Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen új tartalmak kerültek fel az oldalunkra az előző héten.
0) Előadások:
- A költségvetési hiány és az infláció: Van kapcsolat? [Előadás]
- Államadósság elinflálása hogyan működik? [Előadás]
- A pénznyomtatás inflációt okoz? [Előadás]
1) Cikkünkben egy újabb módszert mutatok be, mellyel a tőzsdei társaságok a befektetőket manipulálják. A témában készült újabb vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a tőzsdei társaságok széles köre önkényesen, azokat az elemzői véleményeket, ajánlásokat tünteti fel az oldalán, melyek a társaság szempontjából kedvezőek. Cikkünkből megtudhatod, hogy miért nem objektívek az elemzők, milyen mértékben tévednek, és milyen tényezőkkel vezetik félre a tőzsdei társaságok és az elemzők a befektetőket. Témáink:
- A részvényesek befolyásolása, manipulációja
- Miért optimisták az elemzők?
- A túlzott optimizmus okai
- A tőzsdei társaságok elrejtik a nem optimista elemzéseket
Részletek: A társaságok 69 százaléka félrevezette a befektetőket
2) A shortolás teljesen eltér a részvényvásárlásától, és nemcsak azért, mert más a pozíció irányultsága, hanem azért is, mert teljesen más elvek, módszerek hoznak eredményt. A shortolás ugyanis a rossz, negatív hírek kereskedése, és a shortolásban érdekeltek aktívan alakítják a negatív hírek terjedését. A témával kapcsolatos új vizsgálat azzal foglalkozott, hogy a negatív hírekkel érintett cégek piacán mi történik, hogyan hajtják végre a nagyobb piaci szereplők a short-támadásokat, mi lesz az eredménye ezeknek a támadásoknak. Témáink:
- Hogyan működik a shortolás?
- Hogyan zajlik a shortosok támadása?
- Hogyan keresnek pénzt a hedge fundok?
Részletek: Hogyan keresnek pénzt shortolással a hedge fundok?
3) A hozamgörbe leginkább az inverz hozamgörbe kapcsán, a „szólnak a szirénák az amerikai gazdaságban”, illetve ehhez hasonló címekkel került be a gazdasági médiába. És a megjelenő állításokkal ellentétben a recessziót nem képes pontosan, determinisztikus úton előre jelezni, ugyanakkor a gazdasági növekedéssel összefüggésbe hozható. Ennek kapcsán megjelent egy új tanulmány, mely a hozamgörbe állapota és a bankok nyeresége, illetve a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot állapította meg. Cikkünkben a vizsgálat részleteit beszéljük meg. Témáink:
- Mit jelent a hozamgörbe?
- Mit jelent a term-prémium?
- A hozamgörbe előre jelzi a gazdasági növekedést?
Részletek: Miért, hogyan jelzi a hozamgörbe a gazdasági növekedést/csökkenést?
3) Könyvajánló: 360 oldalon, 40 témában beszéljük meg a tőzsde, a pénzügyek és befektetés területének legfontosabb tévhiteit, tényeit. A Hogyan NE tévedj a pénzügyekben című könyvnek elsődlegesen az a célja, hogy bemutassa az olvasó számára, miért tévedünk a pénzügyekben, a befektetések világában. Megismerjük azokat a kognitív torzításokat, előítéleteket, tévhiteket, tesztelési hibákat, manipulációkat, melyek nagyban felelősek a hibás befektetési döntésekért, és vélhetően az okokat felderítve, az olvasó hasznára lehetnek a leírtak abban, hogy a pénzügyi tudása fejlődjön, a jövőbeni befektetési döntései javuljanak. Nézd meg a tematikát itt!
4) A magas jegybanki alapkamatok a reálgazdasági folyamatokra, a befektetési eszközök árazására is jelentős hatást gyakorolnak, így közgazdászok, elemzők széles köre próbálja megjósolni, hogyan alakulhat a jegybankok monetáris politikája, meddig maradhatnak a magasabb kamatok. A témával kapcsolatos új vizsgálat alapján arra számíthatunk, hogy az eddigiekhez képest szigorúbb monetáris politikára lesz szükség. Cikkünkben ennek részleteit beszéljük meg. Témáink:
- Mi a probléma a magas kamatokkal?
- Az r-star határozza meg a jegybankárok döntéseit
- Miért lett vége az olcsó pénz időszakának?
- Mi a következménye a magasabb R*-nak?
Részletek: Magasabb R* magasabb kamatokat eredményezhet 2024-ben
5) Cikkünkben a shortolással, a short mutatók előrejelző szerepével kapcsolatos két újabb vizsgálat részleteit tekintjük át. Témáink:
- Hogyan működik, mire a jó a shortolás?
- A short interest az egyik legjobb előrejelző?
- A short interest előnyhöz juttatja a befektetőket?
Részletek: A shortoló befektetők előre jelzik a tőzsdei hozamokat
6) A nagy nyelvi modellek közül a leghíresebb az OpenAI ChatGPT modellje, melynek új, 4.0 változata tavaly ősszel vált széles körben ismertté. A témával kapcsolatban azóta számos vélemény, jóslat, elemzés látott napvilágot, de megalapozott vizsgálat annál kevesebb. Éppen ezért lehet érdekes a néhány héttel ezelőtt megjelent két vizsgálat, melyben különböző nagy nyelvi modellek, így a ChatGPT új változatán is megvizsgálta, hogy képes-e a részvények jövőbeni árazását megjósolni. Témáink:
- A ChatGPT népszerűsége
- A ChatGPT jobban értelmezi a Fed sajtótájékoztatókat..
- ChatGPT és a részvényárak jóslása
Részletek: A ChatGPT képes megjósolni a részvények jövőbeni árát?
7) A befektetők különböző forrásokból szereznek információt, legtöbbjük azonban a hírekre, elemzésekre, szakértői anyagokra támaszkodik, ugyanakkor az elmúlt évtizedben a közösségi média térnyerésével egy újabb információforrás jelent meg. Ez pedig a különböző fórumokat, és a nagy közösségi oldalakat, mint a Facebook és a twittert jelenti. A hírek és a részvényárak közötti összefüggést nagyon sok kutatás tárgyalja, így ezzel kapcsolatban rengeteg ismeretanyagunk van, ahogy arról is, hogy mennyire megbízhatók az elemzői ajánlások, és a szakértői jelzések. A közösségi média, a fórumok azonban egy új terület, így viszonylag kevés információ áll a rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, hogy ezeken a felületeken megjelenő információk milyen hatást gyakorolnak a részvények árára. Erről fogunk cikkünkben beszélni.
Részletek: A tömeg bölcsessége és a részvények jövőbeni hozama
8) Cikkünkben a technikai elemzés eszközeivel kapcsolatos új vizsgálatról számolok be, mely 40 ország részvénypiacán, 20 évre visszatekintve vizsgálta meg a technikai elemzés egyik leggyakrabban alkalmazott eszközét. Témáink:
- Mire jó a technikai elemzés?
- A mozgóátlagok, mint lélektani szintek
- A mozgóátlagok előrejelző szerepe
Részletek: Ezeken a tőzsdéken jobban működik a technikai elemzés
9) A gyorsjelentések közzététele rendkívüli eseménynek tekinthető, hiszen ezekben az időszakokban ismerhetik meg a befektetők a tőzsdei társaságok eredményeit. A témával kapcsolatban több vizsgálat is rámutatott már arra, hogy a közzétett információt nem azonnal árazza be a piac, így a befektetők számára felmerülhet a többlethozam kinyerésének lehetősége. Az elmúlt hetekben egy új vizsgálati anyag jelent meg a témában, mely az iparágon belüli legnagyobb társaságok gyorsjelentési közzétételével kapcsolatban fedezett fel egy új összefüggést. Ennek részleteit tekintjük át bejegyzésünkben. Témáink:
- A gyorsjelentésekkel kapcsolatos anomáliák
- A legnagyobb cégek gyorsjelentéseinek előrejelző szerepe
Részletek: A gyorsjelentéseket nem árazza pontosan a piac?
10) A New Yorki Fed rendszeresen közzéteszi a globális ellátási láncok zavarát jelző Global Supply Chain Pressure (GSCPI) indexet, mellyel kapcsolatos vizsgálatok azt mutatják, hogy összefüggésbe hozható a tőzsdei társaságok hatékonyságával, eredményességével. A cikkünkben a GSCPI indexet és a vállalati hatékonyság közötti összefüggést tárgyaljuk meg. Témáink:
- A globális ellátási láncok zavarának indikátora
- Hogyan hat az ellátási láncok zavara a társaságokra?
Részletek: A globális ellátási zavarok és a tőzsdei társaságok teljesítménye
11) Cikkünkben a CEO, azaz a társaság vezetőjének fizetése és a részvények hozama közötti összefüggéseket beszéljük meg. Szó lesz arról, hol teszik közzé rendszeresen a 100 leginkább túlfizetett vezető névsorát, és milyen hatást gyakorol a részvények árfolyamára, hozamára a listán való szereplés. Témáink:
- A túlfizetett vezetők listája
- A túlfizetett vezetők és a részvények hozama
Részletek: Magas CEO fizetés és az alacsony befektetői hozam kapcsolata
12) A cégvezetők, bennfentesek részvényvásárlásai, eladásai szigorú szabályokhoz vannak kötve, kifejezetten azért, hogy ne juthassanak jogosulatlan előnyhöz, mellyel gyakorlatilag a befektetőket károsítják meg. Egy új vizsgálat azonban arra mutatott rá, hogy a cégvezetők, bennfentesek találtak egy kiskaput, mellyel kikerülhetik a szabályokat. Ennek részleteiről, és hatásairól beszélünk az alábbiakban. Témáink:
- A bennfentesek megkárosítják a befektetőket
- A bennfentes kereskedés új módszere
Részletek: A shadow trading új típusút hozták el az ETF alapok
13) Az elmúlt 10 év gazdasági környezete kedvezett a legnagyobb társaságoknak, így a piaci koncentráció iparágak széles körében még tovább fokozódott. A fentieknek azonban számos negatív hatása is van a befektetőkre nézve, kezdve azzal, hogy a kisebb cégek növekedési, piacszerzési lehetőségei alacsonyak, másrészt pedig a legnagyobb tőzsdei társaságok esetében többször felmerült már a politikai beavatkozás lehetőség (lásd közösségi média gyakorlatilag közműszolgáltatás). A fenti kockázatok megértésében, felmérésben lehet a segítségünkre a néhány héttel ezelőtt megjelent 100 Years of Rising Corporate Concentration cím alatti vizsgálat, mely egy sajátos képet fest le arról, hogyan váltak egyre megkerülhetetlenebbé, nagyobbá a ma ismert legnagyobb társaságok.
Részletek: Nagyra növő cégekbe történő befektetés előnyei/hátrányai
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.