CFD kereskedés: Hogyan működik? Melyek a problémák?

Az egyik korábbi bejegyzésben kitértem arra, hogy a devizakereszteken kívül is van élet a kereskedésben. A legtöbb brókernél CFD-kkel is lehet kereskedni. Az alábbi útmutatóból megtudhatod, hogyan lehet kereskedni CFD termékekkel. A következő témákat tárgyaljuk:

  • CFD fogalma
  • Milyen CFD-k léteznek?
  • Mi az, amire figyelni kell a CFD index határidős terméknél?
  • Miben más sok CFD-s termék, mint a FOREX-en a devizakeresztek?
  • Méretező programok nem mindig működnek jól CFD termékeken
  • Mit kell tudni az index CFD termékekről?
  • Hogyan képezik az index CFD árát a brókercégek?
  • CFD kereskedés költségei, jutalékok
  • CFD kereskedés harmadik költségeleme: swap
  • CFD kereskedés és az osztalék
  • CFD termékek méretezési problémái
  • CFD kereskedési példák

Mi az a CFD kereskedés? CFD fogalma

„A CFD (Contract for Difference) két fél közötti megállapodás arról, hogy egy kontraktus nyitó és záró árfolyama közötti különbséget elszámolják egymás felé. „

„A CFD-k származtatott termékek, amelyek segítségével az élő árfolyammozgásokra.”

Ezeket a definíciókat találtam, vagy nagyon hasonlókat. Nézzük meg, mi is a CFD, az angol rövidítés eredetijét fenn olvashatjuk. Azt is, hogy ez két fél közt jön létre, azaz az egyik fél én vagyok, a másik pedig a bróker. Ami számukra azt jelenti, hogy én a brókerrel szemben kereskedem, amit nyerek, azt tőle nyerem el, amit vesztek, azt ő nyeri meg. Ez elsőre igen ijesztő, hiszen a bróker látja minden kötéssel kapcsolatos szintemet, stopot és célárat és ő jegyzi az árat is. Így azt és akkor csinál az árral, amit akar. Így igyekezzünk normális, kevésbé manipulatív brókert választani. Ez nagyon fontos momentum, mert eléggé el tud térni a valós (részvényeknél pontosan lehet látni!) ártól a jegyzett ár egy harmadosztályú cégnél. A neves, jó hírű brókerek korrektül jegyzik a CFD árat, a kisebb, kevésbé jó hírű cégeknél lehet eltérés.

A második definícióban pedig azt olvashatjuk, hogy „az alaptermék tényleges tulajdonlása nélkül lehet kereskedni” azaz sem osztalékra sem tulajdonjogra ne számítsunk. Itt csak az osztalék hiánya azt, ami érinthet bennünk. Az, hogy nem kapunk, az maximum kellemetlen, de arra is figyelni kell, hogy ne próbáljunk olyan stratégiát kialakítani és megjátszani, amiben arra spekulálunk, hogy az osztalékvágás után esik az árfolyam. Ez nagyon ritka esemény, de a CFD tradereknek eszébe szokott jutni, hogy így próbáljanak ingyen pénzt csinálni.

Milyen CFD-k léteznek?

Három típusú van, amit kereskedni szoktunk:

  • index határidős termék CFD
  • nyersanyag, fém, stb. CFD
  • részvény CFD (erről külön beszéltünk itt)

Mi az, amire figyelni kell a CFD index határidős terméknél?

Sok helyen a határidős termékeket valóban határidős termékként lehet kereskedni, azaz negyedévente lejárnak és új lesz a helyükben. Ezt a bróker folyamatosan közli a leírásokban. Mindenképp győződjünk meg arról, hogy folyamatosan lehet a CFD-vel kereskedni, vagy negyedévente új CFD termék lesz. Az a kisebb gond, hogyha azt látjuk, hogy egyik nap még van ármozgás, a következőben már nincs a charton, és keressük a hibát és elmegy vele egy csomó idő. De az már nagyobb gond, ha azt látjuk, hogy a bróker a lejáratkor lezárja a CFD pozíciónkat.

CFD Lejárati időkre figyeljünk

Lejárati időkre figyeljünk

A képen jól látható, hogy negyedéves ciklusokban van új termék, amivel lehet kereskedni. A bróker (általában) küld időben az MT4-esben egy levelet, hogy közeledik a lejárat.

"Please note that today is the last trading day for Futures contract #LCOQ4. Upon contract’s expiration, all open positions will be closed at the last trading price as quoted on the Company’s MT4 Platform. Clients wishing to continue trading on the same instrument should manually open a new position on the new contract (#LCOU4)."

Miben más sok CFD-s termék, mint a devizakeresztek?

Aki devizás területről jön, annak megszokott dolog, hogy csak hétvégén, vagy erős hírnél találkozik résekkel, azaz GAP-ekkel.

rések a CFD-ben 
Rések a CFD-ken

A képen egy részvény CFD látható, ami normál mennyiségű GAP-eket csinált. A részvényeknél ez természetes, az indexeknél meg kell nézni, hogy az adott index folyamatosan jegyzett-e, vagy naponta csak egy ideig. Egyazon index CFD lehet az egyik brókernél folyamatos, míg a másiknál nem folyamatos jegyzésű. Amelyik CFD termék nem folyamatos jegyzésű, ott várható, hogy a napi zárás és a következő nyitás közt rés keletkezik. Ekkor építik be a befektetők az árba az inaktív időben kapott piaci információkat.

CFD Kereskedési időkre figyeljünk!

Kereskedési időkre figyeljünk!

A képen látni, hogy a brókercég minden esetben közli a kereskedési időt. Illetve extrém helyzetekben (ünnepek) az ettől eltérő időpontokat is, a rendkívüli nyitva tartást is. Ezt mindenképp vegyük figyelembe, mert az inaktív időben nem tudunk kereskedni, ez természetes, de hallani lehetett olyanról is, hogy a brókernél a szerverek mentek, lehetett kötni, az adott esetben az arannyal, és ezt a bróker nem fizette ki, hiszen értesítette az ügyfeleket, hogy nem lesz akkor kereskedés. Hogy kinek a sara ez a hiba, az vitatható, de mi tartózkodjunk attól, hogy ilyen vitákba kelljen kerülni. Jobb nem is kísérletezni a nem kereskedési időben való kötéssel.

Méretező programok nem mindig működnek jól CFD termékeken

Ami sajnos elég nagy hátránya a CFD kereskedésnek, hogy a legtöbb méretező program egyáltalán nem, vagy csak egy részén működik jól. Így a méretezés feladata ránk marad. Ami nem gond, csak kicsit fapados dolog a XXI. században. :)

Miért? Mert a LOT számolás az ezeknél a CFD termékeknél nem egységes. Bár vannak elfogadott normák, de a bróker itt szabad kezet kap az egy LOT fogalmának a definiálására. Van ahol a részvény CFD 1 lot méret az egy darab részvény és van, ahol 100. Így a méretezők nem fogják alapból tudni, hogy most mivel számoljanak. Aki nem szeret sokat számolni, annak egy egyszerű megoldást ajánlok: nyisson egy ugyanolyan demó számlát az adott brókernél és ott próbálja ki azt, hogy mennyi elmozdulást is ad ki egy lot mérettel felvett pozíciónál egy pip vagy éppen egy dollár, euró vagy font elmozdulás. Majd ezzel az értékkel számoljon. Nem túl elegáns, de jól használható megoldás az is, hogy előbb egy lottal felveszi a pozíciót demón és a stopot oda teszi az trader, ahova kell és a stopvonalra kattintva megnézi a stoppolódáskori veszteséget és ehhez arányítja az élesen felvehető pozíciót. A bróker természetesen közli a pontos CFD méreteket és egyéb fontos adatokat az adott CFD-ről.

Index CFD adatai

Index CFD adatai

A megnevezés után sorban:

  • A legkisebb elmozdulás, amit az instrumentum meg tud tenni a jegyzésnél. Ezek a lépésközök. Nagy jelentősége nincs, brókerenként el is térhetnek.
  • Az egy lot mérete a CFD-nek. Ez már jobban érdekel bennünk, itt közli a bróker, hogy (az SP500 példáján), hogy 50x az SP500 értékének felel megy az egy lot, azaz a mai áron 50*1960USD értékű pozíciót veszünk fel egy lotnál. Ami azt jelenti, hogy ha az árfolyam egy dollárt változik, a számlánkon 50USD elmozdulás történik. Ez általánosságban is igaz, azaz az, hogy egy lot mennyi „darab” alapterméket tartalmaz, az megadja azt, hogy mennyiszeresen változik a számlánk, ha egy egységet mozog a piac.
  • Az tick értéket adja meg a CFD-nek. Itt figyeljünk, hogy egy tick változás nem biztos, hogy 1 egység, hanem az első oszlopban megadott érték. Pld SP500-nál nem egy dollár vagy nem 10 cent változás az index értékben, hanem 0,25 dollár. Nem árt ezt szem előtt tartani.
  • A felvehető minimális méretet adja meg a CFD-nek. Ez önmagában nem mond semmit a méretezésről, hiszen nem mindegy, hogy 0,01LOT-nál mekkora a LOT mérete: egy SP500, vagy 50*SP500 értékű.
  • A minimális lépésközt adja meg a felvehető méretnél.

Részvény CFD adatai

Részvény CFD adatai

Részvény CFD adatai

Nemesfém CFD adatai

A fémeken és a részvényeken is hasonló a helyzet, itt is érdemes az „egy LOT” mértékegység valós értékét megnézni, hiszen ezek is eltérnek a FOREX kereskedésben megszokottól.

Azaz mielőtt a CFD-kkel kezdünk kereskedni, ezeket az értékeket (méret, kötési egység, lépésköz, kereskedési idő) mindenképp ismerjük meg. A CFD kereskedési időre mindenképp fektessünk nagy figyelmet, mert ezek elég szórtan alakulnak. Itt nem csak arról van szó, hogy valamivel esetleg nem tudunk kereskedni délelőtt, vagy éppen éjjel. Ami ennél fontosabb, hogy ezeknél a zárás előtt egy döntést kell hozni: átviszem-e másnapra és ezzel felvállalom a gap-es nyitást, ami nyílhat ellenem is, és át is ugorhatja a stopomat. Az ilyen stop átugrás hozhat extra veszteséget is, így a méretezésnél, a kockázat felvállalásánál ezt is vegyük figyelembe. Érdemes átgondolni, főleg a pár napos pozícióknál, hogy kisebb CFD méreteket veszünk fel, hiszen mindig ott van a lehetőség, hogy másnap egy réssel nyitunk. A brókerek eltérően fogják fel a résben lévő stopokat, van, aki szabályosan jár el, és a nyitó szinten teljesíti azt, azaz nagyobb lest a veszteségünk, mint amit vártunk. Illetve van olyan is, aki ezeket a stopokat a megadott helyen teljesíti. Az a tapasztalat, hogy ha így is jár el, akkor si csak a kisebb pozícióknál követi ezt, egy testesebbnél már a nyitó szinten történik a zárás, nekünk kedvezőtlenebb szinten.

Már nem a CFD méretezéshez és az instrumentum tulajdonságaihoz tartozik, de érdemes megjegyezni, hogy ha pld. részvény CFD-ből veszünk 10LOT-ot, akkor a következő devizapár kötésnél (ha úgy van beállítva az MT4-esünk) a kötés méret ez marad, és ha nem figyelünk, kellemetlen lehet számunkra, ha 10LOT akármilyen devizakereszt kötésünk lesz. Erre mindenképp figyeljünk!

Mit kell tudni az index CFD termékekről?

Az index CFD-k olyan termékek, melyek nem részvények, hanem valamilyen tőzsde, szektor, ágazat indexének az árfolyamát követik. A fedezeti követelmények index esetén alacsonyabbak, gyakran 10% alattiak, de a tőkeáttétel felhasználása és a kamatszámítás általában megegyezik a részvény CFD bekezdésében leírtakkal. Általában a jutalékszámításban vannak különbségek, ugyanis index CFD esetén árfolyamba épített jutalékok vannak, azaz a CFD árfolyam és a mögöttes termék (valamelyik index) árfolyama között van egy minimális különbség. Utaltam már rá, hogy részvény CFD esetén is léteznek olyan brókercégek, amelyek ezt a jutalékszámítási módszert használják, ugyanakkor indexek esetén sokkal gyakoribb. Az alábbi példában erre nézünk meg egy esetet.

Hogyan képezik az index CFD árát a brókercégek?

A valóságban az S&P500 index árfolyam 1200 dollár, ekkor a brókercégünknél a következő árakat látjuk az S&P500 CFD-re vonatkozóan: vételi ár 1199 dollár, eladási ár 1201 dollár. Ha venni akarunk a termékből, akkor 1201 dolláros áron adják el nekünk. Tehát abban a pillanatban, amikor az S&P500 árfolyama 1200 dollár, mi 1201 dollárért tudjuk megvenni a CFD terméket, azaz 1 dollár veszteségünk keletkezik a valós árhoz képest, ami a brókercég jutaléka. Tegyük fel, hogy az S&P500 index árfolyama az eladás pillanatában ugyanakkora, mint amikor megvettük, azaz 1200 dollár. Ekkor a brókercégünk által kínált vételi ár 1199 dollár, eladási ára 1201 dollár. Eladáskor a vételi áron tudjuk eladni a CFD-t, így abban a pillanatban, amikor valójában az S&P500 index 1200 dollárt ér, mi csak 1199 dollárért tudjuk eladni. Itt is 1 dollár veszteségünk keletkezik, ami a brókercég jutaléka.

Nézzük meg, hogyan változik az egyenlegünk, ha 1200 dolláros árfolyamról 1220 dollárra növekszik az S&P500 index. Ez 20 dolláros növekedés, míg ez alatt az idő alatt a mi pozíciónk 1201 dolláros árfolyamról 1219 (1220-as árfolyamnál a vételi áron 1219-en tudjuk eladni a terméket) dolláros árfolyamra növekedett, azaz 18 dolláros nyereséget értünk el. A különbség 2 dollár (20–18), a brókercég jutaléka. Ezek az apró különbségek azonban felnagyítódnak akkor, ha nagyobb összegű pozíciót veszünk fel. Ha a példában 1 helyett 10 darab S&P500 index CFD vásárlását javasoltam volna, akkor 2 dollár helyett 20 dollár lenne a jutalék.

CFD kereskedés költségei, jutalékok

Mivel ez nem egységes, mindenképp nézzük meg, hogy az adott brókernél és az adott terméknél mi a helyzet.

Spread és a jutalék részvény CFD-n

Spread és a jutalék részvény CFD-n

A spread azt hiszem egyértelmű, 0,03 dollárt kell elmozdulni az árnak, hogy nullába kerüljünk, ez egy elfogadható, bár nem a legkedvezőbb árazás CFD termékek esetén. Amire érdemes figyelni, hogy itt is (bár az van felírva, hogy fixed spread) vannak mozgások egyes terméknél, és érdemes egy spread recorderes mérést csinálni. Illetve itt az olcsó darabárú, és kevésbé mozgó termékeknél legyünk nagyon óvatosak, mert egy 500$-os részvénynél elég piti százalékos elmozdulás behozza a spreadot, de egy pár tíz dolláros, és alig mozgónál már ez lehet, hogy több órába telhet.

A másik már nem ilyen egyértelműen számolható érték. 0,1% a jutalék, ami szintén egy elfogadható érték. De nem mindegy, hogy mennyibe kerül a részvény, 30$ vagy 500$ a részvény ára. Az természetesen igaz, hogy esetleg egy drágább darabárú részvénynél az elmozdulás mértéke hamarabb kitermelheti a költséget, de itt kötés előtt győződjünk meg róla, hogy valóban mozog az instrumentum. Vezessünk be egy napi elmozdulás/költség, vagy bármi olyan mutatót, ami a mozgáshoz viszonyítja a költségeket. A CFD mozgása és a spread összehasonlítására jó a bid/ask vonal megjelenítése a charton és azonos idősík, azonos távlatú nézetben vizsgálni a két vonal távolságár a gyertyákhoz képet.

15M-en az egyik CFD-n ilyen a távolsága a spreadnek

15M-en az egyik CFD-n ilyen a "távolsága" a spreadnek, alább egy másik terméken láthatod a spreadet.

CFD spread

Bár az előbb mindig a részvényeket emlegettem, de ez igaz minden termékre: ha nem mozog eleget a költséghez képest, akkor azzal bánjunk óvatosabban!

Swap is van a CFD kereskedés során

Swap is van

CFD kereskedés harmadik költségeleme: a swap

A harmadik, de nagyon fontos költség a CFD kerekedéssel kapcsolatban a napon túli kamat, azaz a swap. Itt is mindenképp győződjünk meg arról, hogy a spread és a swap együtt olcsó, ne csak arra figyeljünk, hogy a spread legyen kicsi. Bevált bróker trükk, hogy a CFD spread-et alacsonyan tartják és a swapon veszik azt vissza. A swapot többféleképp adják meg, van ahol a letét devizájában és van, ahol pipben. Jellemzően ezek a swapok kisebbek, mint egy közepes, vagy egzotikus páron. Nem mindegyik instrumentumnál van swap, számomra kellemes meglepetés volt, hogy részvény CFD-ken nem számoltak fel az adott brókernél. Ami nem költség, de mindenképp érdemes rá figyelni, illetve tudni róla. Ez a margin, azaz a letér. Ez az a pénz, amit a bróker zárol, amíg a pozíció nyitva van. Jó kockázatkezelésnél nincs ezzel gondunk, de ha több, főleg nagyobb pozíciót tartunk, akkor a rendelkezésre álló margin szint vészesen lecsökkenhet és nem enged a bróker újabb pozíciót felvenni. A margint megadhatják egy LOT méretre is, egy fix összeggel.

CFD kereskedés:Margin

Margin

De megadható százalékosan is, mint itt a részvényeknél.

Százalékos számítás a marginra

Százalékos számítás a marginra

Itt már komolyabb eltérést adhat az, hogy olcsóbb vagy drágább a részvény, amivel kereskedünk.

Összefoglalva a CFD kereskedéssel kapcsolatosakat:

  • A CFD-nél a brókerrel szemben kereskedünk
  • Van folyamatosan és nem folyamatosan jegyzett
  • Rések
  • Kereskedési idő
  • Háromféle költség lehetséges
  • A méret a lényeg: 1 LOT mekkora?
  • Köthető méret és a lépésköz
  • Margin a CFD kereskedés során
  • Van olyan CFD, ami le is jár

CFD kereskedés és az osztalék

A CFD termék egy származtatott termék, melynek kereskedésével nem leszünk ténylegesen tulajdonosai a részvényeknek, azaz nem szerzünk tulajdonrészt a részvénytársaságban. Ugyanakkor a részvény társaságok fizethetnek osztalékot, és ennek hatása lesz a CFD kereskedők pozícióira is.

A fentiekben már vázoltam, hogy különböző részvény társaságok fizethetnek osztalékot a tulajdonosok részére, ráadásul egyes társaságok részvényei különböző indexek kosárba is benne vannak, így akár egy CFD index termék kereskedése során is kaphatunk osztalékot vagy épp vonhatnak el az osztalékkal megegyező összeget. A CFD osztalék fizetéssel kapcsolatos dátumok megegyeznek a részvények osztalék fizetési dátumaival, azaz

  • Declaration date: Ez az a nap amikor a közgyűlés dönt az osztalékról, azaz ekkor már biztosan fizetni fog a társaság osztalékot. Az osztalékfizetési időpontos is ekkor lesznek meghatározva.
  • In-dividend date: Ez az utolsó nap, amikor megvásárolhatjuk a részvényeket az osztalék kifizetési jogosultságával együtt
  • Ex-dividend date: Aki ezen a napon vásárol a részvényekből az már nem jogosult az adott évi osztalékra. Általában ez az a nap, amit a hírportálokon, részvényszűrő alkalmazásokban feltüntetnek, így tehát az Ex-dividend date nap előtt kell a részvényeket megvásárolnunk ha osztalékban szeretnénk részesülni.
  • Payment date: az a nap, amikor jóváírják a részvényesek számláján az osztalékot.

Külön kiemeltem az Ex-dividend date dátumát. Itt a lényeg, azaz ha ezen a napon mi vagyunk a tulajdonosai a CFD terméknek, és a részvény után osztalék jár, akkor a brókercégünk jóvá fogja írni nekünk az osztalékot. Egyes brókerek CFD termék esetén eltérnek a Payment date dátumtól, így lehetséges az is, hogy már előtte (például ex-dividend date napot követő napon) megkapjuk az osztalékot.

A lényeg tehát, hogy CFD részvények esetében ha az Ex-dividend date napján pozíciónk van, akkor vételi pozíció esetén osztalékot kapunk. Ha pedig ezen a napon short pozíciót tartunk fent és a kereskedés végéig ezt nem zárjuk, akkor az osztalék mértékével megegyező terhelést kapunk számlánkon. Tehát az ún. osztalék résre egy ex-dividend date napon megnyitott short CFD pozícióval nem fogunk tudni kereskedni. Ugyanis, az igaz, hogy a következő napon nagy valószínűséggel réssel esik a részvény és a CFD árfolyama, így a megnyitott short pozíción árfolyam nyereségünk lesz. Azonban az osztalék mértékével megegyező elvonásban fogunk részesülni, tehát nem lesz a CFD ügyleten nyereségünk.

CFD termékek méretezési problémái

A CFD termékek egyediek, nem szabványosítottak, így különböző brókercégek, különböző módon méretezik ezeket a termékeket. A méretezésben akár 100 szoros eltérés is két brókercég között, így a figyelmetlenségből adódó veszteségek is jelentősek lehetnek. A fentiek miatt részletezem a témát, illetve megnézzük, hogyan tudjuk ellenőrizni a pozíció méretezést CFD termékeknél. A metatrader platform alatt a CFD termékeket is a devizáknál megszokott egységekben (lot) kell méreteznünk. Itt azonban nem feltétlenül igaz a bevezetőben szereplő állítás, azaz 1 lot = 100.000 egység.  Ahhoz hogy pontosan kiderítsük a méretezést nézzük meg a piacfigyelő ablakban elérhető terméklista alatt az adott termék kondícióit. Példánkban most két brókercég metatrader platformon elérhető olaj CFD termékét nézzük meg.

"A" brókercég CFD terméke

A piacfigyelő ablakot a felső menü nézet / piacfigyelő (CTRL+M) alatt kapcsolhatjuk be, ami  alapbeállításként a metatrader ablak bal oldalán helyezkedik el. Keressük meg az ablakban a vizsgált CFD terméket, esetünkben WTICOUSD, majd jobb egérgombot lenyomva a kondíciók sort válasszuk ki.

CFD lista

Itt pedig felülről a negyedik sor tartalmazza a kontraktus méretével kapcsolatos információkat. Az alábbi grafikonon látható, hogy 100 van ebben a sorban, azaz 1 kontraktus pozíció felvételével az alaptermék 100 szorosával nyitunk pozíciót.

CFD paraméterek

Tehát ha a pozíció felvételnél 1-et adunk meg mennyiségnek, akkor az 100 db-ot jelent a mögöttes termékből. Olaj esetében egy példa: 50 dolláros olaj árfolyam mellett 1 lot mennyiségű pozíció nyitása 50*100, azaz 5000 dolláros pozíciót jelent, másként fogalmazva 1 dollár elmozdulás 100 dollár nyereséget vagy veszteséget jelent attól függően milyen irányú a megnyitott pozícióhoz képest az elmozdulást.

"B" brókercég CFD terméke

Nézzük meg most "B" brókercégnél az olaj terméket. Itt USOil néven találjuk a piacfigyelő ablakban a terméket, és a kondíciók ablakban a kontraktus mérete sorban 1-et találunk, azaz ha ebből a termékből pozíció felvételnél 1-et adunk meg mennyiségnek, akkor a mögöttes termékből 1 db-al megegyező pozíciót veszünk fel. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy ennél a brókercégnél a Tick érték is meg lett adva, ami 0,010 (lásd az alábbi kép Tick érték sorát). A Tick érték pedig azt mutatja meg, hogy adott instrumentumon 1 lot méretű pozícióval mennyi nyereséget/veszteséget érünk el, ha a legkisebb egységnyit elmozdul az ár.  A legkisebb egységet a Tick méret sorban találjuk, esetünkben 0,001.

CFD lista

A fenti helyzetben tehát 1 dolláros elmozdulás 1000 pont lesz (ez igaz A brókercég olaj CFD termékére is), azaz Tick érték szorozva elmozdulással egyenlő a nyereség/veszteség mértékével. Példánk szerint 0,010 USD X 1000 pont (1 dollárnyi elmozdulás) egyenlő 10 dollárral. Azért dollárban kapjuk az eredményt, mert az olaj termék dollárban van vezetve, de devizák esetén a jegyzett deviza (a második deviza) devizanemében keletkezik a nyereség/veszteség. Ha a számlánk devizaneme ettől eltérő, akkor a kereskedés során a számlánk devizanemében kapjuk majd meg az adatokat, ahogy majd a további példákban is látni fogjuk.

Azokat a kereskedőket érheti meglepetés, akik a "B" brókercégnél kereskedtek, és "A" brókercég metatraderén a megszokott mennyiségekkel kezdenek el kereskedni. Látható, hogy 10 szeres a különbség. "A" brókercégnél 0,1 lot mennyiséggel tudunk felvenni ugyanakkora pozíciót, mint amit B brókernél 1 lotnál veszünk fel. Sajnos arra is találni példát, hogy a kondíciók ablakban elérhető információk nem pontosak. Már a saját példáimon is látszik, hogy "A" brókercég nem adott meg tick méretet, ráadásul arra is találunk példát, hogy megadják a tick értéket, de a metatrader rendszerük nem a megadott adatok szerint méretezi a CFD pozíciókat.

CFD méretezés tesztelése

Ezért a fentiek mellett, (vagy helyett)  célszerű a metatrader éles számlánkon teszt megbízást beállítani kifejezetten abból a célból, hogy ellenőrizzük a CFD kereskedés estén a mennyiségeket jól állítjuk be. Ehhez nem kell mást tenni, csak egy függőben levő megbízást beállítani a piaci ártól távol (azért hogy ne teljesüljön) a legkisebb kötésegységgel (szintén a kondíciós ablakból tudhatjuk meg a legkisebb kötésegységet), majd a megadott függő megbízásra egy stop megbízást is beállítani egységnyi távolságra a belépési ártól.

Például 50 dolláros olajárfolyam mellett állítsunk be 'A' brókercégnél 40 dolláros árfolyamra egy vétel limit megbízást 0,01 lot mennyiséggel (F9 billentyű lenyomásával érhetjük el az új megbízás ablakot). A stop megbízást 1 dollárral lejjebb 39 dollárra tegyük, lásd alábbi kép:

CFD megbízások

Ha ezzel elkészültünk, akkor a grafikonon a szaggatott stop vonalra vigyük rá az egérkurzort és le tudjuk olvasni, hogy mekkora veszteségünk lesz 1 dollár  elmozdulás esetén a számlánk devizanemében.

CFD grafikon

Ahogy a fenti képen látható, a fenti példában 0,93 EUR veszteséget jelent 1 dollár (1000 pont, mert a legkisebb tick méret ennél a terméknél 0,001) elmozdulás. Mivel a számlánk devizaneme euró, ezért a veszteséget is euróban számolja a metatrader, de az EUR/USD árfolyam ismeretében átszámolhatjuk dollárba a veszteséget (0,93 * 1,074), az eredmény 0,998, azaz 1 dollár.

"B" brókercégnél a legkisebb kötésegység 1 lot. Ha a fenti műveleteket elvégezzük, akkor a stop vonalon 9,35 EUR veszteséget olvashatunk le, lásd alábbi ábra.

CFD grafikon B

A fenti módszerrel gyakorlatilag kiválthatjuk a kondíciók figyelését, ráadásul kiküszöbölhető az esetlegesen hibásan megadott adatokból való helytelen eredmények.

CFD kereskedés, árképzés példák

Az alábbiakban bemutatok néhány példát a részvény CFD termékek árfolyamváltozására:

  • Ha a Microsoft részvények árfolyama 30 dollár, akkor ugyanabban a pillanatban a Microsoft CFD árfolyama is 30 dollár.
  • Ha a Microsoft részvények árfolyama 30 dollárról 31 dollárra emelkedik, akkor ugyanabban a pillanatban a Microsoft CFD árfolyam is 30 dollárról 31 dollárra emelkedik.
  • Ha a Microsoft részvények árfolyama 30 dollárról 25 dollárra csökken, akkor ugyanabban a pillanatban a Microsoft CFD árfolyam is 30 dollárról 25 dollárra csökken.

Látható tehát, hogy a termék pontosan követi a mögöttes termék árfolyamát. A részvényekhez képest a különbségek a vételi, eladási folyamatban a tőkeáttétből adódnak, azaz a CFD részvények megvásárlása esetén nem kell a teljes összeget (részvényvásárlásnál a teljes összeget levonják számlánkról) kifizetnünk, hanem annak egy kis százalékát fogják fedezetként (margin) zárolni számlánkon. A fedezet összege brókercégenként eltérő, ráadásul részvényenként is eltérő lehet. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy többféle jutalékszámítási mód terjedt el. Gyakori a részvényekhez hasonló százalékos jutalék, amit minimumdíjjal kombinálnak. Erre nézzük meg az alábbi példát, de előfordul, hogy nem a lent bemutatott jutalékszámítás szerint vonják el a befektetőtől a jutalékot, hanem a CFD árfolyamába beépítve. Ekkor a részvény és a CFD részvény ára közötti minimális különbségből keletkezik a befektetőnek költsége. Ezzel a megoldással főleg az index CFD-k esetén találkozhatunk (néhány bekezdéssel lejjebb erre is nézünk példát).

Számlánkon épp most helyeztünk el 10.000 eurót, és BASF CFD-t szándékozunk vásárolni, melynek fedezeti követelménye 10%. Vételi, eladási jutalék 0,1%, a minimumdíj 3 euró. Példánkban most 100 db BASF CFD-t szándékozunk vásárolni 52 eurós árfolyamon. Nézzük először, hogyan alakul a pozíció mérete, a jutalék és a fedezeti igény:

  • A pozíció értéke (a CFD árfolyama szorozva a vásárlási mennyiséggel): 52 euró x 100 db = 5200 euró
  • A pozícióra számított jutalék (a pozíció értéke szorozva a jutalékkal, ha a számított jutalék kisebb, mint a minimumdíj, akkor minimumdíjat fizetünk): 5200 euró x 0,1% = 5,2 euró
  • A pozíció fedezeti igénye (a pozíció értéke szorozva a fedezeti követelmény): 5200 x 10% = 520 euró.

Kiszámoltuk a fenti képletekkel a pozíció méretét (5200 euró), a fizetendő vételi jutalékot (5,2) és a fedezeti követelményt (520), amit zárolnak a számlánkon. A következő két táblázat pedig a nyitás előtti számlaegyenleget és a nyitás utáni számlaegyenleget mutatja. A táblázatot kibővítettük a fedezeti összesítővel is.

A CFD megvásárlása után az alábbiak szerint változik az összesítés.

Jól látható, hogy a kereskedésre még 9474,8 eurót használhatunk fel. Itt mutatkozik meg a CFD kereskedésben a tőkeáttét jelensége, ugyanis 520 eurós fedezet mellett vásároltunk 5200 euró értékben BASF CFD-t. Vigyük tovább a példát, és nézzük meg, hogyan változik az egyenlegünk, ha a BASF CFD árfolyama lecsökken 48 euróra. Az új összesítő értékeinek kiszámításához szükségünk lesz egy részszámításra. Ki kell számolnunk, mekkora veszteséget értünk el ez utóbbi esetben.

Vételi pozíció vesztesége [(aktuális CFD árfolyam – vásárlási CFD árfolyam) x CFD darabszám]: –400 euró [(48–52)x100]. A 48 eurós árfolyam mellett 400 eurós veszteséget tudunk kimutatni.

Jól látható, hogy számlánk értéke és a fedezetként felhasználható rovat is 400 euróval csökkent. A pozíciót nem zárjuk 48 eurós árfolyamon, hanem megnézzük, hogyan alakulna az egyenlegünk, ha 60 eurós árfolyam mellett zárjuk a pozíciót.

Vételi pozíció nyeresége [(aktuális CFD árfolyam – vásárlási CFD árfolyam) x CFD darabszám]: 800 euró [(60-52)x100]. A 60 eurós árfolyam mellett 800 eurós nyereséget tudunk kimutatni.

A fenti állapotban még nem zártuk a pozíciót, viszont jól látható, hogy a számlánk értéke növekedésnek indult. A pozíció-zárás után lényeges változás már nem fog történni. A zárással kifizetjük a zárási költséget, ami 6 euró (6000x0,1%). Ez az összeg csökkenti a számlánk értékét. A zárással természetesen a felhasznált fedezet is nullára csökken, így a fedezetként felhasználható rovat is növekedni fog 520 euróval.

A fenti példában a megnyitott pozíció értéke (5200 euró) kisebb volt, mint a számlánkon levő tőke. Ezért nem történt lényeges elmozdulás az egyenlegünkhöz képest. Ugyanakkor lehetőségünk volt arra, hogy sokkal nagyobb pozíciót vegyünk fel (figyeljük meg, hogyan változik a példában a fedezetként felhasználható összeg). Ha a kiindulási, 10.000 eurós számlát nézzük és az 52 eurós BASF CFD árfolyamát, akkor maximum 1923 db BASF CFD-t vásárolhattunk volna meg. Hogyan számolható ki ez az összeg?

A CFD részvény árfolyamát (52 euró) szorozzuk meg a fedezeti követelménnyel (10%), ekkor megkapjuk, hogy egy CFD megvásárlása esetén, mekkora fedezetet zárolnak a számlánkon (5,2 euró). Ezzel az értékkel osszuk el a fedezetként felhasználható összeget (kiinduláskor 10.000 euró, azaz 10.000/5,2), így megkapjuk, hogy 1923 db BASF CFD részvényt vásárolhatunk meg (a jutalékot figyelmen kívül hagytuk). A pozíció teljes értéke ekkor 99.996 euró (1923x52). A fedezeti követelmény (10%) alapján ez a vétel 9999,6 euró fedezetet igényelne. A példa valójában nem pontos, hiszen nem lenne pénzünk a jutalékra, ami 99 euró (99.996x0,1%), azaz 1923 db helyett csak kb. 1921 db CFD-t tudunk a valóságban megvenni.

Tehát a lényeg az, hogy a 10.000 eurós tőkével megvan a csábító lehetőség, hogy akár 100.000 eurót megközelítő pozíciót vegyünk fel, ha akarunk. Ugyanakkor, ha egy 1923 db-os BASF CFD csomagot megvásárolunk, és a BASF részvény árfolyama 1 eurót esik, akkor a pozíciónk értéke 98.073 euróra (51x1923) csökken, pontosan 1923 eurós veszteségbe kerülünk. A 10.000 eurós számlánk ekkor 8077 euróra csökken. Mindössze 1 eurós árfolyamesést számoltunk végig a példán. Könnyen kiszámolható, hogy kb. 5,2 eurós árfolyamesés esetén a pozícióméret 89.996,4 euróra (46,8x1923 ) változik, azaz kb. 10.000 eurós veszteségbe kerültünk. A számlánkon levő pénzt elveszítettük, a számlánk értéke 0 közelébe kerül. Ezt a jelenséget hívják „margin call”-nak. Ebben az esetben további csökkenés esetén a brókercég lezárhatja pozíciónkat, megelőzvén, hogy számlánk egyenlege negatívba forduljon. Előtte általában a befektetőt felhívják, ha tartani szeretné a pozíciót, akkor újabb fedezetet kell befizetnie a számlájára.

A fenti sorokkal szerettem volna rávilágítani arra, hogy az elérhető tőkeáttétel miatt lehetőségünk van arra, hogy sokkal nagyobb pozíciót vegyünk fel, mint amit egy normál részvénypozíció esetén megtehetünk. Ennek a tőkeáttételnek azonban nemcsak előnyei vannak, hanem a veszélyekkel is tisztában kell lennünk. Ugyanakkor az ehhez hasonló szituációk elkerülhetők egy szigorú kockázatkezelési szabályrendszerrel. A számlánk értékénél nagyobb pozícióméret felvételét csak abban az esetben tartom észszerűnek, ha az ebből származó kockázatot a kockázatkezelési módszerünkkel kezelni tudjuk. A példa végére érdemes hozzátenni, hogy az árfolyam jó irányba is mozoghat. Ebben az esetben pedig jelentős nyereségre teszünk szert.

További jellemzője a CFD termékeknek, hogy a tőkeáttét miatt a legtöbb brókercégnél kamatot fizetünk long pozíció esetén és kamatot kapunk short pozíciók nyitása után. Általában a napon túli pozíciókra vonatkozik a kamat számítása. Ezek a szabályok általában érvényesek minden terméknél, ahol tőkeáttétet veszünk igénybe. A kamatokat jellemzően a londoni bankközi kamatokhoz igazítva számítják, az alábbiak szerint:

  • Napon túli long esetén kamatot fizetünk, ami londoni bankközi kamat + brókercég marzs. Például londoni bankközi kamat 1,1% + brókercég kamat 3%, azaz évi 4,1% kamatot fizetünk.
  • Napon túli short esetén kamatot kapunk, ami londoni bankközi kamat – brókercég marzs. Például londoni bankközi kamat 1,0% – brókercég kamat 3%, azaz évi – 2% kamatot kapunk, vagyis valójában fizetnünk kell. Magasabb kamatkörnyezet esetén például londoni bankközi kamat 4% – brókercég kamat 3%, azaz 1% kamatot kapunk.

Ne lepődjünk meg azon, hogy amikor alacsony kamatkörnyezetben kereskedünk, akkor a short pozíció esetén is kamatot fizetünk, ugyanis a brókercég által számolt marzs ilyenkor magasabb lehet.

CFD kereskedés a tőzsdén, forexen [előadás]

Az alábbi előadásban megbeszéljük, milyen termékek érhetők el a metatrader platform alatt, forex brókercégeknél. A 1,5 órás előadásban a következő témákról beszélünk:

  • Milyen terméket nyújtanak a forex brókerek?
  • Miért jó a sokféle típusú kínálat, termékcsoport
  • Mit jelent a devizapár?
  • Mit jelent a CFD? Hogyan kereskedhető?
  • Milyen jellemzőket kell figyelni a hatékony kereskedéshez?
  • A termékek általános jellemzői
  • A nemesfém,olaj, index és a részvény CFD jellemzői
 
 

 

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link