Nem véletlen a címben szereplő jelző, hiszen a legtöbb ember filmekből, könyvekből ismerhette meg a tőzsde világát, mivel itthon még nincs 20 éve, hogy kereskedhetünk a Budapesti Értéktőzsdén. Így a világ más országaihoz képest társadalmunk nagyon el van maradva a befektetések terén. A mai átlagember számára a tőzsde egy átláthatatlan, misztikusnak tűnő dolog. Bizonyára mindenkinek van egy ismerőse, akinek egy ismerőse vagyonokat vesztette el a tőzsdén.., de hallhatunk történeteket a gyors meggazdagodásról is. Ezeknek a történeteknek van alapja, hiszen a tőzsdei befektetések kockázatosak, ugyanakkor a magas kockázat mellé magasabb hozamok is párosulnak. Sokan azonban elképzelni sem tudják, hogyan működik a tőzsde, még az alapvető mechanizmusokra sincs rálátásuk.

A személyes konzultációinkat legtöbbször egy kérdőív kitöltésével kezdjük, melyből felmérjük a befektető pénzügyi tudását. Érdekes, hogy sok esetben az alapvető tőkepiaci mechanizmusokkal nincsenek tisztában a befektetők, ugyanakkor a ma divatos elemzési módszereket pedig ismerik. Ezért ebben a levelünkben a tőzsde és a részvénybefektetések működési elveit beszéljük meg. Kezdőknek legyen ez a cikk kötelező olvasmány!

Mi is a tőzsde?

A tőzsde tulajdonképpen egy piac, ahol elsősorban értékpapírokat lehet eladni és venni, de az értékpapírok mellett lehet különböző termékekkel, devizával, indexekkel is kereskedni. A legismertebb értékpapír a részvény. A részvény legfontosabb tulajdonsága, hogy tulajdonviszonyt testesít meg, így ha vásárolunk egy részvényt, akkor az adott vállalatban szerzünk tulajdonrészt.   A tőzsdén ugyanúgy, mint más termékek piacán vannak eladó és vevők. A termékek pedig az értékpapírok pl. részvény. A kereskedés szigorúan szabályozott, és mostanra elektronikus. Ha kereskedni akarunk, ezeket a szabályokat meg kell ismerni, illetve egy brókercégre is szükségünk lesz, mivel csak brókercégen keresztül adhatunk tőzsdei megbízást. Ma már a brókercégeknek is fejlett számítógépes rendszerük van, így akár otthonából számítógép és internet segítségével, brókerek nélkül is kereskedhet.

Miért jó a vállalatnak a részvénykibocsátás?

Ha egy vállalkozó úgy dönt, hogy vállalatot alapít, és tőkére van szüksége, két lehetősége van. Az egyik, hogy a banktól kér kölcsön, mely után kamatot fizet. A másik lehetőség, hogy részvényeket bocsát ki, melyért pénzt kap, de cserébe a részvények által más is tulajdonrészt szerez a vállalatában. Amikor részvényt vásárolunk, megszerezzük a tulajdonrészét egy vállalatnak, erről kapunk egy igazolást. Ez a részvény. Nem kölcsönt nyújtunk, pénzünk a vállalat tőkéjét fogja növelni, így tehát a pénzünket nem is fogják visszafizetni.

Hogyan irányítja a sok tulajdonos a vállalatot?

A vállalatot érintő legfontosabb döntésekben a közgyűlés hoz határozatot. Ha kellő számú részvénnyel rendelkezünk, még a cég irányításába is beleszólhatunk, persze nagyobb cégeknél ehhez hatalmas vagyonnal kell rendelkeznünk. A részvényesek a tulajdonrészük arányában szavazati joggal is rendelkeznek. Általában a részvények többsége stratégia, illetve intézményi befektetők kezében van, ezért a kisbefektetőknek esélyük sincs a vállalatot érintő döntések beleszólásába.

Hogyan lesz ebből a befektetőnek haszna?

Ha a vállalat sikeres és magas profitot produkál, akkor dönthet úgy, hogy osztalékot fizet a részvényeseknek, vagy visszaforgatja a profitot. Ha az utóbbi lehetőséget választja, akkor a profitból származó beruházások ideális esetben még nagyobb profitot eredményeznek, ezáltal a részvények felértékelődnek a piac számára. Így ha nem fizet a cég osztalékot, akkor a részvényes az árfolyam különbözeten realizálhat nyereséget. A befektetők többsége, valószínűleg Ön is nem részvénykibocsátáskor szerzi meg a részvényt, hanem a másodlagos piac egyik szereplőjétől vásárolja meg.

Hogyan működik a piac (tőzsde)?

A piaci szereplők egyrészt az eladók, akinek van valamilyen termékük (részvény), és el akarják adni. Az eladó célja, hogy minél drágábban adja el a termékét. De ha a piaci árnál magasabb áron kínálja, akkor az adott pillanatban nem tudja eladni, hiszen a vevőknek az a célja, hogy minél alacsonyabb áron vegye meg a terméket. Mindaddig, amíg lesz alacsonyabb áron a termékből, addig a vevők azt fogják megvenni. Látható, hogy az árnak nagyon fontos szerepe van. Az ár mellett a másik fontos tényező, hogy a piaci szereplők (vevők-eladók) közül kik vannak túlsúlyban. Ugyanis ha nagyon sokan akarnak venni, akkor előbb utóbb elfogy az alacsony árú termék, és már csak a magasabb a áron kínáló eladóktól vehetjük meg a terméket. Ugyanakkor az eladó látják, hogy sok a vevő, így emelik az árat. Tehát ha a vevők vannak túlsúlyban, akkor emelkedik a termék ára. Fordított esetben, ha az eladók kerülnek túlsúlyba, csökken a termék ára.

A vevők azért kerülnek túlsúlyba, mert a termék vonzóbb lesz számukra, azaz többen akarják megvenni. Részvény esetén ez azt jelenti, hogy a vállalatról jó híreket kapnak a vevők pl.: jelentős profitnövekedés, piaci előnyhöz jutás, új találmány, technológia stb. Rossz hírek esetén (pl.: csökkenő profit, növekvő költségek, romló makrogazdasági mutatók, terrorcselekmények stb..) pedig kevesebben akarnak vásárolni, illetve az eladók igyekeznek megszabadulni a részvényeiktől, mert attól tartanak, hogy a jövőben kevesebbet fog érni az értéke. A tőzsdei befektetések pontosan ezért kockázatosabbak, ugyanis minden részvénynek van egy névértéke és van egy piaci ára. A névérték fejezi ki, hogy valójában mekkora tőke lett befektetve a vállalatba, de ennél a piaci ár az esetek többségében sokkal több. Ezért a tulajdonunkban levő részvényeket csak azon az áron (általában piac árat jelent) tudjuk eladni, amennyit a vevők hajlandóak adni érte.

Ha kérdése van, szóljon hozzá fórumunkon!