A FED működése, a FED hatása a részvény- és devizapiacokra

Cikkünkben a Fed tevékenységeivel, döntéseinek pénzpiacokra, tőzsdékre gyakorolt hatásait tekintjük át. A tőzsdékre, devizapiacokra gyakorolt Fed döntések hatásainak vizsgálata előtt nézzük meg, hogy tulajdonképpen hogyan működik a Fed. Témáink:

  • A Fed működése
  • A Fed monetáris tevékenységei
  • Hogyan szabályozza a gazdaságot a Fed?
  • A kamat mellett a pénzmennyiséget is szabályozza a Fed
  • A 2022-es mennyiségi szigorítás
  • Milyen adatokat figyel a Fed?
  • Mire számíthatsz a Fed kamatemelés, kamatvágás után?
  • Hogyan tájékozódj a Fed kamatdöntésekről
  • Fed Dot Plot jelentése
  • Mi az a Fed bézs könyv, beige book?
  • Mit mutat a Fed Fund határidős termék árazása?

A Fed működése

A Fed, a Federal Reserve System szavak rövidítése, az amerikai jegybank szerepét betöltő központi bank. A Fed tehát nem egy központi bank, hanem egy 12 tagból álló központi tartalék rendszer, mivel ugyanazokat a monetáris funkciókat látja el, ezért a Fed tekinthető az amerikai jegybanknak. Az alábbi képen a Fed 12 központi bankja látható.

FED

kép forrása: Fed

A Fed monetáris tevékenységei közé tartozik:

  • Szabályozza az alapkamat, fed funds rate mértékét.
  • Értékpapírok vásárlásával pénzt juttat a gazdaságba (válságok idején).
  • Értékpapírok eladásával pénzt von ki a gazdaságból (a válságokat követően, a fellendülés időszakában).
  • Inflációs célokat fogalmaz meg, figyelembe véve az árstabilitást.

A monetáris döntéseket, például az alapkamat változtatását az FOMC (Federal Open Market Committee ), azaz a Fed nyíltpiaci bizottsága hozza. Az FOMC 12 tagú bizottsága a Fed kormányzótanácsából, a Fed elnökéből, és öt választott képviselőből áll, akik évente cserélődnek. Az öt választott képviselő a 12 központi bank vezetői közül kerül kiválasztásra. A Fed nyíltpiaci bizottság tagjait itt tudjuk megnézni.

Látható tehát, hogy a fontosabb döntéshozók a fenti 12 személy, melyből évente 5 tag változik. Tehát ezen személyek felszólalásai, beszédei jelentős piacmozgást válthatnak ki, így a kereskedés során érdemes a makronaptárban megjelölni a Fed nyíltpiaci bizottság tagjainak beszédeit. Az FOMC kamatdöntés időpontjai itt tekinthetők meg.

Hogyan szabályozza a gazdaságot a Fed?

Az alábbiakban részletezett módszerekkel az a Fed elsődleges célja, hogy biztosítsa az árstabilitást és a recessziók, konjunktúrák hullámzását kisimítsa, azaz a recessziók, visszaesések kismértékűek legyenek, rövid ideig tartsanak, a fellendülési időszakok hosszúak, egyenletesek legyenek.

A következő bekezdésben az alapvető szabályozási mechanizmusokat tárgyaljuk, hozzá kell azonban tenni, hogy a piaci reakciók ettől eltérők lehetnek. Általánosságban elmondható, hogy a Fed-nek is van egy inflációs célja, ez 2 százalék a fogyasztási kiadásokban mérve. A fogyasztói árindex adatok tehát a következő olyan adat, melyből a piaci szereplők a Fed döntéseire próbálnak következtetni. Értelemszerűen a vártnál alacsonyabb inflációs adatok a kamatemelés elhúzódását, késését jelentik, a vártnál nagyobb infláció pedig a korábbi kamatemelésre utalhat.

A kamatemelés gazdaságra gyakorolt hatása általánosságban az, hogy a Fed kamatemeléssel csökken a gazdasági aktivitás. Ezzel az a célja a Fed-nek, hogy a túlfűtött gazdasági helyzetet megakadályozza, ami egy ár-bér spirálon keresztül az infláció jelentős megugrásához vezethet. A Fed kamatemeléssel a hitelfelvétel költsége is megnövekszik, így a vállalatok drágában, nagyobb költség mellett juthatnak hitelhez (ez profit csökkentő tényező) és a fogyasztási hitelek növekedésével a szabadon elkölthető jövedelme csökkenhet a lakosságnak, ami szintén hatással lehet a vállalati profitokra. A Fed kamatemeléssel a bankbetétek és a kötvények kamata is növekszik, így a pénz a bankbetétekben, kötvényekbe áramolhat, például a részvénypiac, vagy más reáleszközök helyett (ennek a folyamatát a Fed modell írja le, lásd itt).

Abban az esetben ha a Fed kamatot csökkent, akkor a fenti folyamat fordítottja játszódik le, azaz a bankbetétekből a pénz a gazdaságba áramlik (beruházások), vagy a részvénypiacba, ingatlanokba, egyéb kockázatos eszközökbe. A kamatcsökkentés hatására a vállalatok olcsóbban jutnak hitelhez, azaz a hitelköltségek csökkennek, emiatt a profit növekedhet.

A fentiek az alapvető mechanizmusokat szemléltették, hozzá kell tenni, hogy a Fed döntések, intézkedések piaci reakciói a fentiektől eltérőek is lehetnek. Például egy kamatemelés nem feltétlenül jelenti a részvénypiac emelkedő trendjét, mivel fontos az aktuális kamat szintje és a kamatpálya is, ugyanis egy 25, vagy 50 bázispontos Fed emelés még nem drágítja meg jelentősen a hitelköltségeket, nem teszi vonzóbbá a bankbetéteket. Látni kell azt is, hogy a kamatdöntések reálgazdasági hatásai időben eltolódhatnak.

A témával kapcsolatos vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy minimálisan 10 hónap szükséges ahhoz, hogy az első kamatemelések hatása látható legyen a gazdasági adatokban. A Reassessment of Monetary Policy Surprises cím alatti tanulmány szerzői 1973-2020 közötti időszakon vizsgálták meg, hogy a kamatemelésnek mikor mutatható ki a reálgazdasági hatása. Ehhez azt vizsgálták meg, hogy egy 25 bázispontos kamatemelés mennyi idő múlva lesz látható az infláción, az ipari termelésen, a munkanélküliség rátán és az árupiaci termékek árazásán.

Az alábbi grafikonon különböző időszakokban láthatod a hatását egy 25 bázispontos kamatemelésnek az ipari termelésre (IP), a fogyasztói árindexre (CPI), a munkanélküliségi rátára (unemp) és az árupiacokra (Pcomm) vonatkozóan. A kék görbe mutatja az összes eset átlagát, a szürke tartomány az átlag mögötti esetek szórását mutatja.

A fenti ábrából alapvetőn az derül ki, hogy az árupiaci termékek reagálnak a leggyorsabban a kamatemelésre. Nagyjából a kamatemelés után 6 hónappal érezhető a negatív hatás. Az ipari termelés 0,4 százalékos visszaeséséhez közel 10 hónapot kell várni, a munkanélküliségi ráta emelkedéséhez szintén 10 hónapos várakozási időre van szükség, és az inflációban bekövetkező változások nagyjából 8 hónap után kezdődnek.

Az alábbi képen a Fed irányadó kamatának változása látható az 1970-es évektől a napjainkig. Jelenleg épp egy kamatemelési ciklusban vagyunk, de ezt megelőzően, a 2008-2009-es gazdasági válságot követően az alapkamat 0,25 százalék volt éveken keresztül. Az alapkamat 0 szint közelében tartása azonban csak az egyik eleme volt a Fed monetáris politikájának, a másik pillér a mennyiségi enyhítés volt (angolul Quantitative easing), melynek során a Fed állampapírokat és jelzálog-fedezetű értékpapírokat vásárolt, ezzel pedig pénzt juttatott az Egyesült Államok gazdaságába. Nézzük ennek részleteit is.

