre jutó nettó eszközérték árfolyamán tudja megvásárolni a befektetési jegyet. Ha meg akarja állapítani, hogy mennyit ér adott pillanatban a befektetése, akkor az egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell megszoroznia a birtokában levő jegyek számával.

Nyílt vagy zárt végű befektetési jegyet érdemesebb vásárolni?

A nyílt végű befektetési jegy tulajdonosai a jegyet visszaváltással tudják értékesíteni, így jutnak hozzá a megtakarításukhoz és az elért hozamhoz. Ha visszaváltja befektetési jegyeit, az alap vagyona csökkenni fog a visszaváltott összeggel. A vagyoncsökkenés mellett azonban a befektetési jegyek száma is csökkenni fog, így a jegyek árfolyama ettől a hatástól nem változik.

Zárt végű befektetési alapok jegyei határozott időre szólnak. Egy kibocsátási időszak során lehet belőlük vásárolni, majd a pénzintézet egy előre meghirdetett lejárati időpontban fizeti vissza a jegyek értékét. A nyílt végű befektetési jegyekkel ellentétben tehát nem válthatja vissza bármikor az ilyen jegyeket. Ha Ön a lejárat előtt vissza akarja kapni a pénzét, akkor vevőt kell rá találnia. Szerencsére a zárt végű alapok jegyei a tőzsdén jegyzésre kerülnek, így ha szükséges, eladhatja azokat. A jegyek likviditása azonban elég alacsony, és a tőzsdén kialakult áruk sok esetben alacsonyabb, mint az alap eszközértéke.

Nyílt végű alap esetén az alap jegyeinek száma mindig növekszik. Tehát a jegyek árfolyama (ellentétben a részvények árfolyamával) nem attól fog változni, hogy mennyire kedvelik a befektetők az adott alapot! Ha Ön vásárol 10 db befektetési jegyet, akkor az alap vagyona, azaz a nettó eszközértéke nőni fog, de ezzel együtt a befektetési jegyek száma is 10 db-bal nő, így az egy jegyre jutó nettó eszközérték, ami a befektetési jegy árfolyamát fejezi ki, nem fog változni.

Forrás: BefektetésTITKOK Tőzsdetanfolyam Otthon

Tekintse meg olvasóink véleményét!

Ferzsigán László, informatikus, 52 éves

Hegyi Péter, programozó, 25 éves

Kecskés Imre, tanuló, 23 éves

Kergén Zoltán, tanácsadó, 36 éves

Magossy Imer, főiskolai hallgató, 26 éves

Majoros János, gépészmérnök, 52 éves

Móder Attila, informatikus, 36 éves

Molnár Csaba, vállalkozó, 48 éves

Őri Péter, ügyvezető igazgató, 36 éves

Rácz László, tanár, 55 éves

Dr. Sassi Gergely, állatorvos, 30 éves

Somogyi Zsolt, munkanélküli, 29 éves

Szabó József, mérnök, 52 éves

Szőnyi Gábor, munkatárs, 59 éves

Takácsné Holtner Barbara, bohóc, 40 éves

Töröcsik Norbert, nemzetközi adóoptimalizálás, 42 éves

Tóth Zsuzsa, üzletvezető, 42 éves

Veres Zoltán, grafikus, 21 éves

Wollák Péter, befektetési tanácsadó, 30 éves

Még több információra van szüksége? Jelentkezzen az Elemzésközpont értesítőjére, ahol további hasznos cikkeket és tanulmányokat tölthet le! tovább>>