Legújabb cikkeink, új előadások 2023/14

Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen új tartalmak kerültek fel az oldalunkra az előző héten.

0) Előadások:

• A pénznyomtatás inflációt okoz? [Előadás]
• Hogyan fektess sztorikba? [Előadás]
• Magas államadósság után jön az államcsőd? [Előadás]
• Hallgatói kérdés: Pozíció méretezés CFD termékek esetében [Előadás]

1) Az elmúlt 10 év gazdasági környezete kedvezett a legnagyobb társaságoknak, így a piaci koncentráció iparágak széles körében még tovább fokozódott. A fentieknek azonban számos negatív hatása is van a befektetőkre nézve, kezdve azzal, hogy a kisebb cégek növekedési, piacszerzési lehetőségei alacsonyak, másrészt pedig a legnagyobb tőzsdei társaságok esetében többször felmerült már a politikai beavatkozás lehetőség (lásd közösségi média gyakorlatilag közműszolgáltatás). A fenti kockázatok megértésében, felmérésben lehet a segítségünkre a néhány héttel ezelőtt megjelent 100 Years of Rising Corporate Concentration cím alatti vizsgálat, mely egy sajátos képet fest le arról, hogyan váltak egyre megkerülhetetlenebbé, nagyobbá a ma ismert legnagyobb társaságok.

Részletek: Nagyra növő cégekbe történő befektetés előnyei/hátrányai

2) A klímaváltozás gazdasági hatása egy aktívan vizsgált terület, és a témával kapcsolatban egy újabb tanulmány mutatott rá arra, hogy milyen hatásai lesznek az átlaghőmérséklet növekedésnek. A cikkünkben tárgyalásra kerülő anyagban 137 ország adatait dolgozták fel. Témáink:

• A klímaváltozás eddig feltárt hatásai
• A klímaváltozás hatásai a helyi hőmérséklettel korrigálva

Részletek: Hogyan hat a klímaváltozás a gazdasági növekedésre?

3) Az elmúlt évben egyre nagyobb figyelem terelődött a foglalkoztatottsági adatokra, a munkanélküliségre, és a kamatemelések nyomán a befektetők és a döntéshozók is arra számítanak, hogy a munkaerőpiaci kondíciók romlani fognak a következő hónapokban. Megfordítva a dolgot mondhatjuk azt is, hogy a Fed addig emel kamatot, tart magas kamatokat, amíg a munkaerőpiacon negatív folyamatok jelei nem mutatkoznak, azaz nem ugrik meg a munkanélküliség. Ugyanakkor a témával kapcsolatban megjelent újabb vizsgálat arra mutat ár, hogy valószínűleg a következő 12 hónapban sem romlanak jelentősen a munkapiaci körülmények az Egyesült Államokban. Ez pedig hatással lehet a monetáris politikára, így a befektetési eszközök (részvények, kötvények) árazására is. Cikkünkben a fenti tanulmány fontosabb megállapításait beszéljük meg. Témáink:

• Munkanélküliség, infláció és a jegybanki alapkamat
• A cégalapítások és a következő év munkaerőpiaca

Részletek: A munkanélküliség 2024-ben sem fog nőni?

3) Könyvajánló: 360 oldalon, 40 témában beszéljük meg a tőzsde, a pénzügyek és befektetés területének legfontosabb tévhiteit, tényeit. A Hogyan NE tévedj a pénzügyekben című könyvnek elsődlegesen az a célja, hogy bemutassa az olvasó számára, miért tévedünk a pénzügyekben, a befektetések világában. Megismerjük azokat a kognitív torzításokat, előítéleteket, tévhiteket, tesztelési hibákat, manipulációkat, melyek nagyban felelősek a hibás befektetési döntésekért, és vélhetően az okokat felderítve, az olvasó hasznára lehetnek a leírtak abban, hogy a pénzügyi tudása fejlődjön, a jövőbeni befektetési döntései javuljanak. Nézd meg a tematikát itt!

4) Az inflációs célkövetés rendszerének módosítását, az inflációs cél megemelését vetette fel a minap Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A témával kapcsolatban megnézzük azokat a vizsgálatokat, melyek az inflációs cél emelésének gazdaságra, megtakarításokra gyakorolt hatásait elemezték. Témáink:

• Mire jó az inflációs cél?
• Miért merül fel az inflációs cél emelése?
• Miért pont 2 százalék az inflációs cél?
• Milyen előnye van az inflációs cél emelésének?
• Milyen hátránya van az inflációs cél emelésének?

Részletek: Mi történne, ha megemelné az MNB az inflációs célt?

5) Cikkünkben megnézzük, hogyan változik a tőzsdei kereskedők portfóliója, kereskedési módszerei és a kereskedéssel elért eredmény, ha díjmentesen, ingyenesen tudnak kereskedni. A tárgyalt vizsgálatban 160 ezer befektető számláját elemezték 2015-2019 közötti időszakon. Témáink:

• Az átlagos tőzsdei kereskedő veszteséges
• Mi történik akkor, ha ingyen kereskedhetünk?
• Milyen eredményei lesznek a tőzsdei kereskedőknek?

Részletek: A tőzsdei kereskedés és a költségek jelentősége

6) Egy könyvet meg lehetne tölteni azokkal a vizsgálatokkal, melyek a professzionális befektetők (alapkezelők, sell-side elemzők, tőzsdeguruk, szakértők) és az egyéni befektetők előrejelzési pontosságával foglalkoznak. A témában most egy újabb vizsgálat került publikálásra, mely a három legismertebb szakértői előrejelzést, és további más makroökonómiai adatok előrejelző képességét vizsgálta. A leírtakból kiderül, hogy melyik módszer a legjobb a részvénypiac jövőbeni alakulásának előrejelzésében. Témáink:

• A befektetők nagyon rosszak az előrejelzésben
• A három legismertebb szakértői előrejelzés
• Jelentős veszteség érhet, ha a szakértőkre hallgatsz

Részletek: A tőzsdei szakértők továbbra sem jók az előrejelzésben

7) Az elmúlt évben egyre többször került elő a jegybanki kamatdöntések során az ár-bér spirál fogalma, mint az egyik lehetséges kockázati tényező a jövőbeni inflációval kapcsolatban. A témával kapcsolatban három vizsgálat is megjelent az elmúlt hetekben, így ezek legfontosabb megállapításait tekintjük át. Témáink:

• Mi köze az ár-bér spirálnak az inflációhoz?
• Miért jelent kockázatot az ár-bér spirál 2023-ban?
• Létezik az ár-bér spirál a valóságban?

Részletek: Nem az ár-bér spirál miatt fog emelkedni az infláció

8) Cikkünkben a green swan, magyarul zöld hattyú kifejezés jelentését beszéljük meg. Szó lesz arról, hogy milyen hatása lehet ennek az eseménynek a befektetési eszközök piacán. Beszélünk arról is, hogyan lehet felkészülni ezekre az eseményekre. Témáink:

• A green swan a black swan esemény egyik típusa
• Mit jelent a green swan, zöld hattyú?
• Miért nagyobb a valószínűsége egy zöld hattyú eseménynek?
• Milyen gazdasági kockázata van a klímaváltozásnak?
• Mire figyeljünk befektetőként?

Részletek: Green Swan, Zöld Hattyú: Mit jelent? Milyen hatása lesz a tőzsdéken?

9) A kriptoeszközök piaca viszonylag fiatalnak mondható, főleg akkor, ha úgy tekintünk rá, hogy a legtöbb kriptopénznek nincs 5 évnél hosszabb múltja, és csak a legrégebbi kriptoeszközök büszkélkedhetnek közel 10 éves múlttal. Ebből az is következik, hogy kevés múltbeli adat áll a rendelkezésünkre különböző stratégiák, összefüggések megbízható tesztelésére. Cikkünkben azokat az összefüggéseket vesszük számba, melyek kriptopiacon történő hasznosságukra közvetve vagy közvetetten vannak bizonyítékok. Témáink:

• Mi az, ami nem működik a kriptovaluták piacán?
• Mi az, ami működhet a kriptovaluták piacán?
• An Investigation of Factor Based Investing in the Cryptocurrency Space vizsgálat eredményei

Részletek: Kriptovaluta stratégiák: Léteznek bizonyítottan működő módszerek?

10) Cikkünkben a részvénykibocsátások (IPO) időszakában bekövetkező anomáliákat tárgyaljuk meg, egy új, a napokban megjelent vizsgálattal összefüggésben. Témáink:

• Alulárazottak a részvénykibocsátás során a társaságok?
• Mitől függ a rendellenesen magas egynapi hozam?
• A GTI index és az IPO-k első napi hozama

Részletek: Miért árazzák alul az IPO (részvénykibocsátás) során a társaságokat?

11) Cikkünkben az ESG-szempontokat figyelembe vevő befektetéssel foglalkozunk. A témával kapcsolatban beszámolok egy újabb, több száz részvényen végzett vizsgálatról, mely a társaságok ESG minősítése és a társaságok által elkövetett, befektetőket megkárosító visszaélések, csalások közötti kapcsolatot mutatta ki. Témáink:

• Az ESG lehetséges előnyei/hátrányai
• Több ESG, kevesebb csalás és manipuláció?

Részletek: Több ESG, kevesebb céges csalás és manipuláció?

12) A pénznyomtatás (mennyiségi enyhítés) gyakorlatával kapcsolatban számos probléma merült fel az elmúlt években, többek között a megugró infláció, emelkedő eszközárak és egy újabb vizsgálat a gazdaságra gyakorolt negatív hatásaira is fényt derített. Ennek részleteiről beszélünk az alábbiakban.

Részletek: A pénznyomtatás újabb, gazdaságra káros hatására derült fény..

13) Az alábbiakban egy 2007-2020 közötti, 3016 db aktívan kezelt kötvényalapokra kiterjedő vizsgálat részleteit beszéljük meg, melyből kiderül, hogy az alapkezelői szakértelemnek a kötvényalapok esetében van némi jelentősége. Ez alapvetően ellentmondásban van az aktívan kezelt részvényalapokkal összefüggő vizsgálatokkal.

Részletek: A kötvényalapoknál számít a szakértelem?

14) A teljes kriptopiac kapitalizációjának 25 százalékát kitevő Ethereum 2022 szeptemberében végrehajtotta a The Merge név alatt indított eddigi legnagyobb változtatást az Ethereum blokkláncon. Ez pedig a korábbi energiaigényes, környezetszennyező proof of work algoritmusról proof of stake algoritmusra történő átállást jelentette. A témával kapcsolatos legújabb vizsgálatban arra a kérdésre keresték a választ, hogyan befolyásolja ez a változás az Ethereum árazását. Ezt fogjuk megbeszélni a következő sorokban.

Részletek: Úgy tűnik az Ethereum árfolyamára jó hatással volt a zöldülés

15) Befektetők körében ismert az a mondás, mely szerint, ha az amerikai gazdaság „tüsszent”, akkor a fejlődő országok (így hazánk) gazdaságai megfáznak. A mondás mögött a gazdaságok szoros kapcsolatát, a globalizációt sejthetjük, azaz a fejlett országokban bekövetkező változások felnagyítódnak, és erőteljesebben fejeződnek ki a fejlett országok, így hazánk gazdaságában is. A témával kapcsolatban az IMF kiadott egy vizsgálati anyagot, melyben 2000-2020 közötti időszakon vizsgálták 60 fejlett ország (így hazánk) befektetési eszközeire milyen hatást gyakorolnak a közzétett amerikai makroadatok.

Részletek: Az amerikai gazdasági adatok hatásai a hazai befektetésekre