Fed mérlegfőösszeg alakulása

A kamat mellett a pénzmennyiséget is szabályozza a Fed

A fentiek mellett a Fed értékpapírok vásárlásával/eladásával szabályozhatja az amerikai gazdaságban levő pénz mennyiségét a következő módon. Válságok idején a kamat visszavágása mellett a másik lehetőség a Fed értékpapír vásárlása, amellyel szabad pénz áramlik a gazdaságban. Ha pedig stabilizálódik a gazdaság, akkor a Fed az értékpapírok eladásával kivonhatja a szabad pénzt a gazdaságból.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a 2008-2009-es gazdasági válságot követően kezdte meg mennyiségi enyhítés, mennyiségi lazítás programját. A folyamat pontos részleteit, eszközárakra, gazdaságra gyakorolt hatásait a fenti hivatkozáson beszéltük meg. A mennyiség enyhítés lényege, hogy  a Fed értékpapírokat és amerikai államkötvényeket vásárol. Az alábbi képen láthatjuk, hogy a Fednél levő értékpapírállomány hogyan növekedett az elmúlt években. 2017 őszén jelentette be először a Fed, hogy megkezdi a kötvényállomány leépítését. Ez a lassú folyamat egésze 2019 év végéig tartott, majd a koronavírus okozta gazdasági válság kezelésére óriási mennyiségű pénzt juttatott a Fed a gazdaságba, rövid idő alatt duplázódott a Fed mérlegállománya.

Fed mérlegfőösszeg alakulása

(forrás: https://fred.stlouisfed.org/)

A 2022-es évben erőteljesen megugró infláció hatására a Fed a monetáris szigorítás útjára lépett. Ez egyúttal a kamat drasztikus megemelését is jelentette, illetve megkezdődött a Fed eszközeinek leépítése. Ezt a folyamatot nevezzük mennyiségi szigorításnak, melynek hatásait a fent hivatkozott cikkben beszéltük meg részletesen. A 2022-ben bejelentett mennyiségi szigorítás tervezett keretösszege 2500 milliárd dollár, így néhány év leforgása alatt a Fed mérlegállománya visszatérne GDP arányosan a 20%-os szintre, lásd alábbi kép jobb felső ábráján a fekete görbét.

Fed mérlegfőösszeg alakulása

Forrás: Feds Notes

A fenti ábrából az is kiderül, hogy jelenleg 30 százalékos (GDP arányában) a fed mérlegállománya, mely történelmi csúcsnak tekinthető. Ahogy az alábbi grafikonból kiderül, a múltban 20 százalékos szintekre volt példa.

Fed mérlegfőösszeg alakulása

Forrás: Fed

A következő grafikonon már a Fed eszközeinek összetétele figyelhető meg. Alapvetően két nagy tételt tudunk elkülöníteni:

  • Treasury Securities: Államkötvények
  • MBS: jelzálogfedezet mellett nyújtott hitelek

Fed mérlegfőösszeg alakulása

Az Other Assets kategóriában a bankoknak nyújtott likviditási, áthidaló hitelek találhatók, melyek összértéke nem haladja meg a 350 milliárd dollárt. A programnak három fő eleme van:

  • Discount Window: kötvényfedezet mellett a bankoknak nyújtott hitel, a jegybanki alapkamat szintjén
  • Bank Term Funding Program: kötvényfedezet mellett, jegybanki alapkamaton nyújtott hitel, 1 éves lejáratra
  • Other Credit Extensions: a betétbiztosítónak nyújtott hitelek bankcsődök kártalanításához

A Fed eszközeinek részletesebb lebontása az alábbi táblázatban látható. Az aktuális adatok itt érhetők el.

Fed mérlegfőösszeg alakulása

A 2022-es mennyiségi szigorítás

2022-ben kezdetét vette a mennyiség szigorítás. Ennek lényege, hogy a Fed nem újítja meg a lejáró államkötvényeket és az MBS kötvényeket, így a kifutó kötvények szépen lassan lecsökkentik a Fed eszközeit. Az intézkedés kezdetekor azonban az államkötvényekre havi 30 milliárd, az MBS kötvényekre 17,5 milliárdos limit volt meghatározva, azaz az ezen összegen felül lejáró államkötvényeket megújították. Végül ezek a limitek duplázásra kerültek, azaz jelenleg államkötvények esetén 60 milliárd dollár, MBS kötvények esetén 35 milliárd dollár értékben nem kerülnek megújításra.

A Fed előrejelzése szerint a 2500 milliárd dolláros mérlegállomány csökkentésnek nem lesznek olyan drasztikus reálgazdasági hatásai, mint amire a piaci szereplők számítanak. A témával foglalkozó egyik vizsgálatuk szerint a mérlegállomány ilyen mérték leépítése 50 bázispontos kamatemeléssel egyenértékű, de ahogy az idézett részből kiderül a becslés bizonytalansága jelentős:

Overall, the model predicts that reducing the size of the balance sheet by about $2.5 trillion over the next few years, as opposed to maintaining the size at its peak level, would be roughly equivalent to raising the policy rate a little more than 50 basis points on a sustained basis. However, this estimate is associated with considerable uncertainty.

Milyen adatokat figyel a Fed?

Természetesen a Fed nyíltpiaci bizottság tajai a kamatdöntés során az amerikai gazdaságra vonatkozó makroadatok széles körét figyeli, azonban több olyan adat is van, melyek kitüntetett figyelmet érdemelnek és a Fed döntéshozói által rendszeresen megemlített adatok. Ilyen például:

  • A kormányzati munkaerőpiaci jelentés az ún. non farm payrol, mely a nem mezőgazdaságban dolgozók foglalkoztatottsági adatait tartalmazza, és havonta teszik közzé.
  • Negyedéves GDP adatok, melyek a gazdaság állapotáról adnak teljes képet a Fed döntéshozóinak
  • Fogyasztói árindex adatok, melyek arra utalnak, hogy a Fed inflációs céljának megvalósulására mekkora az esély.

Mire számíthatsz a Fed kamatemelés, kamatvágás után?

Az elmúlt 20 évben volt szerencsém követni a tőzsdei híreket, elemzéseket a kamatemelések, kamatvágások során, és általában a következő három következtetésre futottak ki:

  1. A Fed kamatot emelt --> közeleg a recesszió, válság, medvepiac, bearish jelzés
  2. A Fed abbahagyja a kamatemelést (ez az aktuális helyzet) --> közeleg a recesszió, válság, medvepiac, bearish jelzés
  3. A Fed kamatot vág --> itt a válság, recesszióban a gazdaság, bearish jelzés

A kérdés ezek után már csak az, hogy mikor van ideje emelkedni a részvénypiacnak, ha minden egyes döntés során a recessziót várják az újságok? Egy önálló cikkben beszéljük meg a kamatdöntések hatásait a tőzsdékre nézve. Egészen a 80-as évekig megyek vissza az adatok elemzésében, melyből kiderül, hogy nem lehet a Fed döntéseit úgy vizsgálni, hogy:

  • kamatemelés = jó a tőzsdéknek
  • kamat tartása = rossz a tőzsdének
  • kamatvágás = jó vagy rossz a tőzsdének (attól függ, melyik újságot olvassuk).
 
 

Hogyan tájékozódj a Fed kamatdöntésekről

A fed kamatdöntések, monetáris politika megértéséhez, a gazdasági összefüggések felismeréséhez az alábbi tényezőket kell vizsgálnod:

  1. Fed Dot Plot
  2. Fed bézs könyv
  3. Fed Fund határidős termék árazása

1) Fed Dot Plot jelentése

A Fed dot plot tulajdonképpen egy grafikon, melyet a Fed tesz közzé a monetáris politikájáról szóló tájékoztatóiban. Ezen az ún. dot plot grafikonon minden egyes pont egy FOMC tag véleményét mutatja a jövőre vonatkozó Fed alapkamat szintjéről. Mivel a tagok szavazatai alapján hozza meg az FOMC a döntését a kamatemelésről, tartásról, vagy kamat csökkentésről, ezért a dot plot ábrán az a lényeg, hogy a pontok hol sűrűsödnek. Utoljára 2017 június 14-én adott ki tájékoztatót a FED, mely tartalmazza az FOMC tagok véleményét az alábbi dot plot szerint. A közzétett adatok az alábbi dot plot ábrán láthatók.

Fed dot plot

A fenti dot-plot ábrán jól látható, hogy az FOMC tagok nagy része a 2017-es évre az 1,25-1,75%-os alapkamatot látja helyénvalónak. A következő évekre vonatkozó várakozásokban már sokkal nagyobb az eltérés. Például van olyan FOMC tag, aki szerint 2018-ban is 1-1,25% között kell lennie az alapkamatnak, de 3% fölötti véleményt is láthatunk. Ezek természetesen csak az egyes Fed FOMC tagok aktuális véleményét tükrözik, és a jövőben változhat is a döntéshozók véleménye, különösen akkor ha a makrogazdasági adatok is változnak. Látható azonban a tendencia, azaz a többség, további kamatemelést tart szükségesnek a jövőben.  A fenti dot plot alapján a piaci szereplők, kereskedők, befektetők, már beárazták a fenti ábrán látható kamatemelést, így az ettől eltérő változások okozhatnak heves reakciókat.

2) Mi az a Fed bézs könyv, beige book?

A Fed beige book, magyarul a Fed bézs könyv az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kiadványa, mely egyfajta hangulatjelentés a 12 regionális Fed körzet gazdasági állapotáról. A Fed bézs könyv adatai egy interjúval készülnek a helyi gazdasági szereplők megkérdezésével. Évente 8 alkalommal jelenik meg a Fed bézs könyv 2 héttel az aktuális Fed kamatdöntő ülés előtt, 20:00-kor.

A Fed bézs könyvet az elemzők gyakran használják arra, hogy következtessenek a két hét múlva esedékes kamatemelésre. A bézs könyv mellett elkészül egy ún. zöld és kék könyv is, azonban ezek már nem publikusak, csak a Fed döntéshozói számára érhetők el. Az elemzői következtetések vezérvonala, hogy ha a Fed bézs könyv növekvő inflációról tanúskodik, akkor a kamatemelés valószínűsége növekszik. Ha pedig a Fed bézs könyv alapján a gazdaság lassulására lehet számítani, akkor a kamatemelés elmaradása, vagy kamatcsökkentés valószínűsége növekszik meg.

3) Mit mutat a Fed Fund határidős termék árazása?

A 30 napos Fed Fund határidős, futures termék árazása alapján következtetni lehet arra, hogy a piaci szereplők, mint várnak, mire számítanak a következő időszakban várható Fed kamatdöntésekről. A CME Group honlapján grafikonon tekinthetjük meg, hogy a piaci szereplők mire számítanak a kamatemelésre vonatkozóan.

Fed funds rate CME fedwatch tool

A fenti példában egy korábbi kamatdöntésre vonatkozó piaci várakozásokat láthatjuk, melyet a CME group a Fed funds határidős, futures termék árazásából számít ki. A két oszlop a két lehetséges forgatókönyvet mutatja. Az egyik szerint -melynek 98,6% a valószínűsége- a Fed nem változtat az alapkamaton, és az a 100-125 bázispontos sávban marad. A másik forgatókönyv szerint 25 bázisponttal 1,5%-ra emeli a Fed (125-150 bázispont) a kamatot szeptember 20-dikán. Ennek 1,4%-os valószínűsége van.

A témához kapcsolódó fogalmak

A fentiekben csak a Fed amerikai gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgáltuk. Érdemes azonban hozzátenni, hogy a legnagyobb gazdaságról van szó, így a Fed döntései az amerikai gazdaságon keresztül áttételesen a világ többi gazdaságára is hatással vannak. Továbbá a dollár hitelkamatok miatt, a dollárban eladósodott országok, külföldi vállalatok, lakosság a Fed kamatemelés hatására a dollárhitel kamatköltsége miatt számíthat arra, hogy vállalkozás esetén csökken a profitja, a hitelfelvevő magánszemélyeknek pedig  a Fed kamatemelés miatt kevesebb elkölthető jövedelme marad.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak