Fej-váll tőzsdealakzat: kereskedése, megbízhatósága, típusai

A bejegyzésben a fej-váll alakzat legfontosabb tulajdonságait beszéljük meg. Kitérünk arra, hogyan, miért alakulhat ki ez a tőzsdealakzat, szó lesz arról, mennyire megbízható a fej-váll alakzat, átlagosan milyen árfolyam elmozdulásokat tapasztalhattunk az alakzat jelzését követően.

Hogyan miért alakul ki a fej-váll alakzat? Milyen jelet ad?

A fej-váll alakzat előzménye egy rövid-, vagy középtávú emelkedő trend, és ebből már következik, hogy trendfordulós jelzést ad ez a tőzsdealakzat. A kialakulásában szerepet játszanak a technikai elemzés trendelméleti feltételei, azaz egy emelkedő trend emelkedő csúcsok és mélypontok által leírható csatorna. Azonban a fej váll alakzatban kialakul egy fej rész, ami egy volatilis, meredek emelkedéssel alakul ki jellemzően. Ezt követően azonban az árfolyam visszaesik az előző mélypontra, azaz a magasabb mélypontok elve sérül. Ez már önmagában is a trend elbizonytalanodásának a jele (6 jel a trend elbizonytalanodásához), amit egy alacsonyabb mélypont (második váll) erősít meg. Trendfordulóról pedig akkor beszélünk, ha a nyakvonal törésre kerül, hiszen ekkor már alacsonyabb mélypontokat követünk, ami a csökkenő trend jele. A nyakvonal alá záró árfolyam tehát eladási jelzést ad a kereskedő számára, de alternatív belépési lehetőséget jelent a letörés utáni visszatesztelés, ami átlagosan 11-12 napig tart. Erre azonban bikapiacon csak az esetek 50 százalékában kerül sor, medvepiacon pedig 64% a visszatesztelés valószínűsége (múltbeli vizsgálatok alapján). Bár a visszatesztelés utáni belépés növeli a megbízhatóságot, a kereskedési teljesítményt rontja, mivel így csak minden második fej-váll alakzatot tudjuk kereskedni.

Mennyire megbízható a fej-váll tőzsdealakzat?

Az alábbiakban bemutatom, hogy a múltbeli visszatesztelések alapján mire számíthatunk a fej-váll alakzat tőzsdei kereskedése során. A vizsgálatokban Thomas Bulkowski munkáit vettük alapul, és amerikai részvénypiacon, napos grafikonon vizsgáljuk a fej-váll alakzatokat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy napon belüli kereskedésben nem használható a fej-váll alakzat, de a leírt adatok napos grafikonra vonatkoznak. A fej váll alakzat kialakulhat medvepiacon, azaz olyan részvények esetében, melyek hosszútávú trendje csökkenő. Tekintettel arra, hogy a trendek egymásba épülnek, így a hosszútávú csökkenő trenden belül is vannak emelkedő trendek (rövidtávú), melyekben kialakul a fej-váll alakzat. De a fej-váll alakzat kialakulhat bikapiacon is, amikor hosszútávon emelkedő trendben mozog a részvény ára. Ez utóbbi helyzetet valószínűleg nem kell részletesen magyaráznom. A lényeg, hogy mindkét esetben eladási jelet kapunk, de bikapiacon a trendiránnyal ellentétes a jelzés, medvepiacon a fő trend irányával megegyező a jel. Ezeket azért hangsúlyozom, mert általános megfigyelés, hogy a trendirányú kereskedés megbízhatósága, és az elérhető hozama is jobb, és ezt a fej-váll alakzat statisztikája is megerősíti, azaz medvepiacon kisebb lesz a hibaráta, és nagyobb az elérhető hozam.

Bikapiaci részvények esetében (640 eset) átlagosan 22%-os, míg medvepiaci részvények (174 vizsgálat) esetében átlagosan 29%-os árfolyam visszaesést tapasztalhattunk a fej-váll alakzat jelzését követően (nyakvonal alá zárás). Ez azonban csak egy átlag, és nagyon fontos, hogy az átlagot helyesen értelmezzük, azaz ebbe minden eset benne van, az is amikor esés helyett emelkedés történt.  Ez az átlagos visszaesés tehát nem azt jelzi, hogy mennyi pénzt lehet keresni az alakzat kereskedésével, tekintettel arra, hogy az eladási jelzéstől egészen a trend mélypontjáig mértük a visszaesést. Arra pedig nincs lehetősége egy kereskedőnek, hogy a trend mélypontjáig pozícióban maradjon, maximum kezdő kereskedők vágya lehet ez. A fentiek ellenére mégis hasznos információt jelent a két szám. Egyrészt azért, mert megerősíti a trendkövető magatartás hasznosságát, másrészt pedig más alakzatok teljesítményével is össze tudjuk vetni. Például a szintén fordulatot jelző, népszerű dupla csúcs alakzatnak ennél rosszabb a teljesítménye.

A fej-váll alakzat jelzését követő csökkenő trend átlagosan 62 (bikapiac) és 42 (medvepiac) napig tart. Ezt követően azonban átlagosan 51%-45%-os (bikapiac, medvepiac) emelkedés következik be, azaz hosszútávon kereskedők számára nem feltétlenül ideális az alakzat követése, tekintettel arra, hogy átlagosan 1-2 hónapot követően visszapattanás következik be.

Bikapiacon jellemzően akkor fordul elő a fej-váll alakzat, amikor nincs egyértelmű irány a tőzsdéken. A vizsgált időszakban az S&P500 index átlagosan 1%-ot mozdult el, szemben a -22%-al a fej-váll alakzat esetén. Medvepiacon az S&P500 index átlagosan -13%-ot mozdult el, szemben a fej-váll alakzat -29 százalékával. Látható, hogy nagyrészt akkor találkozunk medvepiaci fej-váll alakzatokkal, amikor az általános tőzsdei hangulat negatív.

Az alakzat megbízhatóságához kapcsolódik, hogy bikapiacon a vizsgált esetek

• 4%-ában nem érte el a részvény árfolyama az 5%-os visszaesést,
• 15%-ában nem érte el a részvény árfolyama az 10%-os visszaesést,
• 35%-ában nem érte el a részvény árfolyama az 15%-os visszaesést,

Medvepiacon jobb a megbízhatósága az alakzatnak, azaz a vizsgált esetek:

• 1%-ában nem érte el a részvény árfolyama az 5%-os visszaesést,
• 5%-ában nem érte el a részvény árfolyama az 10%-os visszaesést,
• 17%-ában nem érte el a részvény árfolyama az 15%-os visszaesést,

Általános információk a fej-váll alakzat kereskedésével kapcsolatban:

• Várjuk meg a letörést követően, hogy az árfolyam a nyakvonal alá zár, ez növeli a megbízhatóságot
• A magasabb alakzatok (fej és a nyakvonal távolsága) kereskedése jobb eredményt hozott, mint az alacsonyabb alakzatok kereskedése.
• A széles alakzatok rosszabb teljesítményt mutatnak (hosszabb idő alatt kialakuló fej-váll).
• Bikapiacon az egyik legjobb teljesítményű tőzsdealakzat a fej-váll.

Ez utóbbi ponthoz rövid magyarázatot is fűznék. Fentebb azt beszéltük meg, hogy a trendkövető magatartás fontos, és ezért a medvepiaci fej-váll használata jobb eredményt hozhat. A fenti felsorolás utolsó pontjában pedig azt láthatod, hogy bikapiacon az egyik legjobb teljesítményű alakzat. Ez a megállapítás helyes, ugyanis a 21 tőzsdealakzat közül bikapiacon a fej-váll hozza a legjobb teljesítményt. Ettől függetlenül medvepiacon még jobb az eredménye, de medvepiacon más fordulós alakzatok is jobb eredménnyel rendelkeznek, így ott csak a 6-dik helyre kerülnek a 21 alakzat közül.

Hogyan alakul ki a fej-váll alakzat?

Nézzük meg közelebbről, mi történik a fej-váll árfolyam alakzat kialakulása során a piacon. Az emelkedő trendben haladó árfolyam elér egy csúcsot (első váll), azaz egy ellenállás szintet, melyet nem tud elsőre átlépni, ezért egy korrekció következik be. Amint azonban az árfolyam eljut egy fontosabb támaszszint közelébe, ahol nagyobb vételi mennyiség jelenik meg, az esés megáll.

Következik egy új emelkedő szakasz, ahol a részvény ára új magasságokba jut el (fej), de ezen az ellenállási szinten megjelenő eladók hatására lefordul az árfolyam, és az előző támaszszintig (fej-váll árfolyam alakzat nyakvonalig) zuhan vissza. Ez a támaszszint már másodszor fogja meg a zuhanó árakat, és a részvény ára ismét emelkedésnek indul. A kirajzolódó újabb csúcs (második váll) azonban már meg sem közelíti az előző magasságát, jelezvén az emelkedés kifulladását. A befektetők szembesülnek azzal a ténnyel, hogy ez a rövid távú emelkedő trend nem haladta meg az előző (fej) csúcsát, ezáltal a befektetői hangulat pesszimistává válik, majd a nyakvonal letörik.

Az is megfigyelhető, hogy a jobb váll emelkedő szakaszában a forgalom már kisebb, tehát gyengébb a vételi erő, bizonytalanok a befektetők. A korrekció, árcsökkenés pedig erősebb forgalommal zajlik le. A tényleges letörésről csak nagy forgalom esetén beszélhetünk.

A forgalom alakzaton belüli jelzéseit is követhetjük. Itt is igaz, hogy a árfolyam alakzat elején (első váll és fej) a trend irányában nagy a forgalom, míg a korrekcióban kicsi. A fejből induló korrekcióban, pedig már nagy a forgalom, és a második váll kialakulásakor a trend irányában alacsony lesz a forgalom az esésben, illetve a nyakvonal törésében pedig megint magas.

Fontos megjegyezni, hogy több váll is kialakulhat, a nyakvonal akár ferde is lehet, és az alakzatok ezen típusa bár ritkán, de hosszú távon is megjelenhet. Ezeket a fej-váll alakzatokat összetett fej-vállaknak nevezzük, az elkülönítésük azért fontos, mert az összetettebb fej-váll alakzatok gyengébb eredményeket hoznak mind bikapiacon, mind medvepiacon.

Fordított fej-váll alakzat

A fordított fej-váll alakzatok gyakorlatilag a fej-váll alakzatok ellentétei, azaz az előzmény trend itt csökkenő, és ennek megfelelően a csökkenő trendben bekövetkező bizonytalanságot, fordulatot jelzi előre, azaz a nyakvonal fölé zárás adja a vételi jelet.

A fej-váll árfolyam alakzat csökkenő trend esetén három mélypontból áll, ahol a két szélső mélypontnál (vállak) az árfolyam nem jut olyan mélyre, mint a középső esetén. Az emelkedő trenddel ellentétben itt az árzuhanást egy támaszszint állítja meg.

A többszöri sikertelen letörési kísérlet hatására a piacon a befektetői hangulat optimistává válik. A megjelenő vételi erő hatására sikerül az árfolyamnak a fej-váll alakzat nyakvonalát megközelítenie, illetve áttörnie. Ha az elkövetkező napokban az áttörés megerősítésre kerül, akkor számíthatunk rá, hogy a csökkenő trendben fordulat következik be. A forgalom átfordulásának jelenségét itt is megfigyelhetjük, azaz az esés irányában kezdetben nagy a forgalom, az emelkedésben kicsi. Ez a fej-váll árfolyam alakzat végére megfordul, az esésben alacsony, az emelkedésben és a kitörésben már nagy lesz a forgalom.

A trendkövető magatartás szerint itt is az a célunk, hogy a fő trend (hosszútávú trend) irányába nyissuk a pozíciót, azaz alapvetően bikapiaci részvények esetén keressük az alakzatot, amikor közép, vagy rövidtávon csökkenő trend alakul ki a részvény piacán. Bikapiaci részvényeket megvizsgálva (554 eset) azt tapasztalhattuk, hogy átlagosan 38%-os árfolyam emelkedés következett be. A csúcspont eléréshez átlagosan 176 napra volt szükség, azaz egy hosszabb távú emelkedő trend következett be, ami az amerikai piac sajátossága, azaz ha megnézed az amerikai részvénypiac elmúlt 100 évét, akkor az S&P500 indexen véletlenszerűen nyitott pozíciók valószínűsége nem 50% volt, hanem:

• 1 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 56%
• 2 hétig nyitva tartott pozíció esetén: 58%
• 1 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 61%
• 2 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 64%
• 3 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 66%
• 6 hónapig nyitva tartott pozíció esetén: 70%
• 9 hónapig nyitva tartott pozíció esetén:72%

Vegyük ehhez még figyelembe, hogy átlagosan 176 napig, azaz 6 hónapig tart az emelkedő trend a fordított fej-váll alakzat kitörése után, azaz ha véletlenszerűen nyitunk pozíciót az S&P500 indexen, és tartjuk 6 hónapig, akkor is 70% volt a valószínűsége a múltban annak, hogy nyerünk az ügyleten.

A fordított fej-váll alakzat hibarátája 3%-os, azaz

• a vizsgált esetek 3%-ában nem érte el az 5%-os árfolyam emelkedést a részvény árfolyama
• a vizsgált esetek 10%-ában nem érte el a 10%-os árfolyam emelkedést a részvény árfolyama
• a vizsgált esetek 21%-ában nem érte el a 15%-os árfolyam emelkedést a részvény árfolyama

A fordított fej-váll alakzat megbízhatóságát növeli tehát az 5%-os árfolyam elmozdulás kivárása, illetve a visszatesztelés megvárása. Az átlagosan 11 napig tartó visszatesztelésre azonban csak az esetek közel felében volt példa. Ezzel tehát az a probléma, hogy minden második esetről lemaradunk, ráadásul a visszatesztelés nélküli formációknál magasabb árfolyam emelkedést (43%) tapasztalhatunk.

További árfolyamalakzatok:

• A dupla alj
• A dupla csúcs
• Emelkedő, csökkenő háromszög
• Ékalakzat
• Füles csésze alakzat
• Zászlóalakzat
• Szigetforduló jelzései a tőzsdei kereskedésben
• Dead-Cat Bounce alakzat használata, megbízhatósága, kereskedése
• Gyorsjelentésekhez köthető alakzatok: BES, GES és earnings flag
• 7 legjobb tőzsdealakzat a tőzsdei kereskedéshez
• A 13 legjobb fordulós alakzat a tőzsdén
• Leminősítések/felminősítések: Hogyan kereskedhetők a tőzsdén?
• Van bizonyíték az árfolyam-alakzatok működésére?