Mi az a tőkeáttét, tőkeáttétel? Mire jó? Melyek a veszélyei, előnyei?

Amennyiben a rendelkezésre álló tőkénknél nagyobb pozíciót áll szándékukban felvenni, akkor a tőkeáttételes kereskedési formán (leverage) belül ez lehetővé válhat a kereskedő számára. A tőkeáttétel következménye a nyereség vagy a veszteség felnagyítása. A tőkeáttétel alapvetően napon belüli ügyleteknél (nem kizárólag itt), azaz a daytrade, határidős és egyéb származtatott ügyletek esetében fordul elő jellemzően, hiszen ezeknél az üzleteknél a kereskedőnek nem kell a teljes vétel- vagy eladási árat kifizetnie. Cikkünkben a tőkeáttétes kereskedés sajátosságait beszéljük meg. Témáink:

  • Mi az a tőkeáttétes kereskedés?
  • Tőkeáttétel számítása, példa
  • Tőkeáttétel mértékének korlátozása
  • Tőkeáttétel számítása, példa a korlátozásra
  • Mi a következménye a tőkeáttételnek?

Mi az a tőkeáttétes kereskedés?

A tőkeáttétes kereskedés lényege, hogy a megnyitott pozíciók (legyen az vételi vagy épp eladási, tehát short pozíció) teljes értékével nem kell rendelkeznie a kereskedőnek, azaz csak egy meghatározott összeget kell fedezetként elhelyezni, a maradékot kipótolja a brókercég, azaz tulajdonképpen befektetési hitelt kapunk. A tőkeáttétes ügyletekkel tehát hitel keletkezik, melyre a marginként lefoglalt összeg nyújt fedezetet. Jellemzően a forex és CFD termékek, a tőkeáttétes kategóriába, de a határidős és árupiaci tőzsdéken is megvalósítható a tőkeáttétes kereskedés.

A brókercégek a fenti termékekre eddig jelentős tőkeáttételt tudtak biztosítani, amit egy arányszámmal határozunk meg. Például 1:100, 1:200 vagy 1:10. Ezek a hányadosok kifejezik, hogy a pozíció méretének mekkora részét kell letétbe helyezni, zárolni, amíg a pozíció nyitva van. Például 1:100 esetén (1/100 = 0,01) 1%-ot, vagy 1:200 esetén 0,5%-ot, míg 1:10 esetén 10%-ot.  De találkozhatunk olyan brókercéggel is, amelyik nem a fenti arányszám formában, hanem százalékosan írja ki a fedezeti követelményeket, például 1%, 0,5%, 10% stb, de ebből ugyanúgy kiszámítható a tőkeáttétel mértéke. A tőkeáttétel működése termékenként eltérő lehet. Ezekről a sajátosságról a különböző kereskedési termékeket tárgyaló oldalunkon beszélünk:

Fontos szem előtt tartani, hogy a határidős ügyletek, a forex ügyletek, a CFD ügyletek mindig tőkeáttét bevonásával járnak együtt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a számlánkon egyébként elegendő saját tőke lenne a ügyletre. Ezzel szemben a részvénypiaci tőkeáttétel általában úgy működik, mint egy befektetési hitel, azaz amíg a számlán elhelyezett tőke elegendő, nem merül fel tőkeáttétel, és így kamatfizetési kötelezettség sem.

Tőkeáttétel számítása, példa

A tőkeáttét működésének szemléltetésére nézzünk meg egy teljes példát, melyben egy CFD terméken kötött ügyletet vizsgálunk meg. A leírtak más tőkeáttétes termékek esetében is alkalmazhatók. Számlánkon épp most helyeztünk el 10.000 eurót, és BASF CFD-t szándékozunk vásárolni, melynek fedezeti követelménye 10%. Vételi, eladási jutalék 0,1%, a minimumdíj 3 euró. Példánkban most 100 db BASF CFD-t szándékozunk vásárolni 52 eurós árfolyamon. Nézzük először, hogyan alakul a pozíció mérete, a jutalék és a fedezeti igény:

  • A pozíció értéke (a CFD árfolyama szorozva a vásárlási mennyiséggel): 52 euró x 100 db = 5200 euró
  • A pozícióra számított jutalék (a pozíció értéke szorozva a jutalékkal, ha a számított jutalék kisebb, mint a minimumdíj, akkor minimumdíjat fizetünk): 5200 euró x 0,1% = 5,2 euró
  • A pozíció fedezeti igénye (a pozíció értéke szorozva a fedezeti követelmény): 5200 x 10% = 520 euró.

Kiszámoltuk a fenti képletekkel a pozíció méretét (5200 euró), a fizetendő vételi jutalékot (5,2) és a fedezeti követelményt (520), amit zárolnak a számlánkon. A következő két táblázat pedig a nyitás előtti számlaegyenleget és a nyitás utáni számlaegyenleget mutatja. A táblázatot kibővítettük a fedezeti összesítővel is.

A CFD megvásárlása után az alábbiak szerint változik az összesítés.

Jól látható, hogy a kereskedésre még 9474,8 eurót használhatunk fel. Itt mutatkozik meg a CFD kereskedésben a tőkeáttét jelensége, ugyanis 520 eurós fedezet mellett vásároltunk 5200 euró értékben BASF CFD-t. Vigyük tovább a példát, és nézzük meg, hogyan változik az egyenlegünk, ha a BASF CFD árfolyama lecsökken 48 euróra. Az új összesítő értékeinek kiszámításához szükségünk lesz egy részszámításra. Ki kell számolnunk, mekkora veszteséget értünk el ez utóbbi esetben.

Vételi pozíció vesztesége [(aktuális CFD árfolyam – vásárlási CFD árfolyam) x CFD darabszám]: –400 euró [(48–52)x100]. A 48 eurós árfolyam mellett 400 eurós veszteséget tudunk kimutatni.

Jól látható, hogy számlánk értéke és a fedezetként felhasználható rovat is 400 euróval csökkent. A pozíciót nem zárjuk 48 eurós árfolyamon, hanem megnézzük, hogyan alakulna az egyenlegünk, ha 60 eurós árfolyam mellett zárjuk a pozíciót. Vételi pozíció nyeresége [(aktuális CFD árfolyam – vásárlási CFD árfolyam) x CFD darabszám]: 800 euró [(60-52)x100]. A 60 eurós árfolyam mellett 800 eurós nyereséget tudunk kimutatni.

A fenti állapotban még nem zártuk a pozíciót, viszont jól látható, hogy a számlánk értéke növekedésnek indult. A pozíció-zárás után lényeges változás már nem fog történni. A zárással kifizetjük a zárási költséget, ami 6 euró (6000x0,1%). Ez az összeg csökkenti a számlánk értékét. A zárással természetesen a felhasznált fedezet is nullára csökken, így a fedezetként felhasználható rovat is növekedni fog 520 euróval.

A fenti példában a megnyitott pozíció értéke (5200 euró) kisebb volt, mint a számlánkon levő tőke. Ezért nem történt lényeges elmozdulás az egyenlegünkhöz képest. Ugyanakkor lehetőségünk volt arra, hogy sokkal nagyobb pozíciót vegyünk fel (figyeljük meg, hogyan változik a példában a fedezetként felhasználható összeg). Ha a kiindulási, 10.000 eurós számlát nézzük és az 52 eurós BASF CFD árfolyamát, akkor maximum 1923 db BASF CFD-t vásárolhattunk volna meg. Hogyan számolható ki ez az összeg?

A CFD részvény árfolyamát (52 euró) szorozzuk meg a fedezeti követelménnyel (10%), ekkor megkapjuk, hogy egy CFD megvásárlása esetén, mekkora fedezetet zárolnak a számlánkon (5,2 euró). Ezzel az értékkel osszuk el a fedezetként felhasználható összeget (kiinduláskor 10.000 euró, azaz 10.000/5,2), így megkapjuk, hogy 1923 db BASF CFD részvényt vásárolhatunk meg (a jutalékot figyelmen kívül hagytuk). A pozíció teljes értéke ekkor 99.996 euró (1923x52). A fedezeti követelmény (10%) alapján ez a vétel 9999,6 euró fedezetet igényelne. A példa valójában nem pontos, hiszen nem lenne pénzünk a jutalékra, ami 99 euró (99.996x0,1%), azaz 1923 db helyett csak kb. 1921 db CFD-t tudunk a valóságban megvenni.

Tehát a lényeg az, hogy a 10.000 eurós tőkével megvan a csábító lehetőség, hogy akár 100.000 eurót megközelítő pozíciót vegyünk fel, ha akarunk. Ugyanakkor, ha egy 1923 db-os BASF CFD csomagot megvásárolunk, és a BASF részvény árfolyama 1 eurót esik, akkor a pozíciónk értéke 98.073 euróra (51x1923) csökken, pontosan 1923 eurós veszteségbe kerülünk. A 10.000 eurós számlánk ekkor 8077 euróra csökken. Mindössze 1 eurós árfolyamesést számoltunk végig a példán. Könnyen kiszámolható, hogy kb. 5,2 eurós árfolyamesés esetén a pozícióméret 89.996,4 euróra (46,8x1923 ) változik, azaz kb. 10.000 eurós veszteségbe kerültünk. A számlánkon levő pénzt elveszítettük, a számlánk értéke 0 közelébe kerül. Ezt a jelenséget hívják „margin call”-nak. Ebben az esetben további csökkenés esetén a brókercég lezárhatja pozíciónkat, megelőzvén, hogy számlánk egyenlege negatívba forduljon. Előtte általában a befektetőt felhívják, ha tartani szeretné a pozíciót, akkor újabb fedezetet kell befizetnie a számlájára.

Ebből már látszik a tőkeáttételes kereskedés előnye, azaz nagyobb pozíciót tudunk felvenni, ami a nyereséget (természetesen a veszteséget) is felnagyíthatja. További előnye a tőkeáttétel alkalmazásának, hogy kisebb tőkét kell tartanunk a brókercégnél, a spekulatív tőkénk nagyobb része maradhat egy biztonságosabb pénzintézetnél. Ugyanakkor a tőkeáttételes kereskedés számos kockázatot hordoz magában, ami főleg azokat a kereskedőket veszélyezteti, akik nem kezelik a kockázatokat. A nagy pozíció méret miatt sokkal gyorsabban el tudja a kereskedő veszíteni a tőkéjét, és vélhetően ennek a kockázatnak a csökkentése áll a jövőben bevezetésre kerülő tőkeáttétel korlátozása mögött.

 
 

A tőkeáttétel mértékének korlátozása OTC brókereknél

Az ESMA szabályozása alapján az Európai Unión belül működő brókercégeknél vezetett számlákra vonatkozóan az alábbi korlátozások léptek életbe 2018-ban:

  • 30:1 a jelentős devizapárokra;
  • 20:1 a nem jelentős devizapárokra, aranyra és jelentősebb indexekre;
  • 10:1 árutermékekre az aranyon kívül és a nem jelentős részvényindexekre;
  • 5:1 az egyedi részvényekre és más referencia-értékeszközökre;
  • 2:1 a kriptovalutákra;

Illetve:

  • Automatikus biztosíték zárás számlánkénti alapon.
  • A negatív egyenleg elleni védelem számlánkénti alapon.
  • Ösztönzők alkalmazásának (bónuszok) megakadályozása CFD-kereskedés során.
  • Standardizált figyelmeztetést kapunk.

Az alábbiakban áttekintjük a fontosabb változásokat.

Standardizált figyelmeztetések

A kérdéskörben számunkra a leglényegtelenebb kitétel az utolsó, a figyelmeztetéssel kapcsolatos rész. Eddig is és ezentúl is észben tartjuk, hogy a kereskedés veszélyes, kockázatos és nagy hangsúlyt fektetünk a kockázat kezelésre, a stopokra stb. Ez a szabály egy szépségtapasz csak, hiszen eddig is ott volt minden ilyen helyen a figyelmeztetés. Ez nem védi meg a befektetőt, csak a cégeknek ad egy felmentés: "mi kiírtuk, így tudtál róla"..

A bónuszok tiltása

A következő szabályozás sem érinti az aktív kereskedőket. Eddig sem, és ezentúl sem a bónuszok, nem az „ösztönzők” stb. miatt választottunk brókert. Arra jó a szabály, hogy ezentúl a kezdők nem a bónuszt, az ösztönzőket nézik csak, hanem egyéb paramétereket is. Nyilván ez a szabály negatívan érinti egy kicsit az aktív kereskedőket, akiknek jól jött egy kis plusz, ha kaptak valamit. De nem ez volt a fő, így ez a kitétel sem kíván semmi intézkedést, vagy legalábbis átgondolást részünkről. 

A negatív egyenleg elleni védelem

A negatív egyenleg elleni védelem számlánkénti alapon már nagyon jó és régóta várt intézkedés. A svájci vihar megmutatta, hogy a piac elég instabil és egy jegybanki művelet drasztikus mozgásokat adhat. De nem kell ilyen extrém esetekre gondolnunk, aki kisebb pénzt tartott a számlán és számlastopokra is támasztódott tudja, hogy brókerenként eltérően kezelték a negatív egyenleget, ha nem tudta a bróker lezárni a margin call-nál a pozíciót. Ez a szabályzás – jó esetben – biztosítja, hogy nem kötelezi a bróker a tradert arra, hogy pórbefizetést tegyen. A svájci események után sokaknak – bár egyrészt a stopjuknál zárni kellett volna, másrészt a magrin call-nál zárni kellett volna a brókernek – sok pótbefizetésre felszólító levél érkezett. Ez most  szabályzásra került. Normál esetben nem lehet negatív egyenleg, így nem kérhetnek pénzbefizetést sem, de nem is vezethetnek át másik alszámláról pénzt a káruk rendezésére.  Ez egy fontos a lakossági ügyfeleknek nyújtott CFD szolgáltatásokkal kapcsolatos szabály változás. Már nem a bróker kénye, kedve szerint történik, hanem ESMA szabályozás írja elő. Jogosan felmerül a kérdés, hogy meddig terjed ki a szabály érvényesítése.

Az természetesen egyértelmű, hogy egy normál piaci helyzetben nem mehet mínuszba a számlánk. De aktív kereskedőként felmerül a kérdés az extrém piaci helyzeteknél miképp járnak el a brókerek? Betehetik-e a szabályotokba, hogy rendkívüli helyzetekben azért majd az ügyfélre fogjuk a negatív egyenleget terheli, vagy nem? Ezt majd egyrészt az új „vállalási feltételeik” kisbetűs részében láthatjuk meg, illetve az első pár Felügyeleti döntések után tudunk konkrétat. Ezt érdemes lesz figyelemmel követni. 

Automatikus biztosítékzárás számlánkénti alapon

Ezt magyarul margin call-nak hívjuk. A bróker egy bizonyos összeget zárol a számlánkon, ami biztosíték számára, hogy nem fogy el a pénzünk menet közben. Ez a zárolt összeg eltérő brókerenként, termékenként. Minden terméknél a bróker közli, hogy a felvett mérethez mennyi is ez az érték. Ha már nincs a számlán annyi pénz, hogy ezt az összeget fedezze, akkor a bróker elkezdi zárni azaz kényszer zárni  a pozíciókat. Brókerenként eltérő volt a gyakorlat, hogy milyen szintnél kezdi, és az is, hogy ezt milyen ütemben teszi meg, vagy éppen mivel kezdi. Az ESMA szabályozás ezt érinti, így változhatnak ezekkel kapcsolatos feltételek. Ha értesít a bróker az új szabályokról, akkor mindenképp meg kell nézni az új margin követelményeket és az ezzel kapcsolatos változást. Az új szabályozás bevezetésével kiemelten kell figyelni a margin szintet a MetaTrader-ben: 

ESMA döntés után ezt is figyelni kell

Ez már olyan kitétele az új ESMA szabályozásnak, ami ténylegesen érinti a kereskedőt! Ha pedig olyan kondíciókat kapunk a brókerünktől, ami nem megfelelő, akkor váltásra is okot adhat.  Bár valószínű, hogy a kisebb számlával kereskedőket nagyon érinti a szabályozás, de ez valóban olyan, ami pozitív folyamatokat indíthat el. 
Ha egy szinten kötelezik a brókereket az automata zárásra, akkor nagyon oda fognak figyelni erre. Nem tudják lazán venni, mert ha negatív számlaegyenleg kerül elő, akkor… az előző pontban már az ESMA szabályozta: ilyen ellen védelmet kell nyújtaniuk.

Tőkeáttét témájú bejegyzéseink, tájékoztatók, példák:

 
 

Mi a következménye a tőkeáttételnek?

Egyes elemzői vélemények szerint a tőkeáttétes termékekben felhalmozott jelentős hitelmennyiség rendszerkockázatot hordoz. A 2008-2009-es gazdasági válság során is egyes derivatív termékek (CDO, azaz Collateralized debt obligations, és CDS credit default swaps) indították el a lavinát. Bár azóta ez utóbbi termékek szigorúbb szabályozás alá esnek, azonban a globálisan kötött tőkeáttétes ügyletek összege nem csökkent. Mivel tőzsdén kívüli ügyletekről is van szó, így pontos adat nincs, csak becslések a tőkeáttétes ügyletek összegéről. Az egyes becslésekben 500 billió és 1200 billió dolláros összegekre láthatunk példát. Csak összehasonlításképpen a bitcoin piaci kapitalizációja 300 milliárd dollár, a legnagyobb amerikai vállalatok piaci kapitalizációja néhány száz milliárd dollár, de az 2 billió dollárt sem éri el a piaci kapitalizációja ezeknek a cégeknek. A Fed mérlegfőösszege kb. 8000 milliárd dollár, azaz 8 billió dollár. A világ összes devizájának az értéke nem haladja meg a 10-20 billió dollárt.

Látható tehát a fentiekből, hogy a tőkeáttétes ügyletekben hatalmas mennyiségű hitel található, ami gyakorlatilag a kötvény, részvény, árupiaci termékek piacán kötött ki. Éppen ezért tapasztalhatod azt, hogy egyes árupiaci termékek esetében a kereskedési forgalom a többszöröse az kibányászott, megtermelt, előállított árupiaci termékhez képest.Az alábbi képen csak az amerikai adatokat látod. A amerikai államkincstár negyedévente teszi közzé az adatokat a származtatott ügyletekről. A jelentés részletét láthatod, további jelentéseket itt érheted el.

Származtatott ügylet, derivatíva jelentése

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak