Tőzsde kezdőknek: A kezdők 90%-a nem csinálja, pedig fontos

Ma egy olyan témát érintünk, amiről minden kezdő tőzsdei kereskedő tudja, hogy hasznos, de tapasztalatom szerint a kezdő kereskedők 90%-a kerüli. A tőzsdei, devizapiaci tevékenységünk, kereskedésünk naplózásról van szó. Elismerjük, hogy nagyon hasznos, és a fejlődésünket erősen segíti, és jó esetben még el is kezdjük a kereskedői pályafutásunk elején, kezdőként, majd egy idő után a szilveszteri fogadalmak sorsára jut. Pedig ha nem naplózód a tevékenységedet, akkor gyakorlatilag vakon kereskedsz. Ugyanis nem fogod megtudni a kereskedési stratégiád milyen teljesítmény mutatókkal rendelkezik (itt beszéltünk erről), azt sem fogod érzékelni, hogy romlik a kereskedési stratégiád teljesítménye, így időben nem tudsz alkalmazkodni a változásokhoz. Ezen túl pedig a hibákat sem veszed észre, és tanulni sem fogsz a hibákból. Mondhatnánk azt is, hogy a naplózás hiánya ugyanolyan probléma, mint, amikor egy kezdő kereskedő stratégia nélkül áll neki kereskedni, vagy stop és kockázatkezelés nélküli kereskedést folytatunk. Bár a naplózás elmaradása nem jelent ilyen súlyos, azonnali következményekkel járó problémát, mint például a stop nélküli kereskedés, ugyanakkor hosszútávon számos problémánk, és veszteségünk lehet abból, ha nem követjük a kereskedési tevékenységünket.

A bejegyzésben megbeszéljük, hogy miért kell naplózni a kereskedési tevékenységünket, megmutatom, hogy hogyan naplózom a kötéseimet. Annyit már előzetesen elárulok, hogy az elmúlt 15 évben minden nap naplóztam, minden egyes ügyletem bekerült a naplóba, és azt is megmutatom, hogyan lehet az eredményeinket értékelni. A tartalomból:

• Miért célszerű naplózni a kereskedési tevékenységünket?
• Milyen feltételnek feleljen meg a tőzsdei kereskedésünk naplózása?
• A kereskedés naplózásának különféle módszerei
• Így naplózom a tőzsdei, forex tevékenységemet
• Mit rögzítsünk, naplózzunk?
• 14 fontos adat, amit rögzíteni kell
• Egyszerű módszer a tevékenységed naplózására
• Naplózás képmentő script segítségével

Miért célszerű naplózni?

Néhány fontos gondolat a naplózással kapcsolatban:

• A kereskedések nyilvántartását előírja az adótörvény
• A technikáink, kereskedéseinket értékelni kell
• A kereskedésünk minőségét folyamatosan monitorozni kell
• Tanulni, fejlődni kell

A legtöbb kereskedési felület valamilyen módszerrel rögzíti a kereskedésünk főbb adatait. Ez elégséges lehet egy adóbevalláshoz, vagy az „egyszerű itt nyitottam ott meg zártam” elemzéshez, de ez nagyon kevés, ha komolyan szeretnénk követni és elemezni a kereskedésünket. Mire figyelek én a kereskedés során. Miért kell van szükség a naplózásra?

1) A kereskedési tevékenység értékelése

A kereskedésünk és a technikáink minősége piaci helyzetektől függően változik. Ha nem naplózzuk, akkor már másnap is nehéz lesz elemezni, hogy miért is léptünk ott be, vagy éppen miért is toltuk oda azt a stopot. Utólag nagy a valószínűsége a megmagyarázásnak, a szépítésnek, hiszen mindent meg tudunk magyarázni. Ha belépéskor rögzítjük a tényeket, akkor ezt nehezebben tehetjük meg. 

2) A tőzsdei kereskedés monitorozása

A piac változik, mi is változunk. A technikák egy része trendkövető, másrészt csak oldalazásban jó. Ha folyamatosan rögzítjük a belépéseket, a pozíció menedzselést, további adatokat, akkor könnyen elemezhetjük, ha valami romlik, esik a teljesítmény, vagy egy technika már nem úgy működik, ahogy kellene. A piacot utólag elemezve, és a naplóban rögzített adatokkal összevetve gyorsan kiderül, hogy vannak hibáink, amit sokszor elkövetünk. 

3) A tanuláshoz, fejlődéshez is szükséges a tevékenységünk nyomon követése

A forex és tőzsdei kereskedésben nagyon gyorsan változik a piac, új technikák, új termékek kerülnek be. A piac is változik, így ha nem követjük, és nem fejlesszük a kereskedésünket, akkor hamar veszteségbe fordulhat az egyenlegünk. A változó piachoz változó stoptávolság, változó pozíciókezelés stb.. szükséges. Ha nem naplózunk és elemezzük a naplónkat, akkor nem derül ki idejekorán a változtatás szükségessége, így elmaradnak az eredmények a tőzsdei kereskedésben a várttól.

Milyen feltételnek feleljen meg a kereskedésünk naplózása?

Fontos, hogy ne egy kényszer legyen a naplózás, és minél kevesebb idő vegyen el. Az ideális naplózás fel sem tűnik, csak gyorsan és kényelmesen elvégezzük. Az a naplózás, ami a legkisebb mértékben is akadályozza a kereskedésünket, nem szerencsés! Addig kell alakítani, amíg annyira egyszerű, kényelmes esetleg kellemes lesz, hogy öröm lesz naplózni, és nem egy munka. Lehet, hogy ezt a kényelmi zónát nem az első megoldással kapod meg, de inkább már demózás alatt próbálgassunk ki pár módszert, és élesben már egy ideálisat használjunk. Mire figyeljünk:

• Minden olyan adatot tartalmazzon a tőzsdei tevékenységünkről, ami nekünk kell (erről még beszélünk)
• A vezetése egyszerű és kézreálló legyen

Milyen adatokra lesz szükségünk? Ez nagyon változó igényt takar, de összefoglalható egy mondatban. Azt kell naplózni, amire te kíváncsi vagy. Általában kezdő tőzsdei kereskedőknek pont ez okoz gondot, hogy még nem ismerik az összefüggéseket, a figyelendő mutatókat a stratégiájukkal kapcsolatban. Ezért a következő bekezdésekben én azt is megmutatom, hogy saját magam milyen adatokat gyűjtök és mire figyelek. Ez lehet számodra egy kiindulási alap.

Mivel az adatok, összefüggések összegyűjtése nem kis munka, és az igények is változhatnak, így érdemes a naplózást kétfelé osztani:

• „Törzs” adatsor, amit mindig le kell írni. Ezt minden tételben szerepeltetni kell. Pld: nyereség, veszteség, belépési technika neve és ér vagy egy tucat adat. Itt tartsunk mértéket! Csak és kizárólagosan olyan adatot kell naplózni, ami valóban fontos.
• „Statisztikázás”, azaz, ami nem érdekel folyamatosan, de időszakosan szeretnénk naplózni, és értékelni. Ez gyakorlatilag egy hibakeresés (jobb lenne nagyobb stopot hagyni?), vagy a hibák felderítésre szolgáló tevékenység (pld. melyik hibánk adja a legnagyobb veszteséget?)

A kereskedés naplózásának különféle módszerei

Alapvetően három lehetőségünk van a tőzsdei tevékenységünk naplózására, ezek az alábbiak:

Célprogrammal: Léteznek célprogramok, ingyenes, fizetős is. Ezek előnye, hogy nem kell semmit tenni, automatikusan naplóznak. Tudnak – legalábbis egy részük – statisztikákat is készíteni. 

• Ami nagy hátrányuk: más állította össze azokat az adatokat, amiket naplóznak, így viszonylag kötöttek a lehetőségeink. 
• Ha a program annyit, vagy többet tud, mint, ami nekünk kell, akkor az a jó választás.

Kézi naplózás: „kockás füzet” technika. Kézzel, és tollal vezetjük papír alapon. Nagy hátránya, hogy nehézkes számolni, és adatokat rendezni vele. Előnye a teljes kötetlenség, azt és úgy írunk bele, amit akarunk. 
Táblázatkezelővel: Ekkor a rögzítést egy táblázatkezelővel végezzük, természetesen kézzel visszük be az adatokat. Előnye a javíthatóság és a nagyon bőséges elemzési eszközök. Én ide sorolom az adatbázis kezelővel való naplózást is, mert ebből a szempontból nincs különbség a táblázat és az adatbázis kezelővel való naplózásnál. 

Így naplózom a tevékenységemet

Nem használok célprogramot. Ennek egyetlen oka van. Amikor kezdtem, még nem voltak ilyenek. Kialakult egy rendszer, módszer, amivel naplózom a kereskedésemet, ezt szoktam meg, és ehhez ragaszkodom. Fontos szabály számomra, hogy csak akkor teljes egy kereskedés, egy ügyletkötés, ha a naplózást pontosan végzem el. Illetve akkor zárul le a kereskedési napom, ha az adatokat rögzítem. 

Vegyes megoldás mellett döntöttem: kézzel és táblázatkezelővel dolgozom. A naplózást kereskedés közben egy „kockás” füzetben vezetem. Minden belépést követően folyamatosan írom az adatokat, ami rutinszerű. A rutinszerű tevékenységek mindig ad biztonságérzetet adnak, ami oldja a kereskedéssel járó feszültséget. A kézírás segíti a koncentrációt, amit leírunk azt átgondoljuk és megfontoljuk. A kézírás sokan ajánlják, mert segít a gondolatok összeszedésében, a koncentrál tervezésben.  Érdemes egy rövidítés, illetve kódrendszert kidolgozni, amivel gyorsabbá és tömörebbé tehetjük a naplózást. Ilyen nálam a pld. TVT, azaz trendvonal törés technikával való belépés jelzésére. Nem kell szépnek lenni, egy cél: hatékony és gyors jegyzetelés, naplózás. Így nem kell semmi programot megnyitni, mindig kéznél van...

Minden tőzsdei tevékenységemről egy képmentés készül, bár ezek nagy része „felesleges”. Akkor kerülnek elő, és kapnak jegyzetet, ha van olyan momentum, ami arra érdemleges. Ilyen lehet, ha utólag elemezni akarom a belépést, mert vannak kétségeim, vagy ötleteim. Vagy utólag merül fel kérdés, észrevétel, vagy kétség a pozícióval kapcsolatban. Például jól láttam, amit beleláttam a piacba, vagy csak…? Tényleg úgy nézett ki akkor a chart? Ez az „akkor” a lényeges. Hiszen utólag mindenki látja a piaci helyzetet, és torzíthatja a véleményt. 

Majd a kereskedések végén az adatok átkerülnek egy táblázatkezelőbe, ahol további feldolgozásra várnak. Ez alkalmat ad arra is, hogy napi szinten értékeljem, átgondoljam a munkámat, és az esetleges hibákat tudatosítsam. A „kockás füzet” megnyitása reggel és az adatok rögzítés a táblázatba egy kezdet- és végpontot ad a kereskedésnek. Ezekkel tudatosul az, hogy mostantól kereskedem, és az is, hogy ezzel a tevékenységgel LibreCalc bezárása) befejeztem a munkát – vége a napnak, nem gondolok a kereskedésre. Ez a kezdet és vég szimbolikus érzése nagyon fontos, mert határt szab a munkának és a szabadidőnek. Segít ráhangolódni a kereskedésre és lezárni a munkafolyamot.

Mit rögzítsünk, naplózzunk a kereskedésünkről?

Alapvetően azt, ami számunkra szükséges. Érdemes előre eltervezni, hogy milyen adatokra és abból számolt mutatókra lesz szükség. Bár a legtöbb kereskedési felület ad egy bizonyos mértékű eredmény elemzési lehetőséget, de sokszor vagy túl kevés, vagy nincs benne az, ami engem érdekel. Ráadásul ahogy az eredmények elemzése sorozatban írtam, én nem a sima nyereség/veszteség felosztást használom. Nézzük sorban az adatokat.

1) Sorszám: Minden kötés csoport kap egy sorszámot. Ez nem azonos a bróker által adott kötés azonosító számmal! Miért? Hiszen kap a kötés egy azonosítót a brókertől, akkor minek naplózni?! Ez igaz is, de egy saját azonosítóval össze tudom csoportosítani a részzárásokat, vagy a pozícióépítéses emeléseket is. Így tudom értékelni egyesével is, és összességében is. Nem kell keresgélnem, hogy hol vannak a kötések részzárásai. Ha soha nem alkalmazol részzárást, vagy a ráépítéseket külön pozícióban tartod, akkor nem kell ez a kategória. 

Már most érdemes megjegyezni, hogy ha részzárásokat alkalmazol, vagy a pozícióépítéseket egy kötésként kezeled, akkor az eredmény oszlopoknál kettő plusz kell! Egyrészt a részzárások egyedi eredménye, másrészt a kötéscsoport összesített eredménye. 

2) Kötésazonosító: Ez is mechanikusan naplózandó, a bróker kötésazonosítója. Ezzel tudok majd egy kérdéses kötést visszakeresni. Kézi naplóban csak az utolsó négy számjegyet írom, nem a teljes 8-10-12 számjegyet. 

3) Dátum: Nem kíván magyarázatot, a napi dátum. Én nem naplózom a nyitási és zárási időpontot óra, perc, másodperc mértékig, az ott van a tőzsdei kereskedési felületben. Ha kell, akkor abból ki lehet nyerni, és elemezni az egyes kötések hosszát. A kötések hosszát érdemes időnként elemezni, de csak abban az esetben, ha valami problémát észlelünk. Például túl hosszúnak, vagy túl rövidnek érezzük az elmúlt időszakokhoz képest. Daytrade vagy swing kereskedésnél nem jelentős, de egy hetekig, hónapokig tartó kötéseknél már fontos tényező lehet az ügylet hossza is. Ez természetesen két dátum: nyitó és záró együtteséből számolható ki. A táblázatkezelőben a záró dátumot egyenlőséggel definiálom a nyitó dátummal (mivel nagyrészt napon belül kötök), így az esetek legnagyobb részében nem kell kitöltenem. Ha áthúzódik egy kötés a következő napokra, akkor csak azt kell átírni. 

4) Nyitóár, Záróár: Én nem naplózom a belépési árfolyam értéket, sem a kilépési árfolyamértéket. Ott a kereskedési felület, abban minden ilyen adatot meg lehet találni. Ezeket az adatokat az FXLogger MetaTrader 4 kiegészítő rá tudja menteni a képre, így azokon is látható lesz. 

5) Instrumentum naplózása:  Első olvasatban ez is felesleges, hiszen ott a kereskedési felület számlatörténetében. Én azért naplózom, mert ha több számlán, vagy brókernél kereskedem, akkor eltérhetnek az egyes devizák, részvények nevei, vagy a határidős termék azonosítója is ciklikusan változik. Fontos az egységes név, hiszen egy sima DARABTELI (vagy annak megfelelő egyéb függvény) segítségével ki lehet gyűjteni a kereskedett termékeket. Illetve ha a termék név szerint rendezed be a sorokat, akkor képet kapsz az adott termékekről: mennyire jövedelmező, egyáltalán érdemes-e vele foglalkozni stb.. Így azokra tudsz koncentrálni, melyek jobban kézre állnak neked. 

Akár a keresésnek, akár a rendezésnek alapfeltétele, hogy egyforma nevet használj egy adott terméknél. A XAU, Arany, Gold megnevezés nekünk egyforma információt ad, de a számítógép másképp fogja látni. 
Ha egy termékkel kereskedsz a tőzsdén, vagy forexen, akkor ez felesleges sor neked. Ha majd többel, akkor kiegészítheted a naplózást ezzel. Ne naplózz olyant, amire nincs szükség!

6) Kötés irány naplózása: A kereskedés naplózásában hagyományosan kötelező, bár benne van a kereskedési felület kimutatásában is. Én naplózom, de csak megszokásból. Nem ad – daytrade és forex vonalon – semmi információt a short, vagy long aránya. 

7) Kezdeti (iniciál) kockázat naplózása:

Az egyik legfontosabb tényező a kezdeti kockázat, veszteség és nyereség várakozás aránya. Ezt stopmozgatás, vagy célár mozgatás után már nem tudjuk kikeresni a legtöbb kereskedési felületnél. Csakis a naplóból tudjuk előkeresni és számolni vele. Ezt a funkciót az FXLogger tudja, hiszen az eseményeket a képmentésen túl táblázatba is menti a rendszer, azaz naplófájlt készít, melyben többek között következő adatok szerepelnek: termék, termékazonosító, nyitási irány, nyitó ár, nyitási időpont, stop és take profit megbízások, kockázat/hozam érték, nyitáskor készült kép fájlneve, zárási időpont, zárási ár, profit/veszteség, záráskor készült kép fájlneve, megjegyzés, kereskedési típus. 
Így alapszámoláshoz teljesen megfelelő ez is. Én ezt forintban és pipben is rögzítem. Mégpedig úgy, hogy az MetaTrader-ben az egeret a stop és célár vonalhoz viszem, és leolvasom. Ez nem csak a pontosságot segíti, hanem így hamar kiderül, hogy ha nincs stop! A naplózás kötéskor nem csak egy adatrögzítés, hanem ellenőrzés is. Még egyszer megnézem, hogy minden ott van-e, ahol kell. Elegendő, ha csak forintban írjuk fel, hiszen az már minden fontos számoláshoz megfelel. A pip értékek felírása számomra azért fontos, mert szeretem tudni az átlagos stoptávolságot.

8) Pozíció méret: Én nem írom fel, hogy mennyi a LOT méret, a pozíció mérete. Nekem nem fontos adat, hiszen egy LOT fogalma függ a terméktől és az értek is változó. Én stabilan egy bizonyos forint értéket illetve %-ot kockáztatok, ez a maximális érték, fölé nem megyek. Ha bármi oknál fogva kisebbet szeretnék kötni, azt a  „kezdeti célár forintban” oszlopban amúgy is látom. Kisebb kockázati szint, kisebb elveszthető forintot jelent, így felesleges külön jelezni. Ezt követi a naplózás legfontosabb eleme, ami már nem csak egy szolgai mód a számértékek bemásolása, hanem a technikákhoz tartozó fontos információk.

9) A pozícióba lépés naplózása:

A két numerikus adat (stop, célár) indoklása: miért oda tettem a stopot, vagy a célárat? Illetve ha kisebb mérettel lépek be, akkor azt is indoklom. Majd a technika neve jön, amit használtam. Ezek maximum hárombetűs jelzések, hiszen a TVT (trendvonal törése technika) vagy a MSZ  (mozgóátlag által kijelölt szint szerinti stop) elegendő, és ha kell ki lehet gyűjteni a kategóriákat. Érdemes lehet ciklikusan ezt a rész kiegészíteni azzal, hogy a szintektől való távot is lejegyezzük, és ellenőrizzük, hogy a lehető legideálisabb-e. Ha túl távolra tesszük, akkor kisebb mérettel tudunk belépni, ha túl közelre, akkor meg sokszor kiszedi a piac.

Én ezt csak akkor teszem meg, ha megváltoznak az arányok az adatokban. Ilyen, ha a megszokottnál nagyobb lesz a kistoppolódás százaléka, vagy éppen nagyon lecsökken. Kezdeti időben, vagy új technikánál, új instrumentumnál mindenképp jegyezzük fel, és optimalizáljuk ezt a távot. 

10) Idősík a kereskedési naplónkban: Egyértelmű, bár nagy jelentősége nincs. Kimutatható az az idősík, ahol jól tudunk kereskedni, és az is, ami nem nekünk való.

11) Pozíció kezelés naplózása:

Ne tévesszen meg senkit, hogy erről csak három mondatot írok! Ez az egyik legfontosabb oszlop. Ide kerül minden pozíció kezelési lépés, vagy annak elmaradása: hova toltam és miért a stopot, célárat, követő stop mérete, részleges zárás, ráépítés (ekkor az új kötés száma is fontos!) stb.. Ha van valami megjegyzés, akkor azt is jelzem: korai?; el kellett menni a géptől! stb... Ezt lehetne lépésenként külön-külön oszlopba rakni, és az adott lépés utáni kockázatot értékelni (mennyi az elveszthető pénz, vagy a levédett profit). Én ezt nem teszem meg, mert menet közbeni „lebegő” tételek nem érdekesek, csak ha azok realizálódnak: lezártam, stop vagy célár teljesült. 

12) Zárás naplózása: 

Miután lezáródott a pozíció, azt is naplózni kell: 

• mi zárta le: célár, stop, kézi zárás + kézi zárás oka 
• eredmény: veszteség, nyereség – szintén forint és pip bontásban, itt a felsorolásban nem hiába van kétszer! Az első részbe kerül az egyes pozíciók zárási értéke, a második felébe pedig összesítve az eredmény ha vannak részzárások/ráépítések stb. Ezt részleteztem a „sorszám”-nál. 
• eredmény kategória

13) A kezdeti kockázat/hozam % számolása a naplóból

A kezdeti kockázati arány fontos, hiszen nem szeretnénk folyamatosan olyan kötéseket, melyeknél a várható haszon sokkal kisebb, mint a várható nyereség.  Kiszámítása egy egyszerű osztás: kezdeti stop forintban /  kezdeti célár forintban

Ideális, ha ez legalább 1-nél nagyobb. Figyeljünk arra, hogy ezt a legegyszerűbb manipulálni: közelebb rakjuk a stopot, mint, amit előír a stratégia, távolabb a célárat, mint… Nem ez a cél, mert egy olyan mutatót is számolunk, aminél ezt hamar kimutathatjuk. Illetve nemsokára lesz egy kiegészítő cikk a naplózás alapelveiről is, amit érdemes lesz elolvasni. Illetve ezt a témát a nyereségek elemzése témakörben is tárgyaltuk. 

14) Vegyes megjegyzések, érzelmek, gondolatok naplózása

Ide kerül minden, ami a kereskedés során, a belépéskor eszembe jut. Jellemzően üres, de ha van olyan momentum, amit fel akarok jegyezni, azt ide tudom beírni. Főleg a hibáimat jegyzem fel: túl közeli szint!; hírek jönnek!; stb.. Mindent fel kell jegyezni, ami érintheti a későbbi hibakeresést, fejlődésünket, vagy akár a pozíciónkkal kapcsolatos érzéseinket. Nem kötött a tartalma, inkább legyen öt mondattal több, mint valami fontos kimaradjon. Ha bármi külső tényező befolyásolja a kereskedést, fizikai, vagy mentális zavaró tényező azt is be kell jegyezni. Egy hónap múlva nem tudjuk, hogy akkor és ott mi történ, esetleg mi terelte el a figyelmet. Ha leírtuk, akkor már képbe kerülünk és elemezni tudjuk, hogy az visszatérő probléma vagy nem. 

Egyszerű módszer a tevékenységed naplózására

Amit most mutatni fogok, az használható kiegészítésnek is, és használható naplózás helyett is. A naplózást jól kiegészíti egy kép vagy éppen egy képsorozat, így azt gondoltam, hogy érdemes lenne ezt összevonni a kettőt, és akkor nem kell keresni a képet a szöveghez és fordítva. Az lenne az ideális, ha a képen rajta lenne a szöveg is, hogy mit csináltunk és miért, így két lépésre osztottam a teendőket. Az első, hogy le kell menteni a képet. Ezt alapból tudja az MT4, illetve kereshető hozzá script vagy éppen expert vagy indikátor is.

A mentési folyamat az MT4-esben egyszerű. Vagy a chartra kattintunk a jobb egérgombbal és kiválasztjuk a megfelelő menüpontot, vagy a fájl menüben választjuk ki a kép mentését. Bármelyiket használjuk, az alábbi panelt kapjuk:

Az Aktív munkalap lementi a charton kívül az ikonsort és ha nyitva van a terminál stb. ablakot is. Azaz az egész MT4 felületéről készít képet. Az Aktív chart pedig csak a chartot, illetve a harmadik pontnál a méretet is megadhatjuk. Van lehetőség az MQL5 chart szolgáltatásban is megosztani a képet, ez akkor praktikus, ha másoknak is meg szeretnénk mutatni a képünket. Ekkor kapunk egy linket is, amin a képet el lehet majd érni. Itt nagyon gondoljuk meg, hogy milyen adatokat mutatunk meg, számlaszám, egyenleg stb, megfontolandó, hogy ezeket közszemlére tesszük-e. Majd a megjelenő kis ablakban megadhatjuk azt, hogy hova is mentse a képet.

 

Itt érdemes megadni olyan fájl nevet, ami bővebb, mint az, amit felajánl. Naplózáshoz nem igazán szerencsés az EUTRYH4 név, hiszen így nem nagyon fogjuk beazonosítani, hogy miről is van szó.

Kereskedés naplózása képmentő script segítségével

Fejlettebb megoldás, ha scriptet használunk a mentésre. Többet is kipróbáltam és ez ami nekem bevált: Screenshot néven fut. A C meghajtó gyökérkönyvtárába menti a képeket, és már használható fájlnevet ad a képnek. Például Screen_EURTRY_H4_10-17-28, így sokkal könnyebben tudjuk kezelni a képeket, hiszen a szükséges információt a neve tartalmazza. A scriptes megoldásnak nagy előnye, hogy gyorsbillentyű is társítható hozzá.

 

Nálam a crt+p az, amit használok, és így villámgyorsan tudok képet menteni. Ahogy látni sokféle megoldás létezik a kép kinyerésére. Ezután már feliratokkal kell ellátni a képet. A felírat elkészítésére bármilyen olyan grafikus program alkalmas, amiben erre van lehetőség. Praktikussági okokból érdemes kicsi, és gyors programot választani. Bár mondjuk egy PS is alkalmas erre, de a tudása, és a lehetőségei (és nem utolsó sorban az ára) messze túlmutatnak a feladaton.

Én egy nagyon egyszerű, eredetileg képnézegetésre letöltött FastStone Image Viewer-t használom, ami a http://www.faststone.org/ -ról letölthető ingyenesen magáncélra és oktatási célra. Itt csak a lehetőségek nagyon kis hányadára, a számunkra fontos lehetőségekre térek ki. Akit jobban érdekel a program, annak ott az (angol) leírás, de tapasztalati úton is meg lehet tanulni a használatát. Első lépés a kívánt kép betöltése, ami nem okozhat gondot, simán megkeressük, és rákattintunk a képre.

 

A megnyitott képre kattintva jobb egérgombbal kapjuk meg a menüt, ami magyar windows esetén magyar. Itt a szerkesztésben találjuk meg a rajzasztal lehetőséget. Aki nem akar ennyit egerészni, annak elegendő a képre kattintani és a „d” gombot lenyomni.

 

Az ikonok egyértelműek, használatuk is az. Az „A” betűre kapjuk meg a szövegszerkesztési lehetőséget. Ez első látásra szűkösnek fog tűnni, de amire kell arra elegendő. Ki kell jelölni az egérrel, hogy hova kerüljön a felírat, majd írhatunk is bele. Amíg le nem mentettük a képet, addig szerkeszthető a felírat, de mentés után, mert egyszerű pixelgrafikus a program, már nem. Ha mégis meg akarjuk változtatni a feliratot mentés után, akkor kicsit nagyobb téglalapot jelöljünk ki és ezzel takarhatjuk le a régi írást. Nem kötelező írni, van lehetőség arra is, hogy a szöveget beillesszük, ez főleg a hosszabb szövegeknél kényelmesebb, hiszen egy szövegszerkesztőben is megírhatjuk.

 

Két helyen lehet a szövegeinket formázni, az első a „Szöveg stílusa”, bár egyszerű és ismert panel, a rend kedvéért fussunk át rajta sorrendben: A betű típusa Mérete Vastag/döntött/aláhúzott Bal/közép/jobb/középre igazított Betű színe.

Ez a panel lebegő, azaz oda tesszük,a hova akarjuk és kényelmes. Az ablak alján lehet állítani egyéb tulajdonságait.

 

Háttér: legyen háttér, vagy ne. Ha be van kapcsolva, akkor a háttér tulajdonságait is be lehet állítani. Keret és a kitöltés színe Keret vastagsága Kerek/szögletes sarkok Illetve a szöveg egyéb tulajdonságait állíthatjuk be: Sortávot Áttetszést Árnyékot ki és be lehet kapcsolni Az árnyék tulajdonságait a … pontot hatalmazó gombra kattintva állíthatjuk be.

 

A feliratozáson kívül több rajzeszköz is segíti a munkánkat, ami talán hasznosabb és sokszor kellhet, az a nyíl és a toll eszköz. A nyíl a jelöléshez,a toll pedig a szabadkézi rajzhoz. A többit is ki kell próbálni, de nálam nem sok szerepet kapnak.

 

A feliratozáson kívül több rajzeszköz is segíti a munkánkat, ami talán hasznosabb és sokszor kellhet, az a nyíl és a toll eszköz. A nyíl a jelöléshez,a toll pedig a szabadkézi rajzhoz. A többit is ki kell próbálni, de nálam nem sok szerepet kapnak.

Hogy ki és mit ír a képre az egyéni igény szerint változik. Azt érdemes feliratozni, és bejelölni, ami szükséges ahhoz, hogy miért és mit csináltunk a pozícióval. Ha minden kész, akkor az OK gomb lenyomásával tudunk kilépni a rajzasztalból. Ekkor még nincs mentve a kép, így le kell azt menteni. A legjobb, ha jobb klikk és mentés másképp-el tesszük ezt meg, így az eredetit nem írjuk felül. Ha mégsem tennénk ezt meg, akkor az ESC-el léphetünk ki a képnézegető részből, majd a böngésző panelben egy másik képre kattintva még van lehetőségünk dönteni, hogy kell-e a változtatás, vagy nem.

Ahogy látni egy hasznos, egyszerű és elég praktikus megoldás ez a naplózásra. Ha azokat az adatokat, információkat visszük fel a képekre amik kellenek, akkor utólagos elemzésnél, a pozíció értékelésénél nem fog gondot okozni, hogy minden egy helyen legyen és mint egy filmet újra tudjuk játszani a szituációkat. Tanulásnál, hibák keresésekor nagyon sokat tud segíteni az ilyen képsorozat.