Részvényvásárlás: Ezt a 4 dolgot mindenképpen vizsgáld meg!

Az alábbiakban négy tényezőt, pénzügyi mutatót fogunk megismerni, melyek figyelésével kiszűrhetőek azok a részvények, melyek nem alkalmasak a technikai jelek szerinti kereskedésre. Ezt a négy adatok célszerű megvizsgálni részvényvásárlás előtt. Megbeszéljük, mire figyeljünk, hol találjuk ezeket az adatokat. Arról is szó lesz, hogy miért kell követni ezeket az adatokat. Az alábbi bejegyzésben útmutatót találsz a négy legfontosabb mutatóról, amit mindig megvizsgálok részvényvásárlás előtt. A következő témákat, kérdéseket tárgyaljuk:

  • Miért fontos a piaci kapitalizáció vizsgálata?
  • Milyen szabályokat tartok be a kereskedés során?
  • Melyek a kockázatos részvények kapitalizáció alapján?
  • Miért kell vizsgálni a közkézhányadot, mire következtethetünk belőle?
  • Hol érheted el ezeket az adatokat?
  • Mit csinálok, ha fontos hírek érkeznek?
  • Hol találjuk a gyorsjelentéseket, hogyan hatnak a részvényre az adatok?
  • Mire jó a részvény turnover ráta?

1) Piaci kapitalizáció vizsgálata részvényvásárlás előtt

Az első ilyen tényező a piaci kapitalizáció, mely fogalom szó szerinti jelentése egy vállalat pillanatnyi – az összes befektető által meghatározott – számszerűsített értékét jelenti. Kiszámítani nagyon egyszerű, hiszen a piaci kapitalizáció egyenlő a kibocsátott részvények darabszáma és az éppen aktuális árfolyam szorzatával. Az értéke tehát folyamatosan változik, de lényeges eltérésekhez hosszabb időre van szükség. Ha tehát esik egy részvény árfolyama, akkor csökken a kapitalizáció. Ha pedig növekszik a piaci ár, akkor a kapitalizáció is nő. Az alábbi kategóriákba sorolom a részvényeket a kapitalizáció alapján:

  • Mega cap: piaci kapitalizáció eléri, vagy meghaladja a 20 milliárd dollárt
  • Large cap: piaci kapitalizáció eléri, vagy meghaladja az 5 milliárd dollárt
  • Mid cap: piaci kapitalizáció eléri, vagy meghaladja a 1,5 milliárd dollárt
  • Small cap: piaci kapitalizáció 500 millió dollár alatti

A részvényeket nagyjából ezekbe a kategóriába tudjuk sorolni, már csak az a kérdés, hogy milyen értékeket elérő vállalatokkal érdemes kereskedni. A saját kereskedésemben a következő feltételeket használom:

  • Ha egy részvény piaci kapitalizációja eléri, vagy meghaladja az 1 milliárd dollárt, akkor swingtrade kereskedési technika végrehajtására alkalmas a részvény, azaz használhatóak a technikai elemzés jelzései.
  • Ha pedig egy papír piaci kapitalizációja eléri, vagy meghaladja az 5 milliárd dollárt, akkor swingtrade és daytrade kereskedési technika végrehajtására is alkalmas.

További fontos részletek: Piaci kapitalizáció, market cap, tőzsdei kapitalizáció jelentése, fogalma

 
 

2) Háromhavi átlagos forgalom vizsgálata részvényvásárlás előtt

A második fontos tényező, amit célszerű a részvényvásárlás előtt vizsgálni, az a forgalom. A forgalom azt mutatja meg, hogy egy adott napon mennyi tranzakció, ügyletkötés született. A forgalmi értéket leggyakrabban darabszámban tartják nyilván, de bizonyos helyeken értékben kifejezve találjuk meg. Ha egy papírral sokan kereskednek, akkor a forgalmi adatokban magas számot fogunk látni. A magas forgalom nemcsak azt jelenti, hogy nagyon sok szereplőt érdekel a papír, hanem azt is, hogy a piaca kellően likvid. Ha pedig alacsony a forgalom, az egyúttal azt jelenti számunkra, hogy kevés a szereplő, kicsi az érdeklődés. Értelemszerűen a technikai elemzésre épülő kereskedési stratégia azoknál a papíroknál fog működni, ahol a szereplők száma nagy, így a forgalom is valószínűleg nagy lesz ezeknél a papíroknál. A forgalom mérésére célszerű nem egy nap forgalmát vizsgálni (ez torzíthat), hanem több nap átlagát követnünk. Gyakori, hogy az elmúlt három hónap átlagos forgalmát vizsgáljuk egy adott papírnál azért, hogy eldöntsük, alkalmas-e a papír swingtrade, daytrade kereskedésre. Ennél a mutatónál a következő szabályokat követem. Saját forgalmi szabályaim, kapitalizációval kibővítve:

  • Ha az adott részvény átlagos háromhavi forgalma eléri az egymillió darabot, akkor swingtrade kereskedésre alkalmas a papír, de csak akkor, ha a piaci kapitalizáció kritériumának (piaci kapitalizáció >= 1 milliárd USD) is megfelel.
  • Ha az adott részvény átlagos háromhavi forgalma eléri az ötmillió darabot, akkor swingtrade, daytrade kereskedésre is alkalmas a papír, de csak akkor, ha a piaci kapitalizáció kritériumának (piaci kapitalizáció >= 5 milliárd USD)  is megfelel.
  • Kivételt jelenteken a centes részvények. Ezen részvények vásárlását teljesen elkülönítem, lásd: centes részvények kereskedése.

3) Közkézhányad vizsgálata részvényvásárlás előtt

A harmadik tényező pedig azt vizsgálja, hogy lehetőleg olyan papírt válasszunk, amelyikben főleg a kisbefektetők dominálnak, azaz a nagybefektetőknek, bennfenteseknek kicsi a befolyásuk az árfolyamra. Ezt a közkézhányad mutatójával tudjuk mérni. A közkézhányad a teljes részvénydarabszám azon része, mely olyan befektetők kezében van, akiknek a teljes részesedése nem éri el az 5%-ot. Azaz ők a kisbefektetők, hiszen 5%-nál kisebb a tulajdonrészük. A mi kereskedési technikánk szempontjából az a jó, ha minél több arányaiban a kisbefektetők száma a teljes részvényesi körben. A saját véleményem (amitől el lehet térni), hogy akkor alkalmas egy papír swingtrade vagy daytrade kereskedésre, ha legalább 60%-os közkézhányaddal rendelkezik, és megfelel a piaci kapitalizáció és forgalom bekezdésekben foglalt kritériumoknak is. A részvény vásárlása előtt tehát célszerű megnézni a közkézhányadot is.

A közölt értékeket a saját kereskedésem során használom. Ettől természetesen el lehet térni. A lényeg, ha minimum ezeket  a tényezőket vizsgáljuk, nagyrészt ki fogjuk tudni szűrni azokat a papírokat, melyeknél a technikai jelek nem működnek jól. Már csak az maradt hátra, hogy hogyan találjuk meg ezeket az adatokat. A közkézhányadról bővebben itt beszéltünk: Közkézhányad adatok értelmezése..

Kockázatos részvények felismerése részvényvásárlás előtt

A fentiekben megismertünk három fontos mutatót, melyek segítségünkre lehetnek a részvénypiacon történő tájékozódásban. Most a három mutató gyakorlati alkalmazását is megnézzük.Az információ kigyűjtésének több módja van. Egyrészt célszerű megkeresnünk annak a tőzsdének a honlapját, ahol kereskedni lehet a papírral. Ott biztosan meg fogjuk találni az információkat a vállalatról, és feltüntetésre kerül a piaci kapitalizáció, az átlagos forgalom és a közkézhányad is. Tehát nem nekünk kell az értéket kiszámítani, bár a számítás egyszerűségéből látszik, hogy az is gyorsan elvégezhető lenne.

Ha pedig nem a tőzsde honlapján szeretnénk hozzáférni az adatokhoz, akkor léteznek ingyenesen hozzáférhető adatbázisok, melyek a fontosabb fundamentális, pénzügyi mutatóit tartalmazzák egy adott vállalatnak, így például kiszámolás helyett a piaci kapitalizáció egyszerűen lekérdezhető.

Ilyen oldal például a nagyobb tőzsdékre információt nyújtó finance.yahoo.com. A finance.yahoo.com.-nak létezik a világ más tőzsdéire is elérhető aloldala. Ha pedig nem találjuk az adott tőzsdére, országra vonatkozó aloldalt, keressük meg a tőzsde oldalát, ott biztosan hozzáférhetünk a fenti információkhoz. Hasonlóan jól használható információs oldal a finance.google.com, illetve a finviz.com.

Az alábbi képen a finance.yahoo.com használata tekinthető meg. A weboldal felső részében található keresőmezőbe beírtuk az adott vállalat nevét (esetünkben Microsoft Corporation), bal egérgombbal kiválasztottuk, majd a részvény árfolyam fölötti menüben a „Summary” menüpontra kattintva megkapjuk a kért adatokat.

A fenti ábrán az Avg Volumen mutatja az átlagos háromhavi forgalmat, ami ebben az esetben 28.389.126 db, azaz a papír swingtarde és daytrade kereskedésnek is megfelel az általam kialakított kritérium alapján. A „Market Cap” felirat után pedig 494,67 milliárdot látunk, azaz a piaci kapitalizáció 494,67 milliárd dollár. Tehát ezen szempont alapján swingtrade és daytrade kereskedésre is alkalmas a papír.

A közkézhányaddal kapcsolatos adatokat a "Summary" menponttól jobbra a "Holders" hivatkozásra kattintva érhetjük el.  A következő adatokat kapjuk „% of Shares Held by All Insider and 5% Owners: 3,78%”. Ez azt jelenti, hogy a teljes részvénydarabszám 3,78 százalékát birtokolják az 5-%nál nagyobb tulajdonosok vagy bennfentesek, azaz a közkézhányad 100%–3,78%, tehát 96 százalék.

Látható, hogy megvizsgáltuk mind a három kritériumot, és az általam megadott besorolás szerint a papír swingtrade és daytrade kereskedésre is alkalmas. Természetesen egy ilyen nagypapír esetén – mint a Microsoft – egy gyakorlott befektető ezen adatok nélkül is el tudta volna dönteni, hogy alkalmas-e a papír a technikai jelek szerinti kereskedésre. De mi a helyzet akkor, ha a Cheesecake Factory Inc részvényekkel szeretnénk foglalkozni? Ehhez már valószínűleg szükségünk lenne a pénzügyi adatokra.

4) Hírek, események vizsgálata a részvényvásárlás előtt

A fentiekben megbeszéltük, hogy milyen szempontok alapján lehetséges szétválasztani a rövid és hosszabb távú, azaz a daytrade és swingtrade kereskedési technikákat egyedi részvények esetén. Most pedig  azokkal a tényezőkkel foglalkozunk, melyeket szintén hatással lehetnek a kereskedési technikánkra, olyan módon, hogy ezekben az időpontokban a technikai jeleken alapuló kereskedési technikák nem működnek megfelelően a megnövekedett volatilitás miatt. Ilyen időszakok, amikor váratlan nagyobb piacmozgató hatású hírek (terrortámadás, katasztrófa, háború kirobbanása) jelennek meg, és ezek valamilyen hatást gyakorolnak a részvényekre, indexekre, devizákra, határidős termékekre.

A váratlan nagy piacmozgató hatású hírek mellett léteznek bizonyos rendszeresen megjelenő hírek a vezető gazdaságokra vonatkozóan, melyek szintén hatást gyakorolnak a részvénypiacra és a devizapiacra is. Emellett egy adott vállalatra vonatkozóan is vannak kitüntetett időpontok, amikor a működéssel, eredményekkel kapcsolatosan kapunk információkat. A fentiek alapján tehát három szituációt különíthetünk el:

  • Váratlan hírek, események
  • Rendszeres gazdasági adatok, makroadatok
  • Egyedi vállalati eredmények, gyorsjelentések

Váratlan hírek, események

A váratlan hírek, események kategóriájához sok mindent nem tudok hozzáfűzni, mivel ezek az időpontok kiszámíthatatlanok. Egy biztos, ezekben az időpontokban a piacon nagyfokú bizonytalanság alakul ki. Hirtelen elmozdulások miatt a stop megbízási pontok nagyon távol kerülnek, így a hagyományos, nyugodt piaci körülményekre kifejlesztett technikánk valószínűleg nem fog hatékonyan működni. Az esemény kimenetele (jónak értékeljük a történéseket, vagy éppenséggel rossznak) sem ad minden esetbe iránymutatást, hiszen nem mindig reagál egy rossz hírre jelentős eséssel a tőkepiac. Az egyetlen pozitívum ezekben a szituációkban, hogy viszonylag ritkán fordulnak elő akkora horderejű változások, hogy egy-egy kialakult trend azonnal megtörik.

Azt gondolom, a kereskedési technikánkat nem vagy csak kismértékben veszélyezteti ez a típusú szituáció. Tehát  az ebből fakadó kockázat nem számottevő. Természetesen csak abban az esetben, ha a kockázatkezelés cikkekben leírtaknak megfelelően, vagy valamilyen általam nem tárgyalt módon kezeljük a kockázatokat. A hírek részvénypiacra gyakorolt hatásaival a következő cikkekben foglalkoztunk:

Rendszeres gazdasági adatok, makroadatok figyelése részvényvásárlás előtt

A rendszeres gazdasági adatok, makroadatok már sokkal gyakoribbak. Ezeknek minden hónapban megvan a meghatározott ütemterve. Érdemes megjegyezni, hogy jelenleg a világ az amerikai gazdaság után megy, így a világ tőzsdéi az amerikai tőzsdék indexeit (S&P500, Dow Jones index) követik. Ennek megfelelően a világ tőzsdéinek árfolyamát az amerikai makroadatok fogják mozgatni általánosságban. Természetesen a helyi piacok makroadatait is célszerű figyelni. A makroadatok figyelésénél célszerű tehát az alábbi szabályokat betartani.

  • Ha amerikai piacon kereskedünk, akkor elegendő az amerikai makroadatokat követni (ha van időnk, követhetjük az eurózóna országainak makroadatait is, de ez kevésbé fontos).
  • Ha az amerikai piactól eltérő piacon kereskedünk, akkor az adott ország makroadatai mellett kövessük az amerikai makroadatokat is.
  • Ha devizapiacon kereskedünk, akkor célszerű követni a dollár, azaz az amerikai gazdaság makroadatait, és az euró, azaz az euróövezeti országok makroadatait. Emellett pedig azon ország makroadatait figyeljük, melynek devizájával kereskedünk. Például, ha az EUR/CHF devizapáron kereskedünk, akkor mindenképpen figyeljük az eurózónára és a svájci frankra vonatkozó makroadatokat, illetve esetlegesen a piac általános hangulata miatt a dollár makroadatokat.

Hogyan viselkedjünk makroadatok megjelenésekor? Nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az egyes makroadatok megjelenése előtt néhány héttel elemző cégek elkészítik előzetes előrejelzésüket az adott adatra vonatkozóan. Ha ettől az előre jelzett értéktől eltérő adatra derül fény a tényadat megjelenésének időpontjában, akkor a piacot meglepetés érte. Minél nagyobb ez a meglepetés (előre jelzett és a tényadat közötti különbség), annál nagyobb lehet a piac reakciója.

Természetesen ez azon is múlik, hogy az adott makroadatot mennyire tartja fontosnak a piac, illetve milyen időszakban érkezik a hír. Más lesz a hatása egy eső piaci (medvepiac) környezetben egy pozitív meglepetésnek, és más lesz a hatása egy emelkedő, bikapiaci környezetben egy pozitív meglepetésnek. Jellemző egyébként, hogy emelkedő környezetben a pozitív hírek adnak újabb, gyakran heves lökést az árfolyamnak, míg a negatív hírekre kevésbé reagál a piac. Ha pedig egy emelkedő piacon ez a tendencia megfordul, azaz pozitív hírekre már nem emelkedik a piac, negatívakra kezd esni, akkor elindulhat a trendben bekövetkező fordulat is. Ugyanezen észrevételek megfigyelhetőek medvepiacon, ott ugyanis a negatív meglepetésekre reagál hevesen a piac, míg a pozitív híreket alig hallják meg a befektetők.

A fenti feltételezések igencsak általánosítottak, és a gyakorlatban erre alapozva nem lehet kereskedési technikát építeni, ráadásul ott van a meglepetés kérdése. Azt nem fogjuk tudni eldönteni a megjelenés pillanatáig, hogy negatív vagy pozitív meglepetés érkezett. A megjelenés pillanatában pedig nagyon rövid idő alatt beárazza, beépíti a piac az árfolyamba az új hírt. A hírek kiismerésével, megtippelésével ilyen módon a véleményem szerint nem lehet hatékony kereskedési technikát kialakítani. (Azt viszont nem tagadom, hogy léteznek kifejezetten hírekre kialakított kereskedési technikák, de egy általános piaci szituációra kialakított technika erre nem használható hatékonyan.) A hírek megtippelése helyett sokkal fontosabb inkább az, hogy legyünk tisztában a fontos makroadatokkal, és ezen tényadatok megjelenésének pillanatában, előtte, közvetlen utána próbáljuk minimalizálni a pozícióink számát, vagy egyáltalán ne legyünk már pozícióban.

A fontos makroadatok kifejezés értelmezésére is ki kell térnünk, ugyanis az, hogy melyik befektetőnek melyik makroadat lesz fontos, az azon is múlik, hogy milyen időtávon kereskedünk. Általánosságban elmondható, hogy minél rövidebb időtávon kereskedünk, annál több makroadat lehet hatással a kereskedési technikánkra. Az alábbi táblázatban az amerikai makroadatokat gyűjtöttük össze, a táblázat tartalmazza az adat piacra gyakorolt hatását is. Ezek iránymutatásként használhatók.

A táblázatban szereplő adatok az amerikai piacra vonatkoznak, tájékoztató jellegűek. A pontos időpontokat az erre szakosodott portálokról szerezhetjük be. Nagyon erős és erős jelzővel ellátott makroadatok minden swingtrade, daytrade technikára hatást gyakorolhatnak. A közepes jelzővel ellátott makroadatokat elsősorban daytrade kereskedési technika esetén érdemes figyelembe venni, míg az alacsony hatású adatokat daytrade technikák közül főleg az 1-5 perces chartokon kivitelezett kötések esetén érdemes követni. A makroadatok pontos követésére több portálon is lehetőségünk van. Ezek közül az alábbiak igen hatékonyan használhatók:

  • www.forexfactory.com
  • www.dailyfx.com

Rövid távú kereskedésnél két fontos szempontot célszerű figyelni a makroadattal kapcsolatosan. Mikor jelenik meg az adat, és milyen a piacra gyakorolt hatása. A hatás segít beazonosítani, hogy érinti-e a kereskedési technikánkat, az időpont pedig megmutatja, melyik az az időszak, amikor minimalizálni célszerű a pozícióinkat. A gyakorlatban ez megvalósulhat úgy is, hogy a makroadat előtt néhány órával – vagy swingtrade esetén néhány nappal – már nem nyitunk pozíciót, vagy a meglévő pozíciókból kilépünk, esetlegesen módosítjuk a stop-ot. Ezt saját belátásunk szerint kell eldönteni, és a fenti bekezdések ismeretében átgondolni, megalkotni saját szabályainkat a makroadatokkal kapcsolatosan.

Nagyon fontos, hogy ezeket a szabályokat is írjuk le. Saját kereskedési technikámban jellemzően figyelemmel kísérem a makroadatokat, és előtte már nem nyitok újabb pozíciót, ugyanakkor zárni nem zárom a pozíciót a makroadat előtt, csak abban az esetben, ha meghatározott (elértem a minimum 2/1 hozam/kockázatot, lásd kockázatkezelés fejezet) mértékű nyereség van rajta. Gazdasági adatok hatásairól: Gazdasági hírek: előrejelzik a tőzsdén a rövid távú változásokat?

Gyorsjelentési szezon, gyorsjelentési időpontok vizsgálata részvényvásárlás előtt

Jellemzően minden negyedévben megkezdődik (általában az Alcoa gyorsjelentésével) a vállalati gyorsjelentési szezon, amikor a legtöbb cég publikálja gyorsjelentését. Érdemes itt is észben tartani, hogy az amerikai piacok vezetik a világ tőzsdéit, így az amerikai vállalatok gyorsjelentési időpontjai hasonlóan fontos időpontok lehetnek, mint a makroadatok. Ebben az esetben elegendő csak a vezető nagyvállalatok gyorsjelentéseit figyelni (például Dow index 30 komponense, vagy S&P100 indexet alkotó 100 vállalat).

Ugyanakkor, ha egy egyedi részvényeket szeretnénk vásárolni, akkor az adott vállalati gyorsjelentés közzétételi időpontját feltétlenül tudnunk kell. A gyorsjelentés megjelenése hasonló a makroadatokhoz. Itt is van egy elemzői konszenzus, egy előrejelzés, majd jellemzően vagy piacnyitás előtt (BMO jelöléssel ellátva, azaz Before Market Open), vagy piaczárás után (AMC jelöléssel ellátva, azaz After Market Close) publikálják a tényadatokat a meghatározott gyorsjelentési napon.

Ha jelentős a meglepetés, akkor a piac reakciója is nagy lehet. Nem ritka egyedi részvényeknél a  4–10%-os elmozdulás (rés) ilyen időszakokban, amivel főleg az a gond, hogy nyitáskor árazza be a piac, azaz rögtön ekkora értékkel alacsonyabban, vagy éppen magasabban nyit a piac. A legnagyobb gond akkor van, ha az előző napi záróár és a következő napi nyitóár közötti résben van éppen a stop megbízásunk (átugorja a piac a stopot), ugyanis akkor az nem fog teljesülni, vagy rosszabb áron. Ezzel pedig az előre tervezett veszteség többszöröse is lehet a pozíción elért veszteségünk.

A gyorsjelentés időpontja itt már komoly kockázati tényezőt hordoz, hiszen ha nem tudunk kilépni a tervezett helyen a pozícióból, akkor a veszteségünk többszöröse lehet a tervezettnél. Nem árt tehát a gyorsjelentés időpontjára odafigyelni, és kezelni az ilyen szituációkat. A lehetséges megoldások egyike, hogy a gyorsjelentés közeledtével már nem lépünk pozícióba, illetve a gyorsjelentés előtti napon zárjuk meglévő, rövid távú spekulatív pozícióinkat. Természetesen pozitív meglepetések is születhetnek, ekkor viszont számunkra kedvező irányba mozdul el a piac. Ekkor az előzetes pozíciózárással elesünk ettől a profittól, így a gyorsjelentés előtti pozíciózárásnak lehetnek hátrányai is. Gyorsjelentésekről bővebben:  6 összefüggés, melyre érdemes figyelni

Gyorsjelentések az interneten

A gyorsjelentés időpontjának lekérdezéséhez használhatjuk ismét a finance.yahoo.com portált. Írjuk be a weboldal nevét böngészőnk címsorába, majd a megjelenő honlap keresőmezőjében (felül találjuk) a vállalat tickerjét (rövidítési kódját), vagy a nevét. A megjelenő lapon, a vállalat fontosabb adatait és árfolyamát találjuk meg. Az itt levő táblázatban az Earings Date sorban fogjuk megtalálni a gyorsjelentés időpontját, lásd alábbi kép:

Ha pedig adott napra vonatkozóan akarjuk lekérni a gyorsjelentési időpontokat, akkor az alábbi hivatkozás lehet a segítségünkre. A hivatkozást elérhetjük a fenti honlap Markets/Calendars menüpontja alatt, de a következő hivatkozás böngésző címsorába történő bemásolással is előhozható: https://biz.yahoo.com/research/earncal/today.html

További lehetőség a finviz.com oldal használata. Ezen az oldalon is lekérhetjük az adatokat a következő módon. Írjuk be a böngészőbe a fenti hivatkozást, majd kattintsunk a felső menüben a „Screener” menüpontra (lenti képen bekarikázva). Ezt követően az „Earnings Date” menüpont alatt beállíthatjuk, hogy milyen időszakra vonatkozóan kérjük le a gyorsjelentések megjelenését.

Továbbá, ha a fenti beállítások mellett a „Market Cap” feltételre is állítunk szűrést, akkor piaci kapitalizáció szerinti (large és mega kategóriájú cégek gyorsjelentése piacmozgató lehet) fontossági sorrendet tartva kapjuk az adatokat. További részletek: Miért fontos a gyorsjelentések nyomon követése részvény vásárlás során?

5) Részvény turnover ráta vizsgálata

A fentieket még kiegészíthetjük a turnover ráta figyelésével. A turnover ráta gyakorlatilag a részvények forgási sebességét mutatja. Azaz a ráta azt fejezi ki, hogy az összes kibocsátott részvényhez képest egy meghatározott időszak alatt mennyi részvényvásárlás, adásvétel történt. Ha a fenti Tesla részvény példánál maradunk, láthatjuk, hogy az összes részvény 183 millió darab, az átlagos 3 havi forgalom pedig 10,45 millió darab. Ebből a  turnover ráta egy egyszerű osztással kiszámolható: 10,45/183=0,057, azaz 5,7%. Az összes részvény 5,7%-a cserél gazdát egy átlagos napon a Tesla részvények piacán.

Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a turnover ráta, annál gyorsabban, könnyebben lehet a részvényeket megvásárolni, eladni. Alacsony turnover ráta esetén pedig sokkal lassabb a részvények forgás sebessége, kevesebb a részvényvásárlás, eladás. Alacsony turnover ráta gyakorlatilag alacsonyabb likviditást jelez, ami extrém helyzetekben az ár hirtelen változását, a költségek növekedését okozhatja. További részleteket a turnover rátával itt beszéltünk meg (a bejegyzés második fele részletesen foglalkozik a turnover rátával).

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak