Short pozíció, rövidre eladás, shortolás lényege, szabályok

Ezen a lapon összegyűjtöttük a shortolással kapcsolatos legfontosabb információkat: mit jelent a short, hogyan vehetünk fel short pozíciót, mire figyeljünk, milyen short szabályokat kell betartani. A shortolással kapcsolatos alapismeretek mellett megbeszéljük azt is, hogy a magyar tőzsdén milyen termékekkel lehet shortolni, de kitérek arra is, hogyan működik a külföldi tőzsdéken a shortolás, melyek a fontosabb szabályok. A fentiek mellett a fontosabb shortolással összefüggő jelenségeket (például short covering, short squeeze) és ezek kihasználását is tárgyaljuk. Bejegyzésünk témái:

  • Mi az a short vagy rövidre eladás? Hogyan működik a shortolás?
  • Előadás a shortolásról a magyar tőzsdén
  • Előadás a shortolásról a külföldi piacokon
  • Shortolás szabályai
  • Kitől kapod meg a shortoláshoz a részvényeket?
  • Mi történik, ha támadnak a shortosok?
  • Short mutatók előre jelzik, hogy mi fog történni a részvény piacán?
  • Betilthatják a short ügyleteket?
  • Shortolás haladóknak: short squeeze, short mutatók
  • Mit jelent a short covering?
  • Mit jelent a Short Interest és Short Float?
  • Mit mutat a Short Ratio, Short Interest Ratio (SIR)?
  • Short squeeze esetek a részvénypiacon
  • Mattel részvények
  • GameStop részvények
  • Foot Locker részvények

Mi az a short, rövidre eladás?

A short pozíció, short ügylet, de szokták még rövidre eladásnak is nevezni, egy olyan technika, melyben a kereskedő árfolyamesésre spekulál, azaz abban az esetben érünk el árfolyamnyereséget, ha a kiválasztott termék árfolyama a pozíció nyitását követően esik. A short pozíció nyitása a brókercégtől kölcsönkapott részvény eladását jelenti. Ezeket az eladott részvényeket később azonban vissza kell vásárolnunk, hogy vissza tudjuk adni a kölcsönadónak.

Ahogy a fenti magyarázatból már kiderült, a short pozíció egy eladási megbízással indul, ez technikailag egy fontos feltétele a short pozíció nyitásának. A short pozíció zárása pedig vételi megbízás, tehát vissza kell vásárolnunk a kölcsönkapott részvényeket. Ha a korábbi eladási árnál drágábban  tudjuk visszavásárolni a részvényeket, akkor veszteséget realizálunk. Ha azonban a korábbi eladási árnál alacsonyabb áron vesszük vissza a részvényeket, akkor profitra teszünk szert. A shortolás, azaz a short pozíció nyitása  így minden esetben eladással kezdődik, a short zárás pedig a részvények visszavásárlásával megy végbe.

short pozíció példa

A  fenti ábrán  jól  látható, hogy a  short pozíció eladási megbízással  indul, majd  itt  is két  lehetséges kifutásról beszélhetünk. Ha esik a termék ára, és  így vásároljuk vissza a terméket, akkor nyereségre teszünk szert.

Ehhez technikailag egy vételi megbízást kell használnunk a short zárása során. Ha pedig emelkedik a papír ára, akkor veszteséget fogunk realizálni, technikailag ehhez is egy vételi megbízásra lesz szükség a short zárásához..

short pozíció megbízások

Fontos hangsúlyozni, hogy egy részvény shortolása sokkal kockázatosabb, mint a vétel. Ugyanis vétel esetén maximum azt az összeget veszítjük el, amit a részvénybe befektettünk, de short esetében akár több is lehet a veszteségünk. Képzeljük el azt, hogy 1 dollárért veszünk 100 db XY részvényt, a befektetett tőke, így 100 dollár. Ha a részvény ára 0,01 centre esik vissza (csődhelyzet), akkor elveszítettük a 100 dollárunkat. Ugyanakkor ha short pozíciót nyitunk és az árfolyam 1 dollárról például 5 dollárra emelkedik, akkor a veszteségünk 500 dollár lesz. Látható tehát, hogy elméletileg egy short pozíción korlátlan veszteség (margin call kényszerzárás esetén a számlánkon levő összes pénz a korlát) képződhet, vételi, long pozíció esetén pedig csak a befektetett tőkét veszíthetjük el.

 

Shortolás szabályairól

A fentiekben megbeszéltük a shortolás lényegét, nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy a shortolás szabályai tőzsdénként eltérőek. Nemcsak a szabályokban találhatunk eltéréseket, hanem a shortolásra alkalmas termékek körében. Egész más szabályokat kell figyelembe vennünk az amerikai részvények shortolása esetén, mint a magyar tőzsdei részvények esetében.

A magyar részvények shortolásában különösen akkor tapasztalhatunk nehézségeket, ha  napon túl is szeretnénk tartani a short pozíciót. A magyar tőzsdén a shortolás megvalósítható a technikai daytrade, más néven tőkeáttétes daytrade keretei között, de lehetőség van határidős piacon is short pozíció nyitására. A fentiek mellett a részvények napon túli shortolására jó termékek a certifikátok is. A fenti lehetőségeket beszéljük meg a következő bejegyzésben. Kitérünk a lehetséges megoldásokra, a magyar tőzsdei részvények shortolási tudnivalóit, felmerülő problémákat is megbeszéljük.

Az Egyesült Államok tőzsdéin a napon túli short pozíció nyitása egyszerűbb, azonban a fedezeti követelményekkel nem árt, ha tisztában vagyunk. Erről a következő bejegyzésben beszéltünk: Cash és reg T margin számlák. Ne feledkezzünk meg arról is, hogy az amerikai tőzsdéken short korlátozások is vannak, ez az ún. uptick rule: Uptick Rule: short szabályok az USA tőzsdéin

Kitől kapod meg a shortoláshoz a részvényeket?

Érdemes azt is átgondolni, hogy ki, miért ad kölcsön neked bármely részvényt shortolásra. Ha az ide vonatkozó legújabb kutatásokat áttekintjük Securities Lending and Trading by Active and Passive Funds című kutatást, akkor azt láthatjuk, hogy az amerikai befektetési alapok adják kölcsön az összes shortolásra kölcsönadott részvény 80%-át. A kölcsönadott részvények után beszedett díjakon a befektetési alapok a 2018-as évben 2 milliárd dollárt kerestek, és az aktívan befektető alapok 28 százaléka, a passzív befektetési alapok 61 százaléka adja kölcsön a részvényeit. Itt azonban nem áll meg a történet, ugyanis az is kimutatható, hogy a befektetési alapok aktívan követik a kölcsönadott részvények számának változását és a befektetési módszerüket, a portfólióallokációt ezekhez az adatokhoz igazítják. A fenti tanulmányban 2003-2017 között 3500 amerikai befektetési alap adatait dolgozták fel. Az egyik legfontosabb megállapítása a vizsgálatnak, hogy a befektetési alapok alulsúlyozzák a portfóliójukban azokat a részvényeket, melyekből nagy mennyiségben adtak kölcsön, azaz jól látható, hogy felhasználják a kölcsönadott részvények számának változását a befektetés során. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a kölcsönadott részvények számának növekedése (hasonlóan a short interest mutatóhoz) negatív hozamot jelez előre, azaz a fentebb hivatkozott vizsgálatokkal összhangban ez a kutatás is megerősíti, hogy a kölcsönadott részvények számának változása egy értékes adat. Az alábbi képen láthatjuk a halmozott negatív hozamot az aktív és passzív alakok által kölcsönadott részvények szerint. A negatív hozam 12 hónapok keresztül kimutatható.

forrás: Securities Lending and Trading by Active and Passive Funds

Betilthatják a short ügyleteket?

