Divergencia: Mit jelez az indikátor divergencia?

Mai témánk az indikátorok és azon belül az ún. indikátor divergenciák lesznek. Megpróbáljuk összefoglalni az indikátor divergenciák eseteit, illetve megbízhatóságát. Az alábbi útmutató főbb témái:

  • Mi az a divergencia?
  • Melyek a fontosabb indikátorok, ahol érdemes figyelni..
  • Divergencia típusai
  • Divergenciák, melyeknek nem tulajdonítok nagy jelentőséget
  • RSI divergencia példa
  • MTF indikátorok és a divergencia
  • Divergencia jelzések

Mit jelent a divergencia?

A divergencia egy technikai indikátor és az árfolyamgörbe eltérő irányú mozgását jelenti. Például az indikátor értéke csökken, közben pedig a részvény ára emelkedik. Nem mindegy azonban, hogy melyik divergenciának tulajdonítunk jelentőséget. Mielőtt azonban részletesen tárgyaljuk a témát, röviden néhány gondolat a technikai elemzés indikátorairól.

A technikai elemzés indikátorai

A technikai elemzés körébe sorolható indikátorok többségének a bemenő adata kizárólag a részvény ára. Ez a tényező számos problémának a forrása, és pontosan ez az oka annak is, hogy a legtöbb tőzsdei kereskedő nem csak ún. árindikátorokat használ, hanem a kereskedés során piaci szélességet mérő és különböző tőzsdei hangulatot felmérő indikátorokat is követ. Ezekről bővebben a hivatkozott oldalakon beszéltünk, mindenesetre általánosságban elmondható, hogy a piaci indikátorok (nem technikai indikátorok) körében több olyan jelzést is találunk, melyekről statisztikailag szignifikáns vizsgálatok is bizonyították, hogy képesek bizonyos szintig előrejelezni a jövő . Ugyanakkor ez nem mondható el a legtöbb technikai elemzés körébe tartozó indikátorról, bár beszéltünk arról, hogy egyes indikátorról (lásd bollinger szalag, RSI, MACD) megállapítható, hogy használatuk többletinformációt ad a kereskedők számára.

 
 

A szakirodalomból rengeteg különböző indikátor értelmezését megismerhetjük. Használhatunk akár egy tucatot vagy még többet is, viszont ennek van egy nagy hátránya. Egyrészt túl sok információt, illetve jelzést kapunk, ami döntésképtelenné tehet minket. Másrészt sokszor téves jelzést mutatnak az indikátorok, így megnehezíthetik a pozícióba lépést az indikátorok. Természetesen nagyon fontos, hogy ismerjük ezeket a mutatókat, de minden egyes pozíció nyitása előtt nem biztos, hogy célszerű mindet használni.  Ha indikátorokon alapuló jelzésrendszer stratégiába építését tervezzük, célszerű a különböző kategóriáknak megfelelően összeválogatni az indikátorokat. Az indikátorok többségét négy kategóriába tudjuk sorolni: trendkövető, változással egy időben jelző, forgalomalapú és volatilitást mérő. Az egyes kategóriákban az alábbi módon sorolhatók be az ismert indikátorok. Cikkünknek nem célja az egyes indikátorok használatának bemutatása, de oldalunkon számos indikátor használatát bemutattuk, ezek hivatkozásai cikkünk alján találhatók.

1) Trendkövető:

  • Mozgóátlagok
  • MACD – Moving Average Convergence Divergence
  • TRIX – Triple Exponential

2) Változással egy időben jelző:

  • RSI – Relative Strength Index
  • Stochastic 

3) Forgalomalapú:

  • OBV – On Balance Volume
  • Chaikin oscillator

4) Volatilitást mérő:

  • CCI – Commodity Channel Index
  • Bollinger szalag
 
 

Az indikátor divergencia típusai

Rövid bemutató után térjünk vissza a bevezetőben felvezetett indikátor divergencia jelenségre. Nézzük meg először, mit is jelent a divergencia. A divergencia az indikátor és az árfolyamgörbe eltérő irányú mozgását jelenti.  Például az indikátor értéke csökken, közben pedig a részvény ára emelkedik. Nem mindegy azonban, hogy melyik divergenciának tulajdonítunk jelentőséget. Mielőtt kijelöljük a fontos, magas megbízhatóságú divergencia-pontokat, nézzük meg az összes lehetőséget. Az alábbi ábrán csökkenő trendben megfigyelhető ún. bullish divergencia (csökkenő trendben az indikátor és az árfolyam eltérően mozog) három típusát szemléltettük:

  • A típus: árfolyam új mélypontra esik, indikátor görbéje nem esik új mélypontra, magasabb mélypontra emelkedik.
  • B típus: árfolyam dupla alj alakzat, indikátor görbéje nem esik új mélypontra, magasabb mélypontra emelkedik.
  • C típus: árfolyam új mélypontra esik, indikátor görbéjén alakul ki a dupla alj.

Az alábbi szemléltető ábrán pedig az emelkedő trendben megjelenő ún. bearish divergencia (emelkedő trendben az indikátor és az árfolyam eltérően mozog) három típusát különítjük el.

  • A típus: árfolyam új csúcsra emelkedik, indikátor görbéje nem emelkedik új csúcsra, alacsonyabb csúcspontot ér el.
  • B típus: árfolyam dupla csúcs alakzat, indikátor görbéje nem emelkedik új csúcsra, alacsonyabb csúcspontot  ér el.
  • C típus: árfolyam új csúcsra emelkedik, indikátor görbéjén alakul ki a dupla csúcs.

Milyen indikátorok alkalmasak a divergencia figyelésre?

Alapgondolat, hogy az, ami az árfolyammozgását követi, azaz pl. a volumen indikátorok, vagy pl. az ATR, és egyéb direkt elmozdulást mérő indikátorok nem alkalmasak erre. Logikusan azokat kell keresni, amik jól követik az árfolyam mozgását, és elég szorosan, azaz nem túl nagy késleltetéssel történik a követés. Ami fontos, hogy az indikátorok beállítása is nagy szerepet kap a divergencia figyelésében, mert egy túl rövid periódusra állított indikátor túl szorosan követi az árfolyamot, és nem ad divergencia jelzést. A túl nagyra állított pedig túl későn adja, és sok fals jelzéssel. 

Akkor melyek azok, amik erre alkalmasak? Én az RSI, és az OSMA indikátorral próbálkoztam, ezeket érdemes figyelni, de bármelyik másik is jó, ami a fenti feltételeknek megfelel, és látni benne a jelzést. Olvastam leírásban a MACD, Stochatsic, OBV, ADX, DMI indikátorok használatáról is, de ezeket nem teszteltem, mert én az RSI-ben megtaláltam azt a jelet, ami számomra fontos. Illetve az RSI alkalmas más felhasználásra is, arra, hogy trendvonat húzzunk az indikátorra, és így korábbi jeleket is kaphatunk a trend elgyengülésére. Divergencia jelenség alatt az árfolyam, és az indikátor ellentétes irányú mozgását értjük. Én az ellenkező irányú mozgást kiegészíteném azzal, hogy akkor is érdemes figyelni a divergenciát, ha az együttmozgás az indikátor, és az árfolyam között megszakadt. Ezek már nem olyan erős jelzések, a figyelmeztető jelzések kategóriájába kerültek nálam.

Divergencia = ellenkező mozgás

A divergencia az, ha a piaci árfolyam, és az indikátor ellenkező irányú mozgást tesz. Ezt a legkönnyebben úgy tudjuk vizsgálni, hogy az aljakat vagy a tetőket hasonlítjuk össze az indikátoron, és az árfolyamon. A képen egy klasszikus divergenciát látunk: az aljak nem egy irányba tartanak, hanem az ellenkező irányba. Megkülönböztetjük a fenti képen a látható bullish divergenciát a lenti képen látható bearish divergenciától.

Divergencia

Klasszikus divergencia

Ahogy látni, itt a trendirányú szinteket figyeljük, azaz emelkedésben a csúcsokat, esésben az aljakat. Ettől eltérhetünk, azaz esésben a tetők dinamikáját, emelkedésben az aljak dinamikáját is lehet figyelni. Ezek is jó információt adnak a piaci mozgásra. Bár hagyományosan nem a figyelendő körbe tartoznak, én nem teszek nagy különbséget a két eset közt. De aki nem csak kiegészítő jelnek használja a divergenciát, annak mindenképp le kell tesztelni a két verziót külön-külön is. A másik két lehetőséget már nem ennyire erősen figyelem, hiszen azok nem felelnek meg a divergencia elsődleges jelentésének, gyenge jelnek, vagy éppen figyelmeztető jelnek lehet tekinteni a kialakulását.

Divergencia: amit kevésbé figyelünk

Ahogy a képen is látni ez az a helyzet, amikor az egyik résztvevő (indikátor vagy az árfolyam) már nem alakít ki mélyebb aljat az eső trendben, de magasabbat sem, hanem egyező, vagy közel egyező szinten fordul. De a másik résztvevő még tartja az eső trendben megszokott eső aljak dinamikát. Ez már nem szép együttmozgás az indikátor, és az árfolyam közt, de még nem is alakul ki divergencia.

Mire is lehet használni a divergenciát?

  • Belépési jelhez. Ehhez mindenképp csak az első példában mutatott szép divergenciát használjuk, és az adott indikátort jól teszteljük le, hogy miképp ad jelet. Akár idősíkonként is letérő lehet az eredmény.
  • Belépésnél megerősítő jelzésnek. Ez főleg fordulós technikáknál lehet nagyon fontos, itt is futtassunk több tesztet le, hiszen ahogy az elején írtam, a beállítások nagyon eltérő eredményeket is hozhatnak. Itt már a másodikként tárgyalt „egyező aljat rajzolt az egyik” is képbe kerülhet.
  • Figyelmeztető jelekként használjuk a meglévő pozícióink zárásához, vagy a piaci helyzetek megállapításához. Itt is mindegyik verziója jó, hiszen nem beléptetésre, hanem a piaci helyzet megállapításra, és figyelmeztető jelzésnek használjuk, ahol sok egyéb jelet is figyelünk mellette.

A fentiekben megnéztük a divergencia alapjait, most a használatát figyeljük meg. Én az RSI-n keresztül mutatom be, de hasonlóképpen működik bármelyik erre alkalmas indikátornál. Az RSI-t azért választottam, mert amúgy is használom megerősítésre, vagy a piaci túladott, illetve túlvett állapotok megállapítására. Az előző részben tárgyalt kétféle erősségű jelzéshez még azt kell hozzátenni, hogy az RSI indikátornál meg kell (vagy legalábbis érdemes) különböztetni a jelek helyzetét. Erősebb a jel, ha az RSI túlvett illetve túladott zónájában alakul ki. Itt nem csak a divergencia, hanem az extrém zónába való belépés is erősíti a jelzést.

RSI divergencia példa

A praktikum, és a jobb láthatóság miatt érdemes alacsonyabb idősíkon vizsgálni a csúcsokat, völgyeket, illetve MTF-es RSI-t használni. Ahogy látni, az alap RSI (14) beállítás szépen követi az árfolyam mozgást, és még az adott idősíkon is jól kivehetőek az összetartozó csúcsok, völgyek.

Divergencia

A képen párat bejelöltem, hogy könnyebben tájékozódjunk.

RSI divergencia

A fenti képen az RSI-t órás idősíkra raktam, és átváltottam egy alacsonyabb idősíkra. Itt még jobban láthatóak csúcsok, és a völgyek.

Az MTF-es megoldás jobb

Amire ezzel a „vizsgáljuk kisebb idősíkra váltva MTF-es RSI-vel” módszernél nagyon figyelni kell, hogy NE az adott idősíkon (jelen esetben a 15 perces képet) látható aljakat, és csúcsokat nézzük, hanem csak azokat, melyek itt nagyon kiemelkednek, azaz az óráson is láthatóak. Ne essünk abba a hibába, hogy a nem megfelelő idősíkon kapott kisebb jelentőségű jeleket is kereskedjük. Az, hogy valaki a kereskedési síkján vizsgálja, vagy kisebb idősíkon MTF-es megoldással, inkább kényelmi megoldás, a technikát nem érinti. Itt sincs olyan szabály, hogy mennyivel rövidebben kényelmes vizsgálni. Használjuk azt az idősíkot, ami nekünk kényelmes. Nekem az órás jelzéshez az 5, és a 15 perces chart vált be. A 4H figyelését a 15, 30M segíti, a naposét pedig az órás charton nézem a legtöbbször. Bár nem ide illik, de mivel éppen egy ilyen szituációt láttam meg a charton, ide teszem be.

Divergencia példa

A divergencia nagyon függ az indikátortól, és a legtöbb indikátor fals jelet ad, ha éppen egy rendkívüli nagy gyertya, vagy éppen egy gap után alakul ki az alj vagy a csúcs. Itt egy hétvégi nyitó gap-nél kialakult divergencia látható, ami jó eredményt adott, de nem mindig ilyen szép a szituáció. Ekkor mindenképp a szokottnál is nagyobb figyelemmel használjuk ezt a jelzést. De vissza a használatához! Amit még meg kell tenni, hogy a 30, és a 70-es szintet bejelöltetjük az RSI-n. Azt az alábbi panelon lehet beállítani.

RSI divergencia

Használjuk ki a figyelt indikátort jelzéseit is

Az elején is említettem, hogy erősebb a jelzés, ha az extrém zónában van a divergencia. Itt nem lehet annyira szigorúan venni a 30, és 70 értéket, hiszen egy alj, vagy csúcs kialakulhat előbb is, de a jelzés minősítésénél fontos, hogy legalább a közelében alakuljon ki a divergens mozgás. Az alábbi képen egy jobbára semleges, divergencia nélküli piacot látunk, ahol nincs igazi eltérés az indikátor mozgása, és az árfolyam mozgás közt.

Ez nem jó divergencia

Ebben a piaci helyzetben nem ad semmi pluszt a divergencia figyelése, csak annyit, hogy a piac relatív normálisan mozog, nem alakult ki olyan helyzet, ahol az árfolyam, és az indikátor nagyon szétválna. Az alábbi képen egy érdekes divergenciát lehet látni:

Divergencia jelzése

A tetők, és az aljak oldalán is láthatunk divergenciát. Ez önmagában is erős jelzés számunkra, hogy a piac kizökkent a normális mozgásából, és nagyobb elmozdulás, piaci hangulat változás következhet be.

Divergencia példa

A következő képen is két divergencia rajzolható be.

Példa divergenciára

Az első egy egyező alj az árfolyamon, de emelkedő alj az indikátoron. A második pedig egy eső tető (ami normális egy eső trendben), de emelkedő indikátortetők. Ez jelezte, hogy valami miatt az indikátor mozgása gyorsabb, mint az árfolyamé. Érdemes lesz rá figyelni, mert itt nyilván nem a megszokott mozgással van dolgunk. Ezek kisebb erejű, de figyelmeztető jelek lehetnek, mert a divergencia semleges területen történt, és nem az extrém szakaszban. Az első még érthető (látható) okból alakult ki, hiszen az aljat gyors mozgással, néhány gyertya után érte el az árfolyam, amit az RSI nem tudott lekövetni. De a másodikat már kevésbé lehetett a gyertyákon látni, hiszen normális mozgással jutott el a tetőig, és mégis az RSI gyorsabban érte a csúcsot, és át is lépet rajta.

Utólag könnyű berajzolni a divergenciát...

Hogyan is adhat számunkra jelet vagy figyelmeztetést a divergencia? Úgy, ha figyeljük a piacot, és a divergencia kialakulásakor, vagy annak az első jelzésekor már kiemelten figyeljük a piacot. Mikor alakul ki a divergencia? Ha a két utolsó szint az indikátoron, és az árfolyamon nem egy irányba mutat.

Divergencia rajzolása

A két utolsó aljat bejelölhetjük, és ahhoz vizsgáljuk az RSI aljakat. Amikor a két alj kialakult, akkor már mélyebbre került a RSI által rajzolt alj, így a fordulós jelzéseket erősítette a divergencia. Itt már a shortokat zárni érdemes, és a long jelzést (pld. aljon kialakult sávból való felfele kitörést) nagyobb reményekkel lehetett bekötni. Azaz: kialakult árfolyam-szinteket összevehetjük az indikátor azonos szintjeivel, és azokból lehet következtetést levonni.

Itt is fontos visszautalni az elején említett esetre, hogy sokszor semleges, divergencia nélküli a piac. Azaz az, hogy nincs divergencia, az nem azt jelenti, hogy az egyéb fordulós jelzés nem jó, hanem csak annyit jelent, hogy a piaci mozgást az indikátor szépen követi. A fentiekből kitűnik, hogy a divergencia nagyon jól beilleszthető a fordulós jelzésekhez, főleg a dupla alj, és dupla csúcs technikához.

Hogyan is adhat számunkra jelet a divergencia?

Hogyan is adhat számunkra jelet vagy figyelmeztetést a divergencia? Úgy, ha figyeljük a piacot, és a divergencia kialakulásakor, vagy annak az első jelzésekor már kiemelten figyeljük a piacot. Ma ezt az „első jelzést” fogjuk kicsit boncolgatni. Mi lehet az első jelzés? Akkor van divergencia, amikor a két árfolyam szint, és a két indikátor szint nem egy irányba mutat, illetve ha az indikátor nem szinkronban mozog az árfolyammal. A legegyszerűbb akkor figyelni a kialakuló divergenciát, amikor az egyik eléri az előző szintet, a másik még nem. Azaz, ha az árfolyam eléri az előző aljat, vagy csúcsot, de az indikátor még nem. Ekkor ez jelzés lehet nekünk, hogy kialakulhat egy divergencia. Illetve, ha az indikátor eléri az elő előző aljat, vagy csúcsot, de az árfolyam még nem, az jelzés lehet nekünk, hogy kialakulhat egy divergencia. Így viszonylag gyorsan, és objektíven tudjuk vizsgálni az esetlegesen kialakuló eltérést az árfolyam, és az indikátor közt.

Divergencia

Mit lehet ilyenkor tenni? Az eddigi trend irányú kötéseknél ellenőrizni a stopot, és a célárat, és felkészülni a zárásra, felezésre. Illetve az eddig trend irányba már megfontoltabban veszünk fel pozíciókat, hiszen a mozgásában olyan helyzet állt elő, ami nem a normális, megszokott. Azaz nem arra ad jelet az ilyen felhasználás, hogy belépjünk a trenddel szemben, hanem a kilépések pontosítására, illetve a trend irányú pozíciók óvatosabb felvételéhez ad információt.

Technikailag hogyan kell ezt kivitelezni?

Az első lépés az, hogy az árfolyamon kijelöljük a csúcsot.

Divergencia

Ezt megtehetjük pld. az MTF-es fraktals indikátor valamelyikével, de kézzel is. Eddig nincs is semmi új, vagy éppen plusz munka, hiszen a kereskedés közben mindenképp figyeljük az előző csúcsot. Majd ehhez a csúcshoz megkeressük az indikátor csúcsot, és ezt is bejelöljük. Érdemes bejelölni, mert akkor nem marad el a figyelése. Ezután már nincs más dolgunk. Ha egyik (akár az árfolyam, akár az indikátor) eléri ezt a jelölt szintet, akkor már jobban kell figyelni a meglévő pozícióinkra, és esetleg az eddigi mozgás irányába már csak óvatosan venni fel pozíciót.

Divergencia jelzése

Ahogy látni, kialakult a divergencia előjele, majd a mozgás is ellaposodott.

Divergencia jelei

Ha pedig a piros pontozással jelzett csúcsot vizsgáljuk, és a hozzá tartozó indikátor csúcsot, akkor egyértelműen láthatjuk, hogy egy divergencia is kialakult. Így a divergencia figyelése már nem az utólagos rajzolások témája, hanem egy jól használható jelrendszer. Igaz egy része nem ad kereskedési jelet, de a piac állapotát nagyon jól tudja mutatni, és jó figyelmeztetéseket adhat. Én az RSI indikátoron keresztül mutattam be a divergenciát, de ezen kívül más indikátoron is hasonlóképp érdemes figyelni ezeket a jeleket.

Mit kezdjünk a figyelmeztető jelekkel?

A divergencia elve az, hogy az árfolyam, és az árfolyamot jól követő indikátor mozgása időnként szétválik, és ebből próbálunk levonni következtetést. Ezt a gondolatot lehet továbbvinni, és nem csak a nagyobb csúcsok, völgyel által rajzolt mozgásokat hasonlítjuk össze, hanem egy adott trend, rövidebb trend mozgását is. Itt, ha a két trendszerű mozgás egyike megszűnik, akkor már azt figyelmeztető jelnek fogjuk fel. A trendszerű mozgás megszűnését én a trendvonal töréséhez kötöm, így nem kell új technikát, módszert megtanulni. A kép szerintem itt is többet mond, mint egy csomó szó:

Divergencia

A módszer fontos, hogy egyazon trendet (közel összetartozó csúcsok vagy völgyek) vizsgáljunk. Így összehasonlítható lesz az árfolyam, és az indikátor mozgása. Gyakori hiba, és sajnos sok ilyen képet lehet találni az interneten, hogy utólag felhúzott trendvonalakkal bizonyítják, hogy ez a módszer jó, vagy nem jó. A képen egy egyező trendvonalak felvételét látjuk, és azt a pontot, ahol már az indikátor trendvonal megtört. Azt is látni, hogy itt előbb kaptunk figyelmeztetést,  hogy a trendnek vége lehet.

Téves divergancia

Mi a hibás megközelítés?

Ha utólag, vagy jó esetben már a kialakulásakor, egy olyan trendvonalat húzunk be, ami nem egyezik az indikátor trendvonalával.

Rosszul értelmezett divergencia

Így a kettő nem összevethető, és igényeink szerint bizonygatni lehet, hogy a technika jó, vagy éppen nem jó. „Hogy itt előbb kaptunk figyelmeztetést, hogy a trendnek vége lehet." Ebből az idézetből két részt emelnék ki:

„itt”

Azaz a módszer nem csodafegyver, az esetek egy részében előbb ad jelet, mint az árfolyamra felvett trendvonal törése, de van, amikor az árfolyamra felvett trendvonal törik meg előbb. Mindegyiket figyelni kell, és arra reagálni, ami előbb ad figyelmeztetést.

A másik ami fontos: „vége lehet”.

Itt sem arról van szó, hogy ez a jövő eseményeit jósolja meg, csak arra jó, hogy egy piaci lehetőséget, egy figyelmeztető jelet kapjunk, és ha lehet azt a kellő időben. Egyéni döntés, hogy mit csinálunk a figyelmeztető jelzések esetén. Én a stopot mindenképp ellenőrizném, hogy jó helyen van-e, és felkészülnék, hogy a piaci mozgás elbizonytalanodik, és nekem zárni kell.

Zárt skálás indikátoroknál erre figyeljünk!

Ha zárt skálás (oszcillátorok, például RSI, Stochastic) indikátort használunk, akkor érdemes arra is figyelni, hogy a törés hol történik meg. A túladott, túlvett zónákban már az indikátor működése elég bizonytalan, hiszen a 0 alá, illetve a 100 fölé nem fog tudni menni, így biztosan egy oldalazásba lép át a mozgás. Ez pedig a trendvonal „törését” vagy az alól történő kioldalazást fogja eredményezni. Bár szerintem a fenti példák elég jól mutatják a technika részleteit, összeszedtem pár esetet.

.Divergencia

Divergencia 2

Ez is divergencia

A tőzsdei, devizapiaci kereskedés akár ingyenes oktatási anyagokból is elsajátítható, viszont sokkal több időt, sokkal több próbálgatást fog igénybe venni a folyamat. Az is előfordulhat, hogy elkövetünk olyan hibákat, melyek miatt jelentős tanulópénzt leszünk kénytelenek megfizetni. Ugyanakkor egy összeszedett, kifejezetten gyakorlatias szempontokat követő oktatóanyag (10 éves kereskedési múlttal rendelkező oktató) segítségével jelentősen le lehet rövidíteni a felkészülési folyamatot, és a kezdeti hibákból származó veszteségeket is elkerülhetjük. Rövidtávú forex és tőzsdei kereskedést oktató tanfolyamunkon 100 órában tárgyaljuk a kereskedést, az oktatás harmada árfolyam elemző programok, kereskedési platform képernyője előtt töltött gyakorlat. A bemutató videó, tematika megtekintéséhez kattints ide: 100 órás tőzsde, forex tanfolyam DVD, részletek>>

 

Indikátor témával kapcsolatos cikkeink:

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak