Buborék, Lufi a tőzsdén: Felismerése, elkerülése, jelentése

Cikkünkben a befektetési eszközök piacán kialakuló árbuborékok, lufik jellegzetességeit beszéljük meg. Szó lesz a lufik felismeréséről, elemzési módszerekről, és arról is beszélünk, hogyan kerüljük el, hogy egy lufi miatt jelentős veszteségünk legyen. Témáink:

  • Mit jelent a lufi, buborék tőzsdei értelemben?
  • Hogyan ismerd fel a lufit, buborékot?
  • Lufi, buborék: A biogiliszta története
  • Sir Isaac Newton az egyik leghíresebb károsult
  • Hogyan ne legyél egy buborék, lufi áldozata?
  • A lufi, buborék első szakasza: A fundamentális mozgás
  • A második szakasz: A lufi, buborék fújása
  • A harmadik szakasz: A lufi, buborék pukkasztása, összeomlás
  • Mit lehet tenni, ha lufi, buborék jeleit mutatkoznak?
  • Minden mozgásnak vége lesz egy idő után..
  • Mit jelent a lufi, buborék tőzsdei értelemben?
  • Érdemes-e a hulló kések alá állni?

Mit jelent a lufi, buborék tőzsdei értelemben?

A lufi vagy más néven buborék egy fenntarthatatlan árfolyam-emelkedést jelent, melynek során az árak lényegesen eltávolodnak a fundamentumoktól. Mondhatni egy fundamentálisan nem megalapozható emelkedésről van szó, melynek végén, amikor elfogynak a piacra érkező új befektetők összeomlás következik be. Mindegyik lufi jellegzetessége a meredek, exponenciálisnak tűnő emelkedés, lásd alábbi sablonos kép alapján.

Összeomlás, válság jele a charton

Hogyan ismerd fel a lufit, buborékot?

Az egyik leginkább árulkodó jel a lufi kialakulására a meredek emelkedés, ívesedés. Ez a technikai elemzés trendelméletéből levezethető, azaz a csúcsok, vagy a völgyek egyértelműen a trend kifulladását jelzik. Az egyre erősödő mozgások is „gyanúsak”. Ezt már nehezebb logikusan levezetni, hiszen számunkra nem rossz, ha a mozgás erősebb lesz, hiszen az a trend erejét jelzi. A sablonos képen is jól látható, hogy a trendelméletnek megfelel a mozgás, és látszólag egyre nagyobb lehetőségeket ad a piac. Ez igaz is. Amire figyelni kell, hogy a meredekség egyre nagyobb, és már nincs nagyon hova gyorsulni a piacnak.

Összeomlás, válság jele a charton

Első gondolatnak érdemes megjegyezni, hogy az ilyen piac kereskedhető, sőt érdemes is kereskedni rajta. Ha pedig pozícióban vagyunk, akkor erősen figyelve a stopot, mindenképp érdemes tartani a pozíciót, mert sokszor erős megrántással ér véget az ilyen elívesedés. Itt inkább a figyelmeztető jelzés szerepet tölt be a szituáció, nem exit jelet.

OK, akkor minek is tárgyaljuk itt? Mert egy nagyon hasznos, és az exit jeleken túli megfigyelést is meg lehet tenni ezzel az elívesedéssel. Nagyon sokszor megfigyelhető az, hogy bizonyos termékeket nagyon ajánlanak, mindenki ezekkel foglalkozik, majd erős száguldásba kezd az árfolyam, és azután óriásit esik az árfolyam. Ilyenkor azt feltételezik az emberek, hogy bizonyos érdekkörök sötét manipulációjának voltuk tanúi. És valóban! Sokszor utólag kiderült, hogy bizonyos körök valóban… Ez nem okozhat meglepetést nekünk, hiszen azt már tudjuk, hogy a pénzügyi szektor erkölcsisége eltérhet a miénktől.

Bár nem közvetlenül a technikai elemzéshez tartozik, inkább a tőzsde pszichológiához, azaz ezt nem csak a "piacmozgató manók" számlájára lehet írni, hanem az emberi mohóság számlájára. Az emberek nagyon mohók, és szeretnének gyorsan meggazdagodni. Így nagyon kiszolgáltatottá válnak azoknak az embereknek, akik az ilyen piaci lufit előszeretettel ajánlgatják, bár már látják az összeomlás, válság jeleit a charton. Így kerül át a kisember pénze az "arra érdemesebbek" zsebébe, ahogy egyik ismerősöm szokta mondani.

A legtöbb ilyen lufifújás legális, hiszen mindenhol le van írva, hogy a befektetés kockázattal jár, meg a múltbéli eredmények stb.. Azonkívül ők nem kényszerítenek senkit semmire… Csak ajánlanak, és azt szabadon elfogadja vagy elutasítja a delikvens…

Ami inkább fontos, hogy hogyan lehet felismerni azt, hogy kifulladhat a rohanás, és mit lehet ilyenkor tenni, hogyan kellene kereskedni ezekben a szakaszokban. Amit én figyelek, annak nincs köze ahhoz, hogy a mozgás mögött a piacot mozgató manók vannak, vagy éppen van egy fundamentális alapja is. A chartot kell figyelni, és a médiát. Ha a kettő szinkronban „mozog”, akkor az egy piaci pufi, amit a médián keresztül fújnak fel. Ha nem találunk „hátszelet” a mozgáshoz, akkor az valószínűleg csak fundamentális okok miatt mozog. A kettőt nem lehet ennyire elválasztani, mert lufit csak abból lehet fújni, aminek van alapja is, amit fel lehet nagyítani, és el lehet adni vele a storyt és az árut is.

Azért kezdtem a cikket az általános elívesedéssel, mert az az alapja az egésznek. Ha ezt figyeljük, akkor nagyjából tudni fogjuk a piaci helyzetet, és ahhoz tudjuk társítani a teendőket, a kereskedési stílust. Azt természetesen nem fogjuk soha tudni, hogy mikor ér véget a mozgás, de jó közelítéssel vesszük azokat a jeleket, amikre be lehet kapcsolni az óvatosságunkat, és kikapcsolni a mohóságunkat. Bár én a technikai elemzés eszköztárát vetettem be a lufik ellen, a fundamentális dolgokra is kell figyelni. Azaz gondolkodjunk is, ne csak rohanjunk, hogy megvegyük a nagyon kedvező akármit.

Az első gondolat, hogy olyanba soha ne menjünk bele, amit nem látunk át teljesen, nem értjük, hogy miről is szól a dolog. A nagy részvénypiaci spekulánsok könyveiben jól nyomon követhető, hogy ők csak olyanba léptek bele, amiben láttak fantáziát, amiről tudtak is valamit. A mai világban nem nagy dolog utána a nézni egy ajánlatnak, hogy az miről is szól, és valóban van-e benne fantázia.

A második gondolat, hogy olyan üzletbe ne menjünk bele, aminél a jövedelemtermelés eszköze, és a cél, a fundamentum nagyon elválik. Erre nagyon jó példa, amiben sok ismerős elszegényedett. Nevezetesen a biogiliszta. Hm… mi köze e gilisztáknak a forexhez, és a tőzsdéhez? Első olvasatban semmi, hiszen nem jegyezték a tőzsdén a biogilisztákat. A példa azonban jól mutatja, hogy miről is szól a piaci lufi.

A biogiliszta lufi története

A biogiliszta arra való, hogy a komposztot nagyon jóvá tegye, gyorsan, és hatékonyan alakítsák át a hulladékot. A jó komposzt pedig aranyat ér, akár a kertedbe, akár pedig ipari méretben eladásra. Azaz itt a fundamentum, a valódi ok, az észérv jelen van. Ez a legtöbb piaci lufi alapja. Olyan lufit nem lehet fújni, aminek nincs valami értelme. „Ügyes” emberek kitalálták, hogy a ebből nagy hasznot lehet csinálni, de azért jobb lenne nem éveket várni a nagy pénzre. Így nem a valódi eszközt kezdték el árulni, azaz nem komposztot termeltek, hanem a gilisztákat.

Majd kialakítottak egy olyan megvilágítását a dolognak, hogy a giliszta tovább adása, a giliszták szaporítása nagyon jó üzlet, hiszen a komposztra szükség van. Itt vált el a cél (legyen komposzt), és az pénzt hozó, eladandó termék: a giliszta szaporítás.

Terjedt a giliszta szaporítás, mindenki gilisztát akart szaporítani, és nem komposztot csinálni. Az ügyes szervezők járták a vidéket, és egy fél évvel azelőtti árnál 50-100x-áért adták el a gilisztát, és ígérték, hogy majd ők a tiedet is eladják (jó nagy jutalék fejében, amit persze előre ki kellett fizetned), így egy év alatt a pénzedet megtöbbszörözöd, gyakorlatilag nem túl sok munkával. A gazdaságilag, és üzletileg kevésbé képzett, de a földhöz jól értő, paraszti logikával rendelkező emberek jól le lettek hurrogva, amikor mondogatták, hogy kinek kell majd ennyi giliszta???

Ment is az üzlet, odáig, amíg már nem találtak újabb balekot, aki gilisztát akart volna szaporítani. Így jó pár ember százszoros áron vett gilisztái a nyakán maradtak, ismerek olyan „jó üzletembert”, aki a házát is eladta, hogy sok-sok gilisztát vegyen. Természetesen a károsultak próbáltak jogi úton tenni valamit, de nem sok sikerrel..

A valódi céltól elvált a kereset, a jövedelem termelés eszköze – figyelmeztető jel. A nagyon jó lehetőség, amit „nem szabad kihagyni” eljut minden emberhez - ha akkora üzlet, akkor nem fogják mindenkinek elmondani, hanem maguk csinálják meg! Ez kb. az a szint, amikor heti duplázásos NoLoss robotot árul valaki: miért is nem maga futtatja...Mindenki ért hozzá, mindenki erről beszél, a higgadtabb, figyelmeztető hangokat elhallgattatják.

Sir Isaac Newton és a tőzsdei buborék

A piaci lufik, vagy a nagy bukások története évszázados történet. Akár csak a nagy tulipán hagyma lufit, vagy több vasútépítési lufit stb.. vizsgáljuk, a jelek egyformák: az árfolyam erős rohanásba kezd, és arra senki nem gondol, hogy „kinek kell majd ennyi giliszta???”. Bár utólag mindenki a gaz karvalytőkés szerencselovagokat szidja, és a szegény kisemmizett embereket sajnálja, de el kell mondani, hogy az emberi hiszékenységből, és mohóságból gazdagodnak meg ezek az ügyeskedők.

Érdekesképp írom le, és azért, hogy senki ne gondolja azt, hogy csak a buta emberek esnek bele a lufis lehúzásba. Sir Isaac Newton is sokat veszített a tőzsdén. A Dél-tengeri Társaság a 18. század elején alakult, és megkapta a déli tengereken a kereskedés monopóliumát az angoloktól, mert finanszírozta a háborús adósságot. Gondolom nem meglepő, hogy ez a monopólium egy nagyon jó fundamentális alap a lufihoz.

Az ünnepelt tudós is befektetett ebbe a kínálkozó lehetőségbe 1720-ban, és egy ideig nagyon szépen emelkedett a részvények, a befektetés értéke. Newton ezt látva újra vásárolt a részvényekből, minek az ára száguldott, és száguldott. Ahogy már tudjuk: az árfolyam elívesedett. Az alábbi ábra egy angol honlapról származik, Newton, és egyéb forrásokra támaszkodva mutatja be egyrészt az árakat (figyeljük meg az elívesedést), és Newton tevékenységét.

Összeomlás, válság jele a charton - Newton...

Majd elvesztette az összes vagyonát, 20.000 fontot, ami most sem keveset ér, de akkoriban majdnem az összes vagyona volt. Ez késztette arra a híres mondásra, hogy “I can calculate the movement of stars, but not the madness of men.” OK, szép, szép, hogy okos emberek is tudnak bukni, meg kicsit kárörömmel is eltölt sokakat, hogy ők sem mindenhatóak, de ez azokon nem segít, akik a következő lufiba bele fogják adni a pénzüket.

Mit tudunk a tőzsdei buborékokról, lufikról? Előrejelezhetők?

Sajnos semmiféle bizonyított módszer nem létezik arra, hogy előrejelezzük. Eugen Fama a hatékony piacok elméletének atyja gyakran említi példaként a buborékok előrejelzésével kapcsolatban egy a Stanfordon elvégzett kísérletet. Ennek keretében megkérték a hallgatókat, hogy árupiaci termékek grafikonjait elemezve állapítsák meg, hogy hol alakul ki buborék. Mivel mindenki látta az árfolyam fel-le mozgását, így mindenki képes volt megállapítani a buborékok helyét. De utólag kiderült, hogy az árupiaci termékek grafikonjai nem is voltak valódiak, véletlenszerűen generált árak voltak. Mondhatni azt is, hogy a buborékokat, lufikat mindig csak utólag lehet azonosítani.

Érdemes volt Alan Greenspan figyelmeztetésére hallgatni?

Elsőre azt gondolhatjuk, hogy a fentiek ellenére nem árt az óvatosság, azonban azt is érdemes mérlegelni, hogy ha kimaradunk az éveken át tartó emelkedésből, akkor az elmaradt haszon is veszteség még akkori is, ha ez nem is annyira fájdalmas, mint ha egy buborék során végignézni a 30-50%-os áresést. Hogy megértsd mi ezzel a probléma, vegyük példaként a dotkom lufi időszakát, amikor Alan Greenspan Fed elnök is hangot adott aggodalmának a híres beszédében, melyben a piaci szereplőket, a piac állapotát az „irrational exuberance” jelzővel illette. Ez egyfajta jelzés arra, hogy a dotkom összeomlást megelőzően a lufinak már látható jelei voltak. Azt mondhatjuk a fentiek alapján, hogy Alan Greenspan látta, és figyelmeztette a befektetőket, tehát ha óvatosak voltunk, akkor jól jártunk. A valóságban valóban elkerülhettük a luif kipukkadását, ha Greenspanre hallgatunk, de az a kérdés, hogy milyen áron. Ugyanis Greenspan híres beszéde 1996-ban volt, és a 2000-es évben bekövetkező összeomlásban a tőzsdék nem estek vissza az 1996-os szintjükre, azaz aki Greenspan jelzésére eladott, rosszabbul járt, mint aki a dotkom lufiban végig befektetve volt (feltéve, ha ezt mentálisan kibírta a befektető).

Ezek a legmegbízhatóbb módszerek a lufik, buborékok előrejelzésére

A fentiek ellenére vannak olyan módszerek, melyekkel középtávú előrejelzéseket végezhetünk. Gondolok itt a különböző értékalapú mutatókra, mint például a CAPE rátára, melyek valóban összefüggésbe hozhatók a tőzsdék jövőbeni hozamával. Ezek a mutatók azonban csak középtávon (min. 10 éves időtáv) adnak megbízható jelzéseket, így a lufik, buborékok csúcsának megjóslására alkalmatlanok.

Kik okozzák a lufikat, buborékokat a tőzsdén?

Számos magyarázatot találunk a buborékok, lufik kialakulására vonatkozóan. Ezek között gyakori elem, hogy a lufik kialakulásának időszakában a befektetők egyre több irracionális döntést hoznak, így olyan anomáliák alakulnak ki, mint a momentum, mely egyre magasabb, és magasabb részvényárakat eredményez. A momentum mellett egy másik összefüggésre is találtak magyarázatot, melyről a New Yorki Fed egyik tanulmányában olvashatunk bővebben.

Ebben a munkában a kutatók laboratóriumi körülmények között próbálták meg szimulálni a tőzsdei kereskedést egyetemi hallgatókat bevonva. A szimulációs játék lényege az volt, hogy minden egyes játék 10 körből állt, melyben a hallgatók szabadon adhatták és vehették a részvényt. A részvények után osztalékot is kaptak, melynek mértéke minden körben véletlenszerűen alakult, és a tizedik kör után a kereskedést abbahagyták, és a részvény értéktelenné vált (csődbe ment a társaság). A fentiek tekintetében a részvény fundamentális értéke az osztalék alapján könnyedén kikalkulálható volt. Ennek ellenére mégis azt figyelték meg a kutatók, hogy a részvények ára jelentősen eltávolodik a fundamentális értéktől.

Az alábbi képen fekete színnel látjuk a medián részvényárfolyamot, mely a különböző fordulókban kialakult (7 forduló különböző eredményei szürke színekkel) részvényárfolyamok középértéke. A részvény fundamentális értékét a szaggatott vonal mutatja. Jól látható, hogy kezdetben a fundamentális érték alatti áron zajlik a kereskedés, majd az időszak hátralevő részében a fundamentális érték fölé kerül az ár egészen az utolsó körig. Akárhogy is ismételték meg a fenti játékot, az esetek többségében végül mindig buborék alakult ki a piacon.

forrás: Fed New York Staff Reports..

A fenti vizsgálat nem derített fényt a lufi kialakulásának okaira, így akár olyan hatások is húzódhatnak a buborékok kialakulása mögött, mint a különböző kognitív torzítások (loss aversion, túlzott önbizalom), de lehet akár a szakmai hozzáértés hiánya is.

Mindenesetre külön érdekessége a fenti kutatásnak, hogy később megismételték a kísérletet, de már profi traderek bevonásával. Az eredmények meglepően alakultak, ugyanis ebben az esetben a profi kereskedők képesek voltak meghatározni a fundamentális értéket, és a piaci ár követte a fundamentális értéket. Ahogy az alábbi grafikonon is látható, ha profi kereskedőkkel játszatták a játékot, akkor nem alakult ki lufi a piacon.

Forrás: Trading by Professional Traders..

Értelemszerűen könnyű a fentiekből téves következettéseket levonni. Ha egyáltalán szabad ebből a kísérletből bármiféle következtetést levonni, akkor azt mondhatjuk, hogy a hozzáértés, a szakmai tudás hiánya eredményezte a lufit ebben az esetben, de nagyon gyakori, hogy a lufik és buborékok kialakulását az inkább az irracionális befektetési döntésekkel magyarázzák, melyeket a különböző kognitív hibák táplálnak, lásd: 26 hiba a tőzsdén, ami miatt veszítesz

Mindenesetre a fenti tanulmányt azzal összegzik a kutatók, hogy a profi kereskedők lényegesen jobban meg tudták határozni a részvények fundamentális értékét, és nem alakult ki lufi, buborék a kísérlet során. Emellett az is megfigyelhető volt, hogy a profi kereskedők jobb képességgel rendelkeztek a stratégiai gondolkodás szintjén, de a kutatók véleménye szerint a két csoport közötti teljesítmény különbség nem magyarázható meg a különböző kognitív torzításokkal (például a loss aversion, vagy túlzott önbizalom stb. hatásaival).

Hogyan ne legyél egy buborék, lufi áldozata?

Vagy inkább az lenne a helyes kérdés, hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy a lufiból mi is kapjunk egy szeletet, de ne ússzon el a pénzünk? Ehhez az alapokat már tudjuk:

Remélem mindenki egyetért a fenti alapvetésekkel. A lufinak, buboréknak (szerintem) három ciklusa van:

  • Fundamentális, természetes mozgás
  • Lufifújás
  • A lufi kidurranása

Én az arany piacán kialakuló lufin mutatom be a mozgást, mert arra még mindenki emlékszik, és én ott tapasztaltam meg a lufi témát.

A lufi első szakasza: A fundamentális mozgás

A lenti charton látjuk, hogy az 1999-es orosz válság, és 2007 közt az arany erősödött. Ebben az időben ez érthető volt, hiszen kiderült, hogy a gazdaság nem fog tudni a végtelenségig erősödni. Egyre többen érzeték úgy, hogy a dollár helyett inkább az aranyat tekintik értékmegőrzőnek. Az elektronikai ipar is egyre jobban erősödött, ott pedig sok helyen használnak aranyat, így az ipari felhasználás is egyre jobban emelte az arany árát. A dollár is mozgott ebben az időszakban, azaz az emelkedésnek van fundamentális alapja. Nagyon fontos, hogy ilyen indokolható, észérvekkel alátámasztható mozgás legyen, hiszen valamivel majd meg kell indokolni, hogy miért is érdemes ebbe beszállni. Ez a szakasz egy szép piaci helyzet, ahol a kereskedés nem okoz gondot. A piac hullámzik, ekkor még semmi egyébre nem kell figyelni, csak a piaci mozgásokra. A kereskedés normális kockázattal, a megszokott stratégiánkkal folyik. Ami egyértelmű, hiszen itt senki a mi szintünkön nem is sejti, hogy ebből lufi fog lenni.

Összeomlás, válság jele a charton

 

A második szakasz: A buborék fújása

Az ábrán látható szép, egyirányú mozgásokat értékelik a lufifújók. Hogy a sok lehetőség közül melyiket választják ki, vagy éppen milyen ismérvek alapján, azt én nem tudom, nem is nagyon érdekel. Illetve az sem nagyon fontos, hogy a mozgás valóban a lufifújás miatt indult el, vagy éppen fundamentális oka vannak. A jelzés, és a kereskedés teljesen egyforma.

Összeomlás, válság jele a charton

Itt szépen látni, hogy a mozgás felgyorsult, a meredekség emelkedik. Ekkor kezdik el venni az aranyat a nagyobb befektetők. Bespájzolnak, hogy jó áron vett aranyat majd még jobb áron eladják a kisembereknek. Ez az szakasz, ahol már több elemző észreveszi, hogy a grafikon emelkedő, és erre fel is hívja a figyelmet. Itt már a hírekben hallani, hogy az arany emelkedik, és az ehhez tartozó fundamentális okokat is emlegetik: jó befektetés, sokat emelkedik, menekülő deviza.

Itt a kereskedésünket a normál kockázatkezeléssel, de nagyobb odafigyeléssel végezzük. A helyzet nagyon jó, hiszen a meredekség miatt azonos időszak alatt a piac többet ad. Minél hosszabb ideig mozog ebben a trendben az árfolyam, annál jobban kell figyelni, hiszen MINDEN emelkedésnek vége lesz egyszer. A trendek véget érhetnek egy kioldalazással, de egy erős, durva visszarántással is. A megszokottnál erősebb mozgás miatt érdemes a pozíció építésben is gondolkodni, így már (legalábbis az óvatosan építkezők) a második, harmadik építésnél nem lesznek kockázatban. A hosszabb trendeknél, ha már gyanúsan sokáig nincs korrekció az első belépéseket kisebb összeg kockáztatásával, skálázott belépéssel tervezzük meg. Inkább hagyjunk a szokottnál nagyobb stopot, hiszen nem akarunk egy visszarántásban kiszállni.

A kisebb, óvatosabb pozícióméretezést érdemes úgy kezelni, hogy ha kisebb a méret, akkor egy stopátugrás sem dönti romokba a számlát, de ha éppen jó irányba megy, nagy erővel a piac, akkor sokat lehet a kisebbel is keresni. Bár hosszú távon ezt a mozgást én úgy ábrázoltam, mint a „lufi fújás” szakaszát, de itt is fel lehet fedezni egy gyorsuló szakaszt, és az azt követő durva visszaesést. Ez intő példa arra, hogy nem lehet menet közben egyértelműen látni a piaci helyzetet, illetve még az utólag nagyon szép ívesedésben is előfordulnak extrém mozgások. Eben a szakaszban nem csak a lufifújók veszik, hanem egyre több, és több szemfüles is észleli a mozgást, és áll a longosok oldalára. Ezzel le is veszik a nagyok válláról a munkát, és egy öngerjesztő folyamat lesz. Az okosabbak természetesen nem aranyat vesznek, hanem valamely olyan terméket, ami az arany árfolyam mozgását követi le. Ez gyorsan eladható...

A harmadik szakasz: Az összeomlás

Ha már kellően magasra megy az ár, akkor kell adni neki egy löketet, hogy még magasabb legyen. Ekkor kell jól elhelyezni a médiában a híreket: megkétszereződött, háromszorozódott, négyszereződött, és még tart az emelkedés..., a pénzügyi válság miatt érdemes..., az arannyal csak nyerni lehet, hiszen több ezer éve megbízható… A csapból is az folyik, hogy milyen jó befektetés az arany. Szó szerint mindenki ért már az arany befektetéshez, hiszen kínaiak is mennyien veszik, az indiai kultúrában is nagy a szerepe, a jegybankok arany készletét, és stratégiáját elemzi mindenki, hiszen ez most felkapott téma. A „független” elemzők, média „celeb” elemzők már a 2500-as árat is vizionálják…

Összeomlás, válság jele a charton

A charton ezt az egyre meredekebb trendekről lehet látni, ahol a vételi erő eddig nem látott magasságokba repíti az árfolyamot. Az ívesedés egyre nagyobb, azaz egyre meredekebben megy fel az ár. Itt már a nagyok gyorsan adnak, likvidálják a pozíciójukat. Olyan ütembe, hogy azt a piac fel tudja szívni, és nehogy esésnek induljon az ár. De arra kicsi az esély, mert már a buszon is, és a falusi piacon is az arany „szakértők” értekeznek az aranyról, és az abban rejlő lehetőségekről. Ilyenkor „kapnak észbe” azok, akik eddig „kimaradtak” az évezred nagy üzletéből, és vesznek, bármi áron.

Aki kicsit higgadtabban gondolkodik, azt le kell hurrogni, hiszen az árak szárnyalnak. Miről beszél az ilyen vészmadár, hogy hiába van csak 20 köbméter arany a világon!!!, ...de attól az árak nem fognak az égig menni, meg mi az az „ívesedés”!?!? ...kishitű okoskodás!

Mi mindig gondoljuk át, hogy a piacot semmi más nem irányítja, csak a vevők, és az eladók aránya. Ha folyamatosan csak vevők vannak a piacon, akkor egy idő után elfogynak a vevők, vagy azok pénze, és akkor ki fog venni? A technikai elemzők pedig láthatják, hogy olyan felfoghatatlan meredekségű az emelkedés, és a hullámzás a piacon még véletlenül sem fordul elő. A legtöbb indikátor olyan túlvett helyzetben van hosszabb idősíkon, hogy azt már nehéz értelmezni.

A szabadon mozgó piacok hullámzanak, azaz ha nem hullámzik a piac, nincs benne korrekció, akkor az nem szabadon, a piaci törvényeknek megfelelően mozog. Eddig soha nem volt olyan, hogy valaminek az ára végtelenségig rohant volna az egyik irányba, így ebben a szakaszban már az óvatosabb kereskedést helyezzük előtérbe.

Mit lehet tenni, ha lufi, buborék jeleit mutatkoznak?

Kereskedjünk, mert vétek lenne kihagyni az ilyen veszélyes, de nagyon nagy hasznot ígérő lehetőséget. Gyorsulásos versenyzős ismerős szavait azért vegyük figyelembe: „Nem a sebességtől kell félni, hanem attól, hogy vacak kocsival száguldoznak az emberek, úgy, hogy bénán vezetnek.” Ez akkor nem nagyon nyugtatott meg, mert elég fehérré váltam, amikor nekilódult, de teljesen igaza van, és az analógiát nyugodtam levonhatjuk a piaci kereskedésre is.

Erősen ívesdő, gyors piacon csakis olyan trader kereskedjen, akinek van gyakorlata, nem „bénán vezet”, hanem profi. Használjunk kisebb pozícióméretet, hiszen nem tudhatjuk, hogy mennyit megy még a piac. Készüljünk fel a gyors fordulatra, azaz mindenképp figyeljünk a stopra, hogy az bent legyen, és a méretezés, pozíciókezelés olyan legyen, hogy egy erősebb stopátugrás se okozzon nagy gondot.

Itt is gondoljunk arra, hogy ha a piac menni akar, akkor a kisebb pozícióval is kereshetünk, illetve mindig lesz lehetőségünk pozíciót építeni. Ha pedig ellenünk megy, akkor a kisebb kezdeti méretet vesztjük el, és nem okoz gondot egy nagyobb stopátugrás sem.

Az első két szakasszal ellentétben itt már csak a trendirányú mozgásokba legyünk benn, mert a kontra mozgások egyrészt nagyon kicsit is lehetnek, másrészt a gyors egyirányú, trendirányú mozgások miatt a megszokottnál sokkal kockázatosabbak. Nem kell az olyan legendáknak bedőlni, hogy valaki megfogta a legeslegeslegnagyobb (-kisebb) áron a lufi kidurranását. Ilyenkor tegyük fel a kérdést, hogy előtte mennyi vesztő pozíciója volt, amíg eltalálta a legdurvább fordulatot. Az ilyen erős, a lufi utolsó szakaszára jellemző mozgásokban a kontra jelek nem olyan hatékonyak, mint a normál mozgásokban.

Az óvatos, de kellően aktív kereskedést az indokolja ebben a szakaszban, hogy az egyre meredekebb mozgásnak egyszer vége lesz, és ezután valaminek történni kell. Eddig még nem találkoztam olyan mozgással, ami meg ne állt volna. Minden jónak vége szakad, és egy erős mozgás sokszor erős korrekcióval jár. Ami lehet egy visszacsorgás, de lehet egy kereskedhetetlen visszarántás is. A visszarántásban nagy, nyitott gep-ek is lehetnek, így a harmadik szakaszban készüljünk fel arra, hogy bármikor nagyot ugorhat ellenünk is a piac.

A hangsúly a „bármikor”-on van. Ebben a szakaszban nem tudni, hogy mikor csap vissza a piac, durran ki a lufi. Itt jellemzően túlhúzott indikátorok sem adnak jelzést, mert azok az extrém tartományban kevésbé megbízhatóak. Illetve itt nagyon kellemetlen az a tulajdonságuk, hogy kisebb, nagyobb késéssel reagálják le a mozgást, így amire ezek az indikátorok észbe kapnak, a piac zuhanhat akkorát…

Itt már a fundamentális gondolatok sem sokat segítenek, mert olyan szakaszban van az ár, ami köszönő viszonyban sincs a valósággal. Egy dologra lehet figyelni, de ez sem mindig megoldás: ha azt halljuk, hogy nagyobb kereskedőházak, spekulánsok likvidálják a pozícióikat, vagy esetleg ellenkező pozíciókat vesznek fel. Mindig kérdéses, hogy ezt mi megtudjuk-e, illetve lehet, hogy ez az információ akkor lesz közismert, ha már késő. Itt egyébként több módszert is megbeszélünk az intézményi befektetők követésével kapcsolatban: 5 módszer az okos pénz követésére

Minden mozgásnak vége lesz egy idő után..

A kérdés inkább az, hogy hogyan. Az egyik lehetséges megoldást az arany mutatta, azaz kidurrant a lufi, és beterített mindenkit a veszteség, aki a végén vett. Itt nagy stopátugrások lehetségesek, amire esetleg a bróker is rátesz egy lapáttal. Ki is vádolhatná őt azzal, hogy odébb teljesül valami, hiszen a piac volatilis...

Összeomlás, válság jele a charton

A másik megoldás, hogy leereszt a lufi. Ekkor a nagy, és durva esés elmarad, a piac beáll egy oldalazó, csorgó, kínlódó szakaszba. Ez már jobban kezelhető mozgás, hiszen kisebb az esélye a stopátugrásnak. Ilyenkor nagy önfegyelem kell, hiszen még él bennünk a nagy mozgások emléke, és reménykedünk, hogy újra feltámad a piac.

Ami érdekes, és viszonylag ritka, hogy az arany egy újabb, erős mozgással reagált a visszacsapási fázisra, újra meg tudták győzni az „átlagos befektetőket”, hogy ezt venni kell, és bizony itt a nagyszerű lehetőség, hogy az évszázad bizniszébe be tudjanak lépni.

Az ilyen másodlagos lufi fújásnál ne tétlenkedjünk! Használjuk ki a mozgást, de az eddigi figyelem, és óvatosság többszörösével kereskedjünk. Kihagyni hiba lenne, de amíg új csúcsra nem húzzák a piacot, kifejezetten a paranoid üzemmódban kereskedjünk: a gyors, és azonnali haszon az sokkal jobb, még ha azután megbánjuk a zárást, mint az, hogy beszorulunk egy oldalazásba vagy éppen veszteséget könyvelünk el.

Két egymásnak ellentmondani látszó tanácsom is van, amit érdemes átgondolni. Az egyik, figyeljük a lufikat, buborékot, az elívesedést, mert azok nagy hasznot hajtanak. Ez vitathatatlan tény, hogy a lufik utolsó szakaszában, harmadik, negyedik meredekebb szakaszban nagyon gyorsan mozgó, és trendirányba megrántott piacon kereskedünk. Ez gyors, és nagy nyereséget ígér. Ezt (szerintem) hiba lenne kihagyni.

Ha lufit tapasztalunk (akár rövidebb távon is) érdemes lehet a megszokottnál többet figyelni a piacot, keresni a több, és újabb belépőket, hiszen nagyon szép eredményt lehet elérni. Ilyenkor esetleg tegyünk félre minden egyéb teendőnket, és csak a kereskedésre koncentráljunk.

A másik, hogy a lufik, buborékok utolsó szakaszában nagyon óvatosak legyünk, mert hektikus, és gyors mozgásokkal a piac egymás után kiszedheti a stopokat. A gyors, és ideges mozgásoknál előfordulnak erős stopátugrások is. Ezek nem vár mértékben le is tudják amortizálni a számlánkat. Így ezekben a kereskedni nagyon nagy kockázattal jár. Ilyenkor jobb lehet távol maradni a piactól.

Összefoglalva:

  • A lufik, az elívesedés egyre gyorsabb mozgást mutat.
  • Az első ciklusban még nem tudni, hogy lesz-e lufi, itt egy megszokott kereskedést folytatunk, mindegyik irány kereskedhető.
  • A második ciklusban, amikor gyorsul a mozgás, meredekebb a trend, kiemelten óvatos, de nem különösebben térünk el a megszokottól. Itt is a két irány egyformán kereskedhető.
  • A harmadik, roham ciklusban kiemelten óvatos, nagy figyelmet követlelő a piac, az óvatosság, és a kellő agresszivitás közt kell lavírozni, ekkor már csak a trendirányú mozgásokat kössük be.
  • A negyedik ciklusban, a visszacsapásban pedig az előzőhöz képest is nagyobb óvatossággal, inkább a kivárásra figyelve kereskedjünk. Ekkor már mindegyik irány kereskedhető, ha oldalazás szerű a mozgás.
  • A lufikat előre nem lehet felismerni, de jó irányt mutathat a mozgás elívesedése. Ha már 3-4 meredekebb trendvonalat látunk egymás után, az már jelzés lehet, hogy az árfolyam kilő. Legyünk résen ilyenkor.

A fentiek pedig azért aktuálisak, mert egyre több fiatal, tapasztalat nélküli kereskedő jelenik meg a piacon, így a zajkereskedők száma ugrásszerűen megnőtt az utóbbi évben a tőzsdéken. A témáról bővebben:

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link