Támasz, ellenállás a tőzsdén: Mit érdemes tudni a kereskedésükről?

Bejegyzésünkben a támasz, ellenállás stratégiákkal kapcsolatos ismereteket tárgyaljuk. Többek között kitérünk arra, hogy miért van jelentősége a támasz, ellenállás szinteknek, mire épülnek a támasz, ellenállás stratégiák. Valamint megbeszéljük a legfontosabb elemeit a támasz, ellenállás stratégiáknak. Témáink:

  • A támasz, ellenállás szintek alapjai
  • Hogyan határozzuk meg a támaszokat, ellenállásokat?
  • Csúcsok, mélypontok, mint ellenállások és támaszok
  • Kerek számok, mint támasz és ellenállás szintek
  • Maximum-, minimumszintek is lehetnek támaszok és ellenállások
  • Van értelme figyelni a támaszokat, ellenállásokat?
  • Carol Osler devizapiaci vizsgálata
  • Curcio támasz, ellenállás vizsgálatai
  • Zapranis és Tsinaslanidis: vízszintes támaszok, ellenállások
  • William Brock, Josef Lakonishok, Blake LeBaron vizsgálatai
  • Más vizsgáltok is megerősítik Brock, Lakonishok, LeBaron eredményeit?
  • Támasz, ellenállás stratégiák alapjai

A támasz, ellenállás szintek alapjai

A támaszok, illetve ellenállások olyan pontok egy részvény, deviza, egyéb kereskedhető termék piacán, ahol a piaci viszonyok megváltoznak. Támasz esetén ez azt jelenteni, hogy egy meghatározott időszakban lecsökken az eladók száma, és megnövekszik a vevők, azaz vételi megbízások száma. Tehát, ilyenkor nagy mennyiségű vételi megbízást találunk az ajánlati könyvbe a támasz szint közelében, ami miatt a részvény, deviza árfolyam nem tud esni, megveszik a piacra kerülő eladási megbízásokat.  Ellenállás esetén a fentiek fordítottja történik meg, azaz az árfolyam meghatározott pontján nagy mennyiségű eladási megbízás gyűlik össze, és az érkező vételi megbízások nem elegendőek ahhoz, hogy elfogyjon ez az eladási megbízási mennyiség, így az árfolyam nem is tudja áttörni ezt a szintet.

A fentieken túl a stop megbízások elhelyezésében, és célár megbízások elhelyezésében, illetve a hozam/kockázat becslésében is hasznos eszköznek bizonyulnak a támaszok, ellenállások. Az egyik legismertebb, technikai elemzéssel foglalkozó könyv szerint (John Murphy könyve, idézet az 59-dik oldalról):

“support is a level or area on the chart under the market where buying interest is sufficiently strong to overcome selling pressure. As a result, a decline is halted and prices turn back again.”

A támasz tehát egy olyan szint vagy terület, amely alatt a vételi megbízások annyira erősek, hogy meghaladják az eladói nyomást. Ennek eredményeképpen pedig az árcsökkenés megáll, és visszafordul az ármozgás. Ellenállás esetében a fenti szituáció fordítottja zajlik le. A technikai elemzők tehát a következő szabályokat kapcsolják a támaszokhoz, ellenállásokhoz:

  • Csökkenő (vagy emelkedő) trendek megtorpannak vagy megfordulnak a támaszokon (vagy ellenállásokon).
  • A trendek új erőre kapnak, ha a támasz vagy ellenállás áttörésre kerül.

Az első szabályra a különböző fordulós kereskedési technikák építenek, míg a második szabályt az áttörési technikák használják fel. Az alábbi képen a támasz/ellenállás kialakulásának esetét láthatod. A keresleti görbe azt mutatja meg, hogy a vevők az adott árfolyamon hány darab részvényt hajlandók venni. Ez a keresleti görbe egy ponton metszi az y-tengelyt (ártengely), mely metszéspont egy olyan árfolyamnál található, ahol a vevők a magas árfolyam miatt már egy darab papírt (x-tengely, mennyiségtengely értéke itt nulla) sem hajlandók vásárolni. Ezen az árszinten, a vizsgált pillanatban tehát ellenállás alakult ki. A kínálati görbe ezzel szemben azt mutatja, hogy az adott árfolyam mellett hány darab részvényt hajlandók az eladók piacra dobni. Az az árfolyam, melynél a kínálati görbe metszi az y-tengelyt (ártengelyt), már olyan alacsonynak számít (x-tengely, mennyiségtengely nulla), hogy egyetlen eladó sem kíván itt megválni papírjától. Ezen az árszinten, a vizsgált pillanatban tehát támasz alakult ki.

Ugyanakkor a kínálati és keresleti görbe a piaci szereplők várakozásainak következtében folyamatosan változik, sohasem állandó. A teljességhez hozzátartozik, hogy a részvénypiacon a részvények darabszáma véges, de egy adott pillanatban sosem jelenik meg a piacon a teljes mennyiség, így a kínálati görbénk nem korlátos.

A gyakorlatban tehát a fenti hatások miatt kialakulnak támasz és ellenállás szintek, azonban ezek a pontok időben nem állandók. A piacra érkező hírek, vélemények miatt folyamatosan változik egy termékről alkotott kereskedői vélemény, így a támaszok és ellenállások nem örök érvényűek. A megváltozott viszonyokat nevezzük támasz és ellenállás törésnek, kitörésnek. Ezek kereskedése egy külön kereskedési stratégiát, az ún. kitörési stratégiákat jelenti. Ugyanakkor a támasz ellenállás stratégiák az árfolyam azon tulajdonságát használják ki, hogy támaszok és ellenállások kialakulnak és az instrumentum árfolyamának mozgására hatással lesznek.

 
 

Hogyan határozzuk meg a támaszokat, ellenállásokat?

A támaszok, ellenállások grafikonon történő megtalálásának számos módja létezik, de alapvetően két kategóriába sorolhatók:

  • vizuális módszerek és
  • számított támaszok, ellenállások.

A vizuális módszerek tipikus példája, hogy megkeressük a grafikonon az előző mélypontot, előző csúcsot, és ezek adják a támaszokat, ellenállásokat, lásd alábbi grafikonon.

A vizuális módszerekhez tartozik, hogy trendvonalat húzunk, és ezek határozzák meg a támaszokat, ellenállásokat. Ez utóbbi módszert egyébként nem John Murpy népszerűsítette, hanem Martin J. Pring (Technical Analysis Explained című könyve) foglalkozik részletesen a trendvonalak tőzsdei kereskedésben történő használatával. Itt az oldalon is foglalkoztunk a témával.

Marting J. Pring szerint egy megfelelően behúzott trendvonal fontos támasz és ellenállási zónát jelöl ki (könyvének 105 oldalától, „a good trendline represents an important support and resistance zone”). A hangsúly itt azonban a megfelelően behúzott trendvonalon van, ugyanis egy-egy grafikonra több különböző módon lehetséges trendvonalat húzni, például a japán gyertyák testéhez, a záróárhoz, a minimum árhoz igazított stb.. Ezek pedig különböző támasz és ellenállás szinteket jelölnek ki. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy csak utólag tűnik egyértelműnek hova kellett húzni a trendvonalat. Az alábbi képen három különböző trendvonalat látunk, melyek másként jelölik a támaszokat.

A számított támaszok, ellenállások valamivel objektívebben, különböző matematikai módszerek eredményeképpen határozzák meg, és rajzolják fel a támaszokat, ellenállásokat. Előnyük, hogy az objektív definíciónak köszönhetőn visszatesztelhetők, és a jövőben következetesen használhatók a tőzsdei kereskedésben. Kevésbé ismert a magyar tőzsdei kereskedők körében Pring által leírt „50%-os szabály”, melynek lényege, hogy a legtöbb piaci mozgást 50 százalékos korrekció követi, azaz az előző mozgás 50 százaléka jelöli ki a támasz-szintet. Az alábbi képen az előző emelkedésre felvett 50 százalékos szint látható.

Ezzel egyező elven működik a fibonacci indikátor, ahol a 38,2% és 61,8%-os visszaesések lesznek a támaszok, és bár az indikátorban ott van az 50%-os szint is (fenti képen is a fibonacci indikátor látható), ami valójában nem fibonacci szám. Árcsatornát képezhetünk objektív módszerekkel is. Erre a célra használható a donchian-channel és a bollinger szalag indikátor is. Ezeket szintén megnéztük itt az oldalon lásd itt.  A támaszok, ellenállások fontos típusai a kerek számok. Egy devizapiacon, napon belüli adatokon végzett vizsgálat szerint a támaszok, ellenállások 70%-a 0-ra végződik, 95,5%-a pedig 0-ra vagy 5-re.

A kerek számok annyira meghatározó támaszok és ellenállások, hogy a C. Goodhart és L. Figliuoli munkájukban kerek szám szindrómaként („round number syndrome”) hivatkoznak a jelenségre, melynek jelentőségét különböző pszichológiai hatásokkal magyarázzák. A támaszok, ellenállások meghatározására szolgáló módszereket hosszasan lehetne sorolni. Ezek közül a legfontosabbakat az alábbiakban áttekintjük.

1) Csúcsok, mélypontok, mint ellenállások és támaszok

A csúcs kifejezés alatt egy adott trend csúcspontját, maximumát értjük. Különösen nem kell magyarázni a szint jelentőségét, azok után, hogy a trendelméleti cikkünkben (Tőzsdei trendek azonosítása) megbeszéltük egy emelkedő trend kialakulásának a feltétele a növekvő csúcsok. Egy trendben az előző csúcsok minden esetben ellenállásnak tekinthetők. Sokszor megfigyelhető, hogy egy szabályos emelkedő trend nem tud új csúcsra emelkedni, majd ebből fordul át bizonytalan trendbe, amiből pedig trendtörés következhet. Ennek megfelelően, amíg az árfolyam az előző csúcs alatt található, ellenállásnak tekintjük. Természetesen egy csökkenő trendben is értelmezzük a csúcsokat, ekkor csökkenő csúcsokról beszélünk, és ezek a szintek is ellenállások lesznek.

támasz, ellenállás kialakulása

A trendben kialakuló mélypontoknak a csúcspontokhoz hasonló jelentőségük van, mivel gyakran ezeken a szinteken dől el, hogy elbizonytalanodik, vagy fordul a trend. Előfordulhat, hogy csökkenő trend esetén az új mélypont erősíti meg a trendet, így ebből kifolyólag is fontosak ezek a szintek a kereskedés során. A mélypontokat tehát támaszszintként kezeljük.

támasz ellenállás stratégia

A fentiekhez annyit tennék hozzá, hogy a gyakorlatban a csúcsok, mélypontok nem egyetlen értéket vesznek fel. Érdemes tehát a támasz és ellenállás szint meghatározás helyett támasz és ellenállás sávban gondolkodni, ahogy a fenti képeken is láthattuk.

2) Kerek számok, mint támasz és ellenállás szintek

Megfigyelhető a piacon, hogy a kerek értékek sokszor funkcionálnak támaszként, ellenállásként. Ennek oka, hogy a kereskedők gyakran kötik kilépéseiket kerek számokhoz. Ennek kényelmi okai is lehetnek, hiszen sokszor könnyebb kerek értéket megadni, mint bajlódni esetleg még néhány tizedes jeggyel. Emellett az önbeteljesítő jóslat hatásáról se feledkezzünk meg. Ezek a tényezők pedig azt okozzák, hogy sokan használnak a kereskedők körében kilépésre kerek számokat. Mivel sokan használják, így gyakori, hogy egy-egy ilyen szint alatt sok stop megbízás gyűlik össze, így ha ezt a szintet megüti az árfolyam, nagyobb mozgás indulhat el. Ez emelkedő trend esetén azt jelenti, hogy a befektetők egy, a jelenlegi árfolyamnál alacsonyabb értéken helyezik el a stop megbízásukat. Mivel a kerek szám kedvelt elhelyezési pont, ezért itt gyűlik össze nagyon sok eladási megbízás. Ha ezt az árat eléri a piac (visszaesik az árfolyam), akkor itt nagyon sok eladási megbízás kerülhet piacra, így a részvény ára a szintet követően erőteljesen zuhanni fog. Ha pedig az árak csökkenő trendben mozognak, akkor a shortban gondolkodó befektetők egy, a jelenleginél magasabb áron (kerek számon) helyeznek el sok megbízást. Ha ezt a szintet eléri a piac (emelkedésnek indul az árfolyam), akkor ezen a szinten nagyon sok stop megbízás aktiválódik. Ez short pozíciók esetén azt jelenti, hogy sok vételi megbízás kerül a piacra, ami tovább hajtja felfelé az árat. (Ezt a jelenséget – függetlenül a kerek számoktól – a shortosok kifacsarásának nevezik „short squeeze”). Kerek számokra néhány példa 100 USD, 200 USD, 10 USD, devizáknál 1,4000, vagy 1,3200 stb.

Gyakori jelenség, hogy a csúcsok, völgyek kerek számok közelében alakulnak ki, ezek erősítő jelzések, mivel így már két tényező is erősíti, hogy megtaláltunk egy olyan támasz vagy ellenállás szintet, amit a befektetők nagy tömege figyel. A fenti példákban is visszaköszönnek a kerek számok: Exxon grafikonján 80 dollárnál ellenállást jelöl ki, Xilinx grafikonján 60 dollár a támasz sáv alja, Verzion esetében az 50 dollár az ellenállási sáv alja. Ezek mind kerek értékek is. A kerek számok jelentőségéről itt beszéltünk: Kerek szám szindróma a tőzsdén

3) Maximum-, minimumszintek is lehetnek támaszok és ellenállások

Gyakori, hogy a csúcsok mélypontok meghatározását a támasz ellenállás stratégiákban különböző minimum és maximum szintek szerint definiáljuk. A módszer előnye, hogy objektívebb és gyorsabban felrajzolható a megfelelő idősíkú grafikonon.

Ilyen támasz, ellenállás szintek az alábbiak:
-    havi maximum, minimumszint (swingtrade kereskedésben figyelhetjük)
-    heti maximum, minimumszint (swingtrade kereskedésben figyelhetjük)
-    napi maximum, minimumszint (daytrade kereskedésben figyelhetjük)
-    órás maximum, minimumszint (daytrade kereskedésben figyelhetjük)
-    15 perces maximum, minimumszint(1 percesen történő kötések esetén figyelhetjük)

A maximum-, minimumszintek azt jelentik, hogy mindig az előző periódus (például hónap, vagy hét, nap stb.) maximum- és minimumértékét figyeljük, és ezeket a szinteket támaszként, ellenállásként használjuk. Általában ez azt jelenti, hogy az előző japán gyertya alsó és felső kanóca támasznak és ellenállásnak tekinthető. Az alábbi ábrán egy példa látható, ahol az előző napos gyertyának a kanócait egy vízszintes szaggatott vonallal meghosszabbítottuk, majd a következő napi kereskedésben ezeket a szinteket támasznak és ellenállásnak tekintjük. Az ábra jobb oldali részén bepillanthatunk a napon belüli mozgásba, ahol a támasz- és ellenállás szintekhez kötve történhet a pozícióba lépés.

támasz ellenállás

Ezek a szintek egyébként gyakran egybeesnek a lokális csúcsokkal, mélypontokkal egy alacsonyabb időtávon. Éppen ezért figyelik a kereskedők ezeket a szinteket, és szolgálhatnak ezek a pontok stop megbízás elhelyezésére, vagy éppen célár számítására (erről a kockázatkezelés fejezetben fogunk beszélni). Természetesen az időtávokat helyesen egyeztetni kell, hiszen egy swingtrader, aki napokig, hetekig tart egy pozíciót, az esetek többségében nem fog használható stop helyet találni 15 perces grafikonokon. Ezen a szinten a daytraderek találnak jó pontokat, hiszen egy swingtrader inkább az órás, napi, heti, havi szinteket fogja figyelni.

4) Mozgóátlagok, mint támasz ellenállás szintek

A mozgóátlagok is használhatók támasz és ellenállás szintként. Egyes periódusoknak igen nagy a jelentősége, például a 200 napos mozgóátlagnak. Részletesen beszéltünk a témáról: 29 kutatás a mozgóátlag tőzsdestratégiákról.

Mely mozgóátlagokat szokták figyelni a legtöbben? A 20, 50, 100, 200 periódusú sima (SMA) mozgóátlagokat. A legtöbb tankönyv, és tanfolyam ezeket említi meg, mint lehetséges támasz, ellenállás szint, így sok forex, és tőzsdei kereskedő figyeli ezeket. Ez az ún. önbeteljesítő jóslat hatás, azaz egy eszköz azért lesz hatékony, mert sokan elhiszik, hogy működik, és döntésüket az eszközhöz igazítják. A tőzsdei kereskedésben ugyanígy figyelik a fenti négy mozgóátlagot. Lényegesen több tankönyv, oktatóanyag, és főleg kereskedő van a világ tőzsdéin, aki a mozgóátlagokat is figyeli, mint a forex kereskedésben.

200-as mozgóátlag - szintek a kereskedésben -  forex, és a tőzsdei kereskedésben

A kép nagyon jól mutatja, hogy bár figyeli a mozgóátlagot (200 SMA, D1, azaz 200 napos mozgóátlag) az adott devizapár, de  általában sohasem azon fordul, hanem vannak átszúrások is. Ez természetes dolog, hiszen a piaci szereplők közt van olyan, aki a szint törésére, és vannak olyanok, akik pedig a fordulatra kereskednek ilyen szituációban. Ahogy fentebb már utaltam rá, a valós kerekedés nem úgy zajlik, ahogy a tankönyvi példákban látjuk, ahol mindig egy elért szinten szépen megáll a piac, és ott fordul, vagy tankönyvi szép áttörést, majd visszatesztelés következik. Azaz legyünk toleránsak a szintekkel, és soha nem egy vonalban (bár a mozgóátlag egy matematikailag számolt pontok vonala), hanem sávban gondolkodjunk.

Milyen idősíkon érdemes figyelni a mozgóátlagokat? Én minden idősíkon figyelem őket. A kiemelten fontos mozgóátlag (főleg részvényeknél, illetve indexeknél) a napos 200-as sima mozgóátlag. Sok befektetési alap, kezelő cég figyeli ezt a mozgóátlagokat és az alatta tartózkodó részvényt shortolja, a felette lévőt pedig longban tartja. Ez a szemlélet a devizapiacra is átkerült, így kiemelten kell(ene) erre a szintre figyelni. Az elterjedt gyakorlat az, hogy egy trader azokat a mozgóátlagokat figyeli, melyek az ő kereskedési idősíkján vannak, és az összes felettes idősíkon lévőt is szintnek tekinti. Ezeket kétféleképp lehet megjeleníteni a charton. A hagyományos megjelenítés, ha felvesszük a kívánt mozgóátlagokat, és az idősíkonként léptetve vizsgáljuk meg őket.

Mozgóátlagok naposon - Szintek a forex kereskedésben

Mozgóátlagok naposon

Mozgóátlagok 4 órás charton - Szintek a kereskedésben

Mozgóátlagok 4 órás charton

Mozgóátlagok órás charton - szintek a forex kereskedében

Mozgóátlagok órás charton

Ekkor minden idősíkon a saját 20, 50, 100, 200 SMA (SMA, azaz egyszerű mozgóátlag, a mozgóátlagokról bővebben itt találsz leírást) vonalát látjuk, és a vizsgálathoz váltogatni kell az idősíkokat. Ez számomra nagyon kényelmetlen, és nem is túl praktikus. Az lenne az ideális, ha az én kerekedési idősíkomon láthatnám az összes számomra fontos mozgóátlagot. Erre is van lehetőség a legtöbb kereskedési felületen.

MTF-es mozgóátlagok a charton - szintek a kereskedésben

A fenti képen minden mozgóátlag jól látható, még ha magasabb idősíkon is van. Egy órás grafikont láthatsz, ahol a napos és négy órás mozgóátlagok is megjelennek. Ezek az ún. MTF indikátorok, melyekről a következő bekezdésben beszélünk. Bár a tőzsdei kereskedésben is van daytrade kereskedés, de jellemzőbb a hosszabb távú kereskedés. Így itt a heti, és a napi chartokon is érdemes figyelni a mozgóátlagokat!

5) Trendvonalak, mint támasz és ellenállás szintek

Általánosságban elmondható, hogy egy emelkedő trendben a mélypontok összekötésével, a mélypontokra illesztett egyenes segítségével húzható meg egy trendvonal. Ugyanakkor egy csökkenő trendben a csökkenő csúcspontokra illesztve húzhatjuk meg a trendvonalat. Emellett gyakori, hogy a trendvonal mellett meghúzzuk a csúcspontokra (emelkedő trendben), illetve mélypontokra (csökkenő trendben) illeszthető egyenest. Ekkor egy csatornát kapunk.

Mire jók a trendvonalak? A vonal iránya mutatja a meglévő trendet számunkra. Egy emelkedő egyenes emelkedő trendet jelez nekünk. Ugyanakkor, ha megtöri az árfolyam a berajzolt vonalat, akkor jelet kapunk a trendben bekövetkező fordulatra. Ne feledkezzünk meg róla, hogy ez is egy módszer arra vonatkozóan, hogy meghatározzuk a trendet. Hasonlóan a korábban tárgyalt csúcs-mélypont követéséhez, a trendvonal behúzása, és későbbi megtörése jelezheti számunkra a trendben bekövetkező fordulatot. Itt is megemlítem, amit már többször leírtam. Nem kötelező minden módszert használni. Ha úgy gondolja az olvasó, hogy a csúcsok-völgyek követése hatékonyabb, vagy netán a trendvonalak behúzását tartja eredményesebbnek, válasszon kedve szerint. Akár több módszer kombinálása is lehetséges. Az alábbi ábrán egy emelkedő trend mélypontjaira illesztettünk egy trendvonalat, majd pedig a csúcspontokat is összekötöttük, így egy szabályos csatornát láthatunk.

A fentiek közül melyik a helyes jelölési mód? Erre nincs egyértelmű válasz, abszolút jó módszer. Elérkeztünk a technikai elemzés olyan területére, ami szubjektív elemeket tartalmaz. Gondoljunk csak arra, hogy egy csúcspont értéke, vagy egy mozgóátlag szintje minden befektetőnek ugyanazt az értéket jelenti. Egy trendvonal viszont számtalan módon behúzható.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ha nem vagyunk elég fegyelmezettek, az is lehet, hogy különböző szituációkban másként húzzuk a trendvonalakat, így a technikánk nem lesz objektív. Beszéltünk már a szubjektív elemekről, ami a technikai elemzés egyik hátránya. A trendvonalakra ez teljes egészében érvényes, szubjektív eszközről van szó, így célszerű fegyelmezetten, szabályokat követve felhasználni ezt az eszközt a kereskedésünk során.

A következő bekezdésekben megnézünk néhány trendvonal-behúzási módszert. Ha kiválasztunk egyet, akkor ehhez ragaszkodjunk a kereskedési technika használata közben, ne térjünk el tőle. A következő bekezdésekben megbeszéljük a fenti ábrán behúzott 2x3 vonal elhelyezési szabályait.

Első módszer, a legszigorúbb trendvonalat húzzuk be. Ez azt jelenti, hogy azokat a csúcsokat (csökkenő trend), vagy mélypontokat (emelkedő trend) használjuk fel a vonal megrajzolásához, ami a trend mozgásától lehető legtávolabbi egyenest adja. Ha ezt a trendvonalat megtöri az árfolyam, akkor tekintjük megtörtnek a trendet. A módszer hátránya, hogy a trendtörésről későn kapunk jelet, de kevesebb téves jelet ad, mint a többi módszer. A fenti ábrán a legszigorúbb trendvonalnak a 3-as számmal jelölt egyenes felel meg. A felső ellenállás vonalak közül pedig a 4-es számmal jelölt egyenes.

A következő módszerrel pedig úgy illesztjük a trendvonalat, hogy a lehető legtöbb csúcsot (csökkenő trend esetében), illetve mélypontot (emelkedő trend esetén) rá tudjuk illeszteni. Az előnye ennek a módszernek, hogy korábban kapjuk a jelet, viszont ennek az az ára, hogy több téves jelet kapunk a jövőben. Erre látható példa a fenti ábrán a 2-es és 5-ös számmal jelölt vonalak szerinti illesztésnél. A harmadik módszer pedig, amikor úgy illesztjük a trendvonalat, hogy a lehető legtöbb ponton illeszkedjen az árfolyamgörbére. Ez kevésbé megszokott alkalmazási mód. Ez a fenti ábrán az 1-es trendvonal, és a 6-os jellel ellátott vonal szemlélteti. Miután megismerkedtünk a fontosabb támaszokkal, ellenállásokkal, nézzük meg, hogy milyen kutatások, visszatesztelések állnak a témában a rendelkezésünkre.

Van értelme figyelni a támaszokat, ellenállásokat?

Ha rápillantunk egy-egy tőzsdei termék, vagy devizapár grafikonjára, akkor nagyon gyorsan azonosítani tudunk mélypontokat, csúcsokat, ahol megállt a termék árfolyama, fordulat következett be. Egyszerűen fel tudjuk venni a trendvonalakat is, és a fibonacci indikátort is pontosan illeszteni tudjuk. Ezek az utólagos visszajelzések azt az érzetet keltik a kereskedőben, hogy ezekkel a módszerekkel pontosan előrejelezhetők a fordulatok, trendtörések. Ez azonban csak azért van így, mert a múltba tekintünk vissza, és a jelenből a jövőbe tekintve ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Ez az ún. visszatekintési torzítás (hindsight bias), melyet számos módon elkövetnek a tőzsdei kereskedők, befektetők. Kezdve azzal, hogy a Google, Facebook, Apple sikertörténetéből azt gondoljuk, egyszerű megtalálni a sikeres tőzsdei cégeket, pedig a valóságban nem így van, lásd itt.

De ugyanígy becsapjuk magunkat a különböző válságjelekkel, indikátorokkal, melyek nem tévedtek a múltban, és pontosan jelezték a válságokat. Tele vannak ilyenekkel a tőzsdei hírek, de mindegyik esetben elkövetik a szerzők a visszatekintési torzítás problémáját. Az alábbi képpel megpróbálok rávilágítani a problémára. Az alábbi képen egy múltbeli adatokon megtalált dupla alj alakzatot látunk, mely nagyon szépen jelezte a fordulatot. Egy-egy múltbeli visszatekintés azonban elrejti a problémákat, és csak akkor tudjuk meg a pontos megbízhatóságát az alakzatnak, ha az összes esetet megvizsgáljuk.

Az alábbi példán jelzett estet már nem vesszük észre a múltbeli adatokon, mivel itt nem következett be a fordulat. Egy jövőbeni jelzésnél azonban ez a forgatókönyv is meg fog valósulni.

Érdemes tehát átfogó, objektíven visszatesztelt adatok alapján megbecsülni a támaszok és ellenállások hatékonyságát, és ebben a segítségünkre lehetnek a részletes, módszertanilag kifogástalan visszatesztelések. Ezekből azonban kevés van.

1) Carol Osler devizapiaci vizsgálata

Carol Osler pedig három átfogóbb vizsgálatot is végzet a támaszok, ellenállások témakörében a devizapiacokon. Osler különböző befektetési bankok, brókercégek és egyéb adatszolgáltatók támasz-, ellenállás-jelzéseit vizsgálta meg napon belüli kereskedésben a főbb devizapárokon. Megállapításai között szerepelt, hogy a fenti cégek által közzétett támaszok, ellenállások hatékonyan jelezték a napon belüli trendek végét, és legalább 5 kereskedési napig hatással volt a piaci szereplőkre az általuk meghatározott szintek (fentebb, a kerek számoknál utaltam rá, hogy többsége ezen szinteknek egyébként kerek szám volt). Osler összevetette ezeket a támaszokat, ellenállásokat 10.000 mesterségesen létrehozott támasz, ellenállással és azt tapasztalta, hogy a technikai elemzők által megtalált támaszok, ellenállások esetében statisztikailag szignifikánsak gyakoribb volt a visszapattanás, mint egy mesterségesen, véletlenszerűen létrehozott szint esetében.

A fentiek után Osler másik munkájában már kifejezetten a kerek számokra fókuszált, és ebben az esetben is kimutatta, hogy a devizapiacokon a kerek számokon sokkal gyakoribb az irányváltás, mint más szintek esetében.

Osler harmadik munkájában a stop-loss és take-profit megbízásokat is vizsgálta, és azt tapasztalat, hogy a fenti megbízások hatékonyan használhatók a kerek számok közelében. („Take-profitorders cluster particularly strongly at round numbers” és „Stop-loss orders cluster strongly just beyond round numbers”)

2) Curcio támasz, ellenállás vizsgálatai

Szintén átfogó vizsgálatokat végzett Curcio (1997-ben), devizapiacokon, napon belüli adatokon. A következőket vizsgálták:

  • Támasz, ellenállás szinteket.
  • Minimum-maximum sávokat.
  • Brock, Lakonishok, LeBaron kutatásában szereplő támaszoket, ellenállásokat.

A vizsgálatban azonban nem tudtak eredményes kereskedési technikákat kialakítani a fenti szabályok figyelésével, még akkor sem, ha a kereskedési költségeket nem vették számításba:

... even when transaction costs were not taken into account, it was on average not profitable to trade according to these rules, although excess returns can be made in periods of strongly trending exchange rates.”

3) Zapranis és Tsinaslanidis: vízszintes támaszok, ellenállások

Zapranis és Tsinaslanidis széles körű vizsgálatokat végzett a vízszintesen behúzott támasz és ellenállás vonalakra az amerikai részvénypiacon 1990-2010 között. Vizsgálatukban a Nasdaq tőzsdén 232, és a New York-i tőzsdén 501 részvényen kutatták a támasz, ellenállások hatékonyságát. A vízszintes támaszok, ellenállások tulajdonképpen lokális csúcsokban, és lokális mélypontokon meghúzott egyenes vonalak. Erre a célra használható például a fractal indikátor, melynek különböző változatai meghatározott idő után tudják csak meghatározni egy lehetséges támasz, vagy mélypont helyzetét, ezzel kiküszöböljük a hindsight bias hibáját. A vizsgálatban például 25-25 napos időszakot vizsgáltak, azaz akkor azonosítunk egy támaszt, ha az árfolyam az előző és a következő 25 napban nem esik új mélypontra. A jelölt pontban tehát azért határoztunk meg támasz-szintet, mert 25 gyertyával előtte és utána nincs új mélypont.

Az alábbi képen a látható, hogy a jelzett ponton még nincs ellenállás, hiszen csak az előző 25 gyertyára igaz, hogy nincs új csúcs, és itt újabb 25 gyertya után állapítható meg az új csúcs. Értelemszerűen rövidebb időtávú ügyleteknél rövidebb periódusidő is használható. Az alábbi képen a Microsoft részvények esetében láthatóak a támaszok, ellenállások (összesen 15 db) 50 napos gördülő időszakon (25-25 felosztás).

Ha 50 helyett (25-25) 100 napos időszakot vizsgálunk, akkor a támaszok, ellenállások száma nyolcra csökken vissza.

A vizsgálatban tehát arra voltak kíváncsiak, hogy a fenti módszerrel meghatározott támaszok, ellenállások sikeresen előrejelzik a fordulatokat, illetve ezekre a jelekre lehetséges-e nyeresége stratégiákat fejleszteni. Carol Osler munkájában leírt módszerhez hasonlóan a vizsgálatban szereplő részvényekre (Nasdaq 232, NYSE 501) mesterségesen is létrehoztak támasz-, ellenállás-szinteket, és azokkal vetették össze az eredményeket. Ezzel tehát azt próbálták kimutatni, hogy a véletlen pontokhoz képest magasabb megbízhatóságot, találati arányt adnak a támaszok, ellenállások. Emellett pedig azt is vizsgálták, hogy milyen eredménye lesz egy olyan kereskedési stratégiának, mely vételi ügyletet nyit a támaszokon, és az ellenállások közelében eladási pozíciót indítunk. A pozíciókat ezt követőn meghatározott nap múlva (tesztelték az 1-20 nap közötti időszakot) zárták le.

A találati arányok tekintetében Osler vizsgálatával egyező eredményre jutottak ebben a kutatásban, de csak a támasz szintek esetében sikerült statisztikailag szignifikánsan kimutatni, hogy a véletlennél jobban jelzik előre a fordulatokat. Az ellenállás szintek megbízhatósága lényegesen elmaradt a támasz szintektől. Ugyanakkor a támasz szintek jelentős felülteljesítése kompenzálja az ellenállás szintekkel elérhető gyenge eredményeket („In fact  the  superior  performance  of  support  levels  compensates  for  the poorer  performance  of  resistance  levels”). Az alábbi grafikonon jól látható, hogy a visszapattanás gyakorisága (y tengelyen) lényegesen magasabb a támaszok (support levels), mint az ellenállások (resitance levels) esetében.

A fentiekben tehát látható volt, hogy a támaszok a véletlennél lényegesen nagyobb megbízhatósággal jelezték a fordulatokat, azonban ez önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy nyereségesen kereskedni tudjuk a jelzéseket. A vizsgálatban kétfajta stratégiát is megnéztek, az egyik szerint a szintről történő visszapattanásra kereskedünk, a másik esetben pedig a szint törését követően lépünk pozícióba. Az első módszer (fordulat kereskedése) felülteljesítette a szinttörés stratégiáját, de egyik módszerrel sem lehetett statisztikailag szignifikánsan többlethozamot kinyerni a piacból. Azaz a vizsgálat eredményei összhangban vannak Curcio megállapításaival, tehát szisztematikusan kereskedve nem lehet kimutatni többlethozamot. A véletlennél nagyobb találati arányt tehát sikerült kimutatni a támaszokon, de az egyszerű, szisztematikus stratégiák nem tudtak többlethozamot generálni.

4) William Brock, Josef Lakonishok, Blake LeBaron vizsgálatai  

Három kiváló közgazdász, William Brock, Josef Lakonishok, Blake LeBaron még 1991-ben 100 évre visszamenőleg megvizsgálta a technikai elemzés népszerű eszközeit a Dow Jones tőzsdeindexen. Módszerük standardizált volt, így a következő évtizedekben számos más kutató is elvégezte más tőzsdéken ezeket a visszateszteléseket, így a módszerekkel kapcsolatban átfogó eredmények születtek. Brock, Lakonishok, LeBaron a mozgóátlagokat és az árcsatornák kereskedését tesztelte vissza. A mozgóátlagok kereskedésére most nem térek ki, ugyanis feldolgoztuk több tucat korábbi kutatás (köztük Brock, Lakonishok, LeBaron) eredményeit.

Az árcsatornákat a fenti közgazdászok az 50, 150 és 200 napos csúcs és mélypont alapján határozták meg, azaz megnézték, hogy az elmúlt 50 kereskedési napban mekkora volt a minimum és maximum ár, és ez lett az árcsatorna alsó támasza és felső ellenállása. Ezt követően pedig vételi pozíciót nyitottak, ha az árcsatornából felfelé lépett ki az árjegyzés, és ugyanígy eladási pozíciót nyitottak, ha az árcsatornából lefelé lépett ki az árfolyam. Az 50, 150, 200 napos árcsatorna felrajzolására a donchian channel indikátort használják a kereskedők. Az alábbi képen a tradingview árfolyamelemző alatt mutatom be az 50 periódusidejű donchian channel indikátort, illetve jelöltem egy eladási és vételi jelzést is.

A fenti kutatásban vizsgálták azt az esetet is, amikor nem azonnal a támasz, ellenállás áttörésének pillanatában lépünk be, hanem 1% ráhagyással, azaz kitörésnél 1 százalékkal magasabb, letörésnél 1%-kal alacsonyabb áron. Eladási jelzést és stop-szintet nem határoztak meg a visszatesztelésben, azt fix időponthoz kötötték, azaz 10 napos tartás után zárták az ügyletet. Ebből is látható, hogy alapvetően nem egy kereskedési stratégia visszatesztelése volt a cél, hanem annak kimutatása, hogy a támaszok, ellenállások valóban kitüntetett pontos a részvények grafikonján, és van-e lehetőség arra, hogy többlethozamhoz jussanak a tőzsdei kereskedők a vizsgálatukkal. Az eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze.

Forrás: Simple Technical Trading Rules and the Stochastic Properties of Stock Returns

Magyarázat a táblázathoz:

  • Test oszlopban látjuk a különböző módszereket. Az 1,50,0 jelölés arra utal, hogy az 50 napos csúcs és mélypont törését vizsgálták, az 1,50,0.01 pedig az 50 napos támasz-ellenállás törése, de 1%-kal késletetett belépéssel kombinálva.
  • N (buy) és N(sell) azt jelöli, hogy hány esetet vizsgáltak meg.
  • Buy és Sell oszlopokban az átlaghozama látható a vételi illetve eladási ügyleteknek. A 0,005 például 0,5%-os átlaghozamot jelent, melyet úgy kapunk, hogy az összes vételi esetben (10 napos tartással) az elért hozamot elosztjuk az összes esettel (722).
  • Buy > 0 és Sell > 0 oszlopok a találati arányt mutatják, azaz a vételi/eladási ügyletek mekkora hányada lett pozitív hozamú. A 0,5803 azt jelenti, hogy az összes vételi ügylet 58 százalékán pozitív hozam képződött, 42%-on negatív. Tehát annak ellenére, hogy az átlaghozam pozitív lett (0,5%) vannak vesztes ügyletek is.
  • Buy-sell pedig a kinyerhető többlethozam, ha minden ügyletet kötünk.

Összevetve az adott időszakban a tőzsdeindexszel elérhető átlagos 10 napos hozammal (0,17%) azt láthatjuk, hogy a kimutatott hozam lényegesen több, azaz a módszerek alkalmazása többlethozamot eredményezett. Fontos látni azt is, hogy kereskedési költségeket, az adó hatását nem vizsgálták a fentiekben.

Más vizsgáltok is megerősítik Brock, Lakonishok, LeBaron eredményeit?

Ahogy fentebb már utaltam rá, a fenti stratégiákat számos kutató visszatesztelte az 1990-es éveket követően. A kutatások eredményeit a következő táblázatban foglaltam össze, de az eredmények értékelésénél vegyük figyelembe, hogy a vizsgálatokban a mozgóátlagokat is kutatták, ahogy Brock, Lakonishok és LeBaron is végzett erre visszateszteléseket.

Szerzők

Tőzsdék

Időszak

Eredmény

Bessembinder és Chan

hongkongi, japán, koreai, malajziai, thaiföldi, tajvani

1975-1991

12,2-21,2% közötti éves hozam.

Hudson, Dempsey, és Keasey

FT30 index (UK).

1935-1994

Nagyobb átlaghozam, mint a tőzsdeindex.

Raj és Thurston.

Hang Seng határidős idex

1989-1993

Nagyobb napi átlaghozam, mint a tőzsdeindex napi átlaghozama. A kitörési szabályok évi 457-781%-os hozamot hoztak.

Mills

FT30 index

1935-1954

 

Lényegesen nagyobb átlaghozam mutatható ki a mozgóátlag-stratégiákkal.

Mills

FT30 index

1955-1974

 

Hasonlóan az 1935-1954 közötti időszakhoz, jelentős átlaghozam.

Mills

FT30 index

1975-1994

Alig tudott többlethozamot kimutatni.

Bessembinder és Chan

Dow Jones indexen

1926-1991

A többlethozam kimutatható.

Ito

Japán, Egyesült Államok, Kanada, Indonézia

Mexikó, Tajvan

1980-1996

1988-1996

Kereskedési költségeket figyelembe véve az Egyesült Államokat kivéve mindegyik tőzsdén felülteljesítettek a vizsgált módszerek.

Coutts és Cheung

Hang Seng index

1985-1997

Mindegyik szabállyal magasabb hozamot lehetett kimutatni, a kitörési szabályokkal elért hozam magasabb, mint a mozgóátlagokkal

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Jiali Fang, Ben Jacobsen, Yafeng Qin 2013-ban újratesztelte Brock, Lakonishok, LeBaron szabályait 1987-2011 közötti időszakon, és nem tudtak kimutatni érdemi többlethozamot (vedd meg és tartsd módszerhez képest). Megállapításaik között szerepel, hogy a többlethozam nem valószínű, hogy azért tűnt el, mert a piac hatékonyabb lett, sokkal valószínűbb, hogy sample selection, survivorship bias és hindsight bias áll a múltbeli eredmények hátterében.

Támasz, ellenállás stratégiák alapjai

A támasz ellenállás stratégiáknak tehát az a lényege, hogy meghatározott, lehetőleg következetes módszerekkel a kereskedő megállapítsa a támasz ellenállás szinteket, majd a fenti szintek ismeretében a trend irányába kötve pozíciót nyitunk. A támasz. ellenállás felismerésére a kockázat és hozam arányainak elemzése és a kockázatkezelés miatt van szükség. A trendek felismerés pedig a legkisebb ellenállás irányát mutatja a kereskedő számára. A fentiek szerint tehát a támasz ellenállás stratégiák lényege, hogy megállapítsuk a trendet, majd a trend irányába vegyünk fel pozíciót.

De nem lehet bármikor pozíciót nyitni, hanem abban az esetben engedélyezett a pozícióba lépés, ha a hozam/kockázat aránya megfelelő. A támasz ellenállás stratégiáknak számtalan változata létezik, ráadásul termékenként, kereskedési idősíkonként is eltérnek a stratégiák, így általános, minden helyzetben alkalmazható szabályt nehéz mondani. Eredményes támasz, ellenállás stratégiák jellemzője, hogy a trend irányába ad belépési jelet, és csak magas, lehetőleg 2-nél nagyobb hozam/kockázat arány megléte esetén engedi a pozícióba lépést.

Ez persze nem azt jelenti, hogy nem is érdemes 1-es hozam/kockázatú támasz ellenállás stratégiát használni, ugyanis ez instrumentum függő. A demó számlás kereskedés tudja csak megadni a választ arra a kérdésre, hogy az adott instrumentumon milyen paraméterekkel használható jól egy támasz ellenállás technika. A hozam/kockázat aránya pedig csak az egyik eleme a stratégiának. Az is hatással lesz a stratégia működésére, hogy milyen szinteket tartunk támasznak, ellenállásnak. Látható ebből, hogy meglehetősen összetett rendszerek a támasz ellenállás stratégiák, így konkrétumok nélkül, néhány általános megállapítást mondanék a stratégia paramétereivel kapcsolatban. Ezekről beszélünk az alábbiakban, illetve három bejegyzést ajánlanék az olvasó figyelmébe, melyek kifejezetten a témához kapcsolódnak.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak