Osztalék-kereskedés szabályai: Ezekre figyelj!

Bejegyzésünkben az osztalékkal, illetve az osztalék kereskedéssel fogunk foglalkozni. Az osztalékrészvények befektetési szempontjait egy korábbi bejegyzésben tekintettük át, most elsősorban a rövidebb időtávú kereskedésre fókuszálunk. Megbeszéljük az osztalékfizetés alapjait, az osztalék fizetéssel kapcsolatos fontos időpontokat, valamint az osztalékhoz kapcsolódó mutatókról is szó lesz. Továbbá szűrő programokat is bemutatok, melyekkel osztalékfizetés előtt álló részvényeket kereshetünk. Az alábbi útmutatóban a következő témákat tárgyaljuk:

  • Hogyan zajlik az osztalékfizetés a tőzsdéken?
  • Shortolással vigyázzunk az osztalék fizetés során
  • Bármi megtörténhet az Ex-dividend napon, de az esés a valószínűbb
  • Mit mutat meg az osztalékhozam?
  • Milyen mutatókat vizsgáljuk?
  • Milyen összefüggéseket tartsunk szem előtt ha osztalék célból vásárolunk?
  • Szűrés osztalék hozam szerint a finviz.com oldalon
  • Osztalékkal kapcsolatos szűrések a dividend.com oldalon
  • Mire figyelj, mit kell még tudnod az osztalék részvények vásárlásához?

Mielőtt a részletekre rátérnénk, beszéljük meg az osztalékkal kapcsolatos alapismereteket. A Wikipédia szerint " Az osztalék az a pénzösszeg, melyet a részvénytársaság a részvény-tulajdonosainak fizet, általában akkor, amikor nyereséget ért el."

Amikor tehát egy vállalat profitot ér el, akkor a közgyűlés dönthet úgy, hogy a profit meghatározott részét kiosztják a tulajdonosok körében. Értelemszerűen egy részvénytársaság esetén a részvényesek a tulajdonosok, így mindenki a tulajdoni hányadának arányában részesül az osztalékból.

Fontos azonban tudni azt is, hogy az osztalék fizetés nem kötelező, azaz ha a társaság, illetve a közgyűlés a profit vállalaton belüli tartása mellett dönt, akkor nem lesz osztalék. Ennek is megvannak az előnyei, hiszen ha a vállalat a ki nem fizetett osztalékot, azaz a profitot befekteti, beruházásokat eszközöl, akkor a vállalat profitja akár még nagyobb is lehet a jövőben. Ezzel pedig a részvényesek is jól járhatnak, hiszen várhatóan egy nagyobb profitot termelő vállalat részvényeinek az árfolyama is felértékelődik.

Korábbi cikkeinkben már szó volt az egy részvényre jutó profitról, azaz az EPS-ről, ami alapvetően meghatározta a vállalat fundamentális értékelését (gondoljuk a P/E mutatóra). Ha tehát a vállalat a jelenbeli profitját nem fizeti ki, és azt megfelelően hasznosítja, akkor a jövőbeni profit, azaz az egy részvényre jutó nyereség lehet nagyobb.

Általánosságban tehát elmondható, hogy azok a vállalatok, melyek terjeszkedni, bővülni tudnak és szándékoznak jellemzően kisebb osztalékot fizetnek, vagy egyáltalán nem fizetnek osztalékot. Ugyanakkor azok a vállalatok, melyek nem szándékoznak terjeszkedni, bővülni, vagy a bővülésnek valamilyen akadálya van (például közműcégek, közműhálózatok üzemeltetése) jellemzően fizetnek osztalékot. Fontos kitérni a manapság divatos CFD termékekre, melyek nem tulajdonjogviszonyt testesítenek meg, így a részvény CFD tulajdonosa általában (lehetnek kivételek) nem jogosult az osztalékra.

Hogyan zajlik az osztalékfizetés a tőzsdéken?

Az osztalék kifizetésének rögzített és meghatározott menete van. Elsőként is az igazgatótanács javaslatot tesz a közgyűlés számára osztalék kifizetéséről. Ezt a javaslatot a közgyűlés vagy elfogadj vagy nem. Ha elfogadja, akkor meghatározzák, hogy melyik legyen az a nap, amikor a részvény még utoljára az osztalékszelvénnyel együtt forog a tőzsdén. Ezt követően a részvény már osztalék nélkül, más néven ex-dividend formában forog tovább a tőzsdén. (Az ex-dividend nap előtti nap az utolsó időpont, amikor még jogosultság vásárolható az osztalékra.)

Az osztalék fizetés szempontjából 4 fontos dátumot érdemes szem előtt tartani:

  • Declaration date: Ez az a nap amikor a közgyűlés dönt az osztalékról, azaz ekkor már biztosan fizetni fog a társaság osztalékot. Az osztalékfizetési időpontos is ekkor lesznek meghatározva.
  • In-dividend date: Ez az utolsó nap, amikor megvásárolhatjuk a részvényeket az osztalék kifizetési jogosultságával együtt
  • Ex-dividend date: Aki ezen a napon vásárol a részvényekből az már nem jogosult az adott évi osztalékra. Általában ez az a nap, amit a hírportálokon, részvényszűrő alkalmazásokban feltűntetnek, így tehát az Ex-dividend date nap előtt kell a részvényeket megvásárolnunk.
  • Payment date: az a nap, amikor jóváírják a részvényesek számláján az osztalékot.

A fentiekből látható tehát, hogy az Ex-dividend napra célszerű odafigyelni, azaz még ez előtt a dátum előtt kell megvásárolnunk a részvényeket, illetve ha az Ex-divident napon vagy utána bármikor eladjuk a részvényeket, akkor is jogosultak leszünk az osztalékra.

Jellemzően egyébként az Ex-dividendnapon, hogy a részvény kereskedése az egy részvényre jutó osztalék mértékével megegyező eséssel indul. Azaz, ha a 20 dolláros ABC részvényekre 2 dollár osztalék kerül kifizetésre, akkor az Ex-dividend napon várhatóan 2 dolláros eséssel, réssel indul a kereskedés az ABC részvények piacán.

Shortolással vigyázzunk az osztalék fizetés során

Fontos felhívni a figyelmet a short pozíciók esetére, azaz ha az Ex-dividend nap előtt short pozíciónk van, akkor az osztalék összegét levonják a számlánkról, hiszen a short pozíció valójában kölcsönkapott részvények eladását, majd visszavételét jelenti. Emiatt pedig a kölcsönadónak meg kell fizetnünk az osztalékot, mivel a kölcsönkapott papírok eladása miatt elesik tőle. Érdemes tehát szem előtt tartani, hogy részvény és CFD short esetén a brókercégünk  jellemzően elvonja tőlünk az osztalékot ha az Ex-dividend date előtti napon nem zárjuk a short pozíciót. A fenti példánál maradva ha az Ex-dividend nap előtt megnyitjuk az ABC részvényekre short pozíciónkat, akkor az Ex-dividend nap nyitásakor várhatóan 2 dolláros árfolyamnyereségünk lesz részvényenként, ugyanakkor a brókercégünk 2 dolláros részvényenként osztaléknak megfelelő összeget elvon a számlánkról.

 
 

Bármi megtörténhet az Ex-dividend napon, de az esés a valószínűbb

Az Ex-dividend napi esés, réssel nyitás mértékét nehéz meghatározni. Jellemző, hogy az osztalék mértékével megfelelő esést tapasztalunk, majd a kereskedés során a mínuszok egy részét ledolgozza a papír. De az is előfordulhat, hogy az osztalék mértékénél nagyobb esés bontakozik ki a részvény piacán, az is előfordulhat, hogy nem lesz jelentős esés.

A magyar tőzsdén kereskedőknek a fentiekhez egy kis kiegészítő, ugyanis itthon az Ex-dividend date helyett, az ún. T-8 nap kifejezés a használandó az alábbiak szerint:

Osztalékfizetés rendje :

  • T időpont: az osztalékfizetés napja.
  • T-5 nap: a tulajdonosi megfeleltetés napja. Aki ekkor birtokolja a részvényt, az jogosult az osztalékra. A tőzsdei ügyletek átfutása 3 nap, ezért valójában ezen időpont előtt 3 nappal meg kell vásárolnunk a papírt.
  • T-8 nap: A T napot megelőző 8. munkanapon van lehetőségünk utoljára vásárolni a részvényekből úgy, hogy jogosultak legyünk az osztalékra.

Mit mutat meg az osztalékhozam?

Az első problémát általában az jelenti, hogy az osztalék összege alapján nem tudjuk meghatározni, hogy melyik vállalat osztaléka jelent jobb befektetést, ugyanis a részvény árát is ismernünk kell ehhez.

Például ABC vállalat 1 dolláros osztalékot fizet, melynek jelenleg 50 dolláros árfolyama van, míg DEF vállalat 50 centes osztalékot fizet, azaz fele annyit mint ABC, de a részvények árfolyama mindössze 10 dollár. A fentiek alapján kiszámolható, hogy DEF vállalat részvényeinek vásárlásával több osztalékot kapunk. Például ha 1000 dolláros keretünk van, akkor ABC vállalt részvényeiből 20 részvényt vehetünk, azaz így 20 dollár osztalékot kapunk. Ugyanakkor DEF vállalt részvényeiből 100 db-ot vehetünk és 50 centes osztalék esetén 50 dollár lesz a teljes osztalék, amit kapni fogunk.

Látható, hogy csak rövid számolással állapítható meg, hogy melyik vállalat osztaléka a jobb befektetés, ugyanakkor ha sok vállalatot kell vizsgálnunk, akkor célszerű egyszerűsíteni a fentieket. Ehhez van szükség az ún. osztalékhozam mutató bevezetésére, ami az osztalék és a részvény aktuális árfolyamának a hányadosa. Az angol elnevezése Dividend Yield a fenti hányadosnak, és segítségével egyértelműen összehasonlíthatóvá válnak a különböző vállaltok által fizetett osztalékok.

A fenti példánál maradva ABC vállalt osztalékhozama 1/50 = 0,02, azaz 2%, DEF vállalat osztalékhozama 0,5/10=0,05, azaz 5%.  

A fentieket összefoglalva tehát két fontos tényezőre kell odafigyelnünk az osztalék kereskedés során. Az egyik a fent tárgyalt osztalékhozam, amely alapján megtudhatjuk, hogy a befektetett összeg tekintetében az osztalék mértéke mekkora lesz. A másik pedig az Ex-dividend date, ugyanis ezen nap előtt kell még a részvényeket megvásárolnunk.

Szűrés osztalék hozam szerint a finviz.com oldalon

Korábbiakban már részletesen tárgyaltuk a finviz.com részvényszűrő alkalmazást, így most csak az osztalékhozammal kapcsolatos szűrésekre térnék ki. Ha részletesebben érdekli a szűrő használata az alábbi link tanulmányozását javaslom: Részvény vásárlás: Hogyan találd meg a legjobb lehetőségeket a tőzsdén

Az osztalékhozamra a finviz.com szűrőjében a Descriptive fül alatt a Dividend Yield mezőben lehetséges, lásd alábbi kép:

A legfontosabb szűrési paraméterek az osztalék hozamra:

  • High (>5%): az 5%-nál magasabb osztalékhozamot fizető társaságok listázás
  • Very High (>10%): a 10%-nál magasabb osztalékhozamot fizető társaságok listázása. Nagyon ritka a 10% feletti osztalék, illetve az alacsony kapitalizációval rendelkező vállalatok jellemzője, azaz az óvatosság nem árt ebben a kategóriában.
  • Over 1%-10%: Tetszőlegesen beállítható osztalékhozam mérték, azaz Over 1% esetén az 1%nál nagyobb osztalékhozamot fizető vállalatokat listázza a szűrő.

A vállalati méretre is célszerű odafigyelni, azaz a Market Cap mezőben tetszőlegesen szűkíthetjük a vállalati méret alapján az osztalékot fizető cégeket. A kisebb kapitalizációval rendelkező cégeket kezeljük óvatosan. Erre azonban külön nem térek ki, ugyanis korábban részletesen tárgyaltuk: 4 dolog, amit vizsgálj meg részvény vásárlás előtt

A finviz részvényszűrővel történő keresés hátránya, hogy nem tudjuk meg az Ex-dividend date napját, így akár hónapokkal későbbi /korábbi jelzéseket is kaphatunk. A cikk írásának pillanatában a 10%-nál nagyobb osztalékot fizető vállalatokból 127 db-ot talált a részvényszűrő program. Ezek közül egyik társaság az AGNC, azaz az AGNC Investment Corp 10,36%-os osztalékhozammal. Az Ex-dividend date adatra a finance.yahoo.com oldalon is rákereshetünk. Ehhez a fenti weboldal felső keresőjébe be kell írnunk az AGNC rövidítést, majd a megjelenő oldalon a Statistics fülre kattintva kérhetjük le a részletes adatokat, lásd alábbi kép:

Az osztalékkal, osztalék hozammal kapcsolatos információkat a Dividends & Splits sor alatt találjuk, lásd itt:

Ahogy a fenti adatokból kiderül az Ex-Dividend Date március 29-én volt, azaz ezen nap előtt kellett megvásárolnunk a részvényeket az osztalékért. A vállalt részvényeinek árfolyama az alábbiak szerint alakult az Ex-Dividend Date közelében, illetve azt követően.

osztalék 1.

A cikkünk végén még két dolgot szeretnék megemlíteni. Az egyik, amire már az első részben is utaltam, hogy gyakori az Ex-Dividend Date napon az osztalék összegével megegyező mértékű esés a részvény piacán. Ez különösen magas (5% feletti) osztalékhozam esetén figyelhető meg.
A másik, amiről beszélnék, hogy léteznek olyan részvényszűrők, ahol az osztalékhozammal együtt az Ex-dividened date-re is lehet szűrni, így kizárhatók a már múltbeli vagy jövőben nagyon távoli jelzések. A  következő bekezdésben egy ilyen oldalt fogok bemutatni.

Osztalékkal kapcsolatos szűrések a dividend.com oldalon

A fentiekben azzal foglalkoztunk, hogyan lehet osztalék papírokra szűréseket végezni, és a bemutatásra kerülő részvényszűrő nagy hátránya volt, hogy az ún. Ex-Dividend napra nem tudtunk lekérdezést beállítani. Ezt  a problémát oldja meg a dividend.com részvényszűrője, melynek az összes funkcióját csak regisztráció után tudjuk elérni.  A fenti weboldalon található részvényszűrő kifejezetten azzal a céllal készült, hogy az osztalékfizetés szempontjából fontos adatokra tudjuk lekérdezést, szűréseket végezni.

A tárgyalásra kerülő keresőprogramot a dividend.com weboldal felső menüsorában található Screener menüpont alatt tudjuk elérni.
Az első ablakban (lásd alábbi kép) az alapvető vállalati adatok alapján tudunk szűréseket lekérdezni:

  • Industry & Sector: a menüpont használatával meghatározott szektor részvényeire kereshetünk
  • Market Cap: vállalati méret alapján szűkíthetjük a találatokat, például a kisméretű vállalatokat kiszűrhetjük.
  • Dow 30 Stock: a Dow Jones indexbe tartozó vállalatok között szűrhetünk
  • Share Types: Lehetőség van külön lekérdezést végezni a közönséges és elsőbbségi részvények szerint
  • Stock Categories: különböző részvénykategóirák szerinti szűrés lehetősége. Például az ADR jelölésével olyan külföldi részvényekre is szűrést végezhetünk, melyek a tengerentúli tőzsdéken is elérhetők. Például a Magyar Telekom részvényekkel a tengerentúli tőzsdén is kereskedhetünk ún ADR letéti jegy formájában.Ha csak a "szokásos" részvényekkel szeretnénk foglalkozni, akkor vegyük ki a jelölést az ADR, MLP, Funds, Notes kategóriák elől.

osztalék szűrés

A fenti képen az alsó dobozban a Price and Dividend Payout alatt találjuk a következőket:

  • Share Price: a részvény árfolyamára is tehetünk kikötést
  • Annual Dividend Payout: a kifizetésre kerülő teljes osztalék értékre is beállíthatunk szűrést
  • Dividend Yield: Osztalékhozamra történő szűrés.. Gyakorlatilag a fenti felsorolásból ez az első szűrési paraméter a Market Cap után, amit célszerű beállítani. A Min mezőbe kerül a legkisebb, a Max mezőbe a legnagyobb osztalékhozam. A két érték közötti osztalékhozammal rendelkező részvényeket mutatja majd a kereső.

Az alábbi Advanced Dividend Screening menüpont alatt további fontos osztalékkal kapcsolatos paraméterekre szűrhetünk

  • Dividend Payout Frequency: milyen gyakorisággal történik osztalék kifizetés a cégnél. Az éves rendszeres osztalék kifizetés stabil osztalékpolitikára utal.
  • 25-Year Div. Increaser: olyan vállalatokat listáz, melyek stabilan fizettek osztalékot az elmúlt 25 évben, és osztalék növekedés volt tapasztalható az időszakban.
  • 10-Year Div. Increaser: olyan vállalatokat listáz, melyek stabilan fizettek osztalékot az elmúlt 10 évben, és osztalék növekedés volt tapasztalható az időszakban.
  • Ex-Dividend Date Range: szűrést állíthatunk be az Ex-Dividend napra vonatkozóan. Ezzel a funkcióval tehát beállíthatjuk, hogy csak az előttünk álló időszabra vonatkozóan adjon találatot a kereső.

osztalék szűrés 3. példa

A DARS Ratings Criteria egy különböző, osztalékkal kapcsolatos paramétereket figyelembe vevő értékelő rendszer, mely több szempontot figyelembe véve tud ajánlani részvényt. A "Recommended" Stock beállítással kapcsolhatjuk be az ajánló rendszert.

Az utolsó ablakban (Sorting Options) pedig azt tudjuk beállítani, hogy a keresés eredményét mi alapján rangsorolja:

  • DARS Rating pontrendszer alapján
  • Stock Symbol: részvény tickerjének sorrendje szerint
  • Div. Yield: osztalékhozam szerinti sorrend
  • Ex-Dividend date: Ex-Dividend nap szerinti sorrend

Saját kereskedési gyakorlatomban az alábbi paramétereket állítom be a keresőben:

  • Market Cap: 3 külön lekérdezést indítok a Large, Mid, Small kategóriákra. A micro kategóriában nem végzek szűréséket.
  • Dividend Yield: általában 3% Min 15% Max paraméterrel végzem a szűréseket. A felső határ lényegtelen valójában, az alsó korlát a fontos, azaz el kell döntenünk, hogy mekkora osztalékhozam nem érdekel már minket.
  • Ex-Dividend Date Range: az előttünk álló 3 vagy 6 hónapos intervallumot adok meg.

A keresés után nemcsak az osztalékhozamról, az Ex-Dividend napról kapunk információkat, hanem a részvény DARS pontszámát is megismerhetjük.  A DARS pontrendszer 5 kategóriában pontozza a vállalatokat 0-5 pontos tartományban kifejezetten osztalékkal kapcsolatos információk szerint:

  • Relative Strength kategória: minél nagyobb pontszámot (0-5 között) kap a részvény, annál erősebb emelkedő trendben mozog az árfolyam.
  • Overall Yield Attractiveness: elemzői vélemény arra vonatkozóan, hogy mennyire valószínű a további években az osztalék kifizetés
  • Dividend Reliability: Minél régebb óta fizet egy vállalat osztalékot, annál megbízhatóbb osztalékkifizetés szempontjából, pontszáma tehát magasabb lesz (0-5)
  • Dividend Uptrend: Mekkora a valószínűsége annak, hogy a következő években növekedni fog az osztalék
  • Earnings Growth: A vállalat előrejelzése a következő negyedévek profit növekedésére vonatkozóan

A részvényválasztás esetén tartsuk szem előtt, hogy 10%-nál nagyobb osztalékhozamok általában extrém kockázatos vállalatok esetén érhetők el. Legtöbbször ezek a vállalatok a micro, illetve small kapitalizációs besorolásba tartoznak, melyek szintén jelentős kockázatot jelentenek.

Mit kell még tudnod az osztalékrészvények vásárlásához?

A külföldi tőzsdéken számos ún. osztalék elsőbbségi részvényt is vásárolhatsz. Ezekkel akár nagyobb osztalékhozamot is el lehet érni, de speciális ismeretekre lesz szükséged ezen részvények megvásárlásához. Az osztalék részvények közé tartoznak az ún. MLP részvények is. Az MLP részvényeket is tárgyaltuk az oldalon. Az elmúlt években itthon is nagy divatja lett az osztalék célú befektetésnek, részvény vásárlásnak. Ennek részben az is az oka, hogy alacsonyak a kockázatmentes eszközök (bankbetét, állampapír hozamai), másrészt az utóbbi időben kaptak ezek az osztalék stratégiák nagyobb reklámot. Illetve lassan minden idők leghosszabb (10 éves) bikapiacát követjük a részvénypiacon, így az elmúlt években jó eredményeket lehetett elérni a részvények tartásával. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy az osztalék részvények vásárlása is egy buy and hold stratégia, aminek megvannak a kockázatai, olvasd el, beszéltünk róla. Ezen felül pedig a diverzifikációról (Osztalék részvényt vegyek, vagy osztalék ETF-et?) se feledkezzünk meg,  ugyanis ha csak néhány részvényben tartod a megtakarításodat, akkor nagyon nagy kockázatot vállalsz.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link