Részvény, kereskedés

Cikkünkben egy újabb részvénykategóriával a sin stock, azaz „bűn” részvényekkel foglalkozunk. Megbeszéljük a sin stock anomália lényegét, és próbálunk magyarázatot találni arra, hogy miért magasabb a hozamuk ezeknek a részvényeknek. Témáink: Mit jelent a sin stock? Mit jelent a sin stock anomaly? A bűn részvények többlethozama és abnormális hozama Mit jelent a sin stock? A külföldi részvénypiaccal kapcsolatos szakirodalomban gyakran találkozunk az ún. sin stock, vice stock, shunned stock, controversial stock és unethical stock kifejezésekkel. Mindegyik kifejezés azokra a vállalatokra utal, melyek az emberek függőségéből, szenvedéséből csinálnak pénzt, így ide tartozik az alkohol, dohányipar, a szerencsejáték, a fegyveripar. Magyar megfelelője nincs a sin stock kifejezésnek, de szó szerint...

Bejegyzésünk az ún. rebalancing-prémium, más néven diverzifikációs hozam kinyerésének lehetőségeit beszéljük meg. Ezt a többlethozamot különböző stratégiákkal lehet kinyerni a kriptovaluták, részvények és az árupiaci termékek piacán. Különösen ott lehet jó eredményt elérni ezekkel a módszerekkel, ahol a termékek hozamának hosszú távon nulla a hozama. Erre jó példa a kriptovaluták 99 százaléka és az árupiaci termékek esetében sincs jelentős, hosszú távon kinyerhető hozam. Témáink: Mi az a rebalancing-prémium, diverzifikációs hozam? Van bizonyíték a rebalancing-prémium létezésére? Példa a rebalancing stratégiára Miért működhet a kripotovaluták, árupiaci termékek piacán a módszer? Miért van értelme a kriptovaluták piacán a rebalancing stratégiának? Rebalancing stratégia visszatesztelése...

Számos vizsgálat megerősíti, hogy az elmúlt években jegybankok széles köre által alkalmazott monetáris politika inflációhoz, eszközár-inflációhoz, gazdasági problémákhoz vezet. A témával kapcsolatos új vizsgálat most az amerikai, japán, angol és európai részvénypiacok vonatkozásában tárta fel a jelenség okait, hátterét. Ennek részleteivel foglalkozunk az alábbiakban: A nem hagyományos monetáris politika és a gazdasági problémák A nem hagyományos monetáris politika következményei Miért nem működnek a régen bevált előrejelző eszközök? Az output gap sem jelzi a jövőt? Egyesült Királyság, Japán, euróövezeti országok A nem hagyományos monetáris politika és a gazdasági problémák A 2010-es évet követően jegybankok széles köre kezdte alkalmazni a mennyiség enyhítés (hétköznapi néven pénznyomtatás...

A kriptoeszközök piaca viszonylag fiatalnak mondható, főleg akkor, ha úgy tekintünk rá, hogy a legtöbb kriptopénznek nincs 5 évnél hosszabb múltja, és csak a legrégebbi kriptoeszközök büszkélkedhetnek 10 évet meghaladó múlttal. Ebből az is következik, hogy kevés múltbeli adat áll a rendelkezésünkre különböző stratégiák, összefüggések megbízható tesztelésére. Cikkünkben azokat az összefüggéseket vesszük számba, melyek kriptopiacon történő hasznosságukra közvetve vagy közvetetten vannak bizonyítékok. Témáink: Mi az, ami nem működik a kriptovaluták piacán? Mi az, ami működhet a kriptovaluták piacán? Működik a momentumhatás a kriptovaluták piacán? A kriptopiacon működik a trendkövetés? Trendkövető stratégiák eredményei a kriptopiacon Mi az, ami nem működik a kriptovaluták piacán? Erről a...

Ki, mibe fektet címmel jelent meg egy 49 országra kiterjedő vizsgálat, melynek részleteiből kiderül, hogy egyes országokban, régiókban mely befektetői körök birtokolják a részvényeket, szó lesz azokról a változásokról, melyek a piaci hatékonyságot, így a befektetési eszközök árát is befolyásolják, illetve az is kiderül a vizsgálatból, hogy a befektetők által elkövetett home bias mennyire gyakori jelenség. A témában megjelenő új tanulmány 49 ország (23 fejlett, 26 fejlődő, köztük hazánk), 50.103 tőzsdei társaság tulajdonosi körének változását követte végig az elmúlt 20 évben. Alapvetően két kérdéskört vizsgáltak meg, melyből az egyik, hogy a befektetői kör változása milyen trendeket követ, és ezek milyen összefüggésben vannak, lehetnek a jövőbeni eszközárakra ható tényezőkkel. A másik...

Köszönhetően annak, hogy az LSE (London Stock Exchnage) összeállított egy adatbázist az 1866-1907 között kereskedett, összesen 1808 tőzsdei társaság részvényeivel kapcsolatban, lehetővé vált, hogy az elmúlt évtizedekben felfedezett tőkepiaci anomáliákat, azokra épülő stratégiákat visszateszteljék mintán kívüli adatokon. Mai bejegyzésünkben az egyik ilyen robusztus, 1993-ban felfedezett anomáliát, és a rá épülő stratégiák működését vizsgáljuk meg 1866-1907 közötti időszakon, illetve az azt követő évszázadban. Ezzel gyakorlatilag egy újabb out of sample teszteléssel leszünk gazdagabbak. Témáink Miért fontos a stratégiák out of sample tesztelése? A momentum-anomália 140 éve létezik? Jegadeesh és Titman paraméterei Mit mutatnak a visszatesztelések? A momentum-anomália 140 éve létezik? Az out...