Tények és tévhitek a nyugdíjunkról 09.30.

A következő bejegyzéseimben olyan témával foglalkozok, amely mindannyiunk számára fontos. A nyugdíj egy olyan terület, melynek átgondolása nem tűr halasztást. Még azoknak is, akik 20-30 év közöttiek, ajánlott, hogy azonnal átgondolják az itt leírtakat. Ennek a cikksorozatnak elindítási oka, hogy az utóbbi időben munkatársaimmal azt tapasztaltuk, a befektetési tanácsainkat kérő olvasóink többségének elképzelése sincs arról, hogy milyen nyugdíjra számíthat a jövőben. Éppen ezért a bejegyzésben igyekszem összefoglalni a mai magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatos ismereteket, így cikkem tanulmányozását követően Ön is látni fogja a fenyegető veszélyeket. Tartson velem, és nézzük át közösen a nyugdíjrendszerünk sajátosságait!

Állami nyugdíjból meg tudunk majd élni?

A magyar nyugdíjrendszer fő eleme az állami nyugdíj, mely az ún. felosztó-kirovó rendszerben működik, azaz a befizetett járulékokkal mindig az adott időszak nyugdíjait fizetik ki. Tehát az a feltétele annak, hogy a mai nyugdíjasok megkapják járandóságukat, hogy az aktív munkavállalók és munkáltatójuk elengedő járulékot fizessenek be. Ez a felosztó-kirovó rendszer már ma is deficites, azaz az államnak kell kipótolni a hiányt az államháztartás terhére.

Milyen veszélyekre számíthatunk?

A mai nyugdíjasok szerencséje, hogy az 50-es éveket követően a kedvező szociális intézkedések hatására megnőtt hazánkban a gyermekvállalási kedv, így a Ratkó-generáció ma még 50-55 évesen a munkaerőpiacon van, azaz aktív munkavállalóként jelentős járulékot fizetnek be a társadalombiztosításba. Ahogy azonban 5-10 év múlva ez a generáció tömegesen nyugdíjba vonul, az egyensúly megborulhat. Tovább rontja a helyzetet, hogy a várható életkor (bármennyire hihetetlen) 10 évente 2,5 évvel növekszik, így a jövőben még nagyobb számú nyugdíjast kell eltartania a sokkal kevesebb aktív munkavállalónak.

Mire számíthatunk ezek alapján?

Nagyon valószínű, hogy a jövőben valamelyik kormánynak fel kell vállalnia a népszerűtlen döntést, a nyugdíjkorhatár emelését (jelenleg 62 év). Illetve a fenti okokból kifolyólag a munkáltatók és munkavállalók hosszútávon nem számíthatnak jelentős járulékcsökkenésre. Nem árt ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a jövőben életbe lépő nyugdíjszámítási módszerek miatt lesznek, akik kevesebb nyugdíjat kapnak.

Mekkora nyugdíjra számíthatunk az államtól?

Sokunkban él az a tévhit, hogy a nyugdíjat az utolsó 5 év jövedelme alapján állapítják meg. Ez azonban nem így van, ugyanis általános esetben a teljes életpálya beleszámít a nyugdíjba. Így egy olyan vállalkozó, aki élete végéig minimálbérre volt bejelentve, jelenlegi értéken 30.000 Ft összegű nyugdíjra számíthat az államtól.

Emellett az állami nyugdíj mértékének számítása is változni fog:

A 2013-as év előtt nyugdíjba lépők nyugdíját a nettó átlagkereset alapján állapítják meg (nettó átlagkereset 80%). Magánnyugdíjpénztári tagság esetén az állami nyugdíj valamivel kevesebb lesz (75%), mivel a befizetése is kevesebb volt. A 2013-as évtől kezdődően a nyugdíj a bruttó átlagjövedelem meghatározott százaléka lesz, illetve a megállapított nyugdíjak adókötelesek lesznek!

Például: a nyugdíj 20 éves szolgálati idő esetén a bruttó átlagjövedelem 33%-a lesz, magánnyugdíjpénztári tagság esetén 24,4%. De 40 éves szolgálati idővel a bruttó átlagjövedelem 66%, és magánnyugdíjpénztári tagság esetén 48,8%.

Jól látszik a változások alapján is, hogy az állami nyugdíj mértékére vonatkozóan számos bizonytalansági tényezőt kell figyelembe vennünk, nem utolsósorban a reformokat, melyek szükségesek, de nem garantálják a sikert, és az sem biztos, hogy mindenkire nézve kedvező hatása lesz.

Jól jöhet a magánnyugdíj és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés is..

Bajban lennénk, ha csak az állami nyugdíjban bízhatnánk öregkorunkra, de szerencsére az állami nyugdíjrendszer mellett már két intézmény is biztosítja, hogy saját befizetéseink alapján kapjunk nyugdíjat. A magánnyugdíjpénztárak és önkéntes nyugdíjpénztárakba befizetett összegek már nem a felosztó-kirovó rendszer alapján működnek, ugyanis az ide befizetett pénzeket kamatokkal megnövelve kapjuk vissza a nyugdíjba lépéskor.

Milyen veszélyekre számíthatunk?

A kérdése az, hogy ezek a biztosítók mennyire bánnak jól a pénzünkkel. Hagyományosan az itthon biztosítók a nyugdíjpénztári befizetéseket alacsony hozamú befektetésekben tartják (többségében államkötvények). Az infláció mértékét kicsivel meghaladó befektetésekre gondoljunk, így a legrosszabb esetben az évek alatt befizetett összegeknek mindössze csak az értékét sikerül megtartani. Ennek az összegnek a jövőbeli vásárlóértéke nagyon kevés lesz az élethosszig tartó kiadások fedezésére.

A nemzetközi gyakorlatból ismert tény, hogy a nyugdíjalapok befektetései átlagosan az infláció felett 0-6% hozamot érnek el. Gondolom, Önnek sem mindegy, hogy a következő 20-30 évben a befizetései 0% vagy 6 %-os reálhozamot hoznak. Mi a helyzet a hazai nyugdíjalapokkal? A hazai nyugdíjalapok az 1998-2005-ös időszak között átlagosan 3%-os reálhozamot értek el, de azóta a kamatemelések miatt az állampapírhozamok jelentősen csökkentek, így az utóbbi években ennél kisebb hozamra számíthatunk.

A jövőnkre nézve tehát lényeges szempont, hogy az alapkezelő milyen munkát végez. Megjegyzem érdemes utánanézni a pénzügyi felügyelet honlapján, hogy az egyes alapkezelők milyen eredménnyel zárták az elmúlt 10 évet, így képet kaphat arról, hogy jó helyen van-e az Ön befizetése..

A fenti tényezők alapján nem kizárt, hogy a nyugdíjrendszer a jövő generációknak nem fog biztosítani a elegendő jövedelmet. Valószínű, a világ távoli részén élők nem fognak megrakott buszokon magyar nyugdíjas turistákkal találkozni.