Részvény, kereskedés

A cikkünk témája a közelmúltban megfigyelt, mozgóátlagokhoz kapcsolódó összefüggés, mely hasonlóan más tőzsdei anomáliákhoz megbízhatóan jelzi a részvények jövőbeni hozamát. Az alábbiakban megbeszéljük a MAD effect lényegét, arról is szó lesz, hogy mekkora többlethozamot lehet kinyerni a hatással, szó lesz az effektusra épülő tőzsdestratégia eredményéről is. Mielőtt azonban a részleteket megtárgyaljuk, kitérünk a MAD-hatás alapját jelentő mozgóátlagok jelzéseire is. Témáink: Mozgóátlag stratégiák típusai Milyen szerepe, jelzései vannak a mozgóátlagoknak? Van bizonyíték a mozgóátlagok hatékonyságára? Mit jelent a MAD effect? Milyen hozamkülönbség mutatható ki? MAD-stratégia eredményei Mozgóátlag stratégiák típusai A mozgóátlagok tekinthetők az egyik legnépszerűbb eszköznek a tőzsdei...
A hitelminősítőket számos vád érte az elmúlt évtizedben függetlenségükkel, megbízhatóságukkal kapcsolatban. A bizalomhiány egy új piaci rést hozott létre, melyet az elmúlt években számos cég betöltött, így jöttek létre azok a hitelminősítő cégek, melyek szolgáltatásaiért a befektetők fizetnek. A témával kapcsolatos új vizsgálat pedig arra is rámutatott, hogy érdemes-e befektetőként igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, képesek-e arra, hogy pontosabb, megbízhatóbb elemzéseket készítsenek. Témáink: Hogyan működnek a hagyományos hitelminősítők? Fizessen a befektető a hitelminősítésért Melyik hitelminősítő a megbízhatóbb? Hogyan működnek a hagyományos hitelminősítők? A legismertebb hitelminősítők, mint például a Standard and Poor’s (S&P), a Fitch, a Moody’s kivétel nélkül azt az üzleti...
A mesterséges intelligencia gazdasági növekedésre gyakorolt hatásával kapcsolatban rendívül kevés vizsgálat áll a rendelkezésre. A témával kapcsolatban néhány héttel ezelőtt jelent meg egy kutatás a Fed elemzőitől. Ennek részleteit beszéljük meg cikkünkben. Témáink: A mesterséges intelligencia (AI) hatása a gazdasági növekedésre Mikor járul hozzá az AI a gazdasági növekedéshez? A ChatGPT megjelenésével felgyorsultak az AI, mesterséges intelligenciával foglalkozó fejlesztések, és a témához kapcsolódó kutatások száma is fokozódott. Alapvetően két nagyobb terület köré csoportosíthatjuk ezen vizsgálatokat. Egyrészt előtérbe kerültek a befektetési szempontok, azaz mely iparágak, vállalatok tudják majd kihasznál a mesterséges intelligencia előnyeit ( részletek itt ), illetve milyen mértékben...
Az előadásunkban összefoglaljuk, hogy mi történt a héten a gazdaságban, a tőkepiacokon. USA: Kiskereskedelmi forgalom 0,7% vs. 0,4%, mag 1,1 vs. 0,5%. Ingatlanpiac: Építési engedélyek száma 1,46 millió Használt lakások értékesítése alacsony Medián ár stagnál Változatlan kilátások Jelzáloghitel kamatok 7% felett (30 éves), 15 éves 6,4% Fed bézs könyv 3% közeli gazdasági növekedés Fed-kamatok: Tavaly év vége 6 kamatvágás, majd 3, mostanra 1. Kötvénypiaci hozamok növekednek Powell: “recent data have clearly not given us greater confidence and instead indicate that it’s likely to take longer than expected to achieve that confidence.” John Williams: a rate hike is not the baseline, but that one is possible if the data warrants. Raphael Bostic: policymakers would not be in a position to cut...
Az interneten sokasodnak azok a szakértői vélemények, mely szerint a petrodollár rendszernek hamarosan vége, olyan mértékű az adósság a világban, hogy egy óriási pénzügyi összeomlásnak, adósságeltörlésnek kellene következnie. A témával kapcsolatban Serkan Arslanalp és Barry Eichengreen elismert gazdaságtörténészek egy részletes tanulmányt adtak ki. Ennek részleteit beszéljük meg. Témáink: Súlyosan eladósodott a világ Hogyan csökkenthető az adósság? Fejlett országok adósságcsökkentése a múltban Miért nem működnek a jövőben a múltban bevált módszerek? Súlyosan eladósodott a világ A világ országainak széles köre nemcsak nominálisan, hanem GDP arányosan is jelentősen el van adósodva. A adósság mértéke precedens nélküli a történelemben, ha a békés időszakokat nézzük, és a távoli múltban...
A makrogazdasági modellek kialakítása, a modellek alapján hatások, sokkhatások vizsgálat ma már széles körben alkalmazott eljárás a döntéshozók körében. Hazánkban például az MNB is rendelkezik makrogazdasági modellel, melynek segítségével a gazdasági növekedés, infláció és más gazdasági mutatószámok előrejelzése történik. Cikkünkben a makrogazdasági modellezés alapjával ismerkedünk be, egy példán keresztül szemléltetem a módszerek előnyeit, lehetséges alkalmazási területeit. Témáink: Mit jelent a makorgazdasági modellezés, VAR, SVAR? Hogyan működik a VAR és SVAR? Hogyan működik a gyakorlatban a VAR modellezés? Mit jelent a makorgazdasági modellezés, VAR, SVAR? Leegyszerűsítve, az a makrogazdasági modellezés lényege, hogy szedjünk össze számos múltbeli gazdasági adatot, nézzük meg...
A ChatGPT új verziójának bemutatkozásával óriásit nőtt a befektetők körében a mesterséges intelligencia iránti érdeklődés. Az alábbiakhoz hasonló kérdéseket heti gyakorisággal kapok olvasóinktól: „Mostanában sokat hallani a mesterséges intelligenciáról, mit gondol, a tőzsdén is átveszi a kereskedők helyét?” A mesterséges intelligencia eljárások mögötti algoritmusokat egy korábbi cikkünkben már megbeszéltük ( lásd itt ). Érdemes lehet a hivatkozott leírást is tanulmányozni a cikkünkben leírtak megértéséhez. A rendelkezésünkre álló adatok azonban azt mutatják, hogy nagyon messze van az a világ, amikor a mesterséges intelligencia átveszi az aktív alapkezelők, aktív kereskedők szerepét. Az alábbiakban a témával kapcsolatos 27 vizsgálat tanulságait összegezzük. Témáink: Milyen problémái vannak...
Az olyan nagy nyelvi modelleket, mint a ChatGPT nemcsak szövegek, tartalmak értelmezésére, létrehozására használják felhasználók, hanem előrejelzéseket is készítenek vele. Egy új vizsgálat azonban arra mutatott rá, hogy ezek az előrejelzések a tesztelések során (mintán belül) pontosabbak, mert a jövőbeni információk „beszivárognak” a modellbe. Cikkünkben a vizsgálat részleteit beszéljük meg. Témáink: A nagy nyelvi modellek és az előrejelzés Az előretekintési torzítás és az előrejelzés A nagy nyelvi modellek és az előrejelzés Az elmúlt hónapokban több esetben is beszámoltunk arról, hogy a nagy nyelvi modelleket előrejelzésre is lehet használni. Például Fieberg és szerzőtársai (2023) kimutatták, hogy a ChatGPT képes olyan befektetési tanácsokat adni a rendelkezésére álló információk alapján...
Joel Greenblatt 2005-ben megjelent, The Little Book That Still Beats the Market című könyve nagyon gyorsan bestseller lett, és rövid időn belül 300.000 példányt adtak el belőle. Greenblatt könyvében nem kevesebbet ígért, mint a varázsformulát (magic formula), amellyel sok pénzt lehet „csinálni”. A könyvben szereplő adatok szerint a módszerrel 30,8%-os évesített hozamot lehetett elérni 1988-2004 közötti időszakon, mely lényegesen felülteljesíti az amerikai részvénypiac évesített hozamát. Cikkünkben megbeszéljük Greenblatt módszerét. Beszámolok egy részletes visszatesztelésről az amerikai, európai és ázsiai tőzsdéken, mely egész más oldalát mutatja a varázsformulával elérhető eredményeknek. Szó lesz arról is, hogy időközben milyen új felfedezést tettek a kutatók a részvénypiaccal...
Az előadásunkban összefoglaljuk, hogy mi történt a héten a gazdaságban, a tőkepiacokon. USA: Márciusi munkaerőpiac: Foglalkoztatottság +303 ezer várt 212 ezer helyett Munkanélküliségi ráta 3,8% Bérnövekedés 4,1% y/y Job openings Inflációs adatok: CPI m/m 0,4% (0,3%) CPI y/y 3,5% (3,4%) Termelői árindex Csökkenő várakozások a kamatvágással kapcsolatban Elindult a gyorsjelentési szezon: JPM várakozásokkal összhangban, de alacsonyabb éves eredmény előrejelzés Wells Fargo várt feletti eredmény Citi: várt feletti eredmény BlackRock kedvező számok, várt feletti Fed GDPNow Fed mennyiségi szigorítás Stagnáló M2 Növekvő kötvénypiaci hozamok Fed jegyzőkönyv: aggodalmak a tartósan magas inflációval kapcsolatban, de egyes ágazatokban vannak pozitív fejlemények Mérséklődő optimizmus, befektetői...
A tőzsdei kereskedők, részvénypiaci befektetők gyakran futnak bele abba a problémába, hogy a múltbeli adatokon visszatesztelt, megfigyelt összefüggések a jövőben rosszabb eredményt hoznak. Ennek a problémának számos oka van, kezdve azzal, hogy a múltbeli adatokat önkényesen manipuláljuk, például kizárunk bizonyos időszakot/terméket a vizsgálatból, de előfordulhat az is, hogy a stratégia paramétereit úgy változtatjuk, hogy csak a vizsgált szűkebb időszakon ad jó eredményt, máskor, más adatokon már nem. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy léteznek olyan összefüggések, melyek már 150 évvel ezelőtt is eredményesek voltak a részvénypiacon. Ezekről fogunk beszélni cikkünkben. Témáink: Miért nem működnek a múltbeli adatokon kifejlesztett stratégiák? Léteznek olyan összefüggések, melyek...
Tőzsdei hírekben, újságokban, gazdasági portálokon jellemzően találunk egy listát, melyben a napi nyertes, vesztes részvényeknek kerülnek felsorolásra. Nagyon sok befektető ezekből a listákból merít ötletet, és keres befektetési célpontot, azonban ahogy az alábbiakban megbeszéljük, ennek a népszerűségnek ára van, és nagy átlagban nem az történik ezekkel a részvényekkel, amire egyébként első nekifutásra számítunk. Témáink: A népszerűségnek ára van A napi nyertes, vesztes részvények közzététele Mi történik, ha egy részvény bekerül a tőzsdehírek közé? Nyertesek/vesztesek közzétételén alapuló stratégia A népszerűségnek ára van Számos olyan esetet említhetünk meg, melyek azt mutatják, hogy a népszerűség nem feltétlenül jár együtt a magas jövőbeni hozammal, még akkor sem, ha logikusnak tűnik,...
Befektetők, tőzsdei kereskedők általában az alulértékelt, olcsó részvényeket preferálják, keresik. Ebben lehet segítségére a befektetőnek az ún. earnings momentum jelenség a tőzsdéken. Megnézzük, hogy milyen tőkepiaci anomália kapcsolódik ehhez a jelenséghez, és szó lesz arról is, hogy milyen eredményei voltak az elmúlt évtizedekben az earnings momentum stratégiáknak a tőzsdén. Témáink: Hogyan keressük meg az olcsó részvényeket? Mit jelent az earnings momentum? Miért lesz olcsó a részvény, ha növekszik a nyereség? A nyereség mellett a bevétel alapján is kereshetők olcsó részvények Ármomentum, nyereség-momentum, bevétel-momentum eredmények A nyereség-momentum sem működik medvepiacokon? Hogyan keressük meg az olcsó, alulértékelt részvényeket? Érdekes megfigyeléseket tehetünk a befektetők...
Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy az államadósság változása hatással van-e a jövőbeni tőzsdei hozamokra, hiszen a növekvő államadósság jellemző oka az állami költekezés, melynek célja különböző beruházásokra megvalósítása, vagy épp az életszínvonal szinten tartása. Ezeknek a folyamatoknak pedig a tőzsdei társaságok is a haszonélvezői. Az alábbiakban megvizsgáljuk 1926-2020 között az Egyesült Államok államadósságának változását és a változásokat követő időszakok tőzsdei hozamait. A fentieken túl 1970-2018 között áttekintjük az államadósság és a tőzsdék jövőbeni hozama közötti kapcsolatot további 19 országot megvizsgálva. Témáink: Az adósság jó vagy rossz? Az államadósság és a tőzsdék jövőben hozama Államadósság és a tőzsdék jövőbeni hozama 1926-2020 között A korrelációs...
Cikkünkben a közepes fejlettség/jövedelem csapdájának jelenségével ismerkedünk meg, kitérve arra, hogy Magyarország esetében milyen veszélye van a folyamatnak. Témáink: Mit jelent a közepes fejlettség/jövedelem csapda? A közepes fejlettség csapdájának elméleti háttere Hogyan lehet kikerülni a közepes fejlettség csapdájából? A közepes fejlettség csapdája a valóságban Hogyan kerülhető el a közepes fejlettség csapdája? Mit jelent a közepes fejlettség/jövedelem csapda? A közepes jövedelem csapda arra a jelenségre utal, amikor országok az alacsony jövedelem szintről eljutnak a közepes jövedelem szintjére, majd elveszítik gazdasági dinamizmusukat, lassul, stagnál az egy főre jutó GDP és nem tudnak átlépni a magas jövedelmű országok csoportjába. A közepes fejlettség csapdája hasonló koncepciót...
Feliratkozás Részvény, kereskedés csatornájára
please do NOT follow this link