Cikkünkben a részvényértékelési módszereket tekintjük át. Ezek a módszerek arra használhatók, hogy egy társaság részvényeinek értékét meghatározzuk, majd pedig a megállapított ár és a részvény árának a viszonyában alulárazott vagy túlárazott helyzetet keressünk. A módszerek tekintetében alapvetően két fő irány van. Az egyik a fundamentális elemzés, a másik a technikai elemzés. A fundamentális elemzésen belül további két nagyobb területet különíthetünk el. Az egyikbe a diszkontált cashflow értékelési módszerek tartoznak, a másikban az összehasonlításon alapuló részvényértékelés módszereit találjuk. Az alábbiakban mindegyik típussal, iránnyal megismerkedhetsz.
1) Diszkontált CashFlow alapú részvényértékelés
A diszkontált cashflow (DCF) modellek célja, hogy a jövőben beáramló pénzek alapján megállapítsuk egy társaság értékét. Ez a módszer tehát a jelenérték számításon alapul, azaz összegezzük a jövőben a társasághoz várhatóan beérkező pénzeket (kivonva a kiadásokat), és ezek jelenértékét kiszámolva megállapítjuk a pénzáramok jelenbeli értékét. Leggyakoribb az az eset, amikor egyetlen részvényre vonatkozóan számoljuk ki a jövőbeni pénzáramok jelenértékét, így ez az érték összevethető a részvény árával. Ha a pénzáramok jelenértéke alacsonyabb, mint a részvény aktuális ára, akkor a társaság túlárazott. Abban az esetben pedig, ha a kiszámolt jelenérték magasabb, mint a társaság részvényeinek jelenlegi ára, akkor a társaság alulárazott. Az alulárazott/túlárazott helyzetekhez pedig már befektetési döntés köthető, azaz alulárazott esetben vásárolunk, túlárazott esetben pedig eladjuk a részvényeket.
A diszkontált cashflow modelleknek alapvetően két paramétere van. Az egyik a cashflow, mely a szabad cashflowt jelenti (FCF, részletek), azaz egy időszak alatt (például év) vállalkozáshoz beáramló és kiáramló pénzek különbségét fejezi ki. A másik tényező az ún. diszkontálási faktor (képletben r), mely az elvárt hozamot, de gyakran a kockázatmentes hozamot jelenti. A diszkontált cashflow számítás képlete az alábbi:
Jelölések:
- CF = adott évben beáramló pénzmennyiség (legtöbbször szabad cashflowt jelent)
- r = kamat, mellyel a jelenértéket számítjuk
A következő cikkben példákat is megbeszélünk a diszkontált cashflow alapú számításra: Diszkontált CashFlow (DCF)
2) Részvényértékelés a fundamentális elemzés alapján
A fundamentális elemzés másik iránya a különböző összehasonlításon alapuló mutatók, melyekkel a részvényeket úgy értékeljük, hogy a versenytársakhoz képeset megvizsgáljuk alul vagy túlárazott részvényről van szó. Több, mint száz azoknak az összefüggéseknek a száma, melyekről statisztikailag szignifikáns vizsgálatok igazolták, hogy léteznek (nem csak a véletlen műve) és összefüggésbe hozhatók egy részvény jövőbeni hozamával. Ezek között nagy számban találunk olyan pénzügyi mutatókat, melyek a fundamentális elemzéshez köthetők. Itt az oldalon is számos cikkben tárgyaltuk már ezeket az összefüggéseket, pénzügyi mutatókat. Többek között az alábbiakat érintettük:
- P/S mutató a tőzsdén: Megbízhatóan jelzi a jövőbeni hozamot?
- P/E ráta, mutató használata, 3 tanulmány eredménye
- Osztalékhozam, osztalék-anomáliák
- Érdemes minőségi részvényeket vásárolni? Quality-Junk stratégia
- P/BV mutató, ráta: részvény értékelése a Price/Book, azaz P/B mutatóval
- Magasabb részvényhozamot jelez ez a jövedelmezőségi mutató a tőzsdén?
- Tőzsde és a 4 „value” faktor: Értékalapú stratégiák eredményei
- Alacsonyabb jövőbeni hozamot jelez ez az összefüggés (NOA)
- Fordulatot jelezhet ez az összefüggés.. (Accruals)
- A növekvő adósság magasabb, vagy alacsonyabb hozamot eredményez?
A témáról bővebben a következő oldalon beszéltünk: Fundamentális elemzés: alapjai, eszköztár, módszerek, lényege
A fundamentális elemzés mellett pedig ott van a másik ismert részvényértékelési módszer, a technikai elemzés. A technikai elemzés módszerei szintén alkalmasak arra, hogy részvényeket értékeljünk, célárakat határozzunk meg, azonban a technikai elemzést nem érdekli a változás oka, hanem arra fókuszál, hogy mi van a grafikonon, és a múltban egy hasonló piaci szituációban, hogy reagált erre a piac.
3) Részvényértékelés a technikai elemzés módszereivel
A technikai elemzés egy árfolyamelemzési módszer, melynek sajátossága, hogy a múltbeli megfigyeléseket, összefüggéseket használjuk fel. Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a befektetők döntései, motivációi semmit nem változtak az elmúlt évtizedekben, ugyanúgy a félelem, a mohóság határozza meg az átlagos befektető, kereskedő döntéseit, ezért a múltban vizsgált szituációk előfordulnak majd a jövőben is. Tehát, ha a körülmények hasonlóak, mint, amit a múltban tapasztaltunk, akkor a befektetők hasonlóan fognak dönteni.
Ezért aztán a technikai elemzés számtalan különféle módszert alkalmaz, melyekkel a kezdő kereskedők megpróbálják a jövőt megjósolni, előrevetíteni. Legtöbbször sikertelenül.
A módszerek négy fő típusait felsorolom, melyekről részleteket a hivatkozott lapokon találsz:
A technikai elemzés hatékonyságát bizonyító tanulmányokról itt beszéltünk:
- Technikai elemzés: Milyen kutatások bizonyítják, hogy működik?
- Technikai elemzés: 29 kutatás összegzése a mozgóátlag tőzsdestratégiákról
- Van bizonyíték a technikai elemzés, árfolyam-alakzatok működésére?
- A japán gyertya alakzatok 76%-a nem működik.. [Előadás]
- A japán gyertyák használhatatlan eszközök?
- Van bizonyíték az indikátorok hatásosságára a tőzsdén?
- Van bizonyíték a támasz, ellenállások, árcsatornák hatékonyságára?
- Támasz, ellenállás a tőzsdén: Van jelentősége? Érdemes használni?
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.
