Kriptovaluta, bitcoin, tőzsde csalások, átverések: 29 módszer

Cikkünkben megbeszéljük a hagyományos befektetésekkel, a tőzsdei, forex és kriptovaluta befektetésekkel, a bitcoinnal kapcsolatos csalásokat, átveréseket. A módszerek tárgyalása mellett a cikkünk végén megtalálod a csalásokra figyelmeztető jeleket, azokat a szempontokat, melyeket figyelembe véve megelőzhetők a csalások, átverések. Témáink:

1. Google keresőjén alapuló csalások
2. Kriptorobot, forexrobot csalások2) Facebook és Google hirdetések csalások
3. Kriptorobot, forexrobot csalások
4. Az ICO-k nagy része még mindig csalás
5. A coinok nagy része semmit nem ér
6. Fake trading, Wash Trading csalások
7. A felhőbányászat is ideális a csalásokhoz
8. Hozamgaranciás csalások
9. Pump and dump csalások
10. A fake profit csalás
11. Bitcoin, vagy kriptopénz duplázás, sokszorozás
12. Ponzi-séma, piramisjáték szervezés
13. Áll bitcoin, kriptopénz tőzsde, bányásztársaság
14. Scamcoinok
15. A boiler room csalások
16. Wash trading csalások
17. Közösségi pumpálás is a csalások közé sorolható
18. Stock bashing csalás
19. A quote stuffing csalás
20. Fantom cégek, fiktív cégek, offshore cégek csalásai
21. Martingale-elven alapuló csalások
22. Brókercégekhez köthető csalások
23. Front-Running technika
24. Bear raid technika
25. A spoofing futures technika
26. Alacsonyak (24%) a nyerési esélyeid a kriptovalutákkal
27. A kriptotőzsdék forgalmának 70%-a, az NFT piacterek 45-95%-a manipulált
28. A közösségi kereskedés problémái
29. A portfolio pumping mainpuláció

A  leírtak egy részét az alábbi előadásunkon tárgyaljuk.

1) Google keresőjén alapuló csalások

A google az egyik legnépszerűbb keresőalkalmazás, óriási forgalmat bonyolít le az oldal, és ezt használják ki csalók úgy, hogy más weboldalakról összemásolt tartalmakat hoznak létre, és ezekkel a találati lista első oldalára kerülnek, majd amikor a google indexelte a lapot, azonnal átirányítják az oldalt egy olyan oldalra, ahol magas hozamígéret mellett kriptovaluta befektetési lehetőséget reklámoznak. Jellemzően ezek az oldalak hírportálnak néznek ki, de a hírek és menüpontok mögött nem léteznek valódi tartalmak, mindegyik hivatkozás a kriptovaluta befektetésre irányítja az olvasót. Gyakori elem, hogy egy ismert személyiséggel próbálják meg eladni a csomagot/befektetést, aki egyébként nem járult hozzá ahhoz, hogy felhasználják a fotóját. Emellett ezeken a weboldalakon sikeres befektetők Facebook véleményei, kommentjei is megtalálhatók egyfajta bizonyítékként, azonban ezek a vélemények képként vannak az oldalba beágyazva, vélhetően azért, mert az összes vélemény hamisított.

Azt gondolnád, hogy a világ legnagyobb vállalatának (Google), a mesterséges intelligencia fejlesztésében élen járó Google-nek a rendszerét nem lehet könnyű átverni. Pedig a cikk írásának pillanatában tömegével találsz oldalakat a kereső első találati lapján, melyek a fentiekben leírt csalásokra vezetnek. Az alábbi képen az algoritmikus kereskedés kulcsszóra indított keresés találati lapján láthatod a 7-8 találatot jelölve.

A fenti két linken egy szó sincs az algoritmikus kereskedésről, mindössze a Google algoritmusát tévesztették meg egy egyszerű módszerrel. Mindkét találat ugyanarra a kriptopénz-átverés oldalra vezet, amely hírportálnak látszik, de az oldalon minden hír linkje ugyanoda vezet (rendelő oldal), melyen hamisított, képként berakott facebook vélemények vannak.

2) Facebook és google hirdetések csalások

Becslések szerint az előző években újabb rekordott döntött a csalásokkal, visszaélésekkel a felhasználók által elveszített összeg. A Which? felmérése szerint a megkérdezett felhasználók 15%-a esett áldozatul csaló hirdetéseknek, és ezeknek a 27%-a a Facebookon és 19%-a a Google hirdetési rendszerében megjelenő hirdetés volt. Ezeknek a csalásoknak ugyanaz a módszere, mint amit az előző bekezdésben részleteztünk, azaz egy fake híroldalra irányítják az olvasót, ahol egy ismert ember támogatásával, hamisított véleményekkel veszik rá a befektetésre a látogatót. A fentiek alapján azt láthatjuk, hogy a FB és Google rendszerében megjelenő hirdetések sem tekinthetők biztonságosnak, hiszen a fenti kutatás szerint minden negyedik, ötödik hirdetés valamilyen csalás volt. Érdemes tehát kritikusan kezelni a fenti oldalakon megjelenő hirdetéseket is, mert sokan azt gondolják, hogy egyfajta előminősítésen átesnek ezek a hirdetések, de úgy látszik, ez sem tökéletes. Az alábbi képeken tipikusan facebookon reklámozott kriptocsalásokat láthatsz. Graham Le Roux professzor hirdetéseivel találkozhatunk különböző weboldalakon, közösségi portálokon. A professzor egy olyan módszert tud, mellyel 18.500 Ft-ból 3 nap múlva már 70 ezer, 7 nap múlva pedig akár 1 millió forint lehet, vagy akár hetente 750 ezer forintot kereshetsz. Aki a befektetések világában jártasabb, az már itt ejti is az ajánlatot, hiszen a "túl szép, hogy igaz legyen" kategóriába esik, és érdemes megjegyezni, hogy a csalások leggyakoribb jele az irreálisan nagy hozam.

Ha a fentiek ellenére tovább lépünk, és elolvassuk az ajánlatot, akkor számos további dolog gyanús lehet, például az oldal teljes felső menüsora valójában egy kép. Nem tudunk rákattintani. A közösségi bizonyítékok, azaz 99 ezer embernek tetszik az oldal, hamisítva vannak, csak egy kép, nincs mögötte valódi facebook oldal.

Ezen túl pedig, ha a google keresőjében lekérdezzük a weboldal indexelt oldalainak számát, akkor összesen 4 találatot kapunk, azaz a teljes weboldal 4 oldalból áll. Ha például ezt a blogot kérdezed le a google-ben a site:elemzeskozpont.hu kifejezéssel, akkor 1500-2000 közötti találatot fogsz kapni, azaz ennyi oldalt térképezett fel a google az elemzeskozpont.hu oldalon.

3) Kriptorobot, forexrobot csalások

Az algoritmikus kereskedés a forex és tőzsde mellett a kriptovaluták piacán is divatba jött. Tömegével találunk különböző kriptorobotokat, melyek hasonló elveken működnek, mint az évekkel ezelőtt népszerű forex robotok. Bár most más néven (Coinrule, Zignaly, Cryptohopper, Shrimpy, 3Commas, Trality, Gunbot, Zenbot), de hasonló elvek, stratégiák mentén működnek ugyanazok a robotok, amelyek évekkel ezelőtt a forexen vagy épp a tőzsdén működtek. További közös vonásuk, hogy nem lehet velük tartósan nyereségesen kereskedni, még akkor sem, ha azt hiszed, hogy igen. Teljes részletességgel tárgyaltuk a témát, hogy mi a probléma az eladásra megírt kriptorobotokra. Kezdve azzal, hogy a múltbeli adatokon nagyon könnyű jó eredményt kimutatni különböző technikákkal (curve fitting, data snooping stb.), másrészt pedig léteznek olyan kereskedési elvek, melyek biztosítják a rövid távú hozamot, viszont szükségszerű velejárója a dolognak a későbbi, óriási veszteség, azaz hiába nyerünk havonta 10 százalékot, ha fél év múlva 90 százalékos visszaesés következik be. A témát tárgyaló cikkünkben egy 888 algoritmust visszatesztelő vizsgálatról is beszámoltam.

4) Az ICO-k nagy része még mindig csalás

A különböző decentralized aplication platformokon (pl. Ethereum) létrehozott okos szerződések, ezek közül is az ún. Initial Coin Offering  (ICO) továbbra is a csalások, visszaélések gyűjtőhelye. Beszéltünk az ICO veszélyeit tárgyaló cikkünkben, hogy lehetséges, hogy jó ötlete van az ötletgazdának, de a kivitelezésig még ezer ponton elvérezhet a projekt, és azt is tapasztalhattuk az elmúlt években, hogy az ilyen projektek kb. 99 százalékából semmi nem lesz.

Ezen felül számos csaló is megtalálta az ICO piacát és kifinomult módszerekkel hitetik el a befektetőkkel, hogy valóban létező, nagy jövő előtt álló projektbe fektethetnek be. A módszer nagyon egyszerű, készíteni kell egy weboldalt, összerakni egy látványos white papert, marketing kampányt indítani a közösségi médiában, cikkeket, híreket kell közzétenni, hogy hamarosan az ismert kriptotőzsdékre is bevezetik az ICO-t, 1000 százalékos nyereséget ígérni a befektetőknek, végül pedig mindig lesz számos gyanútlan befektető, aki megvásárolja a később értéktelenné váló tokeneket. Egy 2018-as vizsgálat szerint az ICO-k 80%-a csalás, lásd itt, illetve az alábbi képen.

5) A coinok nagy része semmit nem ér

Az ICO mellett a kriptopénzek piaca is jelentősen felhígult, azaz amíg kezdetben csak néhány kriptopénz létezett, a 2017-es csúcson már 2500 feletti számban találtunk coinokat, 2020 őszén már 8000 különböző coin volt, ma pedig már a 20 ezret közelíti a számok. Ezek legtöbbje semmi másról nem szól, csak egy másik kriptoeszköz (legtöbbször a bitcoin) kódjának a lemásolásáról, kisebb módosításokkal. Ha szerencséje van a fejlesztőknek, akkor egy befektetői kör megkedveli a coint, esetleg a hírekben felkapják, így az árfolyama megindul. Ekkor eladhatók az előre kibányászott coinok. Befektetői szempontból hasonló a helyzet, azaz az esetek többségében csak a véletlenen múlik, hogy melyik coin kerül be a 100 legnagyobb közé. Saját vizisgálato malapján azt láthatjuk, hogy a kriptopénzek piacának teljes kapitalizációja eléri az 1500 milliárd dollárt. Ennek a piaci kapitalizációnak a 90%-át a következő kriptopénzek adják.

Kriptopénz	Kapitalizáció
Bitcoin	61%
Ethereum	12%
Binance Coin	2,5%
Theter	2,2
Cardano	2
Polkadot	1,9
XRP	1,3
Litecoin	0,8
Chainlink	0,66
BTC cash	0,6
Stellar	0,59
USD coin	0,55
Uniswap	0,55
Dogecoin	0,46
Wraped BTC	0,4
NEM	0,3
AAVE	0,3
Sollana	0,26
CRO	0,25
Cosmos	0,25

Nagyjából 20 kriptopénz kapitalizációja adja ma a kriptopiac 1500 milliárd dolláros kapitalizációjának a 90%-át, azaz a sikeres kriptopénzeket látjuk a listában. A kérdés csak az, hogy mennyi kriptopénz van összesen? Vizsgálatom idején 7616-ot számlálunk, de a kriptopénzek száma az utóbbi években exponenciálisan nőtt, így például 3 évvel ezelőtt még csak 2500 volt a számuk. A sikerességi ráta a két adat alapján:

• 3 évvel ezelőtti 2500 társaság esetén 0,8%,
• jelenlegi 7616 kriptopénzzel számolva 0,26%.
• Egy véletlenszerűen kiválasztott kriptopénzzel tehát hozzávetőlegesen a fenti esélyeink voltak a sikerre.

Ahogy fentebb már említettem, jelenleg 7616 kriptopénz érhető el, de ezek közül 2026 db a dead coin (nincs gazdája a projectnek, abbahagyták, nincs forgalom, csalás áll mögötte stb.) állapotában van. Abban is biztosak lehetünk, hogy a coinok számának exponenciális növekedése miatt a mai coinok közül lényegesen több kerül dead coin állapotba a jövőben. Mindenesetre, ha a 3 évvel ezelőtti (2500 coin), és a mai adattal számolunk, akkor:

• a coinok 81 százalékával elveszíted a pénzed, ha élethosszig (amíg a coin elérhető) tartod,
• a coinok 26%-án veszíted el a pénzedet, ha a teljes időszakban tartod.

A valóság valahol a 26-69% között van. A https://www.coinopsy.com/dead-coins/ weboldal egyúttal arra is jól használható, hogy a csalásokat kiszűrd, hiszen ha az adatbázisukban megtalálod a kiszemelt kriptoeszközt, akkor valószínűleg már nem érdemes befektetned.

6) Fake trading, Wash Trading csalások

A fake trade kifejezés arra utal, hogy a tőzsdén megjelenő kereskedési ügyletek nem valóságosak, csak azt a látszatot keltik a befektetőben, hogy az adott termékkel nagyon sokan kereskednek. Több vizsgálat is foglakozott a fake trading csalásokkal a kriptovaluták piacán. Ezek közül az egyik arra a megállapításra jutott, hogy a 41 vizsgálat alá vett kriptotőzsde (a megnevezés ellenére ezek nem valódi tőzsdék, csak brókercégek) közül jellemzőben a kisebb, és kevésbé ismert kriptotőzsdék esetében figyelhetők meg a fake trading csalás alkalmazása. A módszer lényege, hogy nem létező felhasználói fiókokon keresztül, algoritmusokkal, kereskedési robotokkal mesterséges forgalmat generálnak a kriptoeszközök piacán a kriptotőzsdék. Ezek a kereskedési robotok jutalék nélkül, gyakorlatilag veszteségmentesen kereskednek az azonnali vételi és eladási megbízásokkal. A tevékenységük eredménye, hogy nagyobb forgalmat, likviditást tapasztanak a befektetők, és így azt gondolják, a brókernél olcsóbban lehet kereskedni (a nagy forgalmú, magas likviditású termékek kereskedése általában olcsóbb). A valóságban azonban a forgalom jelentős része mesterséges, és kifejezetten azért generálták, hogy a brókercég több ügyfelet tudjon szerezni. Részletek: Kriptotőzsdék és a fake trading, wash trading csalás.

7) A felhőbányászat is ideális a csalásokhoz

A felhő alapú bányászat lényege, hogy a felhasználó nem vásárolja meg saját maga a bányászathoz szükséges hardvert, hanem számítási kapacitást bérel egy meghatározott időre, egy erre a célra szakosodott cégtől. A fenti módszerrel tehát egyszerűen, gyakorlatilag jelentős hardver és kriptodeviza ismeretek nélkül vehetünk részt a kriptodevizák bányászatában. A felhasználónak nem kell hardvereket beszereznie, összeszerelnie, nem kell az áram és az üzemeltetés (amortizáció stb..) egyéb költségeit fizetnie. Mivel nincs szükség szaktudásra, így az óvatlanabb, hozzá nem értő befektetői réteget is könnyen be lehet vonni ezekbe a szolgáltatásokba, melyek között találunk MLM rendszerben működőt, és olyat is, amelyiknek semmiféle szerverparkja nem volt, de eladta a szolgáltatást az ügyfeleknek.

Piramis játékot építeni különösen egyszerű a felhő alapú rendszerekre, mivel a bányászati tevékenység könnyen elterhelheti a befektetők figyelmét. Egyrészt nem tűnik befektetésnek, ahol már hamarabb gyanút fog a befektető, másrészt pedig "ésszerűen" megmagyarázható az 5-10%-os havi hozam, így könnyű ügyfeleket szerezni. A szolgáltató ebben az esetben az új belépők  befizetéseiből fizeti ki a bányászati tevékenységből származó profitot, de ez csak addig működik, amíg az új belépők száma növekszik. Az interneten keresztül, távoli országokban működő szerver farmok létezést gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni, így semmi garancia nincs arra, hogy amit állít a felhő alapú szolgáltatást nyújtó cég, az igaz is.

Az objektív döntést nehezítheti az is, hogy a felhő alapú szolgáltatást nyújtó cégek, ún. affiliate marketing rendszert üzemeltetnek, azaz az ajánló jutalékot kap, ha új ügyfelet szerez. Ne lepődjünk meg tehát, hogy az internetet ellepik a felhő alapú bányászatot népszerűsítő cikkek, szolgáltatások. Illetve találkozhatunk MLM rendszerben működő felhő alapú értékesítéssel is, ahol akár hálózatot is lehet építeni, melynek célja a felhő alapú szolgáltatás értékesítése. Önmagában nem az affiliate, vagy MLM rendszer jelenti a kockázatot, itt inkább az a kérdés, hogy mennyire kapunk objektív információkat a felhő alapú szolgáltatóról. Valószínűleg az affiliate vagy MLM rendszerben részt vevő értékesítők nagy részének nincs személyes kapcsolata a cég vezetésével, gondolok itt arra, hogy a szervereket nem látták. Részletek: Felhő alapú bányászat jelentése, kockázatok, veszélyek.

8) Hozamgaranciás csalások

A hozamgaranciás csalások legtöbbször egy álom eladásáról szólnak, hiszen a pénzügyek területén a hozam és a kockázat között pozitív a kapcsolat, azaz minél nagyobb a hozam, annál nagyobb kockázatot kell vállalnunk. Ezzel azonban sokan nincsenek tisztában, így bedőlnek az irreális hozamígéreteknek (részletek az alábbi videóban), és nagyon sok honlapot találunk, mely kifejezetten a fenti álomra építi fel a csalást, azaz ha befektetsz, kezelteted a számlát, követed a módszert, akkor ugyanolyan gazdag leszel, mint azok, akik követték a módszert. A csalásra utaló jelek többek között:

• irreálisan magas hozamígéret,
• duplázzák a pénzedet,
• vagy napi 1% hozamot ígérnek
• ellenőrizhetetlen, gyakran offshore országban bejegyzett cég
• weboldalon hamis, nem valódi vélemények

9) Pump and dump csalások

Tipikus, legismertebb részvénypiaci, kriptopiaci csalás az ún. pump and dump (pumpáld és dobd el), melynek a lényege, hogy a csalók megvásárolják egy kisebb piaci kapitalizációval rendelkező társaság részvényeinek egy részét, majd  a részvényeket elkezdik ajánlani befektetőknek. Az ajánlás történhet emailen keresztül, gyakran spam levélként, de fórumokon, hírlevélben, weboldalakon, de google hirdetésekben is megtalálhatjuk ezeket a részvényajánlásokat.

A BBC beszámolt egy kutatásról, melyből kiderül, hogy 2004 és 2005 között 75.000 e-mailt küldtek ki csalók pump and dump célból. Ennek 15%-a kifejezetten részvényajánlat volt, abból a célból, hogy felpumpálják a részvény árát. A felmérés megállapította, hogy a csalók átlagosan 4,9-6% hozammal tudtak kiszállni a részvényekből, míg a spam levél hatására befektetők 2 nap alatt átlagosan 8%-ot veszítettek.

Arra is volt példa, hogy bekerült ismertebb külföldi weboldal hírei közé egy ilyen részvény ajánlás. A csalók célja tehát az, hogy a részvénytársaságról minél jobb képet alakítsanak ki, és ezek a jó hírek minél több befektetőhöz eljussanak. Mivel kis kapitalizációjú társaságról van szó, így a piacon megjelenő vevők könnyedén felfelé hajtják a részvény árát, akár többszöröződhet is ilyen helyzetekben a részvény árfolyama. A csalók természetesen ezt várják, majd amikor az árak magasan vannak, eladják a korábban megvásárolt részesedésüket. Mivel ez egy jelentős eladási mennyiség, így az árfolyam beszakad, és a jövőben sem fog helyre állni az árfolyam, mert amint elfogynak az új vevők, már nem lesz felfelé hajtó erő. Az ajánlás történhet email-es úton, gyakran spam levélként, de fórumokon, hírlevélben, weboldalakon, google hirdetésekben is megtalálhatjuk ezeket a részvény-ajánlásokat. A technika már nem csak a kis kapitalizációjú részvények, hanem a kriptopénzek piacán is gyakori, tekintettel arra, hogy a legtöbb coin piaci kapitalizációja nagyon alacsony, így nagyon könnyen fel lehet tornázni az árát. A témával kapcsolatos új tanulmány arra mutatott rá, hogy ma már a pump and dump a közösségi médiában tömegével létrehozott álprofilokon keresztül zajlik. A módszer következménye az érintett részvények alacsonyabb hozama, jelentős befektetői veszteség. A témát vizsgáló kutatásról itt beszéltünk.

10) A "fake profit" tőzsde-, kriptocsalás

A "fake profit" csalás lényege (bővebben itt), hogy egy Facebook hirdetésben híres emberek, politikusok, tudósok nevét ellopva magas hozamú ajánlatot tesznek gyanútlan ügyfeleknek. A regisztráló befektetőket 250 euró/dollár beutalására biztatják, melyen a következő napokban jelentős nyereséget mutatnak ki a brókercégnél. Természetesen a nyereség nem valódi, de ezzel arra ösztönzik a gyanútlan felhasználót, hogy még nagyobb összeget fizessen be. A nagyobb összegen ismét újra óriási nyereség kerül kimutatásra, melynek kiutalása csak a kezelési költség befizetésével lehetséges. A csalás lényege, hogy valódi ügyletkötések nem történnek, a kereskedési felületen a csalók állítják be az ügyfél egyenlegét, és mindenféle okra hivatkozva újabb és újabb befizetéseket kérnek. Tipikus jellegzetességei a csalásnak:

• Facebook hirdetés, melyben irreális hozam található, de gyakori, hogy az OTP nevével, politikusok, híres emberek, tudósok nevével visszaélve reklámozzák a befektetési módszert.
• Regisztráció után jellemzően kisebb összegű befizetéssel indul a befektetés, gyakori a 250 euró/dollár.
• Rövid időn belül óriási, irreális hozam jelenik meg a számlán.
• Újabb befizetésre ösztönöznek nagyobb összeggel, melyen ismét irreálisan nagy hozam lesz.
• Ingyenesen nem lehet kivenni a nyereséget. A nyereséget sikerdíj, kezelési költség, adó, átváltási díj, egyéb tetszőleges díj terheli.
• Ezt a díjat nem lehet levonni a nyereségből, azaz be kell fizetni.
• Befizetés után sem fizetik ki az összeget egyéb okokra hivatkozva, vagy egyszerűen eltűnik/elérhetetlenné válik az ügyintéző.
• Gyakori, hogy a nyereséget egy létező, szabályosan működő kriptotőzsdére utalják, de itt az ügyfél csak további díjakkal tudná (ne fizesd be, mert akkor sem kapod meg) felvenni az összeget.
• Az ügyfél rákeres a csaló brókercég adataira és gyakori, hogy talál cashback szolgáltatókat, akik azt ígérik, visszaszerzik a pénzt. Természetesen előre kell fizetni, és ezek a szolgáltatások is csalások.

11) Bitcoin, vagy kriptopénz duplázás

A legelső és legkönnyebben kiszűrhető csalások egyikéről van szó, de még ma is szedi áldozatait. A legtöbb ilyen honlap azzal a reklámmal keresi meg a gyanútlan befektetőket, hogy azt ígérik, meg tudják duplázni, vagy sokszorozni a felhasználó bitcoinjainak, vagy épp más kriptopénz mennyiségét. Ehhez mást nem is kell tennie a felhasználónak csak a weboldalon megadott címre elutalni a bitcoinjait, majd annak dupláját kapja vissza, némi díj (hihetőbb legyen a dolog) levonása után. Természetesen semmilyen díjat nem vonnak le, szó sincs semmilyen duplázásról, a felhasználó ha elküldi bitcoinját, akkor soha több nem látja viszont kriptopénzét..

12) Ponzi-séma, piramisjáték szervezés

A ponzi szisztémán működő rendszer lényege, hogy az kezdetekben ígért irreális hozamokat az újonnan belépő befektetők pénzeiből fizetik ki, így a kezdetekben befektetők valóban meg is kapják a hozamukat, vagy épp a tőkéjüket, a jelentős hozammal, ami egy jó reklámja a piramisjátéknak. A hálózat pedig egészen addig tud  bővülni, amíg az újonnan beszervezett befektetők befizetéseiből ki tudják fizetni az ígért hozamokat. A végén pedig jön az összeomlás a befektetők nagy része pedig soha nem kapja vissza a pénzét. Fontos megjegyezni, hogy ez a fajta csalás sem csak a kriptopénzekre jellemző, jó pár példát láthattunk a hagyományos befektetések piacán is priamis játékra.

A kriptopénzek piacán kétfajta ponzi-sémára is láthattunk példát. Az egyik, a hagyományos, azaz utaljuk el a "kezelő" cégnek a bitcoint,  és egy irreálisan magas hozamot (például napi 1-5 %) ígérnek, amit a kriptopénzek jelentős napon belüli árfolyam ingadozásával próbálnak igazolni. A másik ponz-séma esetében pedig a csalók létrehoztak egy saját kriptopénzt és a bitcoin, dollár, más kriptopénz befizetésünkből ezt a saját kriptopénzt vásárolhatjuk meg, bizonyos szolgáltatásokra elkölthető, befektethető stb..

Az egyik legnagyobb, legismertebb, MLM rendszerben működő OneCoin már a hatóságok vizsgálata alatt áll: "Léteznek olyan – piramisjátékhoz hasonló – konstrukciók is (pl. OneCoin), amelyek látszólag az eszközökbe történő befektetést teszik lehetővé, valójában azonban kereskedni kizárólag a kibocsátó (egyben a tevékenységet szervező) által üzemeltetett zárt „tőzsdén” lehet. A rendszerbe magas hozamokat ígérve szerveznek az interneten keresztül új belépőket oly módon, hogy utóbbiak befizetéseiből a korábban csatlakozóknak jutalékot fizetnek." (forrás: mnb.hu).

A ponzi sémán alapuló csalásokról itt olvashatsz bővebben.

13) Áll bitcoin, kriptopénz tőzsde, bányásztársaság

Arra is láthattunk már példát, hogy csalók áll bitcoin tőzsdét hoztak létre, ahol regisztrálhatunk, beutalhatjuk a pénzüket, de kivenni már nem tudjuk.  A fentiek mellett találkozhatunk áll bányásztársasággal is, azaz valójában nem végeznek bányászati tevékenységet.

14) Scamcoinok

Ennél a módszernél a csalók kifejezetten azzal a céllal hoznak létre altcoinokat vagy a bitcoinhoz külsőségeiben, nevében hasonló rendszert, hogy megtévesszék a tájékozatlan befektetőket, akik a pénzüket fektetik ezekbe a termékekbe. Mivel a bitcoin és más sikeres altcoinok nyílt forráskódúak, így szabadon felhasználhatók, tehát jelentős fejlesztési munka nélkül létrehozható egy új kriptoeszköz.

Mielőtt azonban a kriptovaluta nyilvánosságra kerülne, a fejlesztők előbányásszák (premined) , azaz a coinok egy részét kitermelik maguk részére. Erre azért lesz szükség, mert majd később ezt tudják eladni. Miután nyilvánosságra kerül a project, a csalók hirdetésekkel, esetenként agresszív marketing kampánnyal, fórumokon történő megjelenéssel teszik népszerűbbé a kriptoeszközt, melyet a gyanútlan befektetők venni kezdenek. A folyamat végén pedig a fejlesztők eladják a coinjaikat átváltva bitcoinra vagy hagyományos devizára. Ezt követően pedig gyakori, hogy az árfolyam gyorsan vagy lassabban, de összeomlik. Részletek: Scamcoinok: bitcoin csalások, átverések.

15) A boiler room csalások

A boiler room kifejezés azokra az értékesítési technikákra utal, melynek során az ügynökök, hideghívásokkal veszik rá az ügyfeleket részvények, különböző pénzügyi termékek vásárlására. Az agresszív hideghívásokkal és a meggyőző kifogáskezeléssel a befektetőben azt a látszatot keltik, hogy az illető a téma hozzáértője, illetve múltbeli példákkal szemléltetik, hogy mennyit nyerhetett volna az ügyfél, ha az ügynökre hallgat.

Tipikus értékesítési célpontok az ún. hot stock részvények, melyek közelmúltbeli hozamában nagy emelkedés következett be. De gyakori, hogy részvény-kibocsátásokban (IPO) való részvételre, ICO token vásárlásra buzdítják az ügyfeleket, de szerkesztőségünk tagjait keresték már meg osztalékrészvényekkel kapcsolatban is, hiszen nagyon jól marketingelhető, hogy „elég csak egy napig tartani a részvényt, és megkapjuk a 4% osztalékhozamot”. Az értékesítők, ügynökök célja jobb esetben az, hogy minél több tranzakcióra késztessék az ügyfelet, vagy pedig az, hogy friss tőkét szerezzenek a brókercégnek. Rosszabb esetben pénzügyi csalásokat követnek el boiler room technikák segítségével. Erről a témáról szól a Boiler Room (magyarul Brókerarcok) és a Wall Street farkasa című film. A boiler room csalásról itt beszéltünk bővebben.

16) Wash trading csalások

A wash trading csalás lényege, hogy az árfolyamot manipulálni szándékozó kereskedő megveszi egy társaság részvényeit nagy mennyiségben, majd azonnal el is adja ezeket a részvényeket egy másik brókercégnél. Ennek eredményeképpen nagy forgalom jelenik meg a részvény piacán, ami befolyásolja más kereskedők döntését. A csalás lényege, hogy a befektetési eszköz piaca vonzóbbnak tűnjön, úgy nézzen ki, hogy nagyon pörög a piaca. Ez pedig felkelti a kereskedők figyelmét, és a megjelenő új vevők hatására a termék ára emelkedésnek indul. A csalást elkövetők természetesen abban érdekeltek, hogy emelkedjen a termék ára, az árfolyam-emelkedésből anyagi hasznuk származik.

A 2014-es LIBOR csalások egyik eleme a wash trading technika volt, de itt a forgalom generálásnak az volt a célja, hogy a LIBOR kamatok spreadje nagyobb legyen, így pedig a csalásban részt vevő bankok nagyobb jutalékot kaphattak a tranzakciók után. A wash  trading technika illegális tevékenység a Commodity Exchange Act, rendelkezései szerint.

17) Közösségi pumpálás is a csalások közé sorolható

A közösség média térnyerésével befektetők széles köre facebook-csoportokban, fórumokon követi más befektetők véleményét. A közösségi pumpálás lényege az, hogy egy nagyobb látogatottságú fórum vagy csoport szervezője előre bejelenti, hogy egy meghatározott időpontban, egy meghatározott részvényt (általában centes részvényt) vagy kriptodevizát pumpálni fognak, és kérik az olvasókat, hogy az akciót minél többen osszák meg. Az időpontban pedig befektetők széles köre kezdi el vásárolni a kijelölt terméket, így annak árfolyama emelkedésnek indul.

Az alábbi grafikonon 355 pump and dump csalás összegzett adatai láthatók. Az x tengelyen az idő, az y tengelyen a halmozott hozam követhető nyomon. A pumpálás előtt már emelkedik a hozam, azaz a szervezők bevásárolnak, majd az esemény időpontjában óriási árfolyam-emelkedés következik be. Eddigre már a halmozott hozam megközelíti az 50%-ot (annak, aki az esemény előtt vásárolt), majd  az esemény után jön a teljes összeomlás. További részletek: Kriptovaluták pumpálása: Érdemes részt venni benne?

forrás: A new wolf in town? Pump-and-dump

18) Stock bashing csalás

A stock bashing technika lényege, hogy interneten keresztül félrevezető információkat tesznek közzé a csalást elkövető személyek, melynek célja, hogy a befektetőket elbizonytalanítsák egy részvénnyel, kriptoeszközzel kapcsolatban. A stock bashing technika az emberi félelemre, a pánikra épít, és arra, hogy a negatív hírek sokkal gyorsabban terjednek. Emiatt kifejezetten negatív, de valótlan híreket jelentetnek meg egy társasággal kapcsolatban különböző internetes felületeken. Jellemzően kisebb kapitalizációjú társaságok esnek a stock bashing technika áldozatának, mivel a pánik eladások 10-50%-os árfolyam esést is kiválthatnak a részvény piacán. A múltbeli stock bashing példákat megvizsgálva látható, hogy nem minden esetben a profitszerzés a célja a félrevezető információknak, például egy befolyással rendelkező volt alkalmazott áll bosszút ezen a módon a cégen. Az esetek többségében azonban a profitszerzés hajta a stock bashing technikát alkalmazókat, mivel a folyamat végeredménye egy alulértékelt vállalat, melynek részvényeiből alacsony áron tudnak bevásárolni, illetve arra is láthattunk példát, hogy a short pozícók nyitásával az árfolyam esésen realizáltak profitot a technikát alkalmazó kereskedők. A stock bashing technika is illegális, ugyanakkor az interneten könnyű névtelennek maradni, így számos csalás kapcsolódik ehhez a technikához.

Arra vonatkozóan is vannak bizonyítékok, hogy a short támadásokat szervezetten végzik a piaci szereplők, akár intézményi befektetők, hedge fundok bevonásával. Erről bővebben a See it, Say it, Shorted. cím alatti tanulmányból lehet információt szerezni. Vizsgálatuk eredménye szerint a hedge fundok egy meghatározott körének a bevett módszere, hogy a nagy sztorikat generálnak (ezeknek gyakran van valóságalapja is), de természetesen a bejelentések előtt már pozíciónálták magukat a részvény piacán (megnyitották a short pozíciókat), és a fenti vizsgálat alapján azt láthatjuk, hogy a short-állományuk a bejelentéseket megelőző negyedik napon éri el a csúcsot. A megfigyelt időszakon a támadás megindítását követően (kutatások, elemzések publikálása) átlagosan 6 százalékot csökkent az érintett részvények árfolyama és a piacukon jelentős forgalomnövekedést lehet kimutatni. Az alábbi grafikonon a halmozott többlethozam követhető nyomon a bejelentés előtti (nulla pont) és utáni időszakon. A többlethozam a tőzsdeindexhez mérve (Euro Stoxx 50) lett megállapítva (további részletek itt).

forrás: See it, Say it, Shorted..

19) A quote stuffing csalás

A quote stuffing csalás lényege, hogy számítógépes algoritmusokat, programokat felhasználva egy részvény, kriptoeszköz ajánlati könyvét elárasztják kereskedési megbízásokkal (másodpercenként több százzal). A kereskedési megbízások nem valódiak, és amint beérkezik az ajánlati könyvbe, már vissza is vonja a megbízásokat a kereskedő. Tehát mindössze az a célja a csalásnak, hogy nagyon sok kereskedési megbízás kerüljön be egy részvény ajánlati könyvébe, amivel le tudják lassítani az ajánlatok végrehajtását. Az ilyen helyzetekben pedig a különböző kereskedési helyszínek (lásd Order routingról és és dark poolokról szóló írásainkat) között árkülönbség alakul ki. Ezt az árkülönbséget pedig ki lehet nyerni a piacból különböző arbitrázs technikákkal. Például a megbízásokkal elárasztott kereskedési helyszínen a termék ára 0,5 százalékkal alacsonyabb lesz, így a csaló ezen a helyszínen vásárol, a másik helyszínen pedig eladja a részvényeket. További részletek itt érhetők el!

20) Fantom cégek, fiktív cégek, offshore cégek csalásai

Szintén ismert csalási módszer, hogy olyan cégek keresnek meg, és tesznek befektetési ajánlatot, melyek valójában nem is léteznek, vagy egy jól ismert, megbízható befektetési szolgáltató látszatát próbálják kelteni. Például az egyik ismert brókercég, az Interactive Brokers hírnevét kihasználva találkozhatunk Interactive Ltd és Interactive Brokerage Ltd cégekkel. Ez utóbbi két cégnek azonban semmi köze nincs az Interactive Brokers céghez.

A legtöbb ilyen csalásban a csalók egy offshore országban jegyik be a céget, és egy postafiók címen kívül más információt nem fogunk tudni szerezni a cégről. Óvakodjunk tehát az offshore országokba bejegyzett vagy ellenőrizhetetlen, felügyeleti nyilvántartásban nem szereplő cégektől. Gyakori, hogy számlakezelők, alapkezelők, robotfuttatást végző cégek a  fenti offshore országokban bejegyzett cégek. Ha pénzt utalunk ezeknek a cégeknek, akkor semmilyen kártalanítási lehetőségre nem számíthatunk abban az az esetben, ha csalás áldozatai leszünk.

21) Martingale-elven alapuló csalások

A martingale-technika egy szerencsejáték-stratégia, melynek során a játékos egyre növekvő tétekkel próbálja visszanyerni az eddigi veszteségeit. A martingale-technika lényege tehát abban van, hogy a kereskedő mindig megduplázza a tétet. Mivel a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb nyernie kell, és az aktuális tét mindig kicsit nagyobb, mint az összes addig elvesztett tét együttvéve, így az összesített eredményének előbb-utóbb pozitívnak kell lennie. Például ha kezdetben 1 kockázati egységgel kötik a kereskedési stratégiában az ügyleteket, és csak tizedszerre nyer a rendszer, akkor az első kilenc játék során 1+2+4+8+16+32+64+128+256+512 = 1023 egységet veszít, a tizedik során azonban 1024 egységet nyer.  A fentiek eredménye egy egyenletes, folyamatosan növekvő hozamgörbe, amely jól eladható számlakezelési szolgáltatásként, kereskedési robotként. A martingale rendszereknek azonban van egy sajátossága, azaz csak akkor nem veszítünk a stratégiával, ha korlátan mennyiségű pénz áll a rendelkezésünkre. A valóságban pedig rendszeresen előfordulnak extrém események a részvények, devizák, kriptoeszközök piacán. Ezekben a helyzetekben a piac folyamatosan egy irányba halad, azaz nem következik be kisebb visszaesés, így az egyre növekvő tétek egyre jobban fogyasztják a tőkét, és korrekció hiányában a kereskedő számlájáról elfogy a pénz. A módszert azért tekinthetjük csalásnak, mert a rendszert fejlesztők pontosan tisztában vannak vele, hogy előbb utóbb bekövetkezik a fenti esemény. Ebben az esetben pedig a befektetett tőke 70-90%-a rövid idő alatt eltűnik. Ilyen esetekben a csalók új név alatt újraindítják a szolgáltatást, és a folyamat kezdődhet elöről. Martingale-technikáról itt beszéltünk.

22) Brókercégekhez köthető csalások

A brókercégek számtalan módon rövidíthetik meg a befektetőket. Számos csalási módszer ismert, melyekkel anyagi veszteséget tudnak okozni az ügyfeleiknek. Például a tőzsdén kívüli piacon működő brókercégek saját maguk jegyzik az árat, így lehetőségük van az árat kicsivel félrejegyezni. Bár ezek apró eltérések, de azoknál a kereskedőknél, akik sokat kereskednek a félreteljesülés miatt jelentős rejtett költség merülhet fel. Másik technika a kereskedési ügyletek időbeni végrehajtásának lassítása, mellyel szintén többletköltsége merül fel a kereskedőnek. Ugyanígy láthattunk példákat arra, hogy a spreadet tágították vagy épp a swapot módosították egyoldalúan a brókercégek. A fenti visszaélések alapvetően nem veszélyeztetik az ügyfelek pénzét, de a vártnál drágábban tudnak kereskedni, melyről a legtöbbször tudomásuk sincs.

Sokkal kockázatosabbak azok a brókercégek, melyek offshore országokban vannak bejegyezve. Ezekhez a cégekhez számos csalás, visszaélés köthető. Például boiler roomokon keresztül „motiválják” a kereskedőket a gyakori ügyletkötésre, de ponzi-sémára is láthattunk példákat, és arra is volt példa, hogy a nyereséget egész egyszerűen nem fizették ki az ügyfélnek arra hivatkozva, hogy az ügyfél csalást követett el. Általánosságban tehát elmondható, hogy a kereskedő sokat tehet azért, hogy ne legyen csalás áldozata, ha körültekintően választ brókercéget, lásd: 17 figyelmeztető jelzés, hogy NEM jó brókert választottál.

23) Front-Running technika

A front-running technikát brókercégek tudják végrehajtani. A csalás lényege, hogy amikor a brókercég tudatában vannak annak, hogy olyan megbízások érkeznek (ügyfelektől) egy részvény piacára, melyek a részvény árára jelentős hatást gyakorolnak, akkor a saját megbízásaikat még az ügyfelek megbízás előtt teljesítik. Ezzel biztosítva azt, hogy már benne legyenek az emelkedésben, vagy az árfolyam esésben, mielőtt az ténylegesen bekövetkezne.  Nagyrészt akkor egyszerű a front-running technikát végrehajtani, ha egy nagy megbízás érkezik a részvény piacára. Ekkor a brókercég fogadja a nagy megbízást, de mielőtt azt végre hajtaná, megköti a saját ügyletét a részvény piacán.  A folyamatot erősítheti az is, hogy a brókercégek ajánlásokat fogalmaznak meg egyes részvények árfolyamára vonatkozóan, például ügyfeleknek vételre ajánlják, vagy eladásra ajánlják az instrumentumot, közben nagy pozíciókat vettek fel előzetesen az ajánlás irányának megfelelően. Ez utóbbi etikátlan viselkedés, míg a front-running technika teljesen illegális.

A front-running módszereknek létezik egyébként teljesen legális formája is, amit a kereskedők ki is tudnak használni. Ez pedig az indexekhez és komponenseikhez köthető. Ugyanis a nagyobb indexek kosarában szereplő részvények időről időre változnak. Amikor pedig bejelentik egy részvény kivezetését az indexből, akkor arra számíthatunk, hogy a kivezetés pillanatában az index követő befektetési alapok, ETF-ek eladják a részvény kitettségüket ( a bejelentés napja és a kivezetés napja eltér egymástól). Tehát a részvény ára eladási nyomás alá kerül. Ezt használja ki a kereskedő. Amint bejelentésre kerül egy részvény kivezetése egy fontosabb index kosarába, short pozíciót vesz fel. Mivel más piaci szereplők is reagálnak erre, így a gyorsaság fontos. Ugyanakkor a kivezetést követően (kivezetés napján) a befektetési alapok, ETF alapok valóban el fogják adni a részvény kitettségüket. Fordított este ennek, amikor egy részvény bekerül az indexbe. Ebben az esetben természetesen vételi pozíciót kell nyitni, mivel az indexkövető alapok, ETF alapok venni fogják majd a részvényt. Az index front running tehát azon alapul, hogy a bevezetés, kivezetés bejelentési időpontja és a kivezetés, bevezetés időpontja eltér, illetve az indexkövető alapoknak meg kell várnia a kivezetés, bevezetés időpontját.

24) Bear raid technika

A bear raid technika a wash trading és a stock bashing kombinációja. Azaz a kereskedő short pozíciókat vesz fel, melynek célja, hogy az eladási pozíciók a részvény árát lefelé nyomják. Ezzel együtt wash tradinget is alkalmaznak, hogy a nagy forgalom látszatát elérjék. Illetve negatív híreket terjesztenek a társasággal kapcsolatban. A fentiek pedig oda vezetnek, hogy egyrészt a részvény tulajdonosok elbizonytalanodnak eladnak, másrészt a nagy forgalom a kereskedőket is a részvény piacára csalogatja, akik az eső trendet követve újabb short pozíciókat nyitnak. A bear raid technikáknak szintén a kis kapitalizációval rendelkező részvények eshetnek áldozatul. Az uptick rule szabályok alkalmazásával a bear raid technikák is erősen le lettek korlátozva, de a kriptopiacon problémamentesen kivitelezhető.

25) A spoofing futures technika

A spoofing technikát a határidős tőzsdéken alkalmazzák, de a részvénypiacra is hatással van a manipuláció, mivel a részvénypiaci szereplők figyelik a határidős indexek árfolyamát, illetve különböző arbitrázs lehetőségek miatt közvetlen a kapcsolat a részvénypiac és egy határidős index között. A spoofing technika lényege, hogy a kereskedő megnyitja az elképzelése szerinti pozíciót, majd a piac befolyásolására számos kereskedési megbízást helyez el az ajánlati könyvben, melyeket egyébként nem szándékozik végrehajtani. Jellemzően automata algoritmus rakja be ezeket a valótlan megbízásokat az ajánlati könyvbe, ügyelve arra, hogy ne tudjanak teljesülni, azaz a piaci árhoz közeledve törlésre kerülnek. Tehát a csaló kerekedő vételi pozíciót nyit, majd egy algoritmus segítségével feltölti a határidős termék ajánlati könyvét valótlan megbízásokkal. Legutóbb 2011-ben történt ilyen visszaélés a CME Globex határidős tőzsdén.

A fentiekből látható, hogy számos lehetősége van a piaci szereplőknek arra, hogy illegálisan manipulálják egy egy részvény piacát. Minél kisebb a társaság kapitalizációja, annál nagyobb az esélye egy sikeres csalásnak, így jellemzően a kisebb kapitalizációjú társaságok részvényei eshetnek a fenti módszereknek áldozatul. Más tényezők mellett tehát emiatt is nagyobb a kockázata a kis kapitalizációjú, különösen centes részvények kerekedésének. Arra is legyünk tekintettel, hogy egyes tőzsdéken sokkal enyhébbek a kibocsátók részéről a szabályok. Például a Nasdaq tőzsdén múltbeli működési, eredményességi feltételek nincsenek kikötve, így tömegével találunk olyan cégeket, melyeknek 1-20 alkalmazottja van (tehát nagyon kis cégek), de számos céget találunk 10 millió dolláros (280 millió forint) piaci kapitalizáció alatt.

26) Alacsonyak (24%) a nyerési esélyeid a kriptovalutákkal

A kriptovalutákba történő befektetés, különösen a vedd meg és tartsd (HODL) rendkívül népszerű a fiatal befektetők körében. Ugyanakkor több korábbi vizsgálat is megerősíti, hogy a HODL nem működik úgy a kriptopiacon, ahogy azt a részvénypiaci sikerei alapján várnánk. A témával kapcsolatban most egy új vizsgálat 2014-2022 közötti időszakon, több száz kriptovaluta árfolyamának követésével mutatta ki, hogy az esetek 23,84 százalékban számíthatunk pozitív hozamra, az összes kriptovaluta 22,38 százaléka tudta felülteljesíteni a rövid lejáratú (t-bill) kötvények hozamát, 19,19 százalékuk tudta felülteljesíteni a részvénypiaci hozamokat, és mindössze 12,21 százalékuk teljesítette felül a szerzők által összerakott kapitalizáció szerint súlyozott kriptopiaci indexet. A vizsgálatról bővebben itt számoltam be.

27) A kriptotőzsdék forgalmának 70%-a, az NFT piacterek 45-95%-a manipulált

Egy néhány hónappal ezelőtt publikált anyagban (itt tárgyaltuk) bemutattak egy szisztematikus vizsgálatot (klaszterezésen alapulót), mely kifejezetten a nem valódi, fake tranzakciók azonosítását célozta meg. A vizsgálat 29 kriptotőzsdére terjedt ki, és az egyes tőzsdéken átlagosan a teljes kereskedési forgalom 70 százalékát tette ki a wash trading, azaz a nem valódi ügyletekből generált forgalom. Egy másik anyagban a két legnagyobb NFT (NFT-ről itt beszéltünk) platformra a Blur és a LooksRare kereskedési adataira fókuszáltak 2021-2023 közötti időszakon. A vizsgálatban azt tapasztalták, hogy a LooksRare platformon az összes ügyletkötés 29,42 százalékát, az értékben mért forgalom  94,8 százalékát tette ki a wash trading. A Blur platformján az összes forgalom 26,94%, értékben mért forgalom esetében a 45,4 százaléka tekinthető wash trading ügyletnek. Tegyük hozzá, hogy a statisztikai módszerek nem mondják meg egyértelműen, hogy wash trading történt, de nagy valószínűséggel képesek jelezni az eseteket.  

28) A közösségi kereskedés problémái

A közösségi kereskedés lényege, hogy a befektető hozzáférhet más kereskedők adataihoz, és különböző teljesítményszempontok alapján rangsorolt kereskedők kötéseit másolhatja a saját számláján. Bár első nekifutásra úgy tűnhet, egyszerűvé válik a befektetés a sikeresek másolásával, a valóságban egy teljes iparág épül arra, hogy különböző stratégiákat futtatva, paramétereiket módosítva, jó helyezéseket érjenek el a közösségi kereskedési felületeken, így sok ügyfelük lesz, és a sok ügyfél után magas kereskedési jutalékban részesülnek. Már egy 2016-ban publikált, 1084 portfóliót áttekintő vizsgálat is arra jutott, hogy nagy átlagban a számlákat kezelők nem képesek a felülteljesítésre, és dominál a szerencsejátékos attitűd a stratégiát működtetők körében. Egy másik, újabb tanulmány már az előzőnél jóval nagyobb adatbázison, 30.279 portfólión végzett vizsgálatot. A problémafelvetés ismert volt, azaz a közösségi kereskedés platformjain teljesítményalapú verseny alakul ki a számlakezelők, szignálszolgáltatók körében. Emellett a számlakezelők juttatása a követőik/másolóik számához igazodik, azaz a versenyben erős anyagi motivációjuk van. Emiatt a résztvevők túlságosan nagy kockázatot vállalnak, nagyobb tőkeáttétellel dolgoznak, és a szerencsejátékból ismert elveket használnak. Ez utóbbi főként azokban az esetekben figyelhető meg, amikor a tőkeáttétel lehetőségéhez nem nyúlhatnak a szereplők. Ilyen esetekben a martingale-jellegű technikák és a lottó karaktersztikájú termékek (lásd lottó-részvények) ideális eszközei az eredmények feltornázásának. A fenti vizsgálatból az derült ki, hogy a gyenge eredmények miatt  a számlakezelő sokkal inkább kockáztat, és azért fordul a lottó-részvények felé, hogy javítani tudjon az eredményein. Gyakorlatilag a mindent vagy semmit megközelítés dominált. Ez a vizsgálat teljes mértékben összhangban van egy korábbi tanulmánnyal, mely a pénzügyi, tőkepiaci versenyhelyzeteket vizsgálta. Eszerint a versenyhelyzet, a versenyhez kötött jutalmak növekvő kockázatvállalást eredményeznek az alulteljesítők körében. A kereskedési versengés akár piaci manipulációkat is eredményezhet. Összességében azonban a fentiek a pénzét kezeltető befektetőt hátrányosan érintő eredményekben (nagy veszteség, alulteljesítés, alacsony hozam) nyilvánulnak meg. Részletesen itt beszéltük meg a témát.

29) A portfolio pumping mainpuláció

A befektetők jellemzően három tényező alapján választanak befektetési alapot. Ezek a következők

• a múltbeli hozam,
• a múltbeli rangsor,
• vagy az alapkezelő ismertsége.

A fentiekkel tisztában vannak az alapkezelők is, így egyes alapkezelők körében megfigyelhető a gyakorlat, hogy megpróbálják javítani a hozamát, helyezését a sikeres befektetési alapjaiknak. A „portfolio pumping” néven ismert módszer azon alapul, hogy a legtöbb befektetési alap egyszerre több különböző alapban kezeli az ügyfelek vagyonát. Ezek az alapok különböző befektetői igényeket (befektetési időtáv, kockázatvállalási hajlandóság) elégítenek ki, de jellemzően sokkal több alapot látunk, mint amennyire racionálisan szükség lenne a befektetői igények kielégítése céljából. Általában az is megfigyelhető, hogy minden alapkezelőnek van egy vezető, sikeres alapja, mellyel igyekszik bekerülni a kategórián belül a 10 legjobb alap körébe. A portfolio pumping módszer lényege, hogy az alapkezelő tovább vásárolja azokat a részvényeket, melyek a legnagyobb arányban találhatók a legsikeresebb alapjának a portfóliójában. Ezzel biztosítja az árnyomást, az emelkedő árat a részvény piacán, mely a teljes portfóliójára nézve az alap eredményeinek jelentős javulását idézi elő. A fentiek természetesen azt eredményezik, hogy az érintett részvények piacát is manipulálják, így például az év végi időszakban az érintett részvények volatilitása és turnover rátája megnő. Emellett az is megfigyelhető, hogy december hónapban a fenti aktivitás miatt abnormális hozam mutatható ki azon részvények piacán, melyet a legnagyobb arányban tartanak az alapkezelők és a leginkább vásárolnak. Azonban a vizsgálatokból az is kiderül, hogy a pumpálás utáni hónapokban fordulat következik be, és az abnormális hozam negatív. Bővebben itt beszéltünk a problémáról: Befektetési alapok „pump and dump” sémája

Befektetési, tőzsdei csalásra figyelmeztető jelek

Nézzük sorban azokat a jelzéseket, melyek óvatosságra inthetnek egy befektetőt. Az alábbi jelzések nem feltétlenül mutatják azt, hogy egy csalóval van dolgunk, de a csalók gyakran alkalmazzák az alábbi módszereket:

1. Irreális hozamígéret, az évi 15-20% feletti hozam már az irreális kategóriába sorolható.
2. Hideghíváson alapuló megkeresés.
3. Múltbeli sikersztorik felhasználása bizonyítékként, például „ha múltkor hallgattál volna rám a ferrari IPO előtt, akkor már 1 millió forint nyereséged lenne”.
4. A „következő Google”, a „következő Amazon”, az „évtized nagy lehetősége”, az „életben egyszer van ilyen lehetőség” kifejezések használat.
5. Sürgetés a döntéssel kapcsolatban.
6. Ha nem lépsz, akkor kimaradsz, azaz a félelem a kimaradásból hatásra (FOMO) épített értékesítés.
7. Kifogáskezelésben elhangzik az „ez a helyzet más”, vagy a „most másként fognak alakulni a dolgok” kifejezések.
8. Tekintélyre hivatkozás: „XY híres ember szerint ez az évtized nagy lehetősége”, vagy „XY elemző szerint ezzel a módszerrel nem lehetett veszíteni”.
9. Fórumokon, közösségi médiában reklámozott befektetési ajánlatok.
10. Facebook és a Google hirdetéseiben feltűnő ajánlatok, mert a  Which felmérése szerint a megkérdezett felhasználók 15%-a esett áldozatul csaló hirdetéseknek, és ezeknek a 27%-a a Facebookon és 19%-a a Google hirdetési rendszerében megjelenő hirdetés volt.
11. Ha a gyors meggazdagodás dominál a hirdetésben, ajánlatban.
12. Ha a hirdetésben luxusautó, pálmafás tengerpart, jacht, magánrepülőgép stb. elemek tűnnek fel.
13. MLM-rendszerben értékesítik a befektetési terméket.
14. Ha lehetőséged van arra, hogy más felhasználókat is beszervezz, amiért jutalékot kapsz (pl. MLM).
15. Az ajánlatevő cég weboldala mindössze néhány oldalból áll, melyről hiányoznak a kötelező adatok, például cégnév, bejegyzési szám, kapcsolati adatok, irodacím, felügyeleti engedélyek
16. Befektetési ajánlatok adása, számlakezelés, portfóliókezelés és gyakorlatilag az összes pénzügyi szolgáltatás engedély- vagy bejelentésköteles tevékenység, mely adatokat a társaságok feltüntetik a honlapjukon, így ha ilyen nincs, akkor ez figyelmeztető jelzés.
17. Az ajánlatevő cég honlapja néhány lapból áll, de azt a látszatot keltik, hogy egy nagyobb portál az oldal. Ehhez a menüsoron egyetlen tartalomra mutató linkek figyelhetők meg, gyakran hamisított Facebook kommentekkel, melyek kép formában kerültek beszúrásra az oldalon.
18. Az ajánlatot tevő cég honlapján szakmaiatlan a tartalom, nagyrészt marketing bullshit, a felhasználói vélemények hamisítottak, és a luxusautó, pálmafás tengerpart, jacht, magánrepülőgép stb. elemek tűnnek fel.
19. Bármely számlakezelési szolgáltatás, különösen forex, kripto és CFD termékek területén.
20. Bármely szignálszolgáltatás, megvásárolható robot esetén.
21. Gyanúsnak tekinthető, ha a társaságot vagy az ajánlatot tevő személyt nem találjuk meg az MNB adatbázisában, melyet ide kattintva érhetsz el.
22. Ha a társaság offshore országban van bejegyezve.
23. Ha az ajánlat csak szóban hangzik el, nem kapunk írásban információt.
24. Ha kapunk írásban információt, de a minősége alacsony pénzügyi szaktudásra utal. Hasonlítsd össze egy banki ajánlattal, reklámmal.
25. Üveggyöngy technikát alkalmazza az értékesítő, azaz a befektetési termék értékéhez képest a „tanácsadó” egy jelentéktelen értékű ajándékkal csábít be az üzletbe.
26. Ha a martingale-elv alkalmazására utaló jelek vannak.
27. Hot stock és meme-részvényekre vonatkozó ajánlatok, részvénytippek stb..
28. Ha a befektetési eszköz népszerű, divatosnak számít.
29. Ha az ajánlatban szereplő részvény piaci kapitalizációja alacsony, centes részvény.
30. Ha az ajánlatban szereplő részvény az OTC piacon vásárolható meg.
31. Ha reklámot a közösségi médiában (twitter, facebook, youtube) látod, lásd: A közösségi média a tőzsdei csalások melegágya?

Kriptoeszközzel, kriptovalutával kapcsolatos csalásra figyelmeztető jelek.

A fenti szempontokon túl, kriptoeszközök esetén az alábbiakra is ügyeljünk:

1. A kriptovalutát, coint, ICO-t megtalálod a https://cryptoscamdb.org/scams adatbázisában.
2. A kriptovalutát, coint, ICO-t megtalálod a  https://www.badbitcoin.org/ adatbázisában.
3. A kriptovalutát, coint, ICO-t megtalálod a https://www.coinopsy.com/ adatbázisában.
4. A projekt mögött nincs bejegyzett társaság, vagy ha van offshore országban van bejegyezve.
5. A projekt mögött álló személyek kiléte ellenőrizhetetlen
6. A white paper látványos grafikai elemekből áll, hiányos angol nyelvtudással írták, nincs benne leírva a projekt működése
7. A white paper egy másolata egy másik projekt anyagának, grafikai elemei azonosak egy másik projekt dokumentumaival
8. Nagy hozamot ígérnek, garantálnak, a hozamot emelik ki elsősorban a befektetés során, a kockázatról nem beszélnek.
9. Személyes jelszót kérnek, privát kulcsot, egyéb olyan személyes adatot, amelyre nem lenne szükség ahhoz, hogy kapcsolatba kerüljenek veled
10. Ha a befektetésben részt vevő személyek, cégek korábban már benne voltak egy csalásgyanús befektetésben
11. A projektet magára hagyták, nincsenek hírek, nem tesznek közzé új információkat a fejlesztők
12. A projekt semmiféle hétköznapi problémára nem nyújt megoldást
13. A projekt képes lesz megoldani valamilyen problémát, de ahhoz nincs szükség blokklánc technológiára.

Mire figyeljünk kriptoeszközök esetében:

• Ellenőrizzük a honlapot, ahol valamilyen szolgáltatást szeretnék igénybe venni. Találunk az interneten ún. badlist-eket, ahol a csaló honlapok listázásra kerülnek. Az egyik ilyen nagy adatbázis a badbitcoin.org-on található (http://badbitcoin.org/thebadlist/index.htm)
• A hivatalos oldalakon ajánlott programokat használjuk. Például
  • Bitcoin pénztárca programot a https://blockchain.info/ oldalról tötlsük le
  • Ethereum pénztárcát az Ethereum.org oldalról
  • Litecoin pénztárcát a Litecoin.org oldalról
• Ha mobil telefonra szeretnék pénztárca programot letölteni, akkor minden esetben a Google webáruházából  (Android operációs rendszer esetén) töltsük le a programot.
• Mindig ellenőrizzük a szolgáltató (például webes pénztárca, tőzsde, bróker) oldalán az SSL certifikátot. Az oldal url-jének "http" helyett "https"-el kell kezdődnie. A fentiek megléte esetén biztosak lehetünk abban, hogy az adatforgalom titkosítva zajlik, így az adataink harmadik személy számára nem hozzáférhetők.

• Ne dőljünk be a napi sokszázalékos profitígéreteknek, a heti 100%-os profitnak, az MLM rendszer felbukkanása egy-egy konstrukcióban szintén gyanúra adhat okot, bár általánosságban nem  jelenthető ki az, hogy minden MLM rendszer csalás lenne.
• Ha bitcoinnal fizetünk egy áruért vagy szolgáltatásért, tartsuk szem előtt, hogyha elutaltuk a bitcoint egy számlára, akkor azt már semmilyen módon nem tudjuk visszaszerezni, nem lehet sztornózni, érvényteleníteni az utalást. Ha nem bízunk az eladóban, akkor inkább használjunk ún. "escrow service"-t, azaz egy olyan harmadik céget vegyünk igénybe, ahol letétbe tudjuk helyezni a bitcoinunkat, és a fizetés csak akkor történik meg, ha ténylegesen megkaptuk az árut, szolgáltatást.
• Használjunk biztonságos jelszavakat a pénztárcákhoz, tőzsdei platformokhoz, egyéb alkalmazásokhoz. Soha ne adjuk meg különböző alkalmazásokhoz ugyanazt a jelszót.  A jelszavakat rendszeresen változtassuk. A legjobb, ha valamilyen jelszó kezelő alkalmazást használunk, mint például a Lastpass.