Időről időre felröppen a hír a médiában, hogy a shortolást betiltják vagy be kellene tiltani a tőzsdéken, és bizonyos esetekben valóban tapasztalhatjuk, hogy korlátozzák a shortolást. Érdemes azonban tisztában lenni azzal is, hogy shortolás nélkül a tőzsdék még inkább túlárazottak lennének, illetve a piacok távolabb kerülnének a közgazdaságtani definíció szerinti hatékony piacoktól.

A short pozíció nyitásának szigorú szabályai vannak, gondolok itt az uptick rule szabályra, és azt is tapasztalhatjuk, hogy egyes időszakokban a shortolás korlátozásra kerül. Az általános megítélés a short pozíciókkal kapcsolatban, hogy ügyeskedő spekulánsok haszonszerzés céljából tönkreteszik a hosszú távú befektetőket, vagy az értéket teremtő vállalatokat stb.. Azonban számos kutatás rávilágít arra, hogy a short ügyletek növelik a piaci hatékonyságot, javítják a likviditást, és ezek a folyamatok pozitív hatást gyakorolnak a tőzsdei befektetők, kereskedők számlájára. Például alacsonyabb költségek mellett kereskedhetünk. Ha pedig nem lennének a tőzsdéken short ügyletek, akkor a részvények túlárazottak lennének állandóan, egyre jobban és jobban.

Elméletileg tehát a short ügyletek javítják a piac hatékonyságát, azonban ennek ellenére azt mutatják a széles körben végzett kutatások, hogy a piacok nem hatékonyak. Elég ha csak arra gondolunk, hogy több tucat olyan összefüggés, anomália létezik, melyek ellentmondanak a hatékony piacok elméletének, ahogy számos olyan módszert is találunk, melyekkel a tőzsdeindex hozama felülteljesíthető.

Csak feltételezések, elképzelések vannak azzal kapcsolatban, hogy a short ügyletek miért nem teszik hatékonnyá a piacokat. Ezek közül a fontosabbak:

  • A legnagyobb piaci szereplők (gondolok itt a hagyományos befektetési alapokra, és az ETF alapokra) nem nyithatnak short ügyleteket.
  • A short ügyleteken korlátlan kockázat, veszteség merül fel. Ezzel szemben a long ügyleteken a veszteség korlátozott. Gondolj arra az esetre, ha megveszel egy 10 dolláros részvényt, akkor a legrosszabb esetben 10 dollár lehet a veszteséged. Azonban ha shortolod a 10 dolláros részvényt, és annak ára például 100 dollárra emelkedik, máris 90 dollár veszteséged van. A korlátlan kockázat miatt pedig befektetők széles köre inkább kerül a short ügyleteket.
  • A short ügyletek meglehetősen drágák. Ahogy a bevezetőben beszéltünk róla a részvényeket kölcsön kell kérni. Ez a valóságban egy automatikus folyamat, de a részvények többségét befektetési alapok adják kölcsön, akik természetesen kamatot/díjat számítanak fel a kölcsönadott részvények után.

Mi történik, ha támadnak a shortosok?

Gazdasági újságírók, politikusok, cégvezetők gyakran hivatkoznak arra, hogy egy fizetőeszköz, részvény árfolyama azért esik, mert a spekulánsok shortolják. Jellemzően azonban a shortosok támadása nemcsak abból áll, hogy egyre több befektető elkezdi shortolni a részvényeket, hanem általában megjelennek a társasággal kapcsolatban negatív hírek, negatív hangvételű cikkek, írások blogokban és a gazdasági médiában. Az esetek felében általában egy célárat is meghatároznak a szerzők, azaz megtudhatjuk belőle, hogy hol lenne a reális ár vagy hova kellene visszaesnie az árfolyamnak. Ez már önmagában ad egy fogódzkodót a kereskedő számára, hiszen hozam-kockázat vizsgálatot végezhet.

A Pessimistic Target Prices by Short Sellers cím alatt elérhető kutatásban az Acitvist Insight Shorts adatbázisában elérhető 1487 short-támadásból választottak ki 637-et (a maradék ún. merger short ügylet volt), és részletesen megvizsgálták, hogy mi történik a piacon ezekben az esetekben.

Az anyagból egyértelműen kiderül, hogy a short-támadást indító szereplők, az elemzéseket, cikkeket író személyek rendkívül pesszimisták. Az általuk meghatározott célárak átlaga kb. 65%. Ugyanakkor a megvizsgált 637 esetben a cikkek megjelenését követő 1 év múlva átlagosan 10%-ot esett vissza a részvények ára.

forrás: Pessimistic Target Prices by Short Sellers

A fenti táblázat tartalmazza a fontosabb adatokat. Az Implied-return shorban látható, hogy a legpesszimistább esetekben (összes eset 10%-a) megtámadott társaság részvényeinek teljes értékvesztésére (-1.00 mező) számítottak, azaz a részvények értéke 0 lesz. A legoptimistább esetekben (összes eset 10%) -34%-os visszaesésre számítottak az elemzést készítők.

Ezzel szemben a Ret sorokban láthatjuk a tényleges hozamokat. Példaképpen nézzük meg a Ret[0,21] sort, ami a short-támadást követő 21 nap hozamát vizsgálja. Itt a 10th oszlopban -0,33-at találunk, azaz azokban az esetekben, amikor a szakértők teljes értékvesztést jeleztek előre, a részvény ára átlagosan 33%-ot esett vissza a következő 21 napban. Azokban az esetekben, amikor az elemzők 34%-os visszaesést (90th) jeleztek előre, a részvény ára 16%-ot esett vissza. Megnézhetjük bármely időtávot, bármely esetet, jól látható, hogy a short-támadások során megfogalmazott célárak, és a valóság köszönőviszonyban sincs.

Az alábbi grafikonon láthatod, hogy mi történik a short-támadás után a 637 eset átlaga alapján. Az elemzés publikálását követően átlagosan 5%-os visszaesés következik be, majd a 21-dik napig a teljes visszaesés átlagosan 7%. A szaggatott vonal jelzi azokat az eseteket, ahol nem adtak ki célárat az elemzésben.

forrás: Pessimistic Target Prices by Short Sellers

Összegezve a fentieket, azt láthattuk, hogy a short-támadás elindítását biztosító elemzésekben átlagosan 65%-os visszaesést várnak a szakértők, de ez a valóságban 21 napos időszakon 7%, egy éves időszakon 10%-os visszaesést jelent. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ennél nagyobb visszaesés nem lesz, mindössze azt láthatjuk, hogy ha nagyon sok ilyen ügyletet kötünk, akkor a tényleges hozamunk közelebb lesz a 7-10%-os átlaghoz, mint a túlzottan optimista várakozásokhoz (65%).

Gyakran tapasztaljuk azt, hogy a vállalatok vezetői piaci manipulációval vádolja meg a shortosokat, azaz a társasággal semmi probléma nincs, csak az árat le akarják nyomni a shortosok. Ugyanakkor a vizsgálatok arra utalnak, hogy az esetek többségében a shortosok jól informáltak. A fenti kutatás is arra talált bizonyítékot, hogy a shortosok információi pontosak a vállalattal kapcsolatban, azaz jól feltárták a problémákat, de az értékelésüket eltúlozzák, azaz lényegesen pesszimistábbak, mint amennyire az értékelési mutatók alapján pesszimistának tűnik a helyzet.

A short mutatók előre jelzik, hogy mi fog történni?

Látni kell azt, hogy az amerikai részvénypiacon és számos európai tőzsdén publikusak a shortolással kapcsolatos adatok, azaz tudni lehet, hogy egy részvény piacán hány darab részvényt adtak kölcsön shortolásra. Ezekből az adatokból két fontos mutatószámot is számítanak a kereskedők. Az egyik az ún. short interest, mely azt mutatja meg, hogy a társaság összes kibocsátott részvényének mekkora hányadát adták kölcsön. A másik a short interest ratio, mely a shortolásra kölcsönkért részvények darabszámának és az átlagos egy napi kereskedési forgalom hányadosa. Ezt tulajdonképpen azt jelzi, hogy mennyire szűk az ajtó, és ha baj van, milyen gyorsan tudnak menekülni a shortosok. Ha a shortosok zárni kényszerülnek, azaz visszavásárolják a részvényeket, akkor nagyobb volatilitásra, heves árfolyam-emelkedésre számíthatunk magas short interes ratio érték esetén. A mutatók pontos értelmezéséről néhány bekezdéssel lentebb kitérünk. Előtte térjünk ki a short mutatók előrejelző szerepét vizsgáló kutatásokra.

A Technical Market Indicators: An Overview tanulmányban még 2014-ben 93 piaci indikátor hatékonyságát, jelzéseit vizsgálták meg a Massey Egyetem munkatársai. A 93 piaci indikátort átlagosan 54 éves múltbeli időszakon tekintették vissza, de egyes indikátorok esetében 200 éves visszatekintő adatokhoz is hozzáfértek a kutatók. A tanulmánnyal részletesen foglalkoztunk már egy korábbi bejegyzésben, így itt most csak a short-mutatókra koncentrálunk. Az alábbi felsorolásban a 10 legjobbnak bizonyuló mutatót másolom ki a 93 mutató közül:

  1. NYSE short sales members
  2. NYSE short sales general public
  3. NYSE short sales specialists
  4. NYSE short sales összes
  5. NYSE short interest ratio
  6. NYSE advanced
  7. NYSE declines
  8. Alternext declines
  9. NYSE új csúcsok
  10. NYSE kumulált csúcs

Jól látható, hogy a listában öt mutató kifejezetten a short eladásokkal van összefüggésben. Nézzük ezeket részletesen.

Az NYSE short sale muatókat 1940-2008 közötti adatokon vizsgálták. Itt saját magunk is követhetjük. Ezeknek a mutatóknak a lényege, hogy különválasztják az átlagos befektetőt és a szakértőket. A jelzések lényege, hogy a szakértők (members, specialist kategóriák) a short ügyleteiket alapos és megbízható elemzésekre hagyatkozva kezdeményezik, ezért ha a hozzáértők short ügyleteinek száma növekszik, akkor ez a tőzsdén illetve a határidős piacon (short ügyleteket itt lehet tőzsdeindexekre vonatkozóan indítani) a jövőbeni árfolyam esését vetíti előre. Tehát a szakértők (members, specialist) short állományának növekedése és a jövőbeni tőzsdei hozamok között negatív a kapcsolat. Ezzel szemben a hozzá nem értő befektetők (general public) short állománya akkor emelkedik, amikor a tőzsde is emelkedik, azaz a kapcsolat a két adat között pozitív. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az NYSE short sale mutatókat más kutatásokban is vizsgálták, és több esetben arra a megállapításra jutottak, hogy az NYSE short sale mutatók nem hatékonyak a jövőbeni részvénypiaci hozamok megjóslásában.

Más kutatások (J.R. Ritter: Short interest, institutional ownership, and stock return címmel) arra is rávilagítanak, hogy a short interest (számítása: kölcsönkért részvények / összes kibocsátott részvény) és a részvény jövőbeni hozama között negatív a kapcsolat. Azaz növekvő, magas short interest alacsonyabb jövőbeni hozamot jelez előre hosszú távon.

A fenti listában szereplő NYSE Short Interest Ratio egy havonta számított mutató, melynek kiszámításához a New York-i tőzsdén shortolásra kölcsönkért összes részvények számát osztjuk el az előző 30 nap átlagos napi kereskedési forgalmával. Ez az indikátor azt mutatja meg, hogy milyen gyorsan lehetséges a short pozíciókat zárni. Minél nagyobb az érték, annál több nap szükséges ahhoz, hogy a pozíciókat (az átlagos forgalommal számolva) zárni lehessen. Magas érték jelzi, hogy a tájékozatlan befektetők nagy mennyiségben shortolnak, azaz a közeljövőre nézve bikapiacot, emelkedő tőzsdei árakat várunk. A short interst ratio tehát egyfajta kontraindikátorként működik.

A fentiekben beszéltünk arról is, hogy nem csak a short interest értéke számít, hanem a változás mértéke (növekszik vagy csökken). Ezzel a témával, illetve a short interest változás mértékének előrejelző szerepével foglalkozik a Surprise in Short Interest című 2020-as kutatás. A vizsgálatban a short interest (shortolásra kölcsönkért részvények / összes kibocsátott részvény) mutatóval foglalkoztak, és a főbb megállapítások között szerepel, hogy a short interest aránya cégenként, részvényenként különböző,  ugyanakkor hosszú távon jellemzően egy állandó értéket vesz fel. Tehát a legtöbb részvény esetében van egy egyedi, átlagos short interest arány. Azokban az esetekben, amikor egy részvény short interest rátája lényegesen megváltozik, jellemzően valamilyen hír, egyéb esemény miatt meglepetés éri a piacot. A kutatásban sikeresen kimutatták, hogy a short interest adatok közzétételét követően a részvény árába nem épülnek be azonnal a fejlemények, hanem nagyrészt 30 napon belül épül be az új hír az árba. Emellett pedig a részvénypiacot 10 részre felosztva vizsgálták a short interest rátát a meglepetés mértéke szerint. Készítettek egy mintaportfóliót, melynek lényege, hogy adott hónapban megvásároljuk azokat a részvényeket (teljes részvénypiac 10%-át) melyekben váratlanul magas short covering következett be, és ezzel egyező értékben shortoljuk azokat a részvényeket, melyekben a legnagyobb a short arány növekedés, akkor a két kategória között éves szinten 4-6 százalék többlethozam mutatható ki. Eszerint a kutatás szerint tehát azokra a részvényekre célszerű fókuszálni, ahol a rövid idő alatt hirtelen bekövetkező short interest változás történik, azaz meglepetés éri a piacot. Egyrészt azért, mert a short interest váratlan csökkenése (elkezdődik az ún. short covering a piacon) miatt a következő időszakban (30 napot csúszik a short interest adatok beépülése az árba) felülteljesít a részvény. Másrészt pedig a short interest váratlan megugrása jelzi, hogy egyre több eladási megbízás kerül a piacra, így a részvény jövőbeni hozama alacsonyabb lesz.

De a fenti cikkben leírtakon túl, további vizsgálatok is megerősítik, hogy a short ügyletek követése előnyhöz juttattja a kereskedőket:

  • Rapach, Ringgenberg és Zhou 2016-ban kimutatta, hogy a short interes mutató az egyik legerősebb előrejelző tényező egy részvény jövőbeni hozamával kapcsolatban.
  • Hasonló megállapításokra jutott Boehmer, Jones és Zhang 2008-ban. A New York-i tőzsde részvényein végzett vizsgálat fő megállapítása, hogy a részvényeket shortoló kereskedők jól informáltak, és a legjobban shortolt részvények alulteljesítik a piacot (tőzsdeindexet) átlagosan évi 16%-kal.
  • Jones, Reed és Waller 2016-os vizsgálata is kimutatta, hogy a nagymértékű short eladások negatív abnormális hozammal (5%) járnak együtt hosszú távon. Abnormális hozamnak tekintjük azt a hozamrészt, mely nem magyarázható meg ismert tényezőkkel a CAPM alapján.

Short mutatók: short Interest és short float

A short interest azt mutatja meg, hogy mennyi darab részvényen van jelenleg short pozíció nyitva. A nyitva levő short részvények darabszámát a teljes közkézhányaddal osztva, megkapjuk, hogy a közkézhányad hány százalékán van nyitva short pozíció. Ezt a mutatót Short percent of Float vagy, Short Float elnevezéssel is illetik.

Ha tehát a fenti mutató értéke 25%, akkor az azt jelenti, hogy a közkézhányadon levő részvények 25%-át éri el a nyitva levő short pozíciók darabszáma (részvények darabszáma). Például a közkézhányad 8 millió darab részvény, a nyitott short részvényállomány pedig 2 millió darab részvény, akkor a Short Float 2/8=0,25, azaz 25%.  

Minél nagyobb a százalék, annál többen nyitottak short pozíciót, ami arra utal, hogy annál többen várják, hogy essen a papír árfolyama. Részletesen a következő bejegyzésben tárgyaljuk a short mutatók használatát a gyakorlatban.

Short mutatók: short ratio, short interest ratio (SIR)?

A Short Ratio, vagy Short Interest Ratio mutatót úgy számítják, hogy a nyitott short részvények darabszámát (Short interest), elosztjuk a részvény átlagos napi kereskedési forgalmával.

Például a részvény átlagos napi forgalma 2 millió darab részvény, a nyitott short állomány 10 millió részvény, akkor a Short Interest Ratio (SIR) értéke 5, azaz az átlagos forgalommal számolva 5 napig tartana a shortosoknak visszavásárolni a vállalat részvényeit. Minél nagyobb a Short Ratio, Short Interest Ratio (SIR) értéke, annál nagyobb méretűnek értékelhető a shortosok aránya, annál nagyobb lehet az árfolyam mozgás, ha a short pozíciók  zárásra kerülnek.

A Short Interest Ratio (SIR) azt mutatja meg, hogy az átlagos forgalomhoz képest mekkora a felhalmozott short állomány. Ez utóbbi mutató azt fejezi ki tulajdonképpen, hogy mennyire szűk az ajtó, és ha baj van, milyen gyorsan tudnak menekülni a kereskedők. Ha  a shortosok zárni kényszerülnek, azaz visszavásárolják a részvényeket, akkor nagyobb volatilitásra, heves árfolyam emelkedésre számíthatunk magas SIR érték esetén. Részletesen a következő bejegyzésben tárgyaljuk a short mutatók használatát a gyakorlatban.

Mit jelent a short squeeze, short covering?

A shortolással kapcsolatban két további fontos tényezőt említenék meg:

  • Short coveringnek hívják azt a folyamatot, melynek során a shortosok zárni kezdik a shortokat, és így a piacra kerülő vételi megbízások (short zárása vételi pozícióval történik) miatt emelkedésnek indul a részvény, deviza árfolyama. Gyakori, hogy egy csökkenő trendben mozgó részvény, deviza árfolyama emelkedik, korrigál, melynek hátterében a short covering folyamata áll.
  • A short squeeze, a short coveringhez hasonló folyamatot takar, de itt a short zárások gyorsabban zajlanak és emiatt az árfolyam emelkedés jelentősebb, ami oda vezet, hogy még több short pozíciót zárnak a kereskedők. A short squeeze-t nevezeik shortosok kifacsarásának is, ami tulajdonképpen arra utal, hogy hirtelen sokan zárják a short pozíciójukat és ezekkel a vételi megbízásokkal további árfolyam emelkedést indukálnak, ami további short zárásokhoz vezet. Short squeeze jellemzően olyan részvények piacán alakul ki, ahol az átlagos forgalomhoz képest nagy mennyiségű részvényen nyitnak short pozíciót. Ezt a Short Interest Ratio mutatóval vizsgáljuk.

Short squeeze esetek a részvénypiacon

Az alábbiakban bemutatok három példát, amikor a short squeeze folyamat hatásaként egy részvény árfolyama jelentősen megugrott. Megnézzük, hogy milyen következtetéseket lehet levonni ezekből a szituációkból. A bemutatásra kerülő három eset közös jellemzője, hogy mindegyik esetben a közkézhányad jelentős részét (20% feletti) kölcsönkérték short pozíció nyitására, és a közkézhányad ezeknél a vállalatoknál az összes kibocsátott részvény darabszámmal is közel egyezik, így gyakorlatilag a teljes részvény részvényállományra vizsgálva nagy a short pozíciók aránya. Ha ismeretlenek számodra a short mutatók (short float, SIR stb.), akkor ezt a bejegyzést is olvasd el: Shortolás a tőzsdén: mit mutat a shortosok aránya egy részvény kereskedése során, fogalmak, szabályok

 
 

1) Mattel részvények példája

A Mattel játékokat gyártó, értékesítő cég valószínűleg a magyar befektetők számára is ismert. Az utóbbi időszakban azonban a kedvezőtlen értékesítési eredmények hatására masszív esés bontakozott ki a Mattel részvények piacán. Az árfolyam 2013-2014-es években érte le csúcsát a 45-50 dollár közötti sávot, mára azonban már 15 dollár alá is visszaesett az árfolyam.

mattel részvények

A negyedéves (Q3) gyorsjelentését megelőzően már a 30%-ot közelítette meg a Short Float mutató, azaz a közkézhányad ekkora hányadán short pozíciót nyitottak. A Q3 gyorsjelentésben a vállalat a várakozásoknál jobb számokat közölt, így a short pozíciók egy része zárásra került, az árfolyam közel 20%-ot erősödött a következő napon. A fenti erősödés ellenére még mindig nagy a short arány.

mattel részvények

2) GameStop részvények példája

Hasonló folyamatokat figyelhetünk meg a GameStop társaság (GME) grafikonján. Csökkenő trend, rossz kilátások, a short float megközelíti a 30%-ot, majd a várakozásokat felülmúló Q3 gyorsjelentés után 16,5 dollárról 19 dollár közelébe erősödik az árfolyam, lásd alábbi grafikon.

gamestop részvények

Az alábbi táblázatból kiderül, hogy még most is magas a Short Float, 27,96%, azaz a short pozíciók nem kerültek zárásra. A short Ratio is magasnak mondható 9,67, azaz az átlagos forgalommal számolva 9,67 napba telne a short pozíciók zárása.

gamestop részvények

3) Foot Locker részvények példája

A fentiekhez hasonló eseményt követhettünk végig a Foot Locker piacán. Itt is nyomás alatt van az árfolyam hónapok óta, gyenge eredményeket áraznak a piaci szereplők. A short float magas szintre emelkedik. A fenti két esethez hasonlóan itt is  a vártnál jobb gyorsjelentés hatására erősödik az árfolyam 20%-ot.

Foot Locker részvények

A fenti eseményeket követően még mindig 10% feletti short float arányt láthatunk:

Foot Locker részvények

Az általános következtetések könnyen megállapíthatók a fenti szituációból, azaz a magas short float helyzetek, tehát amikor a részvények nagy részét kölcsönkérték short pozícióra, azt jelezhetik, hogy már elfogytak az eladók a piacon. Illetve egy-egy váratlan esemény short zárásokat eredményezhet, amely az árfolyam megugrását idézheti elő.

Ha short pozíciót szeretnénk nyitni, és azt látjuk, hogy magas a short float, akkor tegyük fel magunkban a kérdést, hogy lesz-e még a jövőben tömeges short pozíció nyitás, amely a részvény árát tovább nyomja lefelé. Természetesen a magas short aránynak oka van, azaz a befektetők negatívnak ítélik meg a vállalat kilátásait. A fenti esetekben is határozott csökkenő trendben mozognak a részvények, azaz a magas short állomány nem vételi jelzés, hanem figyelmeztetés arra, hogy az árfolyam volatilissé válhat.

Figyeljünk oda arra, hogy a short float a közkézhányadhoz viszonyítja a short arányt. Egyes részvények esetében előfordulhat, hogy a közkézhányad és a teljes részvényállomány jelentős eltérést mutat. Ilyen például az amerikai tőzsdéken elérhető kínai társaság a Weibo Corporation. A 17 millió darabos közkézhányad 41%-án short pozíciót nyitottak, de a teljes részvényállomány 218 millió darab, lásd alábbi kép.

webibo részvények

A fenti példákban 2 milliárd dollár feletti piaci kapitalizációval rendelkező vállalatokat vizsgáltunk, tehát a midcap kategória vállalatai, nem tekinthetők kicsinek.  Az alacsonyabb piaci kapitalizációjú vállalatok (például smal cap, micro cap kategóriában) a short float arányok nagyobbak lehetnek, nem ritka, hogy 50%-ot eléri a short float ezeknél a rossz kilátásokkal rendelkező társaságoknál.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link