Pénzügyi csalások 5 módszere: Hogyan kerüljük el, hogy átverjenek?

Pénzügyi és tőzsdei csalások módszereit beszéljük meg az alábbiakban. A leírtak segítségünkre lehetnek abban, hogy elkerüljük a pénzügyi, tőzsdei visszaéléseket, csalásokat, tehát ne mi legyünk ezeknek a csalásoknak az áldozatai. A pénzügyi és tőzsdei csalásoknak egyébként számos módszere létezik, teljes áttekintést nem tudok nyújtani, de a leggyakoribb módszereket megbeszéljük. A csalások egy része a magyar és külföldi tőzsdéken, befektetések között is megtalálható. Arra is kitérnék, hogy az egyes csalási módszerek elkerülésével kapcsolatban mit tehet a kereskedő, befektető. Többek között a következő csalásokról, visszaélésekről beszélünk:

• ponzi-séma, piramis, pilóta játék
• fantom cégek, fiktív cégek, offshore cégek
• pump and dump csalás
• hamis adatok a pénzügyi jelentésekben
• bennfentes kereskedés

1) Ponzi-séma, piramis, pilóta játék

A címbeli kifejezések mind ugyanazt a pénzügyi csalási módszert takarják, melynek lényege, hogy számlakezelők, alapkezelők, különböző befektetési termékeket értékesítő hálózatok mesés hozamokat ígérve érik el, hogy a befektető pénzt fektessen be, de a hozamok soha nem a mögöttes termék árfolyam változásából kerülnek kifizetésre, hanem az újonnan belépők befizetéseiből tudják kifizetni a magas hozamokat.

A ponzi-séma szerint működő csalás első időszakában valóban meg is kapják a hozamukat a befektetők, vagy a tőkéjüket, a jelentős hozammal, ami egy jó reklámja a piramisjátéknak, hiszen azt tapasztaljuk, hogy rokonunk, barátunk szép hozamot ért el a befektetéssel, és meg is kapta a pénzét.

A ponzi sémára épülő csalás pedig egészen addig tud  bővülni, amíg az újonnan beszervezett befektetők befizetéseiből ki tudják fizetni az ígért hozamokat. A végén pedig jön az összeomlás, a befektetők nagy része pedig soha nem kapja vissza a pénzét.  ,

Számos ponzi sémára épülő csalással találkozhatunk. Például forex számlakezelés területén is voltak a közelmúltban hasonló csalások, de az utóbbi évben divatba jött kriptovaluták piacán is megtalálható ez a csalási módszer, melyről részletesen beszéltünk: Scamcoin-ok: csalások, átverések, ponzi-séma és kiszűrésük

Azonban még a szabályozott piacokon, például az alapkezelők, hedge fundok világában is történtek ponzi-sémára alapuló csalások. Gondoljunk csak Bernard Madoff hedge fundjára. Itt a veszteséges ügyleteket úgy fedezték, hogy a hozamot/tőkét kikérő ügyfeleknek más ügyfelek számláiról vették el a befektetést, hogy teljesíteni tudják a kifizetéseket. A hedge fund hozama nem volt jelentős, évi 11%-ot hozott 15 éven keresztül. Tehát itt a ponzi sémában megszokott mesés hozam ígérettel nem találkozhattak a befektetők. Ugyanakkor valószínűleg nem is piramis játék kialakítása volt eredetileg a célja Madoff-nak, de a veszteségek vállalása helyett inkább az ügyfelek pénzéhez nyúltak hozzá. A ponzi sémát bővebben is tárgyaltuk: Piramis játék, piramis játék szervezése - mit kell tudni róla és hogyan kerüljük el a csalókat?

Ponzi sémára épülő pénzügyi, tőzsdei csalások kiszűrése

A ponzi sémára épülő csalások fontos jellemzője az óriási hozam ígérte, tehát általában nem az évi 5-15%-os hozamokat ígérik, hanem havi 5-10%, vagy évi 100%-os hozamokkal találkozhatunk. Az első gyanús jel tehát a magas hozam, ha még erre garanciát is vállalnak, akkor ez tovább fokozhatja a gyanút.

Szintén figyelmeztető jel lehet, hogy ügynökhálózaton keresztül, vagy MLM rendszerben történik a befektetési termék értékesítése. Illetve az is figyelmeztető jel, hogy a befektetőket érdekelté teszik abban, hogy másokat ajánljanak a rendszerbe. Természetesen léteznek nem ponzi sémára épülő MLM rendszerek is, tehát óvakodjunk az általánosítástól, de gyakori elem egyébként a ponzi sémájú csalásokban az MLM értékesítés alkalmazása..

A ponzi sémára épülő csalás kiszűrésének második lépése, hogy megvizsgáljuk a tevékenységet, azaz a befektetési cég milyen tevékenységgel éri el a mesés hozamot. Például találkozhatunk robot futtatással sok száz százalékos profitot ígérő számlakezelővel, vagy kriptovaluta kereskedésből ígérik a magas hozam kifizetését. Ezek a tevékenységek azonban jelentős kockázatú befektetések, tehát kis esély van arra, hogy hosszú távon magas hozamot tudjanak elérni a számlakezelők. Szintén figyelmeztető jel lehet, ha nem derül ki pontosan a tevékenység, amelyből a hozam származik.

Ponzi séma kiszűréséhez célszerű a cégnek utána járni. Ezt több módon is megtehető, például a felügyelet honlapján történő kereséssel, fórumokon történő vélemények átolvasásával. Az utóbbi évek ponzi sémán alapuló csalások többségéről fórumokon találhatunk más befektetők figyelmeztetéseit, de felügyeleti figyelmeztetéseket is. Ennek ellenére sokan ezeket a figyelmeztetéseket nem veszik komolyan. Sajnos a ponzi sémára épülő csalások könnyen be tudják csapni a befektetőket, mivel a kezdeti időkben ténylegesen van kifizetés, így ismerősünk, családtagunk véleményére hagyatkozva döntünk, akik ténylegesen ki tudtak venni pénzt a befektetésből.

2) Fantom cégek, fiktív cégek, offshore cégek

Szintén ismert csalási módszer, hogy olyan cégek keresnek meg minket és tesznek befektetési ajánlatot, melyek valójában nem is léteznek, vagy egy jól ismert, megbízható befektetési szolgáltató látszatát próbálják kelteni. Például az egyik ismert brókercég az Interactive Brokers LLC hírnevét kihasználva találkozhatunk Interactive Ltd és Interactive Brokerage Ltd cégekkel. Ez utóbbi két cég azonban nem összetévesztendő az Interacitve Brokers céggel.

 Egyes esetekben léteznek a cégek, de egy offshore országban történt a bejegyzés, és egy postafiók címen kívül más információt nem fogunk tudni szerezni a cégről. Óvakodjunk tehát az offshore országokba bejegyzett, vagy ellenőrizhetetlen, felügyeleti nyilvántartásban nem szereplő cégektől.

Magyarországon csak olyan cég nyújthat befektetési szolgáltatást, amelyet a felügyelet nyilvántartásában megtalálunk (kereső itt érhető el: http://alk.mnb.hu/bal_menu/piaci_szereplok/kereso/kereses).   

Gyakori, hogy számlakezelők, alapkezelők, robot futtatást végző cégek a  fenti offhosre országokban bejegyzett cégek. Ezeknek a cégeknek ha pénzt utalunk, akkor semmilyen kártalanítási lehetőségre nem számíthatunk, ha csalás áldozatai leszünk

3) Pump and dump csalás

Tipikus részvénypiaci, tőzsdei csalás az ún. pump and dump (pumpáld és dobd el), melynek a lényege, hogy a csalók megvásárolják egy kisebb piaci kapitalizációval rendelkező társaság részvényeinek egy részét, majd  a részvényeket elkezdik ajánlani befektetőknek. Az ajánlás történhet email-es úton, gyakran spam levélként, de fórumokon, hírlevélben, weboldalakon, google hirdetésekben is megtalálhatjuk ezeket a részvény ajánlásokat.  A BBC beszámolt egy kutatásról, melyből kiderül, hogy 2004 és 2005 között 75.000 emailt küldtek ki csalók, ennek 15%-ka kifejezetten részvény ajánlat volt abból a célból, hogy felpumpálják a részvény árát. A felmérés megállapította, hogy a csalók átlagosan 4,9-6%-ot hozammal tudtak kiszállni a részvényekből, míg a spam levél hatására befektetők 2 nap alatt átlagosan 8%-ot veszítettek: http://news.bbc.co.uk/2/hi/technology/5284618.stm

Arra is volt példa, hogy bekerült ismertebb külföldi weboldal hírei közé egy ilyen részvény ajánlás. A csalók célja tehát az, hogy a részvénytársaságról minél jobb képet alakítsanak ki, és ezek a jó hírek minél több befektetőhöz eljussanak. Mivel kis kapitalizációjú társaságról van szó, így a piacon megjelenő vevők könnyedén felfelé hajtják a részvény árát, akár többszöröződhet is ilyen helyzetekben a részvény árfolyama. A csalók természetesen ezt várják, majd amikor az árak magasan vannak, eladják a korábban megvásárolt részesedésüket. Mivel ez egy jelentős eladási mennyiség, így az árfolyam beszakad, és a jövőben sem fog helyre állni az árfolyam, mert amint elfogynak az új vevők, már nem lesz felfelé hajtó erő.

Pump and dump tőzsdei csalás kiszűrése

Alapvetően a fenti tőzsdei csalást csak alacsony piaci kapitalizáció mellett lehet megtenni. Tehát a centes részvények piacán fogunk találkozni ezzel a csalással (Penny stock, centes részvények kereskedése). Kiszűrhető a csalás, ha az ajánlat tartalmát összevetjük a társaság valós eredményeivel. Például a spamben érkező ajánlat nagy lehetőséget lát a részvényben, új termék bevezetését, az eredmény felrobbanását, akkor ezeknek az információknak a társaság honlapján, pénzügyi jelentéseiben is nyoma kell, hogy legyen.

A kriptodevizák piacát is az alacsony kapitalizáció jellemzi, így ott is megjelent a pump and dump csalási módszer. Mivel szabályozatlan piacról van szó, így a csalóknak még könnyebb dolga van ezen a területen: Scamcoin-ok: csalások, átverések, ponzi-séma és kiszűrésük

A pump and dump manipuláció mellett 6 másik ismert technika is van a részvénypiacokon, melyet érdemes lehet megismerned, ezek az alábbiak:

• front-Running technika
• wash trading
• stock bashing
• bear raid technika
• quote stuffing
• spoofing futures

Részletesen megbeszéljük a fenti csalásokat is itt: Tőzsdei csalások: 7 technika, melyről érdemes tudnod

4) Hamis adatok a pénzügyi jelentésekben

Sajnos arra is láthattunk példát az elmúlt években, hogy a társaság hamisította meg a pénzügyi jelentéseit, így a valóságnál szebbnek látták a társaság fundamentális helyzetét a befektetők. Sajnos nagy cégek esetében is történtek visszaélések, így nem csak a kisebb kapitalizációjú cégekre jellemző ez a tőzsdei csalás. Gondoljunk az Enron esetére. A cég a 100 legnagyobb amerikai társaság közé tartozott mérete alapján. A társaság vezetősége képes volt arra, hogy sok százmillió dollárnyi adósságot a könyvelésen kívül tartsanak, ezzel átverve az elemzőket, hitelminősítőket, befektetőket.

A fenti példa ellenére ez a fajta tőzsdei csalás is a small cap, és centes részvények piacára jellemző. Az amerikai tőzsdéken számos center részvénnyel találkozhatunk, melyek kapitalizációja alacsony. Előfordulnak olyan cégek is, melyek piaci mérete néhány tízmillió dollár összesen és néhány alkalmazottja van a társaságnak. Ráadásul külföldi cégek is megjelenhetnek az amerikai tőzsdéken a különböző ADR programok keretében, illetve az amerikai OTC piacokon. Ezeknél a külföldi cégeknél sokkal nehezebb ellenőrizni, illetve felelősségre vonni az esetleges manipulációt alkalmazó cégvezetőket.

5) Bennfentes kereskedés

Az illegális bennfentes kereskedés is a tőzsdei csalások közé tartozik, azaz befektetők egy csoportja olyan információk birtokába jut egy társasággal kapcsolatban, mellyel jogosulatlan előnyre tesznek szert a társaság részvényeinek piacán a többi befektetővel szemben. Ez a fajta csalási mód közvetve érinti csak a befektetőket, kiszűrésükkel kapcsolatban sok minden nem tehet a befektető. A következő hivatkozás alatt összegyűjtöttünk további csalásokat, átveréseket pénzügyek, tőzsde, forex, számlakezelés, robot futtatás, témákban. Az alábbi témákat tárgyaljuk:

• Számlakezelési szolgáltatások
• Robot értékesítések
• Brókercég károsítja meg az ügyfeleit
• Csalások a szignálszolgáltatásoknál

A részleteket itt találod: Forex átverések, csalások - Ismerd meg a csalók módszereit