Joel Greenblatt a The Little Book That Beats the Market című könyvében egy meglepően egyszerű részvénykiválasztási módszert mutatott be. A később varázsformulaként, azaz Magic Formula néven ismertté vált stratégia mögött az az elképzelés áll, hogy olyan vállalatokat érdemes keresni, amelyek egyszerre jó minőségűek és kedvező árazásúak. A módszer azért vált ismertté, mert Greenblatt saját számításai szerint az amerikai részvénypiacon 1988 és 2004 között évi 30,8%-os átlagos hozamot ért el, miközben az S&P 500 éves hozama ugyanebben az időszakban 12,4% volt. Ez természetesen felvet egy fontos kérdést. Valóban létezik egy ennyire egyszerű részvénykiválasztási formula, amellyel hosszú távon felül lehet teljesíteni a részvénypiacot? Azóta eltelt két évtized, és Greenblatt módszerét számos...

A pénzügyi influencerek, vagyis a finfluenszerek az elmúlt években a befektetési tartalmak egyik legfontosabb szereplőivé váltak. A YouTube-on, TikTokon, X-en és más közösségi médiás platformokon naponta jelennek meg részvényajánlások, piaci előrejelzések és befektetési vélemények, amelyeket főként a fiatalabb befektetők követnek nagy figyelemmel. A kérdés az, hogy ezek a tartalmak valóban segítenek-e jobb befektetési döntéseket hozni, vagy inkább csak rövid távon mozgatják meg a részvényárfolyamokat. Cikkünkben azt tekintjük át, hogy mit mutatnak a legfrissebb kutatások a pénzügyi influencerek eredményességéről, a YouTube-videók részvénypiaci hatásáról, az összesített finfluenszer-ajánlások előrejelző erejéről, valamint arról, hogy a nagyobb követőtábor együtt jár-e jobb befektetési...

A cikkben egy érdekes és régóta kutatott tőzsdei összefüggést, a short-term reversal hatást mutatjuk be. A jelenség lényege, hogy a részvények nagyon rövid távú múltbeli teljesítménye és következő időszaki hozama között bizonyos körülmények között negatív kapcsolat figyelhető meg. Az előző héten vagy hónapban gyengén teljesítő részvények átlagosan jobban, a korábbi nyertesek pedig gyengébben teljesíthetnek a következő rövid időszakban. A short-term reversal azért érdekes, mert első látásra nehezen egyeztethető össze azzal az elképzeléssel, hogy a könnyen hozzáférhető múltbeli árfolyaminformációk alapján tartósan nem lehet rendkívüli többlethozamot elérni. Megnézzük, mit mutatnak a témában végzett kutatások, mekkora volt a múltban a megfigyelt hozamkülönbség, milyen magyarázatok állhatnak...

A részvénypiaci befektetők jellemzően pénzügyi mutatókra vagy különböző árindikátorokra alapozott stratégiák szerint fektetik be a pénzüket. Az elmúlt években azonban egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy a hagyományos pénzügyi adatokon túl más információforrások is segíthetnek-e a vállalatok teljesítményének vagy a részvények jövőbeni hozamának előrejelzésében. Cikkünkben ezeket a vizsgálatokat összegezzük. Témáink: Mit nevezünk alternatív adatnak? Parkolóhelyek műholdas elemzése Twitter és a részvények jövőbeni hozama Google keresési statisztikák és a részvénypiaci hozamok A Google keresési statisztikák és a kriptopiacok Mobilapplikációk letöltése és a részvények hozama A szoknyadivattal előre jelezhetők a tőzsdei hozamok? Mit nevezünk alternatív adatnak? A hagyományos tőzsdei...

Bejegyzésünkben a Sell in May and Go Away tőzsdei mondás és az erre épülő stratégia megbízhatóságával foglalkozunk. Megnézzük, milyen eredményeket érhettünk el a múltban, ha erre az ismert tőzsdei szabályra hagyatkozva hoztunk befektetési döntéseket. A historikus adatok mellett arra is kitérünk, hogy mennyire tekinthetők megbízhatónak a megfigyelt szezonális mintázatok, illetve következik-e ezekből a gyakorlatban is használható kereskedési szabály. Témáink: Miről szól a Sell in May and Go Away? Milyen eredményeket érhetünk el a stratégiával? Hogyan teljesít a Sell in May and Go Away stratégia rövid távon? Mi az alapja a halloween-effektusnak? Mi lehet a magyarázata a jelenségnek? Miről szól a Sell in May and Go Away? A Sell in May and Go Away egy jól ismert tőzsdei kifejezés, amely arra...

Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy az Elemzésközpont jelölést kapott a 2026-os Rankia Díjakon az „Az év pénzügyi oktatási platformja” kategóriában. A Rankia Díjak célja, hogy a pénzügyi közösség véleménye alapján ismerje el azokat a szakértőket, tartalomkészítőket és pénzügyi platformokat, amelyek munkájukkal hozzájárulnak a pénzügyi tudatosság és a befektetési kultúra fejlődéséhez. A győztesről közönségszavazás dönt. Ha hasznosnak találod az Elemzésközpont cikkeit, videóit, elemzéseit és oktatási anyagait, örömmel vesszük, ha szavazatoddal támogatod az oldalunkat. A szavazási űrlapon az Elemzésközpontot a 2. lapon találod. Szavazok az Elemzésközpontra A jelölés számunkra azért is fontos visszajelzés, mert az Elemzésközpont célja hosszú évek óta az, hogy közérthető, ugyanakkor szakmailag...

„Vágd el a veszteséget, hagyd futni a nyereséget” az egyik legismertebb tőzsdei bölcsesség. Első hallásra logikus szabálynak tűnik. Ha egy ügylet rossz irányba indul, érdemes lehet időben kiszállni, ha pedig a piac nekünk kedvező irányba mozog, hagyjuk tovább futni a pozíciót. A kérdés csak az, hogy ez működik a tőzsdén? A probléma egyik érdekessége, hogy egymásnak látszólag ellentmondó eredményekkel találkozhatunk. A klasszikus pénzügyi modellekből az következik, hogy kiszámíthatatlan árfolyammozgás mellett a stop-loss nem teremt többlethozamot. Más vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy bizonyos piaci környezetben a veszteség korlátozása javíthatja a hozamot vagy a kockázattal korrigált teljesítményt. A látszólagos ellentmondás feloldásához azt kell megértenünk, hogy milyen...

Ha utólag ránézünk egy részvény grafikonjára, szinte mindig találunk rajta trendeket, fordulópontokat és olyan alakzatokat, amelyek előre láthatónak tűnnek. Felmerülhet a kérdés, hogy ezekből az információkból előre is megbízható következtetést tudunk-e levonni. A random walk, magyarul bolyongáselmélet szerint a következő árváltozás nagyrészt kiszámíthatatlan, ezért a múltbeli árfolyam önmagában nem kínál biztos előnyt a befektetőnek. Cikkünkben bemutatjuk a bolyongáselmélet lényegét, történetét és a mellette szóló érveket. Megnézzük azt is, milyen eredmények kérdőjelezték meg a szigorú változatát. Végül két újabb kutatáson keresztül mutatjuk be, hová jutott a vita. Az egyik tanulmány szerint az amerikai részvénypiac hozama az időszak nagy részében nehezen jelezhető előre, rövidebb...

Bejegyzésünkben az úgynevezett elhanyagoltcég-hatással foglalkozunk. A korai kutatások szerint a kevésbé ismert, alacsony elemzői lefedettségű társaságok részvényei magasabb hozamot érhetnek el, mint a befektetők és az elemzők körében népszerű vállalatok papírjai. Megnézzük, mit jelent az elhanyagoltság, hogyan mérhető, és mennyire különíthető el a vállalatméret hatásától. Bemutatjuk a későbbi vizsgálatok eredményeit, valamint egy 2023-ban megjelent tanulmányt is, amely szerint a kapcsolat időben és piaconként jelentősen változhat. Témáink: Mit jelent az elhanyagolt tőzsdei társaság? Hogyan találhatunk kevésbé követett vállalatokat? Mit mutattak az elhanyagoltcég-hatás korai vizsgálatai? Megmagyarázhatja-e a többlethozamot a vállalatméret? Mit találtak a későbbi kutatások? Miért változhat...

A részvények hosszú távú tartásáról széles körben él az a nézet, hogy a befektetési időtáv növekedésével a kockázat fokozatosan csökken, és 20-30 éves távon már szinte lehetetlen veszteséget elszenvedni. Ez a vélekedés jelentős részben az amerikai részvénypiac múltbeli tapasztalataira épül. Ha azonban az Egyesült Államok mellett más országok hosszú távú tőzsdei adatait is megvizsgáljuk, más eredményeket is találunk. A múltbeli adatok alapján ugyanis 30 éves befektetési időtávon sem volt kizárható a negatív reálhozam. A kérdés vizsgálatakor azt is tisztázni kell, mit nevezünk kockázatnak. Vizsgálhatjuk annak gyakoriságát, hogy egy hosszú befektetési időszak végén negatív reálhozamot érünk el. Mérhetjük az évesített hozamok szórását is, illetve azt is figyelembe vehetjük, hogy mennyire...