Érdemes megvásárolni a nagy sztorikat a tőzsdén?

Nagyon sok befektető különböző sztorik alapján fekteti be a pénzét. Gondolj csak arra, hogy 1-2 évvel ezelőtt még népszerűek voltak a maszkgyártó, vakcinagyártó társaságok részvényei, ma pedig inkább már a háborús részvények, az AI vagy épp a kvantumszámítógépek jelentik a népszerű sztorikat. Cikkükben megbeszéljük, hogy nagy átlagban mire számíthat a befektető, ha a fentiekhez hasonló sztorikba fektet be. Röviden elárulom, hogy az átlag befektető számára nem hoznak ezek a sztorik kiemelkedően magas nyereséget. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy léteznek speciális kereskedési stratégiák, melyek a fenti sztorik népszerűségét kihasználva tudnak többlethozamot termelni. Erről kaphatsz átfogó képet cikkünkben, ugyanis megbeszélünk egy kutatást, melyben közel 800 részvénysztorit vizsgáltak meg a szerzők. Témáink:

• Miért keressük a nagy sztorikat a tőzsdén?
• A nagy sztorik, történetek nem hoznak kiemelkedő eredményt
• Hogyan használd ki a sztorikat, történeteket a tőzsdén?
• Hogy működik a concept-momentum stratégia?
• Milyen eredménye lett a concept-momentum stratégiának?

Miért keressük a nagy sztorikat a tőzsdén?

A különböző narratívák, történetek, sztorik különösen vonzák a befektetők figyelmét. Ennek oka részben abban keresendő, hogy a befektetők kognitív erőforrásai végesek, így a portfóliókialakítás, a befektetési döntéseik során rengeteg egyszerűsítést alkalmaznak a döntéshozatal során. A fentiek következménye, hogy széles befektetői kör inkább egy jó sztori alapján vásárol részvényeket, mintsem a rendelkezésére álló adatok elemzése alapján. 

Nézzünk néhány ilyen jó sztorit a közelmúltból, például: vakcinagyártás, maszkgyártók, háborús részvények, uránbefektetés, elektromos autózás, technológiai szektor, kvantumszámítógépek, de említsük meg korábbról a tisztaenergia, a napelemparkok, megújuló energia, okosotthonok, kiberbiztonság, 5G, mesterséges intelligencia, blokklánc technológia sztorikat, és a sort folytathatnám amíg egy A4-es lapot meg nem töltenénk.

A nagy sztorik, történetek nem hoznak kiemelkedő eredményt

Sajnos azonban az átlagos befektető számára a fenti sztorik nem hoznak kiemelkedő eredményt. Ennek összetett oka van. Egyrészt számos olyan sztorival találkozol (lentebb átnézünk egy kutatást, mely 800 ilyen sztorit kutatott), melyből az ötleten túl nem sok minden valósul meg reálgazdasági körülmények között, azaz a sztori megbukik. Másrészt pedig ezek a történetek népszerűek a befektetők körében, és azt tudjuk, hogy ami népszerű a tőzsdén, annak a jövőbeni hozama alacsony lesz. Ezt számos vizsgálat megerősíti:

1. Beszéltünk azokról a vizsgálatokról, melyek azt mutatják, hogy a népszerű témákat (tiszta energia, kiberbiztonság, űrtechnológia, VR stb..) kihasználó speciális ETF alapok alulteljesítenek. Ráadásul úgy teljesítenek alul, hogy az alapkezelési díjak magasabbak.
2. Egy másik cikkünkben a tematikus tőzsdeindexekkel foglalkoztunk, például öregedő társadalmakból hasznot húzó vállalkozások, kiberbiztonság, hatékonyabb energiafelhasználás, robotika, okosvárosok, digitális egészség, élelmiszeripari forradalom, tiszta energia, 3D nyomtatás, genetikus tervezés, űripar, nanotechnológia, virtuális valóság. Beszámoltam azokról a vizsgálatokról, melyek szerint az a probléma, hogy olyan részvényeket tartunk, melyek a hosszú távon magas hozammal rendelkező részvények ellenkező tulajdonságaival rendelkeznek (értékalapon drágák, népszerűek, kevésbé jövedelmezők), így várhatóan a hosszú távú hozama ezeknek a társaságoknak alacsony lesz.
3. Szó volt a népszerű új részvény-kibocsátásokról. Tárgyaltuk azokat a vizsgálatokat, mely szerint az átlagos IPO-részvény a következő 5 évben alulteljesíti a már tőzsdén levő társaságokat, lásd: 19.000 IPO esemény tanulságai.
4. Beszéltünk a népszerű SPAC részvényekről, melyek hozama szintén alacsony.
5. De kitérhetünk a value-glamour anomáliára, mely egy 100 éves megfigyelés a tőzsdén, azaz hosszú távon az unalmas, nem népszerű, értékalapú részvények felülteljesítik a népszerű (glamour) növekedési részvényeket.
6. Szó volt arról is, hogy az újságokban a napi nyertesek listájára bekerülő részvények a következő időszakban alulteljesítenek.

A fentiekből az derül ki, hogy az átlagos befektető számára nem hoz kiemelkedő eredményt egy-egy jó sztori megtalálása, sőt arra hajlamosítanak a fentiek, hogy aluldiverzifikáljuk a portfóliót, azaz egy-egy sztorira, történetre a vagyonunk nagy részét áldozzuk fel.

Hogyan használd ki a sztorikat, történeteket a tőzsdén?

Bár az átlagos befektető döntéseire negatív hatást gyakorolnak a fenti történetek, a tőzsdei kereskedők számára hasznosak lehetnek. Ma már arra is vannak bizonyítékok, hogy a történetek hatás gyakorolnak a piacra, a tőzsdék árazására, de különböző gazdasági folyamatokra is hatást gyakorolnak. Elég, ha csak Robert Shiller Nobel-díjas közgazdás Narrative Economics munkájára gondolunk, melyből később egy teljes könyv is született (bővebben itt).

A sztorik részvénypiaci hatásaival kapcsolatos legelső bizonyítékokat Michael J. Cooper, Orlin Dimitrov találta meg 2001-ben, melyet dotkom-effectnek neveztek el. Ennek lényege az volt, hogy azok a cégek, melyek nevébe bekerült a dot.com kifejezés, a következő időszakban abnormális hozamot értek el (a névváltozást követő 10. napon az átlagos abnormális hozam 0,74% volt), azaz olyan hozamot hoztak a részvények, melyekre nincs magyarázat a hagyományos árazási modellekkel. Ezeknek a cégeknek nem változott a fundamentális háttere, mindössze a nevük változott meg, mégis abnormális hozam kapcsolódott a változáshoz.

A fenti kutatások vetették fel azt a gondolatot, hogy megvizsgálják a különböző sztorik alá tartozó részvények teljesítményét. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye lett az ún. concept momentum stratégia, mely lényege, hogy azokat a részvényeket vásároljuk, melyek valamilyen sztorihoz kötődnek, de csak addig, amíg megfigyelhető a sztorival kapcsolatos momentum. Nézzük ennek a stratégiának a részleteit.

Hogy működik a concept-momentum stratégia?

A concept-momentum stratégiák működésére elsődlegesen a kínai tőzsdékről van bizonyíték. Ennek egyrészt az az oka, hogy itt találhatók olyan adatbázisok, melyekben különböző sztorik, történetek szerint kategorizálva vannak a részvények (lásd https://www.joinquant.com/ adatbázist), másrészt a kínai kereskedési platformokon számtalan lehetősége van a befektetőnek arra, hogy tájékozódjon egyes sztorikhoz, történetekhez milyen részvények kapcsolódnak. Ráadásul a kínai befektetőkre sokkal inkább jellemző az, hogy sztorik, történetek alapján fektetik be a pénzüket, semmint adatvezérelt okokra alapozva. A fentiek szerint a Concept Links and Return Momentum cím alatt elérhető kutatásban 800 különböző sztori, történet alá tartozó részvényeken vizsgált meg 32 momentum stratégiát. Az alábbi grafikonon nyomon követheted a különböző történetek számának változását.

forrás: Concept Links and Return Momentum

A vizsgálatuk lényege, hogy az egyes történetek alá tartozó részvényekből (például a maszkhasználat sztori mögött maszkgyártó cégek részvényei állnak) egyenlő arányban súlyozva portfóliót alakítottak ki, majd minden egyes sztori mögötti részvényportfólión különböző momentum stratégiákat futtattak. Egy sztorihoz átlagosan 10 részvény tartozott, azaz nem egy-egy részvény adta a vizsgálat alapját.

A tovább lépéshez érdemes megismerni a momentum stratégia alapelveit. A momentum-anomália kimutatásának egyik népszerű, sokat hivatkozott vizsgálatát Jegadeesh és Titman végezte el, akik J-month/K-month momentum stratégiákat teszteltek vissza, ahol J a visszatekintési időszak (J= 3,6,9,12) hónapban megadva és K a tartási időszak (K=3,6,9,12) volt. Tesztjeikben a 12 havi visszatekintés 3 havi tartási időszakkal kombinálva hozta a legjobb eredményt. Az alábbi táblázatban a momentum stratégiák egyes változata (J és K) és a havi átlaghozamok láthatók. Eszerint a vizsgált 25 éves időszakban a 12 havi múltbeli teljesítmény alapján legjobb és legrosszabb részvények közötti hozamkülönbség átlagosan havi 1,31%, ha 3 hónapos (K) tartási időszakot vizsgálunk. Ha pedig 1 héttel elcsúsztatjuk a portfólió-kialakítást (Panel B), akkor az átlagos havi hozamkülönbség 1,49%-ra növekszik. Érdemes azt is megnézni, hogy a legalacsonyabb és legmagasabb momentumú (buy-sell sorok) részvények közötti hozamkülönbség alapján a legjobb a 12-3 változat, de ha csak vételi ügyletekben gondolkodunk (long only és long-short stratégiákról bővebben itt), akkor a 6-3 és 9-3 változat (lásd 6 Buy és 9 Buy) is jó eredményt hoz (1,71% és 1,86% átlagosan havonta).

Milyen eredménye lett a concept-momentum stratégiának?

Az alábbi táblázat összegzi a concept-momentum eredményeit (havi átlaghozamot). Az F=3 mezőben azokat a momentum stratégiákat látod, amikor az előző három hónapra tekintünk vissza. A W sorban (winner) annak az esetnek havi átlaghozamát látjuk, ha az előző három hónapban legjobb teljesítményű részvényeket megvásároljuk, és tartjuk 3 (H=3), 6 (H=6), 9 (H=9), 12 (H=12) hónapig. Az L sorban (loser) azt az esetet látjuk, ha az előző három hónap legrosszabb teljesítményű részvényeit vásároljuk meg, és a fenti időtávok egyikén tartjuk. A W-L sorban a hozamkülönbség látható, azaz a nyerteseket (winner) megvásároljuk, a veszteseket (loser) shortoljuk (long-short változat). Gyakorlatilag mindegyik esetben pozitív a többlethozam és a vizsgálat statisztikailag szignifikáns (zárójeles részekben 2-nél nagyobb szám jelzi ezt).

forrás: Concept Links and Return Momentum

A fenti táblázatban találsz egy „Skipping one month” mezőt. Ez azt jelenti, hogy a visszatekintés úgy történik meg, hogy az utolsó hónapot figyelmen kívül hagyjuk, azaz úgy tekintünk vissza 3 hónapot, hogy az utolsó hónap eredményeit nem vesszük figyelembe. Ennek oka a short-term reversal hatás kiküszöbölésében keresendő. Látható a táblázatból, hogy long-short stratégiákban a 6 hónap visszatekintés, 6 hónap tartás, illetve a 9, 12 hónap visszatekintés 3 hónap tartás adja. Ugyanakkor egy átlagos befektető leginkább a long lábat köti, azaz megvásárolja a nyerteseket. Ha erre fókuszálunk, akkor az elmúlt 6-9 hónapban legjobb eredményt elérő részvényeket kell megvásárolni és 3-6 hónapig tartani. Az alábbi grafikonon a kék görbe mutatja a 6-6 momentum stratégia long-short változatának halmozott hozamát.

forrás: Concept Links and Return Momentum

A fentiek a kínai részvénypiacon végzett vizsgálatok eredményei, de nincs okunk azt feltételezni, hogy a fejlett országok részvénypiacán ettől eltérően viselkednek a befektetők. Eszerint tehát célszerű lehet sztorik, történetek alapján is kategorizálni a részvényeket, és ezen részvények közül kiválogatni azokat, melyek piacán a momentum megfigyelhető, és egészen addig foglalkozni a részvényekkel, amíg a momentum hajtja az árat. Az átlagos befektető számára tehát az lenne a lényeg, hogy ne a sztori miatt vegyük meg a részvényt, hanem azért, mert a piacán aktívak a befektetők és a momentum megfigyelhető. Természetesen ehhez kockázatkezelés, stop használat, egy kereskedési stratégia szükséges. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a kimutatott összefüggések nem egyetlen részvényre, hanem részvények széles körére vonatkoznak, azaz gyakori, hogy a momentum stratégiákban a részvénypiac 10 százalékát vásárolják meg, mely több tucat részvényt jelent. Ennek kivitelezése egy átlagos befektető számára meglehetősen költséges lehet, így a költségekkel is kell számolni, akkor ha a fentiekhez hasonló stratégiában gondolkodunk. A módszerhez alaposan célszerű megismerni a momentum stratégiákat, lásd itt.