Tőzsdei trendek, trendelemzés: Hogyan elemezd, értelmezd a grafikont?

Cikkünk témája tőzsdei trendek, árfolyamtrendek azonosítása, trendelemzés. Megnézzük, hogyan értelmezhetjük a tőzsdei árfolyamgrafikonokat. Bemutatom azokat a szempontokat, mely alapján a tőzsdei trendek azonosítását elvégzem. Témáink:

  • Ábrázolási módok
  • Mire használható a trendelemzés a tőzsdén?
  • Trendelemzés a gyakorlatban
  • Bizonytalan tőzsdei trendek 1. eset
  • Bizonytalan tőzsdei trendek 2. eset
  • Bizonytalan tőzsdei trendek 3. eset
  • Bizonytalan tőzsdei trendek 4. eset
  • Bizonytalan tőzsdei trendek 5. eset
  • Bizonytalan tőzsdei trendek 6. eset
  • Mit tehetünk szabályos és bizonytalan trendekben?
  • Hogyan befolyásolja a tőzsdei kereskedést a trendek azonosítása?
  • Trendelemzés lépései a tőzsdei kereskedésben
  • Trendelemzés a napi grafikonon
  • Miért kell a középtávú és a rövidtávú trendeket azonosítani?
  • ATR stops indikátor
  • Donchian Chanell, Donchian csatorna
  • Zig-zag indikátor
  • Fractals indikátor is jó trendmegállapításra
  • Trendek kimerülése
  • A tőzsdei trendek kifáradásának erőteljes jelei

Ábrázolási módok

A grafikonelemzés legfontosabb eszközei a különböző ábrázolási módok. Ezek közül a vonaldiagram és a japán gyertyás ábrázolás mód tekinthető az ismertebb módoknak. De léteznek más árfolyam ábrázolási módszerek is, melyek a grafikon értelmezését segítik. A tőzsdei grafikonok elemzésében a japán gyertyás ábrázolás mód terjedt el a leginkább, ami annak köszönhető, hogy a japán gyertyák különböző formációiból, alakjaiból következtetni lehet arra is, hogy mi történt a részvény piacán alacsonyabb időtávon. Ha például napos grafikonon végezzük az elemzést, akkor következtethetünk a napon belüli árfolyam mozgásra a gyertya formációk ismeretében. Emelkedő gyertya a grafikonon és a mögötte levő árfolyam mozgás:

japán gyertya

Csökkenő gyertya a grafikonon és a mögötte levő árfolyam mozgás:

japán gyertya

Kalapács gyertya a grafikonon és a mögötte levő árfolyam mozgás:

japán gyertya

A tőzsdei grafikonon elemzésének értelmezésének egyik fontos eszköze tehát a japán gyertyák. A témát részletesen tárgyaltuk a következő hivatkozásokon: Japán gyertya használata

Mire használható a trendelemzés a tőzsdén?

A technikai elemzés egyik eszköze a trendek azonosítása, a trendelemzés. Ha elfogadjuk a technikai elemzés azon feltételezését, hogy a részvények árfolyamában hullámok, trendek alakulnak ki, akkor ezeknek a trendeknek az azonosítására különböző szabályokat is kialakíthatunk saját magunknak. Zárójelben jegyezném meg, hogy vannak olyan elméletek is, melyek nem értenek egyet a fenti állítással, ezen elméletek szerint a részvényárak véletlenszerűen mozognak. Maradjunk azonban a technikai elemzés által elfogadott alaptételnél, és amennyiben el tudjuk fogadni a tőzsdei árak trendszerű mozgását, akkor a következő szempontokat, szabályok alapján tudjuk a legegyszerűbben azonosítani a trendeket.

Emelkedő trendről beszélünk (időtávtól függetlenül) akkor, ha az árfolyamcsúcsok és mélypontok monoton emelkedve követik egymást. Az ilyen árfolyammozgást szabályos emelkedő trendnek hívjuk. Ennek az állításnak a megértését az alábbi ábra is segíti.

Csökkenő trendről beszélünk (időtávtól függetlenül) akkor, ha az árfolyam mélypontok és -csúcsok monoton csökkenve követik egymást. Az ilyen árfolyammozgást szabályos csökkenő trendnek hívjuk. Ennek az állításnak a megértéséhez az alábbi ábra nyújt segítséget.

Ezek a tankönyvszerű szituációk kedvező feltételeket tesznek lehetővé arra, hogy kereskedjünk, hiszen megerősített jelzéseket kapunk a trend kialakulására vonatkozóan, illetve kiszámíthatóbbá teszi a trend mozgását. Gyorsabban, kisebb veszteséggel el tudjuk majd dönteni pozíciónyitást követően, ha a trend megfordul. Hogyan tudjuk ezeket a szituációkat a tőzsdei kereskedés során felderíteni, a trendet meghatározni? Keressük a grafikonon a csúcsokat, völgyeket, ugyanis ezek kialakulása megerősítő jel egy trendirányú mozgásra.

Nem véletlenül használtam pár sorral feljebb a tankönyvszerű kifejezést, hiszen a gyakorlatban ettől a szabályos, ideális trendtől eltér az árfolyam mozgása. Arra jók, hogy könyvekben, tanfolyamokon illusztráljuk mennyire egyszerű a trendet elemezni (természetesen utólag), azonban a gyakorlatban olyan eltéréseket tapasztalhatunk, melyeket nem árt kezelni. Ugyanis ezek az esetek jelentősen torzíthatnak egy trenden. Nézzük meg, milyen szituációkkal találkozhatunk:

  • Minden olyan árfolyammozgás, ahol az árfolyam új csúcsra emelkedik, és az emelkedés utáni korrekció magasabb mélypontról fordul, trenderősítőnek tekinthető egy emelkedő trendben. Azt a kifejezést használjuk rá, hogy szabályos, ideális emelkedő trend.
  • Ugyanakkor minden olyan árfolyammozgás, ahol az árfolyam új mélypontra esik, és alacsonyabb mélypontról fordul a korrekció, trenderősítőnek tekinthető egy csökkenő trendben. Azt a kifejezést használjuk rá, hogy szabályos, ideális csökkenő trend.
 
 

Trendelemzés a gyakorlatban

A legegyszerűbb módszer a trendek megállapítására, hogy a csúcsok és mélypontok helyzetét figyeljük a grafikonon. Emelkedő trendet akkor azonosítok, ha a csúcsok és mélypontok emelkednek. Figyeljünk arra, hogy a részvények árfolyama hullám mozgást végez, azaz kialakulnak csúcsok, majd korrekció kezdődik, esni kezd a részvény árfolyama, és ezt követően kialakulnak mélypontok. Ha tehát ebben a hullámban emelkedő csúcsokat és emelkedő mélypontokat látunk, akkor nagyon egyszerű azonosítani az emelkedő trendet. Nézzük meg az alábbi ábrát. Az Amazon.com részvény árfolyama látható, ideális, tankönyvekbe illő példa, a grafikon értelmezése nem okoz még a kezdő kereskedőnek sem gondot. Bár behúztam a csúcsokat és mélypontokat, hogy lássuk az emelkedő tendenciát, de egyébként erre sem lenne szükség a trend azonosításához.

trendek azonosítása

Fentebb már utaltam rá, hogy ez az ideális helyzet, a tankönyvekben ilyen példákat láthatunk. Sajnos azonban a valóságban gyakran nem ilyen egyszerű a trend megállapítása, lásd alábbi képen.

trendelemzés

A fenti árfolyamgrafikon értelmezése már sokkal nehezebb. Ha a vonalakkal jelöljük a csúcsok mélypontokat, látni fogjuk, hogy hiányzik az emelkedő trend megállapításához szükséges feltétel, azaz az emelkedő csúcsok és mélypontok.  Ha tehát nem tudok megállapítani egyértelmű emelkedő trendet, akkor sincs gond, a részvény árfolyam trendje bizonytalan. Több ilyen bizonytalan esetet megkülönböztetek, ezekről a következő bekezdésekben beszélünk. A teljesség kedvéért azért megemlíteném, hogy a csökkenő trendek azonosítása is úgy zajlik, ahogy az emelkedő trendé, azaz csökkenő trend esetében a mélypontok és a csúcsok is csökkennek. Itt tehát esik a részvény árfolyama (mélypont), majd korrekció, emelkedés indul (csúcsok), de a folyamat során a csúcsok és mélypontok is csökkennek.

Bizonytalan tőzsdei trendek 1. eset

Emelkedő vagy csökkenő trend oldalazásba fordul át. Ahogy a lenti ábrák is szemléltetik, megszűnik a trendben a csúcsok-völgyek monotonitása. A papír nem tud új csúcsra emelkedni, sem új mélypontra esni. Mindkét esetben azt mondhatjuk, hogy elbizonytalanodott a korábbi trend. A korábbi trend akkor kerül ismét megerősítésre, ha a trend irányába történik elmozdulás, kilépés az oldalazásból. Ha pedig a trenddel ellentétesen mozdul ki a piac az oldalazásból, akkor fordulatról beszélünk, a jelenlegi trend megtört.

Egy emelkedő trendben tehát az oldalazó sáv azt mutatja, hogy elbizonytalanodott az emelkedés, amit csak egy új csúcs tud megerősíteni. Ha pedig lefelé lép ki az oldalazásból az árfolyam, akkor a trend fordul, emelkedőből csökkenőbe vált át. Amíg tehát az oldalazás fázisában vagyunk, azt mondjuk, hogy az emelkedő trend elbizonytalanodott.

Egy csökkenő trendben ennek fordítottja történik, az oldalazó sáv azt mutatja, hogy elbizonytalanodott a csökkenés, amit egy új mélypont erősíthetne meg. Ha pedig felfelé mozdul ki az oldalazásból az árfolyam, akkor a trend fordul, csökkenőből emelkedőbe vált át. Amíg tehát az oldalazás fázisában vagyunk, azt mondjuk, hogy a csökkenő trend elbizonytalanodott.

Bizonytalan tőzsdei trendek 2. eset

Emelkedő trendben a piac nem tud új csúcsra emelkedni, de nem esik új mélypontra sem, az árfolyam két összetartó vonal mentén szűkül. A tőzsdei kereskedésben erre a szituációra is azt mondjuk, hogy elbizonytalanodott az emelkedő trend. Milyen jelek erősíthetik meg az emelkedő trendet? Egyrészt az új csúcsra emelkedő árfolyam, másrészt a behúzott felső vonal törése után kialakuló magasabb csúcs, mélypont páros. Ha ebből a formációból lefelé lép ki az árfolyam, akkor természetesen a bizonytalan trend átfordul csökkenőbe.

Csökkenő trend esetén pedig a piac nem tud új mélypontra esni, de nem emelkedik új csúcsra sem, az árfolyam két összetartó vonal mentén szűkül. Erre a szituációra is azt mondjuk, hogy elbizonytalanodott a csökkenő trend. Milyen jelek erősíthetik meg a csökkenő trendet? Egyrészt az új mélypontra zuhanó árfolyam, másrészt a behúzott alsó vonal törése után kialakuló alacsonyabb csúcs, mélypont páros. Ha ebből a formációból felfelé lép ki az árfolyam, akkor természetesen a bizonytalan trend átfordul emelkedőbe.

Bizonytalan tőzsdei trendek 3. eset

Ebben a piaci szituációban emelkedő trend esetén az árfolyam új csúcsra emelkedik, majd onnan visszazuhan egy korábbi korrekciós mélypont szintjére, azaz megtörik az emelkedő trendben a csúcsok-völgyek monotonitása, hiszen itt lesz egy olyan mélypontunk, ami nem magasabb az előzőnél. Az emelkedő trend itt is elbizonytalanodik, megerősítő jel lesz az új csúcs és a formációt követően kialakuló magasabb csúcs, mélypont párosok. Gyakori formáció ez, mellyel rendszeresen találkozok a tőzsdei kereskedés során.

Csökkenő trend esetén az árfolyam új mélypontra esik, majd onnan visszaemelkedik egy korábbi csúcspont szintjére, azaz megtörik a csökkenő trendben a csúcsok-völgyek monotonitása, hiszen itt lesz egy olyan csúcsunk, amely nem alacsonyabb az előzőnél. A csökkenő trend itt is elbizonytalanodik, megerősítő jel lesz az új mélypont és a formációt követően kialakuló alacsonyabb csúcs, mélypont párosok. 

Bizonytalan tőzsdei trendek 4. eset

Hasonló árfolyammozgás alakul ki, mint a 3. esetben, csak itt az árfolyam emelkedő trend esetén új csúcsról új mélypontra (az előző mélypont alá) zuhan vissza. A tőzsdei kereskedés során ezt a szituációt sem nevezzük trendfordulásnak , csak elbizonytalanodásnak, hiszen még nem alakult ki az alacsonyabb csúcs. Ha az új mélypont után kialakulna ez a bizonyos alacsonyabb csúcs, akkor beszélhetünk az emelkedő trendben bekövetkező fordulatról, előtte csak az elbizonytalanodott jelzőt használom rá.

Ugyanez fordítva csökkenő trend esetén, azaz itt az árfolyam új mélypontról új csúcsra (előző csúcs fölé) emelkedik vissza. Ezt a szituációt sem nevezzük trendfordulásnak, csak elbizonytalanodásnak, hiszen még nem alakult ki a magasabb mélypont. Ha az új csúcspont után kialakulna ez a bizonyos magasabb mélypont, akkor beszélhetünk csökkenő trendben bekövetkező fordulatról, előtte csak az elbizonytalanodott jelzőt használnánk rá.

Bizonytalan tőzsdei trendek 5. eset

Ez a szituáció főleg napon belül figyelhető meg, de tőzsdei kereskedés helyett inkább devizapiacon futok bele. Az emelkedő trendben mozgó árfolyam új csúcsról új mélypontra zuhan, majd onnan új csúcsra emelkedik, azaz két egymástól távolodó vonal mentén halad az árfolyam.  Ez a szituáció is bizonytalanságra utal, itt a megerősítő jel a magasabb csúcs, mélypont páros kialakulása. Természetesen csökkenő trendben ugyanúgy értelmezzük ezt a formációt is.

Bizonytalan tőzsdei trendek 6. eset

Szabályos emelkedő trendben, ha a Fibonacci szinteknek nem megfelelő korrekciót tapasztalunk, akkor ezt is nevezhetjük bizonytalan trendnek.  A felsoroltak közül ennek az esetnek a megértéséhez a Fibonacci indikátor használatát is be kell vezetnünk.

A fibonacci indikátor egy nagyon jó segédeszköze lehet a tőzsdei kereskedőnek. Az indikátor pontos hátterét, használhatóságát korábbi cikkeinkben tárgyaltuk (részletek itt) . Röviden annyit mondanék el a Fibonacci indikátorról, hogy arra fogjuk használni ebben a trendelméleti megközelítésben, hogy megállapítsuk egy korrekcióról, hogy annak mértéke mennyire szokványos.  Az a célunk tehát, hogy mindig a legutolsó trendirányú elmozdulásra vegyük fel a Fibonacci indikátort. Ekkor az indikátor berajzolja nekünk a Fibonacci 38,2%-os és Fibonacci 61,8%-os szinteket. Ha az emelkedő trendet követően az árfolyam eléri a Fibonacci 38,2%-os szintet, akkor azt mondhatjuk, hogy a piac a korrekcióban visszaadta az emelkedés kb. harmadát (ez egyébként szemmértékkel is megállapítható kis gyakorlattal), ha pedig a 61,8%-os szintig esik vissza az árfolyam, akkor az előző emelkedés körülbelül kétharmadát adta vissza a piac. Ez szintén szemmel is látható a grafikonon, de ez az eszköz sokkal pontosabb, objektív mérést tesz lehetővé.

Az alábbi képen bemutatom milyen szempontok szerint használom a tőzsdei kereskedésben a fibonacci indikátor szintjeit. Nézzük meg az alábbi, baloldali ábrát, itt egy emelkedő trendben az utolsó emelkedő szakaszra vesszük fel a Fibonacci indikátort. Ahogy emelkedik az árfolyam – korrekció nélkül – addig húzzuk az árfolyam után az indikátort. Majd amikor esni kezd a papír, akkor az indikátor szintje marad a csúcsponton (0%), és így elindul a papír a Fibonacci 38,2% és 61,8%-os szintek felé. Természetesen csökkenő trendben is használható az indikátor. Ebben az esetben lefelé vesszük fel, majd húzzuk lefelé, amíg esik az árfolyam. Amikor emelkedés kezdődik, az indikátor már nem változik (nincs új mélypont, nem húzzuk tovább lefelé), és itt is elindul az árfolyam a Fibonacci 38,2% és 61,8%-os szint felé a korrekcióban.

Mindkét esetben tehát azt vizsgáljuk, hogy a kialakuló korrekció milyen erős. Ha a korrekcióban a piac a Fibonacci 38,2%-os szintnél nem tud tovább emelkedni, majd onnan új mélypontra zuhan, akkor az egy szabályos csökkenő trend. Ha egy emelkedő trendben vesszük fel, és a Fibonacci 38,2-es szintnél tovább nem esik a piac, majd utána új csúcsra emelkedik, akkor az szintén egy szabályos emelkedő trend. Ugyanezek az állítások igazak a Fibonacci 61,8%-os szintre is. Tehát ha azon szinten véget ér a korrekció, akkor azt mondjuk, hogy szabályos az emelkedő, vagy csökkenő trend.

A probléma akkor kezdődik, ha a piac az emelkedő trendben az utolsó emelkedő szakaszra felvett Fibonacci 61,8%-os szintje alá zuhan vissza, illetve csökkenő trend esetén a piac az utolsó csökkenő trendre felvett Fibonacci 61,8%-os szint fölé emelkedik. Ezek a szituációk szintén bizonytalan trendről árulkodnak (túlságosan nagymértékű volt a korrekció). Logikusan átgondolva látható ennek a módszernek a használhatósága, hiszen ha egy trendirányú mozgást követően a piac visszaadja az elért emelkedés kétharmadát, akkor nagy a valószínűsége, hogy a vételi oldal (emelkedő trendnél) gyenge, illetve csökkenő trendnél az eladói oldal gyenge.

Fibonacci indikátor használata a 4. és 5. estekhez

Érdemes használnunk a Fibonaccit vagy az ehhez köthető kétharmados szabályt a bizonytalan trendállapotból kilépő árfolyam mérésére is. Ez a gyakorlatban azt jelenti például a 4. esetben tárgyalt elbizonytalanodásnál, hogy ha az új mélypont után kialakul az alacsonyabb csúcs, akkor itt az utolsó trendre, azaz az esésre felvett Fibonacci szintek tájékoztatnak minket. Ha a piac olyan alacsonyabb csúcson fordul, ami a Fibonacci 61,8-at nem haladja meg, akkor ez egy nagyon jó jel arra, hogy szabályos csökkenő trend alakul ki. Szemléltetésképpen álljon itt még egy példa az 5. esetre, ahol az árfolyam széttart, és a trenderősítő jel egy emelkedő trendben a magasabb csúcs, mélypont páros lehetne. Itt is vizsgáljuk a kialakuló emelkedő trendben, hogy a korrekciós szint a Fibonacci 61,8%-os szint alá ne jusson el.

 

Mit tehetünk szabályos és bizonytalan trendekben?

Az eddigi gondolatmenetből kikövetkeztethető, hogy ha szabályos emelkedő trendet találunk a kereskedés során, akkor zöld jelzést kapunk a technikánk lebonyolítására. Ha pedig felismerjük a bizonytalan trend jellemzőit, akkor három dolgot tehetünk. Az egyik lehetőség, hogy várjuk a trend megerősítését, azaz kivárunk. A másik lehetőség, hogy keressük a belépési pontokat a trend irányában, de a kockázatkezelési technikánkban ehhez alkalmazkodunk.

A harmadik lehetőség, hogy egy alacsonyabb időtávú grafikonon egy alacsonyabb időtávra kialakított technikával kereskedjük. Például egy napos bizonytalan trend, egy oldalazás, ahol a sáv két széle között 5% a különbség, gond nélkül kereskedhető órás, 15 perces, 5 perces grafikonokon vizsgált trendek segítségével. A lenti ábrán kinagyítva szemlélteti, hogyan illeszkednek egymásba a különböző időtávú trendek.

 

 

Hogyan befolyásolja a tőzsdei kereskedést a trendek azonosítása?

Alapvetően tehát nincs gond azzal, hogy a részvény kereskedés során gyakran találkozunk olyan esettel, ahol egyértelműen nem azonosítható a trend. A trendelemzés lényege, hogy ezeket a helyzeteket azonosítani tudjuk, és a kereskedés során alkalmazkodni tudjunk hozzá.

A trendelemzés célja számomra egyértelműen az, hogy meghatározzam a követendő irányt. A trendkövető kereskedési technikák alkalmazása során alapszabály számomra, hogy meghatározott trendirányba nyitom a pozíciót. Tehát ha a trendelemzés eredménye az, hogy egy emelkedő trendet látok a grafikonon, akkor ez vételi irányú pozíció felvételt eredményezhet.

Tehát nem követek olyan elveket, hogy "már sokat emelkedett az árfolyam, itt a fordulat", vagy "itt már drága a részvény", esetleg "már sokat esett az árfolyam, itt olcsón tudunk venni" stb..

A trendirányba történő kereskedés a trendkövető technikám során egy olyan alapszabály, amelyben érvényesül az "azt kereskedd, amit a grafikonon látsz" elv. Tehát ne erőlködjünk azon, hogy a fordulatot várjuk, keressük, hanem ha emelkedő trendet látunk a grafikonon, akkor vételi jelzéseket keressünk egészen addig, amíg az emelkedő trend fennáll.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy amint azonosítottam egy emelkedő vagy csökkenő trendet, azonnal belépek, hanem ezt a trend azonosítási folyamatot követi a kockázatok elemzése. Ebben szintén segítségünkre lesz a trendelemzés, azaz azonosítok további támasz és ellenállás szinteket. Ezek fogják meghatározni a stop megbízás helyét, és a várható akadálymentes mozgásteret (hozam becslés). A várható hozam és kockázat mérlegelése alapján döntök a pozícióba lépésről, és ilyenkor gyakori, hogy hiába azonosítottunk egy emelkedő trendet, a kockázatkezelési vizsgálat után azt mondjuk, hogy itt nem éri meg a pozícióba lépés. Ez azt jelenti, hogy a vállalt kockázatra nézve az elérhető, várható hozam alacsony.

Mi történik akkor, ha a trendet nem tudom azonosítani? Ahogy fentebb utaltam rá, gyakori, hogy a trendek azonosítása nem egyszerű, nem "szép" a részvényárfolyam mozgása. Alapvetően ezzel nincs problémám, ugyanis a külföldi részvénypiacokon sok ezer részvény érhető el, így biztosan fogunk találni úgymond "jól trendelő" részvényeket. Akkor van általában gond a trend azonosítással, ha egy szűkebb részvénykörre (például 20-50 részvény) vagyunk korlátozva. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy nem találunk jól azonosítható trendeket, de ez sem gond alapvetően. Két lehetőségünk van. Kivárunk, ami ilyen helyzetekben sokszor a legjobb megoldás, vagy kereskedünk a bizonytalan helyzetekben. Ez utóbbi esetben azonban a kereskedési technikánkon is alakítani kell.

Trendelemzés lépései a tőzsdei kereskedésben

A fentiekben nagy vonalakban vázoltam, hogy miért fontos a trendelemzés a tőzsdei kereskedés során. Most bemutatom, hogyan azonosítom a trendeket. Általában, amikor részvényeket vizsgálok a havi vagy a heti grafikont nézem meg japán gyertyás megjelenítési módban. Szintén volt róla szó, hogy erre a célra a finviz.com részvényszűrőjét, illetve a stooq.com részvényszűrőt használom. A fenti programok használatának az oka, hogy egyszerű a használat és nagyon gyors. Rengeteg időt takaríthatunk meg azzal, hogy felgyorsítjuk a részvények trendelemzési folyamatát. Például a finviz.com-ot úgy állítom be, hogy egy képernyőn egyszerre 20 részvény heti vagy havi grafikonja megjelenjen (minta itt találsz) A heti és havi grafikonon történő trendelemzés előnye, hogy könnyen azonosítani tudjuk az emelkedő trendben, vagy csökkenő trendben mozgó papírokat, illetve az azonosíthatatlan mozgásokat ki tudjuk szűrni. Az alábbiakban mutatok néhány példát a heti grafikonon történő gyors trendelemzésre. Heti képen jól látható, emelkedő trend az Apple grafikonján:

trendelemzés, emelkedő trend

Az alábbi képen is emelkedő trendet látunk, épp egy korrekció végét követhetjük. Ezek a tipikusan érdekes szituációk.

trendelemzés, trend azonosítása

Ne csak emelkedő trendeket azonosítsunk, alább egy csökkenő trendben mozgó részvény látható.

trendelemzés, csökkenő trend azonosítása

Az alábbi részvénnyel biztosan nem foglalkoznék, azonosíthatatlan trend a hetes képen. Nem érdemes az időt pazarolni rá, keressünk "szépen" mozgó részvényeket.

trendelemzés, trend azonosítási problémák

Az alábbi képen levő részvénnyel sem foglalkoznék, a nagy volatilitás miatt.

trendelemzés, trend azonosítási problémák

Bár csökkenő trendet látunk a heti képen, mégsem foglalkoznék ezzel a részvénnyel, tipikusan a bukott vállalatok esete. Jelentős értékveszteség, majd pedig teljes érdektelenség, alacsony forgalom a részvény piacán.

trend azonosítási problémák

Trendelemzés a napi grafikonon

Ha a fentiek alapján kiszűrtük az emelkedő vagy épp csökkenő trendben mozgó papírokat, akkor ezeket a részvényeket érdemes a napi grafikon szerint is elemezni. Miután a heti képen megállapítottuk a hosszú távú trendet, próbáljuk megállapítani a középtávú és a rövid távú trendeket is.  Az alábbi képen szemléltettem, hogyan épülnek fel a trendek:

  • A hosszú távú trend (1–5 év) emelkedő és csökkenő középtávú trendekből épül fel.
  • A középtávú trendek (1–12 hónap) emelkedő és csökkenő rövid távú trendekből tevődnek össze.
  • A rövid távú trendek (1–4 hét) olyan időszakok, melyekben rendszerint egy meghatározott trendvonal mentén emelkedik, vagy csökken az árfolyam.

Az alábbi sematikus ábra jól szemlélteti, hogy a hosszú távú trenden (kettős vonal által határolt) belül hogyan alakul ki a középtávú csatorna (szaggatott vonallal határolt), majd pedig a középtávú trendek hogyan épülnek fel rövid távú trendekből (nyíllal jelölt vonalak). Természetesen ezek a rövid távú trendek is felbonthatók még kisebb időtartamra, azaz napon belüli trendekre.

A napos grafikonon történő trendelemzés célja tehát az, hogy a középtávú, majd pedig a rövid távú trendeket is azonosítsuk.

Miért kell a középtávú és a rövidtávú trendeket azonosítani?

A középtávú trend felismerése, azonosítása a napon túli, swingtrade kereskedést folytatók számára lesz fontos. A kereskedés során én arra törekszem, hogy találjak olyan részvényeket, melyek egyébként emelkedő trendben mozognak, de pillanatnyilag korrekciós fázisban vannak, azaz rövid távon csökkenő trend alakult ki.

A heti grafikonok között már említettem az ABCB (Ameris Bancorp) társaságot. Az alábbi képen a napos grafikont látjuk. A középtávú trend emelkedő, de március óta korrigál a részvény árfolyama, majd az 50-54 dolláros sávba szorult be a jegyzés (az 50 és 200 napos mozgóátlag közé). Ez a szakasz tekinthető a rövid távú csökkenő trendnek.

trendelemzés, trend azonosítás

A fentiekből látható a trendkövető stratégia célja, hogy a középtávú trend irányába vegyen fel pozíciót. Hozam és kockázat szempontjából akkor találunk jó belépési pontokat, ha a középtávú emelkedő trendben korrekció indul meg, ami egy rövidtávú csökkenő trendet jelent. A fenti elgondolás a kulcsa gyakorlatilag az általam használt trendkövető kereskedési stratégiának, ami erősen épít a trendek azonosítására, és a kockázatkezelésre. A napon belüli kereskedéshez szükséges trendelméleti tudnivalókra nem tértünk ki. A továbbiakban különböző, a fentiektől eltérő trendmegállapítási módszerekkel ismerkedünk meg.

1) Trendvonalak használata a trendelemzésben

Ha csúcsokról, völgyekről beszélünk, a legtöbbször előkerülnek a trendvonalak. Hasznos eszközök számunkra, és már volt szó a piaci, a tőzsdei „lufik” az ívesedő mozgások kérdéséről. Így csak röviden tárgyalom a kérdést, hiszen ott több részen keresztül beszéltünk róla. A tőzsdei, vagy akár a forex kereskedésben fontos ismeret, hogy a lufikat, buborékokat hamar, és hatékonyan felismerjük. Egy nagy haszonnal kecsegtető, de veszélyes helyzet. Ilyenkor a piac, a tőzsde egy felfokozott állapotban van, amikor kiemelten igaz, hogy a nagy halak, a tőzsdecápák minden eszközt bevetnek, hogy mi vegyünk, vagy eladjunk az ő igényeiknek megfelelően. A trendvonalakkal a trend megállapítása indikátor nélkül is lehetséges, hiszen ha a két aljat, és a két csúcsot összekötő trendvonal egy irányba mutat, akkor a csúcsok, völgyek is monoton egy irányba tartanak. A trendvonalaknak az az előnye, hogy valóban csak akkor tudunk trendet megállapítani, ha a két alj, és a két csúcs kialakult, azaz nem tudjuk megelőlegezni a „trend van” kijelentést. 

Trend megállapítása

Mit is látunk? Az 1 trendvonalhoz képest a 2 már sokkal lankásabb, azaz erősen csökkent a csúcsok esése ezen a piacon. Ez jelzés lehet számunkra, hogy a trend (jelen esetben az esés) kifáradt. Ha pedig a 3, és 4 trendvonalat vizsgáljuk akkor túl sok információt nem kapunk, mert azok majdnem egyforma esésűek. Ennek ellenére két apró, de hasznos dolgot láthatunk. A 4-es trendvonalat egy kanóc „nyomta le” meredekebbre, de csak egy kanóc erejéig tudott ott maradni az ár. Ez sokkal gyengébb jelzés a trendvonal meredekségére, mintha ott egy komoly alj alakult volna ki. Ilyenkor (főleg egy nagy kanóc esetén) értékeljük a trendvonalat óvatosan, a jelzései gyengébbek. Ilyen esetben a törzsekre is érdemes felvenni a vonalakat, majd azokat értékelni. 

A csúcsokra felvett (1-2) trendvonal meredekség változása a trend gyengülését jelzi, hiszen lankássá vált, az aljakra felvett (3-4) trendvonal pedig meredekebbé vált (a trend folytatását jelezné), hiszen a 3-hoz képest a 4-es kicsit meredekebb. Bár itt nem igazán értelmezhető a kanóc miatt ez a jelzés, de ha azt tapasztaljuk, hogy a csúcsokra, és az aljakra felrajzolt trendvonalak egymással ellentétes jelzést adnak, akkor mindenképp jobban figyeljünk a piacra, hiszen két, ellenkező értelmű jelet ad. Ez nem feltétlen rossz, hiszen kialakulhat szép mozgás is, és ha figyelünk akkor jó mozgásokat is kifoghatunk. Kis kitérő a trendvonalakkal most ismerkedőknek: A 2-es számú trendvonal elég erősnek bizonyult, hiszen a 2-es szám alatti csúcs után kétszer ellenállás, egyszer egy gyenge áttörés utáni visszatesztelésnél támasz volt. Azaz érdemes nagyon figyelni a trendvonalakra is!

2) Mozgóátlagok és a trendek

Bár a Metatraderben van két mozgóátlag indikátor, de nem azokkal mutatom be a témát, mert azok jók, de van jobb mozgóátlag indikátor: itt olvashattok róla. Így mindkét megállapítási módszert egy indikátorral tudjuk vizsgálni. Két módszer? Igen, mert az önszínezés, és a pozíció is felhasználható a trend megállapítására a kereskedésben. Mindkét módszer jó, de vannak hibái is. Ezeket kiemelem majd, hiszen egy olyan tulajdonságból erednek, amit nem fogunk tudni kikerülni: a mozgóátlag átlagot számol.

Az átlagszámolásnál, ha az alapértékek (a példában a 20 darab záró érték) közel egyformák, akkor az átlag is az alapérték környékén fog számolódni. Ez pedig a későbbiekben bemutatott módszereknél nem túl jó. A legtöbb ilyen „közel egyforma” értékeket akkor mutatja a piac, ha oldalaz. Ez már ad egy nagyon fontos szabályt: trend megállapítására a mozgóátlag indikátor kevésbé alkalmas oldalazásban. 

Trend megállapítása mozgóátlaggal

Azaz, ha azt látjuk, hogy a mozgóátlagunkat kerülgeti az árfolyam, rátapad, vagy egy-kettő alá, egy-kettő fölé zár, akkor ott már nem fogjuk használni kereskedésre. Több mozgóátlagos stratégiát használok, és a tapasztalat, hogy a legtöbb hibát akkor követi el az ember, ha ezt a szabályt semmibe veszi. Ha mozgóátlagos stratégiát használsz, fejlesztesz, akkor érdemes az oldalazás kiszűrésére más indikátort, vagy trendelméleti szabályt beiktatni. Az erős jelzés, ha a mozgóátlag vízszintessé válik. Ilyenkor már annyira erős az oldalazás, hogy az emelkedés, és a csökkenés üteme a záróknál nem ad semmi változást az értékben. Bár logikus, de megtévesztő lehet az a gondolat, hogy mozgóátlaggal próbáljuk megállapítani az oldalazást. A mozgóátlag, főleg egy darab, vagy hosszabb periódusú annyira későn jelzi az oldalazás, hogy kereskedésre így nem lesz alkalmas.

Alapszabályok a trendmegállapítással kapcsolatban

Akkor emelkedő a piac, ha az árfolyam gyorsabban megy felfelé, mint az átlag. Így egy alapszabályt már be is iktathatunk a szabályaink közé:

  • ha a mozgóátlag alatt van az árfolyam, akkor nem nyitunk long pozíciót, vagy a longokat óvatosabban kezeljük.

Ezzel elkerülhetjük azt, hogy akaratunk ellenére (kapkodás miatt, vagy figyelmetlenségből) a mozgás, a trend elleni pozíciókat vegyünk fel. Ezzel sok hibát elkerülhetünk a forex kereskedés közben. 

Trend megállapítása mozgóátlaggal  - beállítások

A kép elég jól mutatja azt, hogy ennek a gondolatnak van alapja, hiszen az alatta van/felette van az árfolyam a mozgóátlagnak elvet jól látni. Itt is ki kell emelni, és ezt az összes indikátorral érdemes kiterjeszteni: csak az árfolyammal együtt értelmezzük a jelzést. Az oldalazásban vizsgálva, esetleg egy majdnem vízszintes mozgóátlagnál már a fentiek kevésbé használhatóak. 

Színváltás, önszínezős indikátorok

A legtöbb önszínezős, színváltós indikátor azon az elven működik (részletesen itt beszéltünk erről), hogy az előző indikátor értékéhez viszonyítva kisebb, vagy nagyobb a jelenlegi érték. Ezt ki lehet használni a mozgóátlagnál is. Emelkedő trendet mondhatunk akkor, ha a mozgóátlag értéke emelkedő. A csökkenő trend pedig akkor, ha mozgóátlag értéke esik. Ez egy, az előzőhöz hasonlóan elég nagyvonalú megállapítás, csak egyéb szabállyal együtt használható kereskedéshez. Itt is igaz, hogy az oldalazó mozgásban a ne használjuk. Itt már könnyebben észleljük az oldalazást, hiszen a közel egyező értékek miatt nagyon gyorsan, és minimális változással is színt tud váltani az indikátor. A másik megközelítés pedig az, hogy azt a stopkezelési, vagy inkább pozíció menedzselési szabályt vezetjük be, hogy az adott mozgó visszatörésekor, ha van pozíciónk azt ellenőrizzük, vagy éppen zárjuk is. Ez egy jól használható exit szignál, ha a mozgó értékét nekünk megfelelőre vesszük. Itt inkább a rövidebb, a 30 periódusú alattiak közt érdemes nézelődni. Ha jól (neked megfelelően) állítod be ezt az exit jelet adó mozgót, akkor hatékonyan tudsz kereskedni. Ez levezethető a fenti elvből, hogy akkor van long trend, ha az árfolyam felette van a mozgóátlagnak, ha pedig visszaesik alá, akkor már nem igaz az állítás, és figyelni kell.

Mennyi legyen az értéke?

Mennyi is legyen a beállítás? Mivel az mozgóátlag elég jól skálázható, és ráadásul több számolási módszere is van, így érdemes egy irányszámot is adni a használathoz. Én, ha csak trendet kell megállapítani a SMA 20 vagy a EMA 25 beállítást szoktam feltenni. Ezek jó közepes értékek, és a célnak megfelelnek, Nem túl rövidek, és nem túl hosszúak, és a mi egyéni előny számomra, ezeket technikában is használom, így nem kell külön felrakni őket.

  • Mozgóátlag periódusa: ha rövidebb 5-20 közt van gyorsan reagál, de több fals jelet ad. Kifejezetten oldalazásban tud pár gyertyánként váltani, ami nem igazán célunk. Jellemzően gyors belépéshez, vagy a gyorsabb kiléptetéshez érdemes ezeket használni. Természetesen nem önmagában. A 20-50 közti beállításokat akkor érdemes használni, ha későbbi, kifejlődött trendekre pályázunk. Ezek lassabban, de sokszor későn jeleznek. Így többször járunk úgy, hogy csak mozgás végére kapjuk meg a jelet. Ha exit jelnek használjuk, akkor sokat visszaadunk a piacnak, de kisebb ellenkező mozgásoknál nem léptet ki.
  • Számolás módja: A sima SMA lassabban jelez, hiszen minden egyes múltbéli adat egyformán szerepel. Az EMA vagy a WMA gyorsabban jelez, de így több a fals jel. 

Érdemes pár beállítást kipróbálni, hogy a saját ritmusunknak, és a piaci helyzetnek megfelelően tudjuk kialakítani a stratégiánkat. Ha robottal tesztelünk, akkor ahogy a legtöbb indikátornál igaz, egy adott időszakra optimalizált érték nem biztos, hogy egy másik időszakban hozza ugyanazt az eredményt. Ennek az oka szerintem az, hogy minden időszak más, van ahol jellemzően trend van, trendben is más a jó, és egy oldalazásban is más. Ha az oldalazás, és a trend aránya nem egyforma a két időszakban, akkor az eredmény is eltérő lesz. Ezen lehet természetesen javítani, hogy egyéb indikátorokkal, vagy több beállítással használjuk egyazon indikátort, vagy éppen a trendelméleti elveket is belevesszük a technikába. Ezért sejteni lehet, hogy nem igazán nyerő, ha csak egy indikátorra, jelen esetben egy mozgóátlagra alapítjuk a technikánkat. A tőzsdei, vagy a forex piac kifejezetten eltérő instrumentumokat jelent. Így érdemes minden terméknél, vagy idősíknál nyitottan közelíteni az indikátorok beállításához. Ne ragadjunk le annál, hogy azt olvassuk, hogy x érték a jó a forexen, vagy éppen y a tőzsdén. Mindig vizsgáljuk meg konkrétan, hogy az adott termékhez valóban ez az x, illetve az y lesz a megfelelő? Vagy jobb lesz az adott termék kereskedésnél egy másik? 

Használjunk több mozgóátlagot!

Két vagy három mozgóátlag együttes használata már meghatványozza a használhatóságot. Illetve használjuk ki a színváltást is. Én most kettő plusz egy mozgóátlaggal mutatom be az alapelvet. A plusz egy mindig az árfolyam, hiszen azt is vizsgáljuk, és egy periódusú, SMA beállításnak felelne meg, ha vonalgrafikonnal ábrázolnánk. A piros/kék egy EMA 20-as, a sárga/fehér padig EMA 50-es, azaz hosszabb periódusú mozgóátlag. A beállítások értéke nem nem lényeges, hiszen csak egy példa. Számomra ez az arány teljesen jól mutatja a mozgás dinamikáját, és az adott helyzetben a lehető legtöbb példát is szemlélteti.

Amit már tudunk:

  • a hosszabb mozgóátlag lassabban követi az árfolyamot
  • A második mozgóátlag bevezetésével már jobban tudjuk pontosítani a mozgásról kialakított képünket.

Akkor szép a trend, ha a hosszabb, és a rövidebb mozgó, és az árfolyam sorba áll. Azaz longban akkor mozog a piac erősen, ha a hosszabb fölé lép a rövidebb, és a rövidebb felett van az árfolyam is. Ezt a két, vagy több mozgóátlagos trend megállapítást sok helyen lehet olvasni, egy bevált, több távot együttesen figyelő módszer. Itt általában kettő, három mozgóátlagra figyelnek, és azok sorba rendeződését vizsgálják. Ezzel a módszerrel nagyon jól lehet követni a trend kialakulását, vagy éppen a trend elfáradást. A képen bejelöltem pár olyan pontot, amit vizsgálni kell majd. Nézzük sorban ezeket. Az előző mozgás emelkedő volt, hiszen a 20-as, és az 50-es felett volt, és az árfolyam is felette. 

Trend megállapítása mozgóátlaggal

Elfáradt a trend 

1. pont:  Az emelkedés elfáradásra utal, hogy a 20-as színt váltott, azaz mozgóátlag már nem emelkedett. Ez az első, gyenge jelzése a kifulladásnak. Ezzel párhuzamosan az árfolyam is visszatörte a 20-as mozgóátlagot. Ez már erősebbé teszi a jelzést. 
2. pont: Az árfolyam visszatörte a 50-es, azaz a hosszabb mozgóátlagot, ami azt jelenti, hogy az árfolyam esni kezdett. Illetve az 50-es mozgóátlag sem tudott emelkedni, esni kezdett, és így színt váltott. Az 1-es, és a 2-es jelzés jellemzően gyenge, közepes erővel bír. Jelenleg – most a trend megállapítást vizsgáljuk – azt közli velünk, hogy a trend emelkedése megállt, várható, hogy oldalazás alakul ki, vagy fordulat. Az 1-es jelnél még két mozgóátlagos megállapításnál nem mondhatjuk el, hogy fordul a trend, de a 2-esnél már érdemes nagyon figyelni. 

Ez már trend? 

3. pont: Az árfolyam mindkét mozgóátlag alatt van, és a mozgóátlag is visszakereszteződött. A rövidebb mozgó a hosszabb alatt van. Hagyományos, és elég erős jelzés arra, hogy már azt mondjuk, hogy az árfolyam esik. Itt nagyon jó a példa, mert mutatja, hogy a két mozgóátlagos megállapítás szerint esik az árfolyam, de rövidebb távon, az utolsó pár gyertya emelkedik. Ez gyengíti a jelet, és erősíti azt a szabályt, hogy ne csak az indikátorokat, hanem az árfolyamot is figyeljük! Amíg igaz, hogy a hosszú alatt van a rövidebb, és az árfolyam a kettő alatt, addig vagy oldalazásra vagy esésre áll a jelzés. Ki kell emelni, hogy ez a módszer akkor hatásos, ha a mozgóátlagok nem extrém nagy eltérésűek. Egy 200, és 10 periódus beállításnál már sok fals, kinézetre is értelmetlen jelet kapunk. Érdemes ilyent is kipróbálni, mert akkor már látható, hogy a túl nagy eltérés nem ad jól jelet.
4. pont: Szép, tankönyvi mozgás, ahol a sorba rendezett mozgók, és az árfolyam egyforma dinamikával esik. Ne csak azt figyeljük meg, hogy a mozgók, és az árfolyam jól sorrendben legyen, hanem azt is, hogy a mozgásuk milyen: egyenlete, vagy mint a 5 pontban majd látható lesz kicsit megtört a 20-as mozgása. Amíg ez az egyenletes mozgás tart, egyértelműen megállapítható a trend milyensége, és a minősége. 

Erre figyelni kell!

5. pont: Bár igaz az az állítás, hogy a hosszabb mozgó alatt van a rövidebb, és a rövidebb alatt az árfolyam, így a trend eső, de… igen, ez a de az egyik legfontosabb tényezője a kereskedésnek. Igaz a szabály, de láthatóan már más helyzet állt elő, mint a 4-es szakaszban. A gyertyák, a piac mozgása jelzi, hogy nem esik tovább az árfolyam. Ezt egyrészt a 20-as mozgó jelzésértékű törése (piros nyilacska jelzi) mutatja, másrészt pedig az egyszerű logika is: a gyertyák alja nem tudtak mélyebb aljat ütni. Ezt soha ne feledjük el: hiába jelez bármi indikátor egy irányt, ha a gyertyák, a piac mást mutat, akkor az egyszerű logikára támaszkodjunk. Az, hogy egy, vagy két gyertya nem megy mélyebbre, főleg nagy esés után, vagy éjszakai időben, az nem jelent túl sokat, de ha már 3-4 vagy több, akkor azt figyelni érdemes. Ez, bár definíció szerint még megfelelő eső trendnek, már nem igazán az, ami számunka még shortos képed ad. 
Trend elbizonytalanodásának egyik erőteljes jele, ha a három figyelt mozgóátlag egymáshoz közeledik. Itt az árfolyam (SMA 1), és a rövidebb (20-as) elég jól lereagálta, majd a nyíl után már a 20-as, és a 50-es is közeledni kezdett. 

3) ATR stops indikátor

Az ATR indikátor kitalálója Welles Wilder, aki a volatilitás mérésére használta az ATR indikátort a kereskedési stratégiájában. Wilder kísérletezett ki egy volatilitást figyelembe vevő trendkövető indikátor, ami tulajdonképpen az ATR stops indikátorhoz hasonló jelzéseket ad.

Az ATR stops indikátor tehát egy olyan trendkövető indikátor, ami a részvény, deviza volatilitását is figyelembe veszi. A kereskedő mindössze egy görbét lát a grafikonon. Ha ez a görbe az árfolyam alatt fut, akkor emelkedő trendet jelez az indikátor, ha pedig a görbe az árfolyam fölött mozog, akkor csökkenő trendet mutat az indikátor. Az alábbi képen a Facebook részvény órás grafikonján látjuk az ATR stops indikátort.

Online tőzsde kezdőknek 1

Az indikátor értelmezéséhez egyrészt nem árt megismerni az ATR indikátort (részletek: ATR indikátor). Innentől kezdve pedig nagyon egyszerű a számítása, ugyanis az ATR indikátor értékét adja hozzá az előző gyertya záró árához egy meghatározott szorzó tényezővel (általában 3-as szorzóval). Tehát emelkedő trendben az ATR stops követi az árfolyamot, majd ha az árfolyam az ATR érték alá esik, akkor következik be az irányváltás, ahogy a fenti képen is látható.

Az alap beállítás egyébként 3-as szorzó és 21-es periódus. A fenti képen 5-ös periódusú ATR, 3,5-es szorzóval fut. Az ATR stops indikátor napos képen, de napon belüli grafikonon is használható, akár 1 perces grafikonon is.

Hogyan alkalmazhatjuk az indikátort az online tőzsdei kereskedésben? Az indikátor neve is utal arra, hogy követő stop beállításához nyújthat segítséget (hasonlóan működik a Parabolic SAR indikátor is). A jelzések eszerint a következők. Lépjünk ki a long, vételi pozícióból, ha az árfolyam az ATR stops indikátor vonala alá esik. Lépjünk ki a short pozícióból, ha az árfolyam az ATR stops indikátor vonala fölé emelkedik. Ez tehát az indikátor eredeti célja, de ebből látható az is, hogy a trend irányának objektív meghatározásában is a  segítségünkre lehet. A fentiek értelmében ha az árfolyam alatt fut az ATR stops, akkor emelkedő trendet látunk, ha az árfolyam fölött helyezkedik el az ATR stops, akkor csökkenő trendet látunk. Amennyiben tehát a trend megállapítás, követés a célunk, akkor az indikátor ez utóbb jelzéseit használhatjuk. Ezzel objektíven meghatározható a tőzsdei kereskedés során a trend iránya, azaz ha az ATR stops az áfolyam alatt van, akkor emelkedő trend irányába keressük a belépéseket. Ha pedig az ATR stops az árfolyam fölött van, akkor a csökkenő trend irányába keressük a belépési jelzéseket. Az ATR stops indikátort a követő stop, trend megállapítás funkciója mellett használják egyébként kereskedési stratégiák belépési jelzéseire is. Ekkor azonban a paramétereket a visszatesztelések alapján az instrumentumhoz, az időtávhoz kell hangolni. Az alábbi képen már a FaceBook részvények napos grafikonját látjuk. Itt 21-es periódussal és 3-as szorzóval követi a piacot az ATR stops indikátor.

Online tőzsde kezdőknek 2

Múltbeli adatokon látványos az ATR stops indikátor, azonban a hátrányairól se feledkezzünk meg. Ha lecsökken a volatilitás a piacon, akkor az ATR stops utoléri az árfolyamot. Ha a szorzó tényező nem elég nagy, akkor ezekben az oldalazásokban fals jeleket kapunk. Tehát ha oldalazásba fordul az árfolyam, célszerű a trendelméleti szempontokat is figyelembe venni, de a nagyobb szorzó tényező is javíthatja az eredményeket. A paraméterek megfelelő visszatesztelése lényeges pontja az ATR stops indikátor használatának. Érdemes szimulációk segítségével optimalizálni.

Az ATR stops indikátor a legtöbb online tőzsdei kereskedési platformon elérhető. Például a tradingview alatt, de metatrader platformokhoz is letölthető ingyenes ATR stops indikátor.

4) Donchian Chanell, Donchian csatorna

Az ismert Turtle stratégia jelzéseihez használható Donchian csatorna indikátor az árfolyam meghatározott időszakon belüli csúcsát és mélypontját rajzolja a grafikonra. A turtle stratégiában erre azért van szükség, mert a belépési jelet az új csúcsra, mélypontra eső árfolyam adja, illetve a kilépési pont is ehhez köthető. A Donchian csatorna indikátor alap beállításaként 20-as periódussal kerül a grafikonra, ami egy napos grafikonon azt jelentené, hogy a csatorna alsó vonala az előző 20 nap minimum, legalacsonyabb árfolyam értékét mutatja, a felső vonala pedig az előző 20 nap maximum, legmagasabb árfolyam értékét jelzi.

Bár a turtle technikában ezekhez a vonalakhoz belépési jelek köthetők, ettől eltérően is használhatjuk a Donchian csatornát, mégpedig a trend egyértelmű, objektív követésére a tőzsdei kereskedés során. Eszerint pedig emelkedő csatorna esetén emelkedő trendet látunk, hiszen a mélypontok és a csúcsok is emelkednek, míg csökkenő csatorna esetén csökkenő trendet látunk, mivel a mélypontok és a csúcsok is csökkennek. Ezeket a jelzéseket trendelemzéssel is érzékelhetjük a grafikonon, azonban kezdő tőzsdei kereskedők számára az objektív jelek egyszerűbben követhetők, ráadásul visszatesztelésekben is jobban tudjuk használni az objektív jeleket.  

Online tőzsde kezdőknek 3

Napos grafikonon láthatjuk az alábbi képen a 20-as periódusú Donchian csatornát. Az emelkedő és csökkenő trend megállapítása egyértelművé válik egy kezdő kereskedő számára. Természetesen a 20-as paramétertől el lehet térni. Magasabb érték kevesebb téves jelet ad, viszont többet kell várnunk a fordulatok idején.

5) Fibonacci szintek és a trendek

A fibonacci indikátor alapján kiszámolt szintek is a segítségünkre lehetnek a trendek megállapításában. Erről bővebben a témát tárgyaló cikkünkben beszéltünk.

Trend megállapítása indikátor nélkül

A cikk előzményében megállapítottuk, hogy ideálisan szép korrekció a 38,2-es szintig vitte vissza a counter trendet. Tankönyvi mozgás, érdemes az ilyen eseteket megfigyelni.

Trend megállapítása indikátor nélkül fibóval!

Így a második korrekcióban nem jelenthetett senkinek túl nagy kihívást annak a pontnak a megállapítása, amikor ezt a korrekciós távot meghaladta az árfolyam visszahúzódás. Így a trend megállapítása és annak erejének a vizsgálata indikátor nélkül is lehetséges!

A trend és a csúcsok, völgyek megállapítása alapvető sok technikánál, a legtöbb oktatáson több, kevesebb hangsúlyt fektetnek erre. Így sokan szeretnék ezt a módszert használni, de azt is, hogy valami segítséget, indikátort is kapjanak hozzá. A következőkben két kevésbé és két nagyon szépen használható indikátort mutatok be. A két kevésbé használhatót azért, mert elég elterjedtek, és illik őket ismerni. Kis segítség lehet a trend megállapítása ezekkel indikátorokkal, de a következő részben bemutatott két másik azért sokkal, de sokkal…

6) Zig-zag indikátor

A legtöbb kereskedési felületen elérhető a zig-zag indikátor, így a Metatrader alatt is. Alapbeállítással mutatom be, és látható, hogy szépen kiemeli a mozgást. Az általam bejelöltnél több csúcsot. Völgyet jelez, ami nem jelent problémát, hiszen eltérő célok, eltérő csúcsok, völgyek kijelölését teszik fontossá.

Trend megállapítása indikátorral

 Ami már kevésbé elfogadható, hogy az 1, 2 3 miért nincs jelezve, hiszen azok bizony fontosak lehetnek. Illetve ha a 4-es csúcsot jelzi, akkor legalább kettőt, hármat jeleznie kellene a 5,6,7 számmal jelzettből. A beállítások változtatásával lehet más eredményt kapni, de minden általam tesztelt beállítással hasonló hibák kerültek elő: van amit kihagy és közel azonosnak látszókból pedig csak egyeseket jelez ki. Ezt az adja, hogy matematikai indikátorok nem mindig tudják értékelni a piaci mozgás extrém helyzeteit. A trend megállapítása zig-zag indikátorral lehetséges, de vannak korlátai. Nem sokat ad ahhoz az egyszerű „trükkhöz”, hogy ha nagyon káosznak látjuk a mozgást egy bar, vagy egy japángyertya charton, akkor váltsunk át vonal grafikon, az letisztultabbnak tűnhet. További részletek: ZigZag támasz-ellenállás indikátor

Trend megállapítása grafikonon

7) Fractals indikátor is jó trendmegállapításra

A fractals indikátor jól használható szintén jól használható. Itt is azt figyeli az indikátor, hogy az előző két gyertya mozgását visszaadta-e a piac az ellenkező irányba. Ahogy látni, nagyon sok jelzést ad, így még figyelmeztető jelet adó indikátornak sem lehetne használni, mert rengeteg a fals jelzése. Arra mindenképp jó az indikátor, hogy a sok kis nyilacska kijelölje láthatóan a mozgás irányát. De… ezt a gyertyákon is látni!

Trend megállapítása indikátor segítségével

A trend megállapítása indikátorral sorozatban már megbeszéltük, hogy indikátor nélkül, vizuálisan is meg lehet állapítani a trendet, és a trend minőségét. Az is fontos, hogy ne utólag vegyük észre a jelzéseket, hanem elég korán. Mutattam két jó, de kevésbé használható indikátort, amit illő ismerni, de túl nagy hasznát nem fogjuk venni. A következő részben már két jól használható csúcs és völgy megállapító indikátort mutatok be, amivel a vizuális trend megállapítása már egyszerűvé válik.

A fenti módszereket tehát kifejezetten abból a szempontból tárgyaltuk, hogy segítségükkel a tőzsdei trendek objektíven, következetesen megállapíthatók. Bár a fenti indikátorok belépési jelzéseket is adhatnak (ahogy beszámoltunk is róla), Ehhez azonban alaposan vissza kell tesztelni az indikátorok jelzéseit, az instrumentum volatilitásához, a kereskedési időtávhoz igazítani a paramétereket. Érdemes szem előtt tartani, hogy a technikai elemzés indikátorai, a trendelemzés nem tévedhetetlen módszerek. A megbízhatóságukkal kapcsolatban az alábbi előadáson beszéltünk.

 
 

8) Csúcs-mélypont indikátor

A csúcs-mélypont indikátor segítségévek általunk definiált csúcsokat, völgyeket követhetünk, de arra is képes az indikátor, hogy egy magasabb idősík csúcs-mélypontjait mutassa (Multi Time Frame, azaz MTF indikátor). Például, ha órás grafikonon kereskedünk, beállíthatjuk, hogy a napos és négy órás grafikon csúcs és mélypontjait is jelezze az indikátor az órás grafikonon, így nincs szükség gyakori idősík váltásra.

Az indikátor letöltéséhez kattintson ide! 

Az indikátor telepítése a szokott módon történik, azaz a fenti linken letöltött, majd kicsomagolt OA_TE_V2.ex4 fájlt kell a metatrader 4 rendszermappa (Felső menü Fájl menüpont/Rendszermappa megnyitása) MQL4/Indicators könyvtárába másolni, majd a metatrader programot újraindítani. Az indikátor beállítási paramétereit a Ctrl + I kombináció lenyomásával, majd az indikátort kiválasztva a szerkesztés gombbal érhetjük el. Ha sikerül, az alábbi képet fogjuk látni. (Ha eddig nem sikerült eljutni, akkor a fenti Indikátor hibaelhárítás cikket javaslom tanulmányozni.).

Csúcsok völgyek definiálása:

  • Tam_TEETN = a mélyponttól balra levő magasabb gyertyák száma
  • Tam_TEUTN = a  mélyponttól jobbra levő magasabb gyertyák száma
  • Tam_ERV = a szint érvényességét adhatjuk meg gyertyaszám alapján
  • Ell_TEETN = a csúcsponttól balra levő alacsonyabb gyertyák száma
  • Ell_TEUTN = a csúcsponttól jobbra levő alacsonyabb gyertyák száma
  • Ell_ERV = a szint érvényességét adhatjuk meg gyertyaszám alapján

Magyarázó példa: Ha a Ell_TEETN értéknek 3-at állítunk be, és az Ell_TEUTN értéknek 4-et, akkor az indikátor minden olyan csúcsot jelölni fog, ahol a csúcstól 3 gyertyát visszalépve nincs magasabb csúcs, és a csúcstól 4 gyertyát előre lépve sincs magasabb csúcs. Természetesen a legutolsó ilyen csúcs kirajzolásához 4 gyertyának kell eltelnie. A kirajzolt vonal hossza lefedi a vizsgált gyertyákat, azaz a fenti esetben a csúcsokat egy olyan vonal jelöli, amely 3 gyertyát balra, 4 gyertyát jobbra fog lefedni.

Mélypont esetén a fenti beállításokkal Tam_TEETN értéknek 3-at állítunk be,  és Tam_TEUTN értéknek 4-et (a mélypontok definiálása, paraméterei eltérhetnek a csúcspontokétól), így minden olyan mélypont jelölve lesz, ahol igaz, hogy visszalépve 3 gyertyát nincs alacsonyabb mélypont, és előrelépve 4 gyertyát nincs alacsonyabb mélypont. Az értékek tetszőlegesen állíthatók, minél nagyobb a paraméter szám, annál kevesebb a csúcs, völgy a grafikonon.

Az alábbi képen a fenti 3-as és 4-es paraméterekkel láthatjuk a brent olaj órás grafikonját. A piros vízszintes vonalak a mélypontok, mindegyik mélypontra igaz, hogy az előtt levő 3 gyertya magasabban van és az utána következő 4 gyertya magasabban van.  A csúcsokat zöld vonal jelzi, ezekre is igazak a fenti feltételek, azaz előtte 3 gyertya utána 4 gyertya alacsonyabban van.

csúcs, mélypont indikátor

A gyertyaszám növelésével a csúcsok völgyek száma is csökken. Az alábbi képen 5-5 paraméterekkel láthatjuk ugyanazt a grafikon. Kevesebb szintet jelez így az indikátor.

csúcs, mélypont indikátor a grafikonon

A pontos paramétereket be tudjuk állítani próbálgatással, a technikánk kézi optimalizálásával. Illetve ha  kereskedési technikánk automatizálható, akkor a stratégia teszterben is optimalizálhatjuk a pontos értékeket. Érdemes azonban vigyázni arra, hogy ne optimalizáljuk túl, ne csak az adott tesztelési időszakon legyenek jók az eredmények.

A csúcs, mélypont indikátor további paraméterei:

  • TimeFrameMin = ezzel a paraméterrel állítható be, hogy melyik idősík támasz, ellenállás szintjeit mutassa a rendszer. 1 perces grafikon esetén 1, 5 perces 5, 15 perces 15, 30 perces 30, órás grafikon 60, négyórás grafikon 240, napos grafikon 1440.
  • MaxBars = mennyi múltbeli gyertyát dolgozzon fel az indikátor. Ha túl sokra állítjuk, akkor a gépünk erőforrásait terheljük.
  • TE_Ell_VonalSzine: Csúcsokat jelölő vonal színe
  • TE_Tam_VonalSzine: Mélypontokat jelölő vonal színe

Hogyan tudjuk megjeleníteni egyszerre több idősík csúcs-völgyeit?

Nézzünk egy példát arra az esetre, hogy az EUR/USD grafikonján 30 perces idősíkon szeretnénk látni az órás és négyórás grafikon csúcs-völgyeit. Az órás grafikon 3-4, míg a 4 órás grafikon 5-5 TEETN és TEUTN paraméterekkel rendelkezzen. A lépések a következők:

1. lépés: Adjuk hozzá a grafikonhoz a Navigátor ablak (megnyitása Ctrl + N) indikátorok könyvtára alól a #OA_TE_V2 indikátort, majd a paramétereit állítsuk a következők szerint:

  • Tam_TEETN = 3
  • Tam_TEUTN =  4
  • Tam_ERV = 100
  • Ell_TEETN =  3
  • Ell_TEUTN = 4
  • Ell_ERV = 100
  • TimeFrameMin = 60

Többi paraméter maradjon változatlan, alapbeállítás.

2. lépés: Ismét adjuk a grafikonhoz a #OA_TE_V2 indikátort, majd a paramétereit az alábbiak szerint állítsuk be

  • Tam_TEETN = 5
  • Tam_TEUTN =  5
  • Tam_ERV = 100
  • Ell_TEETN =  5
  • Ell_TEUTN = 5
  • Ell_ERV = 100
  • TimeFrameMin = 240
  • TE_Buy_VonalSzine = DarkBlue  (sötétkék)
  • TE_Sell_VonalSzine = Gold  (arany-sárga)

A fenti színbeállítások azért szükségesek, hogy el tudjuk különíteni az órás és négyórás szinteket a vonal színe alapján. Az alábbi képen a 30 perces grafikonon láthatjuk az EUR/USD devizapár árfolyamát. A piros és zöld vonalak az órás grafikon csúcs-völgyeit, míg az arany színű vonal a 4 órás grafikon mélypontját mutatja. Sötétkék vonalat nem látunk, mert a jelenlegi árfolyamtól távol található a négyórás csúcsszint.

Összegezve az elmondottakat, jól látható, hogy a tárgyalt indikátor alkalmas arra, hogy egyértelműen, objektíven definiáljuk a kereskedési technikánkban használt csúcsok-völgyek szabályait. Továbbá kényelmessé teszi az indikátor a csúcsok, völgyek figyelését, mivel ha más idősíkra váltunk, akkor is a beállított idősík csúcs-völgyeit mutatja a rendszer. Például órás grafikon szerinti csúcs-völgyek megjelenítésére állítjuk be az indikátort, akkor is az órás grafikon szerinti csúcs völgyeket mutatja, ha másik időtávra (például: 15 perces, vagy 5 perces) váltunk. A fentiek mellett arra is alkalmas az indikátor, hogy akár több idősík csúcs völgyeit kövessük, anélkül, hogy időtávot kellene váltanunk, azaz multi time frame funkcióval rendelkezik az indikátor. A fentiekre láthattunk példát.

Trendek kimerülése

A kialakuló trendeknek előbb utóbb vége lesz. Egy emelkedő trendben az árfolyam nem tud magasabb aljat rajzolni, hanem a visszahúzódás az előző aljnál áll meg. Azaz az aljak monoton emelkedése megszűnik. Eső trendben az árfolyam nem mélyebb csúcsot rajzol, hanem ez előző csúccsal egyező magasságban áll meg. Azaz a csúcsok monoton eső jellege megszűnik. Ez a mozgás azt jelenti, hogy a trend elleni erők már annyira meg tudtak erősödni, hogy az előző szintig is el tudták mozgatni az árfolyamot, illetve a trend irányú erők legyengültek annyira, hogy az ellenkező irányú mozgást nem tudták a szint előtt megállítani, csak egy támasz, illetve ellenállás fogta meg az árfolyamot.

Trend elbizonytalanodása

trendek kifáradásának első jele

Ez, mivel a trend nem fordult meg (nem alakult ki még a két monoton egy irányba mozgó csúcs és völgy páros) nem trendforduló, de itt már a trend elbizonytalanodására lehet következtetni. Amit követhet egy iránytalan mozgás is, de akár a trend folyatódhat, vagy akár meg is fordulhat. Az előzőekből következik, hogy akkor is elbizonytalanodik egy emelkedő trend, ha az újabb csúcs egyező magasságú az előzővel. Illetve az eső trendben az újabb alj egyező mélységű, mint az előző. Ekkor már nem igaz a monotonitás, ami figyelmeztető jel, hogy a mozgás kimerülhet és a piac trendelése megszakadhat.

Trend elbizonytalanodása

trendek kifáradásának első jele

Itt a trendirányú erők gyengültek el, nem tudták a szintet áttörni, ami nem a további mozgást erősíti. Itt sem történt még trendforduló, hiszen az újabb monoton mozgás nem alakult ki, de már nincs meg az régi monotonitása sem. A trend ilyenkor elbizonytalanodik. Ahogy látni, a fenti helyzetek nem a trendfordulatot jelzik, csak annyi információt adnak, hogy a piaci mozgás dinamikája megváltozhat, a trend elfáradt. Azaz nem kizárt, hogy a piac folytatja trendet, de oldalazó mozgásba is fordulhat, vagy éppen egy ellenkező irányú trend előszele is lehet.

Kétféle esetet célszerű elkülöníteni

Bár azt írtam, hogy „ha a csúcs…”, „ha az alj…” ér el valami szintet, én kétfelé osztom a minőségüket:

  1. Ha egy szép alj, vagy csúcs sérti meg a monoton mozgás, azt komoly, teljes értékű figyelmeztetésnek veszem a piacról.
  2. Ha pedig csak egy nagy, erőteljes kanóc alakítja ki a szintet, akkor ezt egy gyengébb figyelmeztetésnek értékelem, hiszen akkor a piaci mozgás nem a normális mederben, hanem egy felfokozott hangulatban folyik. Az ilyen általában a forex piacon, tőzsdén egy hír, vagy adatközlés estén fordul elő. Ekkor egy újabb, már nyugodt piaci helyzetben történő szint elérés tudja megerősíteni az elbizonytalanodást számomra.

A képen első alkalommal egy hír miatti mozgás kanóca érte el az előző aljat, ami egy gyenge figyelmeztető jel, majd egy normál mozgásban sérült a "magasabb aljakat várunk az emelkedő trendtől" elv, ami meg is erősítette, hogy a trend elfáradt. Majd ezután már egy mélyebb szintre esett az árfolyam.

Ha csak kanóc éri el a szintet

Ha csak kanóc éri el a szintet

A forexen és a tőzsdén a csúcs völgy elemzés egyik fontos eleme, hogy a trendet felismerjük, és annak az állapotát is meg tudjuk korrektül figyelni. A fenti elbizonytalanodás az egyik olyan jól használható eszköz, amivel figyelhetjük a trend kifulladását.

A tőzsdei trendek kifáradásának erőteljes jelei

Emelkedő trendben mélyebb csúcsot, illetve eső trendben magasabb aljat rajzoló már erőteljesen elbizonytalanodott mozgásra utal, itt már komolyabb jelzést kapunk, hogy a piacon, tőzsdén a trend irányú kereskedők kifulladtak, a mozgás ereje elfogyott. Ekkor már megtörtnek lehet nevezni a trendet.

Erős jelzés a trendben

Erős jelzés a trendben

Itt a trendirányú kereskedők kifulladásáról kapjuk a jelzést, amit érdemes komolyan venni. Hasonlóan jól használható jeleket a Piaci jelzések - trend kezdete részben is találhatsz. 

Hasonló erős figyelmeztető jelzés, ha az emelkedő trendben mélyebb aljat rajzolnak, illetve eső trendben magasabb csúcsot rajzolnak a piaci szereplők. Ebben az esetben a trend elleni kereskedők nagyobb erővel rendelkeznek, és nem csak az előző aljig (tetőig) tudták elmozgatni az árfolyamot, hanem azt át is tudták törni.

Erős jelzés a trendben

Erős jelzés a trendben

Az ilyen jelzések erősek, mindenképp érdemes figyelni őket, hiszen a trend szabályát már erősen megsérti a mozgás. Bár még ebben a pillanatban kérdéses, hogy a mozgás visszaáll-e a trendbe, azaz következő csúcs magasabb lesz-e, vagy éppen eddig tartott a trend.

Ez már új, mélyebb csúcs? Erős jelés!

Ez már új, mélyebb csúcs?

Mire is használom én a kereskedés során a fentieket:

  • Ekkor már a trendirányú kötéseinket nagyobb figyelemmel tegyük meg.
  • Ha van trendirányú kötésünk, akkor annál a stopokat ellenőrizni kell.
  • Ha trend irányba építünk pozíciót ennem a szituációban ne építsünk rá.
  • Ha kereskedünk trend ellen, akkor már az ilyen jeleket is lehet figyelni.

Összegzés

A fentiek a saját trendelemzési szabályaim lettek volna, nem törekedtem a trendelemzés átfogó bemutatásra, mindössze az általam hasznosnak vélt szabályokat emeltem ki. Nem tértünk ki a trendelemzéshez köthető alakzatokra, és azok jelzéseire, pedig ezek figyelése, követése is javíthatja a kereskedési technikánk eredményeit. Kapcsolódó cikkek:

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak