A gyenge dollár nyomában: Részvények, kötvények, arany – mit mutatnak az adatok?

A 2025-ös évben jelentősen gyengült az amerikai dollár, amely jelentős hatással lehet a befektetési eszközök jövőbeli hozamára. Cikkünkben 1985-2025 közötti időszakon vizsgáljuk meg, hogy milyen hatást váltott ki a gyengülő dollár a kötvények, részvények és az arany piacán, de a vállalati profitokra és az inflációra gyakorolt hatásokkal is foglalkozunk. Témáink:

• Az elmúlt negyedévek dollárgyengülése
• A dollárindex általános hatása a befektetési eszközökre
• Mi történik, ha jelentős dollárgyengülés következik be?

Az elmúlt negyedévek dollárgyengülése

Ahogy az alábbi képen is látható, a gazdasági média is aktívan foglalkozik (lásd itt) az elmúlt fél évben tapasztalt dollárgyengüléssel, mely ha a szűken vett januártól-júniusig tartó időszakot vizsgáljuk, akkor az elmúlt 40 év legnagyobb dollárgyengülését jelentette.

A fenti grafikont némiképp árnyalja, hogy ez az eredmény önkényes időszakválasztáson alapult, és csak az év naptári első hat hónapját vizsgálja, figyelmen kívül hagyva azt, hogy milyen szintről indult a dollár (előtte jelentős dollárerősödés volt). Célszerű ilyen esetekben az eredményt gördülő ablakos módszerrel is vizsgálni a dollárindexet, ahol minden héten elindítunk egy új 26 hetes (fél éves) időszakot. Ha ennek megfelelően újraszámoljuk a hozamokat 1986-tól kezdve heti gyakoriságú adatok alapján, akkor nem 50, hanem összesen 1011 féléves periódust kapunk. Ebből az elmúlt fél év a 117. legrosszabb, azaz historikus viszonyokban nem annyira rendkívüli a helyzet, mint amint az eredeti vizsgálat sugall.

forrás: saját szerkesztés

Cikkünkben a középtávú hatásokat szeretnénk vizsgálni, így negyedéves hozamokkal, változásokkal dolgozunk. Az elmúlt fél év két negyedévének dollárgyengülését az alábbi hisztogram tanulmányozásával mérhetjük fel. A vizsgált időszak 163 negyedéve közül a 2025. június 30-ával záruló negyedév a 9. legnagyobb dollárgyengülést hozta (zöld szaggatott vonal), míg a március 31-ével végződő negyedév a 37. helyen állt (piros szaggatott). Kétségtelen tehát, hogy jelentős dollárgyengülést figyelhettünk meg az elmúlt negyedévben.

forrás: saját szerkesztés

A dollárindex általános hatása a befektetési eszközökre

Elsőként a teljes mintán megvizsgáltuk, hogy a dollárindex negyedéves hozamváltozása milyen kapcsolatban áll a részvénypiaci és kötvénypiaci hozamokkal, az arany hozamával, az inflációval, a részvénypiac kockázati prémiumával, valamint a vállalati nyereségek negyedéves változásával. Az alábbi táblázat mutatja azokat a kapcsolatokat, melyek statisztikailag szignifikánsan elkülönülnek a nullától.

A táblázatban látható kapcsolatokat úgy értelmezhetjük, hogy a dollár gyengülése 2 negyedév múlva szignifikáns pozitív hatással van az S&P500 index hozamára, mely vélhetően azzal függ össze, hogy a multinacionális cégek profitja (S&P500 cégek árbevételének 40%-a külföldről érkezik) javul a gyenge dollár hatására. Ezt megerősíti a vállalati profit változásával összefüggő vizsgálat (R_RealEPS), azaz a gyengülő dollár pozitívan hat a vállalati nyereségre 2 negyedévvel később.

További egyidejű hatásokat is láthatunk, azaz a dollár gyengülésével egyidejűleg a kötvénypiaci hozamok emelkednek. Erre vélhetően az adhat magyarázatot, hogy a dollár gyengülésével az inflációs várakozások is emelkednek, hiszen az import drágulása inflatorikus hatású. A magasabb infláció miatt a befektetők magasabb hozamot várnak el (szigorúbb monetáris politika várható, magasabb irányadó kamatszinttel). A dollár gyengülése mellett az arany ára is emelkedik, holott mindkettő biztonsági menedéknek tekinthető. Ugyanakkor az aranyat dollárban jegyzik, így a negatív kapcsolat részben a denominációs hatással, részben azzal magyarázható, hogy a dollár helyett az arany lesz a preferált biztonsági menedék.

A fenti általános vizsgálatokhoz tegyük hozzá, hogy a regressziók többségében a determinációs együttható (R²) alacsony értéket mutatott, azaz a dollárindex általános változása csak kismértékben magyarázza meg a részvény, kötvénypiac, arany hozamának változását. Az elvégzett vizsgálat nem alkalmas a dinamikus kapcsolatok modellezésére, és további problémát jelent, hogy lineáris kapcsolatot feltételeztünk, holott vélhetően a dollárindex extrém gyengülése vagy erősödése más befektetői reakciókat válthat ki. A fentiek miatt a dollárindex negatív sokkhatásait önállóan is megvizsgáljuk.

Mi történik, ha jelentős dollárgyengülés következik be?

A folytatásban helyi projekciós eljárással szemléltetjük a jelentős dollárgyengülések időszakát követő piaci reakciókat. A jelentős dollárgyengülés határát a hozamok eloszlásának alsó harmadánál húztuk meg. Negatív sokkhatásként azokat a negyedéveket definiáljuk, amikor a dollárindex hozama a teljes minta alsó 33 százalékába esik, azaz a dollár értékvesztése a legnagyobb mértékű időszakok közé tartozik. A sokkhatásokat szemléltető grafikonok nagyrészt megerősítik az általános eredményeket. Az alábbi képen azt láthatjuk, hogy a jelentős dollárgyengülést követően a részvénypiaci reakciók pozitívak (2 negyedévnél statisztikailag szignifikánsan), de a 3 negyedévre statisztikailag szignifikáns negatív hatást figyelhetünk meg.

forrás: saját szerkesztés

A vállalati profitokra gyakorolt hatás az 1-2 negyedévben pozitív, de nem szignifikáns.

forrás: saját szerkesztés

Az inflációra (a fogyasztói árindex negyedéves változása) gyakorolt hatás is pozitív, mely a 6 negyedévnél válik szignifikánssá, utalva arra, hogy a hatás időben elhúzódik.

forrás: saját szerkesztés

A kötvénypiaci hatások a változásokkal egy időben jelennek meg, azaz a jelentős dollárgyengüléssel párhuzamosan növekednek a hozamok, de a következő negyedévekben már nem mutatható ki statisztikailag szignifikáns hatás.

forrás: saját szerkesztés

Hasonló jelenséget látunk az arany negyedéves hozamváltozásával összefüggésben is, azaz az azonnali hatások statisztikailag szignifikánsak, pozitívak, majd a további negyedévekben nincs érdemi hatás.

forrás: saját szerkesztés

Az 1985–2025 közötti időszak alapján a dollár gyengülése pozitív hatással volt a vállalati profitokra és a részvénypiaci hozamokra (különösen 2 negyedévvel később). A kötvény- és aranypiac esetében azonnali reakciók jelentkeztek. Az extrém gyengülések vizsgálata is hasonló mintázatokat mutatott, igazolva, hogy a dollár gyengülése fontos (de nem az egyetlen) tényező a pénz- és tőkepiacok mozgásának megértésében. Vegyük figyelembe, hogy a vizsgálat múltbeli adatokon alapult, így a megfigyelt összefüggések nem feltétlenül vetíthetők ki a jövőbeli piaci környezetre, különösen nem extrém gazdasági vagy geopolitikai események idején. A modellek magyarázóereje alacsony volt, nem kontrolláltunk számos makrogazdasági és egyedi tényezőt, melyek jelentősen befolyásolhatják a kapcsolatok irányát. A fentiek miatt elemzésünk elsősorban az általános összefüggések megértését szolgálja, nem célja előrejelző modell kialakítása.

Mi történik a jelentős dollárerősödés után?

A fentiek fordítottjaként vizsgáljuk meg azokat az eseteket, amikor a dollár jelentősen (felső 33%) erősödött, ugyanazt az eljárást használva, a konfidencia sávot az esetek 90 százalékára korlátozva. A részvényhozamok esetében azt láthatjuk, hogy a részvényhozamok a dollárerősödés után rövid ideig negatívak, majd erős pozitív kilengést mutatnak, szignifikáns hatás csak itt a 3. negyedévnél látható. 

forrás: saját szerkesztés

A vállalati profitok kezdetben csökkennek, majd középtávon erősen javulnak, ami arra utal, hogy a dollárerősödés vegyes hatást gyakorol a fundamentumokra.

forrás: saját szerkesztés

A dollár erősödésének hatása nem mutatható ki a fogyasztói árindex változásán, a hatás sehol sem szignifikáns. 

forrás: saját szerkesztés

A kötvénypiaci hozamokat vizsgálva sem láthatunk statisztikailag szignifikáns hatást, de csökkenő hozamokról árulkodik a paraméterbecslés. 

forrás: saját szerkesztés

Az aranyra gyakorolt hatások negatívak, azaz a dollárerősödéssel párhuzamosan csökken az arany hozama, de a hatás a következő negyedévekre érvényét veszíti. 

forrás: saját szerkesztés

Összegzésként elmondható, hogy a vizsgált időszakban a jelentős dollárerősödések után a részvénypiacon rövid távon gyakran negatív reakció volt megfigyelhető, amelyet egyes esetekben átmeneti pozitív korrekció követett. A vállalati profitok alakulása vegyes képet mutatott: a kezdeti gyengülést több periódusban javulás követte.

Az infláció és a kötvényhozamok esetében nem azonosítható stabil, statisztikailag robusztus kapcsolat, bár egyes időszakokban enyhe lefelé irányuló elmozdulások jelentkeztek. Az arany esetében a dollárerősödés több alkalommal rövid távú negatív együttmozgással járt, azonban a hatás jellemzően nem bizonyult tartósnak. A fenti eredmények múltbeli adatokon alapulnak, és nem tekinthetők befektetési ajánlásnak vagy előrejelzésnek.