Kockázatkezelés, stop-loss, stop-limit megbízás használta

Ha rendelkezünk kereskedési stratégiával, kockázatkezeléssel, akkor már sokat tettünk azért, hogy a tőkénket ne veszítsük el.  Az alábbiakban a kockázatkezelés fontosságáról, a kockázatkezelés lépéseiről beszélünk. Témáink:

  • Mérjük fel a kereskedési termék kockázatát
  • Hogyan védekezhetünk befektetőként a fenti kockázatok ellen?
  • Hogyan védekezhetünk rövid távú kereskedőként a fenti kockázatok ellen?
  • Kockázatkezelés alapjai
  • Kockázatkezelés a rövid távú kereskedésben
  • Kockázatkezelés fontos szabályai

Mérjük fel a kereskedési termék kockázatát

Amennyiben egyedi részvénybe (a következőben leírtak devizára, árupiaci termékre is értelmezhetők) fektetjük pénzüket akár rövid vagy hosszú időtávon, számítsunk arra, hogy egyetlen vállalat részvényeinek árfolyama elmozdulhat 10-20%-ot úgy, hogy egyébként semmiféle lényeges hír nem érkezett a vállalattal kapcsolatban. Ha pedig valamilyen negatív hír érkezik, vagy az általános kockázatvállalási hajlandóság romlik, akár 50-70%-os esést is tapasztalhatunk. Kis cégek (nano, micro cap kategóriák) akár nyitást követő 10-40%-os eséseket is láthatunk. De nagyobb cégek is tudnak esni 50-70%-ot csak ehhez általában hosszú hónapok kellenek. Akár 50-100 éves múlttal, nagy kapitalizációval rendelkező cégek árfolyama is eshet 50-70%-ot.  A fentiekre álljon itt két példa, General Electric grafikonján láthatjuk, hogy 1 év alatt feleződött az árfolyam.

tőzsdei kereskedés kockázata, buktatók

Másik példa a TEVA, néhány éve még 60-70 dolláros árfolyam, majd 2017. év végére 20 dollár alatti árfolyam.

tőzsdei kockázata, buktatók

Hogyan védekezhetünk befektetőként a fenti kockázatok ellen?

A befektetési időtáv esetén a diverzifikáció segíthet abban, hogy a veszteséget korlátozzuk, azaz nem 1-2 részvénybe fektetjük pénzünket, hanem sokba, iparáganként eltérő cégekben, akár 50-100 részvényből álló portfóliót is ki tudunk alakítani, ha a brókercégünknél a minimum díjak alacsonyak. Hasznos lehet az ETF-ek megismerése is, mivel egy egy iparági ETF megvásárlásával több száz vállalatba tudunk befektetni. A befektetőknek számos további eszköze van a diverzifikáción túl a kockázatkezelésre, például a margin of safety, a rebalancing, a DCA és további módszerek, melyekről itt beszéltünk bővebben.

Hogyan védekezhetünk rövid távú kereskedőként a fenti kockázatok ellen?

Látható a fenti helyzetekben, hogy egy-egy rossz kötésbe történő beragadás jelentős veszteséget okozhat, akkor is  ha egyébként előbb utóbb észbe kapunk és zárjuk a kötést. Ugyanakkor lehetséges, hogy ilyen helyzetben elveszítjük sok nyerő kötésünk eredményét. Tehát egyetlen rossz döntéssel sok nyerő kötés profitját tüntetjük el. A fentiek miatt én kétfajta kockázatkezelést alkalmazok a rövid távú kereskedés esetén.

Az egyik módszer a százalékos stop, azaz a spekulatív tőke meghatározott százalékát kockáztatom egyetlen kötéssel. Tehát a tévedés, hibás döntés stop kiütést eredményez, a veszteség ebben a helyzetben a spekulatív tőkénk meghatározott százalékának elvesztését okozza (<1%). 

A másik módszer esetén a teljes tőke jelenti a kockázatot, azaz úgy tekintek az összegre, hogy a teljes összeg kockázat alatt van, a teljes összeget elveszíthetem. Értelemszerűen ilyenkor a befektetési tőke sokkal kisebb. Általában akkor alkalmazom ezt a kockázatkezelési módszert, ha kockázatos eszközről, piacról van szó. Részvénypiacon is találkozhatunk ilyen lehetőségekkel, például nano és micro kapitalizáció kategóriában, ahol napok alatt eshet, emelkedhet 30-70%-ot egy részvény árfolyama. De a kriptodevizák kereskedése is ide tartozik, hiszen a volatlilis piaci körülmények miatt a stop teljesülése bizonytalan, ráadásul a bitcoin váltók/tőzsdékre kiutalt összegre semmiféle befektető védelem nem vonatkozik.

Kockázatkezelés fontos szabályai

A rövid távú kereskedés kockázatkezelése során az alábbi mottó elsajátítása a kezdeti lépés:

„A sikeres kereskedő mindig minden eshetőségre felkészül, a sikertelen kereskedő megpróbálja megjósolni mikor, mi fog történni.”

Próbálkozzunk meg ennek a szemléletnek megfelelni egy-egy pozíció nyitásakor, azaz készüljünk fel mindkét eshetőségre. Itt most a rosszabbik eset ha tévedünk, és ekkor lesz szükség a kockázatkezelésre. A rövid távú tőzsdei kereskedés természetes velejárója a veszteséges pozíció. Nem ritka, hogy a sikeres tőzsdei kereskedők az esetek 40-50 százalékában találják el az irányt, és 50-60 százalékában tévednek. Egy 40%-os találati arány 100 kötésre levetítve 40 nyerő ügyletet és 60 db veszteséges ügyletet jelent. Hogyan lehet akkor mégis eredményesen kereskedni a tőzsdén?

A megoldás nagyon egyszerű, és az elért hozammal függ össze. Tegyük fel, a vesztő ügyletek esetén egy 1%-os veszteség, visszaesés esetén el tudjuk dönteni, hogy tévedtünk. Megjegyzem, mondhatná azt is az olvasó, hogy 0,5%-os visszaesésnél el tudja dönteni, hogy a feltételezett irány téves, de ne feledkezzünk ugyanakkor arról sem meg, hogy a piacoknak van egy természetes mozgása, amibe egy bizonyos ingadozás, korrekció belefér. Egy emelkedő trend nemcsak emelkedő trendből, hanem korrekcióból is áll. Úgy kell tehát elhelyeznünk a kilépési pontot, hogy ha alá zuhan az árfolyam, akkor annak mértéke nagyobb legyen a szokásos korrekciónál.

Ezt a továbbiakban tárgyalni fogjuk részletesen. Egyelőre tételezzük fel, hogy az én megítélésem szerint, ebben a példában ha 1%-ot visszaesik az árfolyam, akkor valószínűleg tévedtem, az irányt nem jól találtam el, így minden egyes 1 százalékos veszteségnél kilépek. A nyerő ügyletek esetén pedig sikerül 3%-ot elérnem, hiszen ha eltaláltam az irányt, feltételezhető, hogy sikerül valamilyen szinten a trendet meglovagolni. Fogadjuk el tehát ebben az esetben a 3%-os hozamot. Nézzük akkor egy lehetséges lefutását a kereskedésnek:

  1. pozícióban tévedtem, 1%-os veszteség
  2. pozícióban tévedtem, 1%-os veszteség
  3. pozícióban eltaláltam az irányt, 3%-os nyereség
  4. pozícióban tévedtem, 1%-os veszteség.

100 kereskedés esetén ez 60 szorozva –1%, azaz –60%-os veszteség, a maradék 40 nyertes pozíció pedig 40 szorozva 3%-os nyereség, azaz 120%-os profit. Belátható tehát, hogy nemcsak az számít, hogy hányszor találjuk el az irányt, hanem az is fontos, hogy amikor veszítünk, mennyit veszítünk értékben kifejezve, illetve amikor nyerünk, mennyit nyerünk értékben kifejezve. Jegyezzük meg, hogy sohasem az számít, hogy hányszor nyertünk, veszítettünk, hanem az, hogy mennyit nyertünk és mennyit veszítettünk. Jól látható, hogy a tőzsdei kereskedés hosszútávú eredménye a kockázat (esetünkben az 1%) és a hozam (esetünkben 3%) arányán múlik. Ennek tükrében érdemes lesz minden egyes döntésünk előtt vizsgálni a hozam/kockázat arányát. (A fentiek ismeretében úgy gondolom nem meglepő, hogy sikerült kollégáimmal olyan automatizált kereskedési rendszert készítenünk – kereskedési robotot –, amely 20%-os találati arány mellett is szerény profitot tudott felmutatni a vizsgált időszak alatt.). A hozam/kockázat aránya mellett még további tényezőt kell figyelembe vennünk. Érdemes rögtön kiírni egy papírlapra a következő kérdéseket:

  1. Mekkora legyen a spekulatív tőkém?
  2. Spekulatív tőkém mekkora hányadát kockáztassam egy döntéssel (veszteségkeret)?
  3. Hova helyezzem el a stop megbízást?
  4. Mekkora hozam/kockázat esetén lépjek pozícióba?
  5. Hozam becslés, célárszintek

Mekkora legyen a spekulatív tőkém?

Azért tárgyaltuk előbb a spekulatív tőkénk mekkora részét kockáztassuk a tőzsdén témát, hogy meg tudjam magyarázni, miért szükséges 0–2% közötti értékben gondolkodni, milyen statisztikai okai vannak. Ha ezt elfogadjuk, és kiválasztunk egy értéket, akkor fontos mérlegelnünk a következő szempontot, azaz mennyi legyen a spekulatív tőkénk.

Ennek meghatározására nincs egyértelmű képlet, amit a fentiekben láthattunk. Általános tanácsként fogadja el, hogy nem jó ötlet a teljes befektetési portfóliónkat, megtakarításunkat átnevezni spekulatív tőkének. Célszerű ennek egy kisebb hányadát, például 5–20%-át kinevezni spekulatív tőkének, majd ahogy a gyakorlat során jönnek az eredmények, lehetséges a spekulatív tőke további növelése.

Ha kiválasztottunk egy összeget, gondoljuk át az 1%-os veszteségkeret-szabályt. Nézzünk egy példát. Úgy döntünk 10.000 USD a spekulatív tőkénk. Elhatároztuk, hogy 1%-át kockáztatjuk, azaz egy rossz döntéssel 100 USD-t veszítünk el. Gondoljuk át, milyen érzés lenne 100 dollár elvesztése. Problémát okozna? Úgy érezzük túl sok ez a veszteség? Okozna lelki feszültséget? Ha most ekkora összeget ki kéne dobnunk, mit éreznénk? Ha a felsorolt szempontok alapján problémát okozna ekkora összeg elvesztése a tőzsdén, akkor az azt jelenti, hogy túl nagy a spekulatív tőkénk.

Csökkentsük le a felére. 5000 USD 1%-os veszteségkeret esetén már csak 50 dollár veszteség. Mit gondolunk erről a veszteségről? Problémát okozna? Úgy érezzük túl sok ez az összeg? Okozna lelki feszültséget? Ha most ekkora összeget ki kéne dobnunk, mit éreznénk? Ha ez egy elfogadhatóbb összeg, akkor maradjunk ennél az értéknél, és a jövőben a spekulatív tőkénk 5000 dollár lesz, melynek 1%-át, azaz 50 dollárt (veszteségkeret) kockáztatunk egyetlen döntésünkkel.

Természetesen, akinek a 100 dollár elvesztése nem okoz lelki terhelést, az a spekulatív tőkét növelni is tudja. Feltéve, ha rendelkezik akkora megtakarítással. Jól látható, hogy a spekulatív tőke meghatározásának van egy szubjektív része. Ugyanakkor ez a szubjektív, lelki, pszichológiai rész (tőzsdepszichológia témát itt beszéltük meg) rész nem elhanyagolandó. Nagyon sok olyan tőzsdei kereskedővel találkoztam, aki pontosan a veszteségtől való félelem miatt nem tudta kivitelezni a kereskedési technikáját.

Például gyakran előbb zárták a pozíciót, mert nem tudták elfogadni a számukra magasra beállított 1%-os veszteségkeretet. Ez a probléma egyébként nem csak a kezdők gondja. Ha hosszabb időt, éveket tölt el tőzsdei kereskedéssel, előbb-utóbb a spekulatív tőkéje eléri azt a szintet, melynek 1%-a értékben kifejezve akkora lesz, hogy befolyással lesz az ítélőképességére, így a stratégia végrehajtására. Érdemes ilyen helyzetben mértékletességet parancsolni magunknak.

A szerzett profitot utaljuk ki a számláról, költsük el, használjuk fel más módon, de ne legyen a spekulatív tőkénk része. A másik lehetséges megoldás, hogy az 1%-ot csökkentjük le 0,5%-ra, mert értékben kifejezve az elveszthető összeg pontosan a felére csökken így. Ne feledkezzünk meg arról, hogy rendszeresen vizsgáljuk meg magunkat, és tegyük fel a következő kérdéseket magunknak. Problémát okozna x dollár elvesztése? Úgy érezzük túl sok ez az összeg? Okozna lelki feszültséget? Ha most ekkora összeget ki kéne dobnunk, mit éreznénk?

Hova tegyük a stop megbízást?

Megbeszéltük tehát, hogy mekkora legyen a spekulatív tőkénk, illetve azt is tudjuk, mekkora összeget lenne célszerű egy pozíció nyitásával kockáztatnunk. A következő fontos kérdés, hova helyezzük el a stop megbízásunkat. Bizonyára olvasóim egy része azt gondolja, hogy erre a kérdésre egyszerű a válasz, hiszen megbeszéltük, hogy 1%-ot kockáztatunk. Tehát ha a belépési ár alá 1%-kal helyezzük el stop megbízásunkat, akkor pontosan 1%-ot veszítünk, ha erre a szintre visszaesik az árfolyam. Ez ugyan igaz, azonban ez az eljárás nem helyes, hosszú távon nem hozza meg a kellő eredményt. Ennél egy kicsivel bonyolultabb módszert kell kitalálnunk.

Keressük meg a trend irányát, lépjünk pozícióba, majd lépjünk ki, ha a trend fordulásáról jeleket kapunk. Vajon az 1%-kal lejjebb elhelyezett stop minden esetben azt jelenti, hogy ha eléri ezt a szintet az árfolyam, akkor nem fog folytatódni az a trend, amibe beléptünk?  Nem, ezek a pontok nem pontosan 1%-os visszaesésnél lesznek. Hol lehetnek akkor ezek a pontok, és hogyan tudjuk összehozni az 1 százalékkal?

Induljunk ki a következő ökölszabályból. Akkor célszerű kilépni a pozícióból, ha olyan szintre esik vissza az árfolyam, ahol már statisztikailag nagy a valószínűsége annak, hogy a trend (aminek irányába a pozíciót felvettük) nem fog folytatódni. Tehát stop megbízást olyan pontra kell elhelyeznünk, amit ha elér a jelenlegi körülmények között az árfolyam, akkor valószínűleg megtörik, elbizonytalanodik a trend.

Itt a statisztikailag nagy a valószínűsége kifejezés azt jelenti, hogy ne egy eset alapján döntsünk, hanem ha találunk egy módszert, vizsgáljuk meg több szituációban (például 100 esetben) a használhatóságát. Jegyezzük tehát meg a fenti gondolatokat, nagyon lényegesek. Ha stop megbízást kell elhelyeznünk, tegyük fel magunkban a kérdést.

Hol van az a pont, ahol elbizonytalanodik a trend?

Vigyük tovább a gondolatot egy képzeletbeli példán. Megbeszéltük, hogy 10.000 USD a spekulatív tőkénk (most eltekintek attól, hogy néhány bekezdéssel feljebb feleztük a spekulatív tőkét érzelmi okokra hivatkozva). Megbeszéltük, hogy 1%-ot, azaz 100 dollárt kockáztatunk egy ügyletkötéssel a tőzsdei kereskedés során. Mi történik akkor, ha úgy látjuk, hogy a belépési árnál 4%-kal alacsonyabb áron van egy olyan pont, amit ha elér az árfolyam, megtörik az emelkedő trend?

Mit jelentene ez a fenti szituációban?

Ha 1%-ra állítjuk be a stopot akkor, ha arra a szintre visszaesik az árfolyam, nem lehet eldönteni, hogy a trendben változás történt. Ezt csak 4%-os árfolyam-visszaesés esetén tudjuk eldönteni. Mit csinálunk? Hagyjuk ki ezt a lehetőséget? Nem, ez ugyanúgy egy jó lehetőség lehet, de valahogy úgy kell beállítanunk a dolgokat, hogy a 4%-os visszaesés esetén 100 dollárnál (veszteségkeret) nagyobb ne legyen a veszteségünk. Nagyon egyszerűen számolható az alábbi képlet alapján, hogy mekkora pozíciót vehetünk fel:

A felvehető pozíció dollárban kifejezett értéke = a veszteségkeret (100 USD) és a stop távolság (4%, azaz 0,04) hányadosával. A jelenlegi példa szerint 2500 USD (100/0,04).

A számítás eredménye szerint, ha 2500 dollárt fektetünk be, akkor az ezen az összegen elszenvedett 4%-os veszteség 100 dollárral lesz egyenlő, ami a spekulatív tőkénkre vetítve 1%. Jól látható tehát, ha a stopot csak távolabb (a kockázatkezelésben megállapított 1%-nál távolabb) tudjuk elhelyezni, akkor a kockázatot úgy tudjuk csökkenteni, hogy csökkentjük a spekulációra szánt összeget.

Mi történik akkor, ha úgy látjuk, hogy a belépési ár alatt fél százalékkal van egy olyan pont, amit ha elér az árfolyam, megtörik az emelkedő trend? Járjunk el itt is a fenti képlet szerint, azaz 100 dollárt osszuk el a 0,5 százalékkal, azaz 0,05-tel. Az eredmény 20.000 USD (100/0,005). A számítás jól mutatja, hogy ha 20.000 dolláros pozíciót veszünk fel, akkor a 0,5 százalékkal távolabbi stop kiütése esetén 100 dollárt fogunk elveszíteni. Látható tehát, hogy a spekulatív tőkénk kétszeresével vehetünk fel pozíciót, azaz tőkeáttétes pozíciót is fel tudunk venni.

Jól mutatják a fenti példák, hogy mindig abból kell kiindulnunk, hogy hol van a stop megbízás a piacon, majd figyelembe véve a spekulatív tőkénket (10.000 USD) és a veszteségkeretet (1%, azaz 100 USD), kiszámoljuk a pozícióméretet. Miután megalkottuk a kockázatkezelési szabályainkat, ennek a rendszernek egyetlen bemenő adata, változója van: a belépési ár és a stop megbízás különbsége százalékban kifejezve (milyen távol van az a pont, ahova ha eljut az árfolyam, nagy a valószínűsége annak, hogy nem fog folytatódni a trend). A többi értéket a fenti képlet segítségével számoljuk.

A fentiek alkalmazása nem több mint néhány matematikai művelet alkalmazása a gyakorlatban. Ennél sokkal fontosabb, hogy hol vannak ezek a bizonyos stop szintek. Azok a pontok, melyeket ha elér az árfolyam a trendben, nagy a valószínűsége, hogy változás következik be. A következő bekezdésekben – miután megismerkedtünk a Fibonacci indikátorral teljes részletességében – néhány a gyakorlatban is használható stop elhelyezési pontot vizsgálunk meg. Ha ezek nem nyerték el az olvasó tetszését, akkor javaslom a néhány bekezdéssel korábban ismertetett ökölszabály alapján keressünk stop elhelyezési pontot.

 
 

Melyek a lehetséges stop elhelyezési pontok?

A következő bekezdésekben összegyűjtöttük a legismertebb stop elhelyezési módszereket. Érdemes szem előtt tartani, hogy a sikeres tőzsdei kerekedésnek nem feltétele, hogy az összes ilyen módszert használjuk. Célszerű kiválasztanunk a számunkra leginkább megfelelő technikát vagy technikákat, majd azokat alkalmazni a tőzsdei kereskedéseink során. Foglaljuk össze a lényeget:

  • Ökölszabály: stop megbízást olyan pontra kell elhelyeznünk, amit ha elér a jelenlegi körülmények között az árfolyam, akkor valószínűleg megtörik, elbizonytalanodik a trend.
  • Támasz szintek: olyan szintek melyek áttörése valamilyen módon megváltoztatja a jelenlegi trendet.

Stop megbízási pontok az alábbi szempontok, módszerek figyelembevételével helyezhetők (bővebben itt tekintettük át ezeket) el hatékonyan:

  • emelkedő trend előző mélypontjai alatt
  • csökkenő trend előző csúcspontjai felett
  • a teljes eddigi emelkedésre felvett Fibonacci 38,2% vagy 61,8 %-os szint alatt
  • a teljes eddigi csökkenésre felvett Fibonacci 38,2% vagy 61,8 %-os szint fölött
  • mozgóátlag szintek alatt
  • bollinger szalag szintjei
  • trendvonal áttörése, letörése esetén
  • kerek számok
  • maximum-, minimumszintek:
    • havi maximum-, minimumszint
    • heti maximum-, minimumszint
    • napi maximum-, minimumszint
    • órás maximum-, minimumszint
    • 15 perces maximum-, minimumszint

Mekkora hozam/kockázat esetén lépjünk pozícióba?

A kockázatkezelés sorozatunkba elérkeztünk az utolsó szemponthoz. Eddig arról beszéltünk egy példában, hogy 1%-ot kockáztatunk, 3%-ot nyerünk. Vajon biztosan tudhatjuk egy-egy szituációban, hogy 3%-ot kereshetünk a megkötött tőzsdei ügyleten? Természetesen nem. Mégis szükségünk van becslésre, hiszen a stratégiánk csak akkor fog működni, ha a kockáztatásra kerülő összegnél többet nyerünk. Kitaláltam egy új példát, melyben az esetek felében találjuk el az irányt, azaz 50%-os a találati arányunk. Mi történik akkor, ha 1% kockáztatásával, minden esetben 1 százalékot nyerünk? Nézzünk meg egy lehetséges lefutást:

  1. pozíció: –1%
  2. pozíció: +1%
  3. pozíció: –1%
  4. pozíció: –1%
  5. pozíció: +1%
  6. pozíció: +1%

Ha összeadjuk a nyereséget, levonjuk a veszteséget, akkor 0-át fogunk kapni. Ez az egyszerű példa mutatja, hogy ezekkel a feltételekkel hosszú távon nem tudunk nyerni. Beláthatjuk tehát, hogy 50%-os találati aránynál nem jó üzlet 1%-ot kockáztatni 1% nyereségért cserébe. Mi történik akkor, ha 50%-nál jobb a találati arányunk? Legyen mondjuk 70%, azaz 10 pozícióból 7 nyerő ügylet és 3 darab veszteséges. Mi történik ekkor? Nyerünk 7-szer 1%-ot, és veszítünk 3-szor 1%-ot, azaz kb. 4%-os hozamot értünk el 10 darab pozícióval. Mi történik akkor, ha csak 40%-os a találati arányunk, azaz 10 esetből 4-szer igazunk van, hatszor tévedünk. Ekkor 4-szer 1%-ot nyertünk, és 6-szor 1%-ot veszítünk, azaz veszteségesek vagyunk.

A fentiekből következik, hogy nekünk mi számít jó üzletnek, az azon fog múlni, hogy milyen a találati arányunk. Hogyan tudjuk mérni? Nagyon egyszerűen. Elkezdünk kereskedni a tőzsdén, és folyamatosan nyilvántartjuk a nyertes/vesztes pozíciók számát. Várhatóan egy 100–200 kereskedés után (ha már nem vagyunk kezdők) be fog állni a találati arány egy közelítőleg pontos értékre. A jövőben ezzel már kalkulálhatunk.

Az a tapasztalatom, hogy gyakori a 40–50% közötti találati arány. Ha megvan a találati arányunk, akkor már ki tudjuk kalkulálni, hogy milyen hozam/kockázat arányok mellett célszerű pozícióba lépni. Általános iránymutatásként azt tudom mondani, hogy swingtrade kereskedés esetén az 1,5–2 körüli hozam/kockázat arányok már jónak mondhatók. Daytrade kereskedésben gyakoriak az 1–1,5 közöttiek.

Nagyon fontos megérteni, hogy a hozam meghatározása egy előzetes becslés, amit a belépés előtt végzünk el. Általában nem ezen a szinten lépünk ki. Főleg daytrade kereskedésben gyakori, hogy célárra lépünk ki, viszont swingtrade kereskedés esetén az a tapasztalatom, hogy célszerű addig tartani a pozíciót, amíg nem kapunk jeleket a trend fordulására.

Mindenesetre tartsuk szem előtt, hogy a célárszámítás (belépési ár és az ellenállási pont közötti távolság) sohasem lehet pontos. A kockázatkezelés egyetlen pontatlan tényezőjéről van szó, hiszen eddig minden a kontrollunk alatt volt. Gondolok itt arra, hogy csakis a tőzsdei kereskedő van hatással arra, hogy mennyit veszít. A piacon az összes többi szempont bizonytalan, és ugyanúgy bizonytalan a célár-meghatározás módszere. Ugyanakkor nagyon hasznos, főleg kezdőknek, hiszen megakadályoz abban minket, hogy ellenállások alatt pozícióba lépjünk, ugyanis ilyen szituációkban a hozam/kockázat arányok tiltják a pozícióba lépést.

Módszerek a hozam becslésére, célárszintek..

Kezdeti hozamszint becslésére minden olyan szint használható célárként, amit ellenállásként definiálunk. Ezekről már részletesen beszéltünk, de a stophoz hasonlóan ezek a pontok is kitüntetett szinteknek tekinthetők. Olyan helyek az árfolyamgörbén, melyeknek több tőzsdei kereskedő is jelentőséget tulajdonít, így a döntéseit is ezekhez a szintekhez köti. Éppen ezért sokszor előfordul, hogy az árfolyam egy meghatározott szint alatt toporog órákig, vagy éppenséggel napokon keresztül. Ezek az ellenállás szintek mind használhatók a kezdeti hozamszint becslésére. Bár gyakran nem lesz pontos a hozambecslésünk, mindazonáltal fontos tényezőről van szó, hiszen számos rossz döntést kerülhetünk el vele, mint például egy fontos ellenállás alatt megnyitott vételi pozíció. Az ellenállás szintek közül különösen az alábbiak használhatók célárként, hozamszámításra:

  • Emelkedő trend előző csúcspontja
  • Csökkenő trend előző mélypontja
  • Mozgóátlag-szintek
  • Bollinger szalag szintjei
  • Kerek számok
  • Maximum-, minimumszintek

Jól látható, hogy a stop elhelyezési pontokkal is nagy a hasonlóság, attól függően, milyen irányú pozíciót vettünk fel, és a szinthez képest hol helyezkedik el az árfolyam. Hogy ez alatt mit értünk azt a mozgóátlag-szintek példájával szemléltetem. Az indikátorok cikksorozatunkban már megbeszéltük, hogy emelkedő trendben a mozgóátlag vonala támasz, ha az árfolyam fölötte mozog. Ugyanakkor emelkedő trendben a mozgóátlag ellenállás, ha az árfolyam alatta helyezkedik el. Ugyanaz a szint támaszként és ellenállásként, azaz stop pontként és célár pontként is használható a pozíció irányától, valamint a szint és az árfolyam elhelyezkedésétől függően. Az alábbi négy eset segít rávilágítani a különbségekre. Az bal oldali ábrán vételi pozícióban gondolkodunk, és az árfolyam a 20 napos mozgóátlag fölött van. Ekkor a mozgóátlag támaszként használható (stop elhelyezési pont).

Egy másik szituációban (fenti ábra jobb oldala), amikor az árfolyam a 20 napos mozgóátlag alatt mozog, és továbbra is vételi szándékunk van, akkor itt már ellenállás, azaz hozamszintként vehető figyelembe. Most nézzük meg ugyanezt csökkenő irányban, short pozícióra. Ekkor, ha short pozícióban vagyunk, és az árfolyam a 20 napos mozgóátlag alatt található, akkor a mozgóátlag stop a elhelyezési pont.

Ugyanakkor a másik esetben (fenti ábra bal oldala), amikor szintén esésre spekulálunk, short pozíciót szeretnénk nyitni, és az árfolyam a 20 napos mozgóátlag fölött található. Ekkor ez a szint célárként használható fel. Ha tehát van egy kitüntetett pont, egy szint, amire a piac figyel, akkor ennek az elnevezése attól függően változik, hogy milyen pozícióban vagyunk, és hol helyezkedik el az árfolyam a szinthez képest.

A téma fontossága miatt megnézünk még egy példát. Van egy szintünk, egy kitüntetett pontunk, egy kerek szám a 100 dolláros szint. Korábbi bekezdésekben tárgyaltuk, hogy a kerek számoknak is jelentőséget tulajdonítanak a befektetők. Ha ez így van, akkor lesznek a piacon olyan befektetők, akik egy-egy kerek számhoz kötik a döntésüket. Például ha az árfolyam közeledik egy kerek számhoz, akkor ezen szinthez közeledve lesznek olyan befektetők, akik realizálják a profitjukat, eladóként jelennek meg. Ha pedig sok olyan befektető van, aki valamilyen oknál fogva úgy gondolja, hogy realizálni kell a 100 dolláros szint alatt, akkor sok eladó kerül a piacra, ami az árat lefelé nyomja, és a papír árfolyam-emelkedését ténylegesen megállította a kerek számunk. 

Ezzel a rövid példával csak arra próbáltam magyarázatot nyújtani, hogy az önbeteljesítő jóslat mennyire hatással lehet a részvények árfolyamára. Lépjünk tovább, és térjünk vissza az eredeti feltevéshez, azaz van egy 100 dolláros szint. A lehetséges esetek:

  • Ha long pozíciót szándékozunk felvenni, és az árfolyam a 100 dolláros szint alatt van, akkor erre a szintre azt mondjuk, hogy ellenállás, és hozamszámításnál figyelembe vehetjük célárként.
  • Ha long pozíciót szándékozunk felvenni, vagy már felvettük, és az árfolyam a 100 dolláros szint fölött van, akkor ezt a szintet támasznak hívjuk, és a stop megbízásunkat helyezhetjük el alatta.
  • Ha short pozíciót szeretnénk felvenni, és az árfolyam a 100 dolláros szint fölött van, akkor erre a szintre azt mondjuk, hogy támasz, és hozamszámításnál vesszük figyelembe célárként a szintet.
  • Ha short pozíciót vettünk fel, vagy szeretnénk felvenni, és az árfolyam a 100 dolláros szint alatt van, akkor a szintet ellenállásnak hívjuk, és a stop megbízásunkat helyezhetjük el fölötte.

Látható, hogy egy szintnek, egyetlen pontnak a grafikonon több értelmezése, elnevezése, használati módja van attól függően, hogy hol helyezkedik el az árfolyam, és milyen irányban gondolkodunk. Ugyanaz a szint tehát lehet támasz, ellenállás, másként fogalmazva stop megbízási hely és célár.

Természetesen, ha a felsorolt módszerek közül mindegyiket figyeljük és használjuk, valószínűleg nagyon ritkán tudunk pozícióba lépni, hiszen mindig lesz valamilyen szint az árfolyam útjában. Mit tudunk tenni? Figyeljük meg az adott piacot. Mi az, ami működött volna, mi az, ami megállította a trendet 100 esetet megvizsgálva? Válasszuk ki ezeket a szinteket.

Érdemes még egy szempontot figyelembe venni. Gyakoriak azok az esetek, amikor egy árfolyamértékhez több szint is társul. Például a 200 dolláros árfolyam (kerek szám lenti kép 3-as pont) magasságába esik a 200 napos mozgóátlag (2-es pont), a Fibonacci 61,8% (4-es pont), az előző csúcspont (1-es pont). Ebben az esetben azonnal négy szint esett egy értékre. Belátható, hogy az ilyen pontokat sokkal több befektető fogja észrevenni, hiszen lesznek, akik azért használják a 200 dolláros szintet, mert kerek szám, lesznek, akik a 200 napos mozgóátlag miatt hisznek ebben a szintben. Minél több befektető veszi észre a szintet, az annál hatékonyabban fog működni. A további hivatkozásokon példákon keresztül szemléltetjük a kockázatkezelés folyamatát.

Részvénypiaci kockázatkezelés lépései:

1. Kockázatkezelés lépései + hozam kockázat számító xls

A részvényvásárlás kockázatkezelési szempontjait beszéljük át a hivatkozás alatti bejegyzésben. Gondolok itt arra, hogy hogyan méretezzük a pozíciót, miért célszerű a hozam/kockázat arányát vizsgálni, kötésenként mekkora kockázatot vállaljunk. Illetve a fentieken túl egy hozam/kockázat kalkulátort is letölthetővé teszek a cikkben, ez pedig a részvényvásárlás előtti gyors kockázatkezelésben lehet a segítségünkre: Részvényvásárlás a kockázatkezelés szempontjából + hozam-kockázat számító xls!

2. Kockázatkezelés: hozam kockázat arány számítás

A bejegyzésünkben folytatjuk a tőzsdei kockázatkezelés szabályainak, lehetőségeinek áttekintését. Most a hozam kockázat összefüggéseivel,  a hozam kockázat arány számításával, értelmezésével foglalkozunk: Hozam kockázat arány számítás

Devizapiaci, forex kockázatkezelés lépései:

Témánk a devizapárok kereskedésével összefüggő kockázat számítás. Ide tartozik, hogy meg tudjuk határozni mekkora lotmérettel nyissuk a pozíciót a kereskedő által meghatározott kockázathoz mérten. Elsősorban kezdők forex kereskedőknek lesz hasznos a bejegyzés. A forex kockázat számítás, illetve lot méret kiszámítása mellett megnézünk különböző kalkulátor programokat is, melyek segíthetnek a kockázatkezelésben: Forex kockázat számítás: Hogyan számoljuk ki a kockázatot, a lotméretet

PIP értéke, PIP kalkulátorok, PIP számítás

bejegyzésünkben a forex kereskedés alapfogalmával a pip fogalmával, jelentésével, értékéve, illetve számítási módjaival foglalkozunk. A pip érték ismerete elengedhetetlen a forex kereskedés során, ugyanis a pip érték kiszámításával tudjuk meghatározni a felvehető pozíció méretet, a kereskedés kockázatát: Pip értéke, pip kalkulátorok,

Margin fogalma, számítása, Margin szint, margin call, tudnivalók a margin kereskedésről

A tőkeáttétes kereskedés, más néven margin kereskedés alapjaival foglalkozunk. Megbeszéljük mi az a margin, hogyan számítják, milyen előnye, hátránya van a margin kereskedésnek, illetve kitérünk a margin szint számításra, margin call fogalmának megbeszélésére is. Forex, CFD, határidős piaci kereskedés esetén előkerülő margin fogalmát tárgyaljuk az alábbiakban: Margin fogalma, számítása, margin szint képlete

Tőkeáttét számítása, példa a tőkeáttétes kereskedésre

Az elmúlt hetekben a brókercégek megkezdték ügyfeleik tájékoztatását a 2018-as év folyamán életbe lépő tőkeáttételi változásokkal kapcsolatban. Mint arról már korábban beszámoltunk az ESMA korlátozni kívánja a tőkeáttétes kereskedést. Cikkünkben röviden a tőkeáttétel korlátozást, a tőkeáttétes kereskedés működését tekintjük át. Illetve példákon keresztül szemléltetem, mire számíthatunk a szigorítást követően, valamint kitérnék arra is, hogy a brókercégek milyen megoldást kínálnak ügyfeleiknek a korábbi magas tőkeáttétel megtartására, illetve ennek veszélyeit is megbeszéljük: Tőkeáttétel mértékének korlátozása

Kockázatkezelés a rövid távú kereskedésben

Az alábbi cikkek témája a kockázatkezelés, stop loss, stop, stop limit megbízások használata a gyakorlatban. Tárgyaljuk, hogyan helyezzük el a stop megbízásokat, hogyan csökkentsük a kockázatot, hogyan viszonyuljunk a veszteségekhez. A leírtak nem csak forex kereskedők számára hasznosak:

 
 

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak