Kereskedési stratégia, technika kialakításának lépései

Cikkünkben megbeszéljük, hogy miért van szüksége a kereskedőnek egy szabályrendszerre, kereskedési stratégiára. Illetve a fentiek mellett arról is beszélünk, hogy milyen lépések szerint célszerű kialakítani a kereskedési technikánkat, hogyan értékeljük az eredményeket. Induljunk az alapoktól és beszéljük meg először, hogy mi az a kereskedési technika, stratégia, illetve miért van szükség rá. Témáink:

  • Mi az a kereskedési technika, kereskedési stratégia?
  • Miért van szükség a kereskedési stratégiára, technikára?
  • Milyen problémák merülhetnek fel a kereskedési stratégiák, technikák használata során?
  • Hogyan álljunk neki a kereskedési stratégia, technika kialakításának?
  • Saját kereskedési stratégiát alakítsunk ki, vagy mástól vegyünk át kereskedési technikát?
  • Stratégia-kialakítás
  • Stratégia tesztelés
  • Hogyan értékeljük a kereskedési stratégia, technikai eredményeit?

Mi az a kereskedési technika, stratégia?

Kezdő kereskedőnek a címbeli fogalmak is ismeretlenek lehetnek, ezért röviden beszéljük meg, valójában mit értünk kereskedési technikán, kereskedési stratégián. A fenti fogalmak egy szabályrendszert jelölnek, melyeket a kereskedő előzetesen, tesztelések folyamán alakított ki. A szabályrendszer pedig pontosan meghatározza a kereskedő számára, hogy az egyes piaci szituációk során mint csináljon, például pozícióba lépésnek is vannak feltételei, a felvehető pozíció méret kiszámításának is vannak szabályai, de a stop elhelyezésnek is lesznek szabályai. Ugyanígy arra a helyzetre is lesznek szabályok, amikor a kereskedő nem csinál semmit, tehát kivár. A kereskedési stratégia, kereskedési technika lényege, hogy számos objektív, egyértelműen eldönthető szabályt tartalmazzon, mellyel a kereskedési jelzések konzekvensek, következetesek és reprodukálhatók lesznek.

Törekednünk kell tehát az objektív jelekre, azonban a szubjektív jelzéseket nem tudjuk teljes mértékben kizárni. Bár egyes stratégiák esetében ez is megoldható, például indikátor jelzések, szinttörések kereskedése is történhet teljesen objektív szabályok szerint. A kereskedő automaták, robotok is objektív szabályok szerint lépnek pozícióba. Nem tekinthető kereskedési szabálynak a „sokat esett a deviza/részvény vegyünk, mert olcsó” vagy „brókerem szerint nagy lehetőségek vannak a Teslában” típusú jelzések. Az ilyen jelzésekkel, stratégiákkal kapcsolatos problémákról az alábbi előadáson beszéltünk.

 
 

A fenti előadás folytatása:

 

A kereskedési stratégia, technika legtöbbször múltbeli adatokon történő tesztelése alapján kialakított szabályrendszer, melynek számos eredmény paraméterét megismeri a kereskedő, például a legnagyobb visszaesés mértékét, a sorozatos vesztő, sorozatos nyerő kötések számát, azok előfordulási valószínűségét, gyakoriságát. A kereskedési stratégia, kereskedési technika a fentiek mellett meghatározza, hogy az egyes ügyletek során mikor lépünk be, hogyan, milyen kockázatot vállalunk, hova helyezzük el a stop megbízást. Majd pedig ha már pozícióban vagyunk, akkor is szabályok segítenek, és határozzák meg hogy mit csináljunk, például milyen követő stopot alkalmazzunk, mikor lépjünk ki stb..

Miért van szükség a kereskedési stratégiára, technikára?

A tőzsde és devizapiaci kereskedés során a kereskedőt nagymértékű stressz-terhelés éri. Egyrészt ez abból fakad, hogy valós pénzt kockáztat a kereskedő, akár naponta több alkalommal is. Gondoljunk arra, hogy ha ügyletenként a tőkénk 1%-át kockáztatnánk, akkor napi 5-10 kötéssel (daytrade kereskedő esetében teljesen megszokott) naponta a tőke 5-10%-a is kockázat alá kerülhet. A valós számla (ellentétben a demó kereskedéssel) tehát jelentős stresszt, lelki terhelést okoz a kereskedőnek. Emiatt a kereskedő könnyen elveszítheti a fegyelmezettségét, hidegvérét, önbizalmát ezek pedig hibás döntéseket eredményezhetnek. A kereskedési stratégia, kereskedési technika jelentősen csökkentheti a lelki terhelést, a bizalmat erősítheti a kereskedéssel kapcsolatban, de ennek ára van. A kezdő kereskedők gyakran gondolják azt, hogy a sikeres kereskedéshez nem kell más csak az internetről letölteni, elolvasni egy egyszerű, lehetőleg ingyenes kereskedési stratégiát, majd annak néhány elemét, vagy teljes egészét átvéve alkalmazni. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy az átlagos befektető alapvetően veszteséges a tőzsdén, pontosabban:

  • A daytrade kereskedők 1%-a nyereséges
  • A rövid távú tőzsdei kereskedők 70-80%-a nem nyereséges
  • Az átlagos befektető 1,5 százalékponttal alulteljesíti a tőzsdeindexet
  • A sok ügyletet nyitó átlagos befektetők 6,5 százalékponttal teljesíti alul évente a tőzsdeindexet.

A fentiekről részletesen az alábbi cikkekben és az alábbi előadáson beszéltünk:

 
 

Milyen problémák merülhetnek fel a kereskedési stratégiák, technikák használata során?

A másik probléma, elkövethető hiba, hogy nem ismerjük ki eléggé a kereskedési stratégiát, és az első visszaesési időszak alatt belenyúlunk, esetleg stratégiát váltunk. Jómagam is számtalan kereskedővel találkoztam, akik néhány havonta váltogatták a stratégiákat. Az idejük nagy részét arra fordították, hogy új kereskedési technikát kerestek, betanultak, majd az első visszaesési időszak alatt váltottak. Pedig egy kereskedési stratégia megtanulása heteket, hónapokat vehet igénybe, ha figyelembe vesszük, hogy számos (több tíz) kötés után lehet csak az eredményeket értékelni, változtatni a stratégián. Legyünk tehát kitartóak, és csak sok kötés (minimum száz) után mondjunk véleményt egy kereskedési stratégiáról.

A fent leírtakat néhány gondolatban összegezném, kiemelve a legfontosabbakat:

  • A kereskedési stratégia nagyrészt objektív szabályok rendszere, mely visszatesztelhető.
  • A visszatesztelésnek köszönhetően megismerjük a kereskedési stratégia eredményességi mutatóit, például a lehetséges maximális visszaesést, a sorozatos vesztők számát. Ezek az adatok segíthetnek a jövőbeni helyzetek értékelésében, önbizalmat adhatnak a kereskedőnek.
  • A kereskedési stratégia múltbeli adatokon lett kifejlesztve, így nincs garancia arra, hogy a jövőben működni fog. Emiatt az eredményeket folyamatosan értékelni kell.
  • A kereskedési stratégia, kereskedési technika módosítása csak nagy kötésszám után értékelhető, változtatható.
  • A piac változik, így a kereskedési technika eredményessége is változni fog, erről csak akkor szerzünk tudomást, ha folyamatosan követjük és értékeljük az eredményeket.
  • A kereskedési stratégia, kereskedési technika átvehető mástól, letölthető, megszerezhető az internetről is, azonban a kereskedőnek meg kell érteni a szabályokat, és a rendszert a saját kockázatvállalási hajlandóságához, kereskedési stílusához kell igazítani. Tehát a kereskedési stratégiát, kereskedési technikát minden esetben testre kell szabni.

Már a fentiekből is látható, hogy önmagában egy kereskedési stratégia, kereskedési technika megtanulása, kipróbálása, tesztelése is rengeteg időt vesz igénybe, tehát szabadidő és szorgalom szükséges hozzá. A valós körülmények közötti futtatáshoz pedig a fentieken túl önfegyelemre is szükség van.

Számos esetben megtapasztalhatjuk, hogy nem tudjuk legyőzni az érzéseinket, a félelemeket és a kereskedési stratégia jelzéseitől eltérően lépünk be. Ilyen tipikus eset a túl korai belépés (tehát még a jelzés előtti belépés), vagy a piac után rohanás, azaz már megkaptuk a jelet, és később lépünk be. De a stratégia jelzéseitől eltérő, például idő előtti kilépés (féltjük a profitot) és még a fentiekhez hasonló számos olyan tényezőt azonosíthatunk, melyek azt eredményezik, hogy a stratégia szabályait nem tudjuk betartani.

A kereskedési stratégia tehát megadhatja a kereskedő számára az önbizalmat, így a szabályokhoz való ragaszkodás, a rendszerbe vetett hit átsegítheti a kereskedőt a veszteséges, visszaesés időszakában, illetve a múltbeli adatokra alapuló bizalom csökkentheti a kereskedéssel járó stresszt, valamint a szabályok pontos követését is támogatja.

A fentiekben nagyrészt az általános szempontokat beszéltük meg. Láthattuk, hogy milyen tényezők miatt szükséges egy kereskedési technika kialakítása, használata. A cikkünk második részében a konkrét lépéseket beszéljük meg, azaz, hogyan tudunk kereskedési technikát kialakítani, tesztelni. Illetve hogyan mérjük és értékeljük az eredményeket, milyen mutatókra célszerű odafigyelni.

Hogyan álljunk neki a kereskedési stratégia, technika kialakításának?

Nem lesz senkiből sem azonnal eredményes kereskedő, még akkor sem, ha egy eredményes kereskedési stratégiát vásárol, letölt, megtanul stb.. Ugyanis számos ismeretre, gyakorlatra van szükség ahhoz, hogy eredményes kereskedők legyünk. Első lépésként tehát ne a kereskedési stratégia, kereskedési technika kialakításával, megtanulásával foglalkozzunk, hanem szerezzük meg a szükséges alapismereteket. Gondolok itt arra, hogy a devizapiac, tőzsde működésével kapcsolatos ismereteket szerezzünk, ismerjük meg a kereskedéshez használható megbízásokat. Próbáljunk ki árfolyam elemző programokat, kereskedési platformokat. Tekintsünk át a technikai elemzés, fundamentális elemzés módszereit. Szerezzünk általános gazdasági, befektetési ismereteket. Ezekre mindre szükségünk lesz, hogy a piaci összefüggéseket megértsünk. Ha tehát már megfelelő elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk, akkor forduljunk a kereskedési stratégiák, kereskedési technikák irányába. Természetesen már a fenti témák tanulmányozása során is fókuszálhatunk arra, hogy a végül a tudást összegezni kell, és egy kereskedési technikába, stratégiába rendszerezni az ismereteinket. Az alábbi fontosabb csoportok köré lehet rendezni az ismereteinket:

  • Milyen időtávon kereskedjünk: skalp, daytrade, swingtrade
  • Milyen termékekkel kereskedünk
  • Milyen időszakokban nem kereskedhetünk, mikor nem működik a kereskedési stratégia
  • Milyen termékek esetében nem kereskedhetünk a stratégiánk szerint
  • Kockázatkezelési szempontok:
    • mekkora legyen a spekulatív tőke
    • ügyletenkénti kockázat mértéke
    • hozam/kockázat arányok értékelése
    • stop elhelyezési szabályok
  • Belépési jelzések
    • Technikai elemzés eszközei szerinti belépési jelzések
    • Fundamentális elemzés módszereinek jelzései
  • Pozíció menedzselése
    • Követő stop, egyéb stop kezelési szabályok például nullába húzás
  • Kilépési jelzések
    • Technikai elemzés eszközeinek használata kilépésre

Saját kereskedési stratégiát alakítsunk ki, vagy mástól vegyünk át?

Ha megfelelő tudással rendelkezünk, akkor nincs akadálya annak, hogy saját technika kifejlesztésébe kezdjünk, illetve a nem saját technika átvétele is jó megoldás lehet. Az interneten, könyvekben számtalan kereskedési stratégiát fogunk találni. Mindenképpen érdemes ezeket a kereskedési technikákat tanulmányoznunk, mert láthatjuk ezekből a stratégia felépítését, az objektív, szubjektív elemek arányát. Általában elmondható az, hogy egy az egyben nem fogjuk tudni átvenni mástól a kereskedési stratégiát. Ugyanis  gyakori, hogy a kereskedőnek eltérő a kereskedési stílusa, kockázatvállalási hajlandósága, a tőkeméret is hatással lehet a kereskedési technikára. Mindenesetre bármelyik utat választjuk ki, azaz átveszünk egy stratégiát, vagy saját magunk alakítunk ki egyet, az alábbi lépések szerint célszerű a fejlesztést elvégezni.

A stratégia-kialakítás folyamata

Az első lépése a folyamatnak, hogy a megszerzett ismereteink szerint összeállítunk egy szabályrendszert a fenti sablon szerint. Tehát döntenünk kell arról, hogy milyen időtávon alkalmazzuk a kereskedési stratégiát. Például a daytrade stratégiák jellemzően 1-30 perces grafikonokon keresik a belépési jeleket, de a napos, négy órás és órás grafikonokat is vizsgáljuk a daytrade ügyletek esetén. A napon túli kereskedési stratégiák esetén általában az órás vagy napos grafikonon keressük a belépési jeleket, de a napi és heti grafikonokat is vizsgáljuk.

A kereskedési időtáv mellett meg kell határoznunk azokat a termékeket, melyekkel nem kereskedhetünk meghatározott okok miatt. Például centes részvényeket kizárja a technikából egy részvény kereskedő, mert sokkal volatilisebbek ezek a részvények, így az általános kockázatkezelési szabályok nem alkalmazhatók centes részvényeknél. Ekkor például a szabályrendszerbe bekerül, hogy nem kereskedünk olyan részvényekkel, melyek piaci kapitalizációja 300 millió dollár alatti. Devizák esetében is tehetünk hasonló kikötéseket, mivel a major, minor, exotic devizák között jelentős különbségek vannak a kereskedésben, különösen, ha daytrade kereskedést folytatunk. A fentiek mellett döntéseket kell hoznunk arról is, hogy mi legyen a hírek idején, vagy épp mit csináljunk a részvény pozícióval, ha közeledik a gyorsjelentés, osztalék vágás stb.. időpontja.

A fentiek után következnének az igazán fontos szabályok, melyek alatt a kockázatkelezést értem, ezt pedig a belépési jelek, kilépési jelek követi. A kockázatkezelési témát nem fejteném ki bővebben mivel ezzel kapcsolatban több cikk is felkerült a honlapunkra, többek között az alábbiak:

 
 

Végül a belépési és kilépési jelzések azok a szabályok, melyek konkrétan meghatározzák, hogy mikor mit csináljunk, vagy épp mikor ne csináljunk semmit. A kereskedők nagy része a technikai elemzés eszközeit, módszereit építi be a belépési, kilépési szabályok közé, és ennek az az oka, hogy ezek a módszerek kifejezetten rövid távon használhatók. Többek között ide tartoznak a trendek, trendelemzés módszerei (Tőzsdei trendek azonosítása, trendelemzés, hogyan értelmezzük a grafikonokat?) illetve a támasz-ellenállások követése (Támasz ellenállás stratégiák jellemzői, szempontjai), de a japán gyertya alakzatok (Japán Gyertyák típusai használata ), és az árfolyam alakzatok (Alakzatok típusai, használata) is a technikai elemzés eszközei közé tartoznak. A fentiek mellett még az indikátorok (Indikátorok használata, típusai) is felhasználható arra, hogy jelzéseket építsünk a kereskedési technikába.

A stratégia tesztelése

Ha elkészültünk a kereskedési szabályrendszerünkkel, kereskedési stratégiánkkal, akkor a következő lépés a technika tesztelése. Itt azonban számos hibát elkövethetünk, kezdve azzal, hogy nem tudunk beszerezni megfelelő minőségű és mennyiségű múltbeli adatot (Kereskedés stratégia, stratégia tesztelése). A kereskedési stratégia tesztelésének több módszere is létezik.

Az egyik lehetőség, illetve a kezdeti fázisban ezt érdemes alkalmazni, hogy a grafikonon visszalapozunk a múltba, és vizuálisan megnézzük a belépési jelzéseket. Lehetőleg ne csak szemrevételezéssel, hanem próbáljunk meg szimulálni legalább 30-40 kötést, és ennek eredményeit értékeljük. Az ilyen jellegű visszatesztelés hátránya, hogy a múltba visszalépve látjuk a jövőt, így oda vezethet a tesztelés, hogy kiválasztjuk a nyerő eseteket. Például látjuk, hogy a grafikonon árfolyam emelkedés volt, és megnézzük a mozgás kezdetén kaptunk volna-e jelet a szabályaink szerint. Ez azonban helytelen módszer. Tehát törekedjünk arra, hogy ne fordítva gondolkodjunk, hanem lapozzunk vissza a múltba, és haladjunk előre, de közben minden jelzést kössünk meg, melyet a kereskedési stratégia szerint kapnánk. Tehát ne szépítsük az eredményeket, nincs értelme az önbecsapásnak.

A fenti módszernél hatékonyabb a tényleges szimuláció, azaz a múltbeli árfolyamot lejátsszuk újból, így nem látjuk a jövőbeli gyertyákat előre. A szimuláció során lehet a sebességet szabályozni, de meg is lehet állítani a szimulációt. Ilyen szimulációra a metatrader 4 platform is képes (Stratégia Teszter használata ), de létezik erre a célra kifejlesztett megvásárolható program, például a forextester.com oldalon is elérhető egy, melyet én is használtam stratégia szimulációra évekkel ezelőtt. Szimulációs programokkal akár több száz kötésen is tesztelni tudjuk a stratégiát.

Az utolsó módszer pedig az lenne, hogy a stratégia főbb paramétereit leprogramoztatjuk. Ekkor a metatrader stratégia teszterben gyors visszateszteléseket tudunk elvégezni. A módszer előnye, hogy akár sok száz, vagy ezer kötésnyi teszt adatunk lesz a kereskedési stratégiánkról. A hátránya viszont az, hogy bizonyos szubjektív elemeket nem fogunk tudni leprogramozni, ráadásul a stratégia megfogalmazása olyan módon, hogy programozható legyen, jelentős időt vesz igénybe.

Ha tehát a fenti módszerek egyikével elvégezzük a tesztelés, és az eredmények megfelelőek, elfogadhatók számunkra, akkor következhet a demó számlás tesztelés. Itt én ugyanúgy javasolnék 1-2 száz kötést és újabb eredmény értékelést, mielőtt következne a valós számlás kereskedés. A valós számlás kereskedésnél is azt javasolnám, hogy mindössze néhány dolláros/eurós kockázatot vállaljuk kötésenként a kezdeti időszakban.

Hogyan értékeljük a kereskedési stratégia, technikai eredményeit?

A fentiekben tehát arról beszéltünk, hogy teszteljük a kereskedési stratégiát, de mégis mire érdemes odafigyelni, mit vizsgáljunk? Fontos szabály, hogy eredményt értékelni csak sok kötésen lehet. Hogy mi számít soknak az relatív, de egy daytrade technika esetében a 100 kötés minimum kivárandó. Mindenesetre minél több a kötésszám, annál pontosabban mutatja a kereskedési technika hosszú távú eredményeit a tesztelés.

Az egyik fontos mutató az elért hozam egységnyi kockázatra vetítve. Tehát ez azt jelenti, hogy a stratégia eredményeit mindig kockázati egységre vetítve kell kimutatni. Semmilyen információt nem mutat az, hogy a kereskedési stratégia eredménye 20%, vagy 50%, ugyanis nem látjuk a mögötte levő kockázatot. Vizsgáljuk meg tehát a legnagyobb visszaesést az eredményekben.

Például ha a kereskedési stratégia 1000 dolláros számlamérettel indult, majd a 50 kötés múlva 2000 dollárra emelkedik az egyenleg, és onnan visszaesik ismét 1000 dollárra, akkor 50%-os visszaesést tapasztalhattunk. (Gondoljunk arra, ha a stratégiát épp nem akkor, hanem 50 kötésszám után indítjuk élesben, akkor 50%-os visszaesésünk lesz a tőke kárára, például 1000 dollárról 500 dollárra esik vissza). A kockázati szint itt tehát 50%, és tegyük fel újabb 50 kötés múlva az 1000 dolláros egyenleg ismét visszaemelkedik 2000 dollárra, akkor úgy értékeljük a kereskedési stratégiát, hogy 100 kötés alatt 100%-os profit (1000 dollárról 2000 dollár), de a 100%-os profit 50%-os kockázat mellett valósult meg, tehát egységnyi kockázatra vetítve 2 egységnyi profit jut. Ezt a paramétert pedig már össze tudjuk vetni egy másik kereskedési stratégiával, vagy a saját kereskedési technikánk más paraméterekkel futtatott változatával.

Általánosságban elmondható egyébként, hogy legyen célja a kereskedési technika fejlesztésének a visszaesések csökkentése. Egy rendszer attól lesz kiszámíthatóbb, megbízhatóbb, ha a kockázat, azaz a visszaesés kisebb. Az 50%-os visszaesés magasnak számít. Természetesen csak akkor lesznek az eredmények összevethetők, ha az ügyletenkénti kockázat egységnyi. Például úgy teszteljük a stratégiát, hogy minden ügylet esetében azonos a kockázat (például a tőke 1%-a).

A stratégia, technika tesztelés, szimuláció során tehát mindig a maximális visszaesés és az elért hozam együttesét értékeljük. A fentiek mellett fontos tényező a sorozatos nyerők, sorozatos vesztők száma. Ennek vizsgálata azért fontos, mert a valós kereskedés során is meg kell élnünk azt, hogy például sorozatban 7 vesztes kötésünk van, és azután a következő jelet ismét be kell kötnünk. Továbbá fontos lehet a találati arány elemzése is, azaz az összes kötésből mennyi lett a nyerő és mennyi lett a vesztes, illetve nullás kötés. A találati arány figyelése pedig azért fontos, mert amikor a valós kereskedésben tapasztaljuk, hogy változik (esetleg romlik) a találati arány, akkor ez utalhat arra, hogy a piac is változik. Tehát az eredmények tesztelése, értékelése nem ér véget a szimuláció vagy a demó számla során, azt folyamatosan kell figyelni a valós kereskedés során is visszamenőleg.

Figyeljünk oda arra, hogy ha változtatunk a kereskedési stratégián, akkor lehetőleg mindig csak egy paramétert változtassuk, ugyanis több paraméter egyszerre történő módosításával a hatások egymás ellen is dolgozhatnak, vagy épp felerősíthetik a negatív tendenciát. Továbbá látható az is a fentiekből, hogy ügyelni kell a stratégia jelzéseinek pontos betartására. Ezzel kapcsolatos problémák általában valós számlán jelentkeznek, azaz nem tartjuk be a szabályokat. A fentiek miatt az eredmények naplózása során jelezzük azokat az eseteket, amikor nem tartottuk be a stratégiát.

Tartsuk szem előtt, hogy egy kereskedési stratégia, kereskedési technika természetes velejárója a vesztes ügylet, illetve a visszaesések. Ezt tehát nem lehet kizárni, és a vesztes ügyletek miatt önmagában még nem rossz a kereskedési technika. Válasszuk szét a vesztes kötés és a rossz kötés fogalmát. A vesztes kötés a stratégiánk jelzése szerinti veszteséget hozó kötés. A rossz kötés pedig az az ügylet, melyet nem a stratégiánk szerint hajtottunk végre függetlenül attól, hogy nyereséges, vagy veszteséges az ügylet. Ezzel arra szerettem volna utalni, hogy lehetséges ha eltérünk a kereskedési stratégiától, az bizonyos esetekben egy jobb, eredményesebb ügyletet jelent, azonban ezek az egyedi esetek felboríthatják a kereskedési stratégia eredményének értékelését, visszatesztelhetőségét. Ráadásul számos esetben a rossz kötés veszteséges ügylet is lesz.

Nem hangsúlyoztam a fentiekben, de a stratégiát változtatni 1-2 veszteséges ügylet alapján értelmetlen. A kereskedési stratégiát úgy változtassuk meg, hogy az előzőekben már néhány tíz, vagy száz kötés rendelkezésre áll, és ezek eredményeit értékeltük. Tehát minden egyes változtatás esetén több tíz, száz kötéses tesztelés következzen.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link