Háborúk és az olaj ára – Mit mutat 40 év olajpiaci adata?
Háborúk, nemzetközi konfliktusok idején gyakran emelkedik az olaj ára. A téma aktualitására tekintettel megvizsgáljuk hogyan hatnak a háborúk és geopolitikai kockázatok az olaj árára, 1985. január 1. és 2025. június 15. közötti időszakon. Mit érdemes megjegyezni:
- a háborúk nem mindig emelik tartósan az olaj árát
- a geopolitikai sokkok hatása gyakran rövid távú
- a Közel-keleti konfliktusok esetében átlagosan erősebb olajpiaci reakció figyelhető meg
Témáink:
- Háborúk és az olaj árának változása
- A geopolitikai kockázatok mérése
- A háborúk, geopolitikai események és az olaj ára
- 96 nemzetközi konfliktus, esemény elemzése
- Háborúk, olaj és gázárak, gazdasági hatások
Háborúk és az olaj árának változása
Háborúk, nemzetközi konfliktusok rendkívül gyakoriak voltak az elmúlt évtizedekben. Ha 80 évre tekintünk vissza, akkor összesen 435 nemzetközi krízist különíthetünk el, melyből 181 erőszakos cselekménnyé (háború) fajult. Ahogy erről a háborúk és a részvénypiaci hozamok témájú cikkünkben (lásd itt ) írtunk, sajnos az elmúlt 80 évben átlagosan 2 havonta alakult ki valamilyen konfliktus, melyek jelentős része a Közel-Kelethez köthető. Ezek az események különböző csatornákon keresztül hatnak az olaj árára. A legismertebb hatás a kínálati sokkra vezethető vissza, azaz olajkutak állnak le, hibásodnak meg, korlátozásokat vezetnek be a kitermelő országok (lásd itt, Jom Kipurr-háború és az OPEC olajembargója). Továbbá szállítási zavarok lépnek fel (például a Hormuzi-szoros az olajszállítások szempontjából egy kritikus pont), a tengeri szállítmányozás biztosítási díjai növekednek. A fentiek elsődlegesen a csökkenő kínálatra vezethetők vissza, melynek következménye az árnövekedés.
A keresleti oldalon is találunk árfelhajtó tényezőket. Többek között a piaci szereplők nagyobb készletek mellett folytatják üzleti tevékenységüket a növekvő bizonytalanság miatt. A stratégiai, óvatossági célból történő olajvásárlás pozitívan hat az árra, és emellett nem szabad megfeledkeznünk a spekulatív igényekről sem, azaz a fentiek nyomán formálódó befektetői várakozások spekulatív piaci pozíciók megjelenéséhez vezethetnek, melyek végül áremelkedést idéznek elő.
A múltbeli tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a fent leírt hatások gyakran csak rövid távú árkilengést okoznak a piacon és a tartós hatások elmaradnak, és gyakori az is, hogy a megnövekedett árakat, magas hozamokat, rövid idő után korrekció követi. Tovább nehezíti az esetek vizsgálatát, hogy korábban nehéz volt objektív mutatót találni, ma azonban már léteznek szövegbányászaton alapuló geopolitikai kockázatot mérő indikátorok, melyekkel a kérdés vizsgálható.
A geopolitikai kockázatok mérése
A vizsgálatunkban a GPR indexet fogjuk felhasználni a geopolitikai kockázatok mérésére. Az indikátor szövegbányászaton alapul, és több ezer hír tartalmi elemzése alapján állapítja meg az aktuális geopolitikai, háborús kockázat szintjét. Az indikátor heti értékekre aggregált formája az alábbi grafikonon követhető nyomon.
forrás: saját szerkesztés, Caldara, Iacoviello (2022)
A témát tárgyaló (lásd itt) korábbi cikkünkben már beszéltünk arról, hogy a GPR-indikátornak két alkomponensét is használjuk elemzésre. Ezek közül az egyik a GPR Threat (GPRT), mely a fenyegetettséggel kapcsolatos hírek vizsgálatán alapul, illetve használjuk a GPR Act (GPRA) alindexet, mely a már bekövetkezett háborús cselekmények alapján méri a bizonytalanságot. Az alábbi képen 2000-2025 közötti időszakon látható a két alindex. Itt jól kivehető csúcsokat (orosz ukrán háború, szeptember 11-ei terrortámadás stb.) ismerhetünk fel.
forrás: saját szerkesztés, Caldara, Iacoviello (2022)
A folytatásban arra fókuszálunk, hogy a hírek alapján, szövegbányászati módszerekkel mért geopolitikai kockázat kapcsolatban áll-e az olaj hozamának változásával.
A háborúk, geopolitikai események és az olaj ára
A vizsgálatban 1985. január 1. és 2025. június 15. közötti időszakon keressük a kapcsolatot az olaj ára és a geopolitikai kockázatok között. Bár mind a GPR és az olaj ára is naponta változik, ezen az időtávon jelentős a piaci zaj, így az adatokat pénteki záróárakkal heti gyakoriságra aggregáltuk. Ezzel 2111 hét eseménye áll a rendelkezésünkre, ami bőségesen elegendő a lehetséges kapcsolatok megkeresésére. Az alábbi grafikonon a crude típusú olaj árfolyama, alatta pedig a heti árváltozás látható. Ez utóbbi változóból már eltávolítottuk a trendet, így alkalmas lehet a további vizsgálatokra.
forrás: saját szerkesztés
A vizsgálat első lépéseként impulzusválasz-függvényeket készítünk, melyek célja annak feltárása, hogy a geopolitikai kockázatok váratlan változásai (sokkjai) milyen hatással vannak az olajhozam ciklikus komponensére. Az olaj hozamát jelző idősort HP-szűrő segítségével zajmentesítjük, és a ciklikus komponenst fogjuk összehasonlítani a GPR, GPRT és GPRA indikátorok heti változásával (első differenciájával). A sokkokra olyan változásként gondoljunk, melyek során az indikátor változása meghaladja az adott indikátor heti elmozdulásának szórását.
Az első ábra azt az esetet mutatja be, amikor a GPR indikátorban jelentős heti emelkedés következik be. Az impulzusválasz-függvény pontbecslése szerint ez pozitív hatással van az olajhozamra: a következő két hétben magasabb hozam figyelhető meg az olajpiacon. Ugyanakkor a becsléshez tartozó konfidenciaintervallum tartalmazza a nullát, így a hatás statisztikailag nem szignifikáns.
forrás: saját szerkesztés
A következő ábra a GPRT (fenyegetettség) komponens hatását mutatja. A pontbecslés ezúttal is pozitív hatásra utal az olajhozammal összefüggésben, és a konfidenciaintervallum nem tartalmazza a nullát. Ez az eredmény tehát következetesebb és meggyőzőbb, mint a GPR esetében kapott becslés.
forrás: saját szerkesztés
A következő ábra a GPRA (háborús cselekmények) komponens olajpiacra gyakorolt hatását mutatja. A pontbecslés szerint a sokkhatást követő héten negatív kapcsolat figyelhető meg, azaz a háborús eseményeken alapuló hírekből fakadó bizonytalanság növekedése csökkenti az olajhozamot. Ez a reakció azonban rövid távúnak tűnik, ami inkább átmeneti piaci válaszreakcióra utal, nem pedig tartós hatásra.
forrás: saját szerkesztés
Ha nem a változásokat, hanem az index abszolút szintjét vizsgáljuk, akkor már 90%-os konfidenciaintervallum mellett is kimutatható a hatás. Az ábrán jól látható, hogy a GPR-index magas szintje esetén az olajhozam a következő hetekben negatívan reagál.
forrás: saját szerkesztés
Az alábbi képen a GPRA (háborús cselekmény) komponens abszolút szintjén figyelhető meg ugyanaz a negatív kapcsolat. Azonban a GPRT (fenyegetés) komponens esetében nem mutatható ki szignifikáns összefüggés.
forrás: saját szerkesztés
Az impulzusválaszok alapján eltérő befektetői reakciókat figyelhetünk meg. A geopolitikai kockázatok növekedése rövid távon jellemzően pozitív hatást gyakorol az olajárra. Ugyanakkor a késleltetett hatások (például a háborús cselekményekről szóló hírek) inkább korrekciós jellegű piaci válaszokat váltanak ki. Hasonlóan, amikor a kockázati indexek szintje abszolút értelemben is tartósan magas, az olajhozam inkább negatív irányba mozdul. Ez arra utalhat, hogy az árak már előzetesen alkalmazkodtak a feszültség növekedéséhez, így később korrekciós mozgások jelentkeznek.
Az adatok alapján jól látható a korrekciós hatás természete. Amennyiben a mintát leszűkítjük a 2111 heti megfigyelés azon 10%-ára, ahol a geopolitikai kockázati szint emelkedése a legnagyobb volt (azaz legalább 50 pontos növekedés következett be), akkor a következő heti olajhozam és a geopolitikai kockázat változása között negatív kapcsolat figyelhető meg. A szórásdiagram és a hozzá illesztett regressziós egyenes alapján úgy tűnik, hogy a jelentős geopolitikai sokkokat gyakran negatív piaci korrekció követi az olajpiacon.
forrás: saját szerkesztés
Hasonló negatív kapcsolatot figyelhetünk meg akkor is, ha a geopolitikai kockázat abszolút szintjét vizsgáljuk. Ahogy az alábbi grafikonon látható, a 150 pontot meghaladó indikátorérték felett negatív a kapcsolat a geopolitikai kockázat és következő heti hozam között.
forrás: saját szerkesztés
Összességében elmondható, hogy a geopolitikai kockázatok bizonyos komponensei valóban hatással vannak az olajpiacra, ám a hatás irányát és tartósságát a kockázat típusa (fenyegetés, cselekmény, általános kockázat), a kockázat szintje jelentősen befolyásolja.
96 nemzetközi konfliktus, esemény elemzése
Ahogy a fentiekből is látható volt, az általános geopolitikai kockázat változása nem ad határozott választ arra a kérdésre, hogy milyen módon reagál az olaj ára a nemzetközi krízisekre. Ha a fenti kérdést havi adatokon vizsgáljuk, akkor sem mutatható ki erős kapcsolat. Az alábbi képen az olaj havi változását (x-tengely) és a geopolitikai kockázat szintjét (y-tengely) követhetjük nyomon. Ez a kép is arról árulkodik, hogy a magas geopolitikai kockázat nem járt együtt kiemelkedően magas olajpiaci hozamokkal.
forrás: saját szerkesztés
Ugyanakkor a kérdés megvizsgálható közvetlenül úgy, hogy a nemzetközi konfliktusok kirobbanásának időablakára fókuszálunk. Ennek lényege, hogy összegyűjtjük az összes nemzetközi konfliktust, megnézzük a konfliktus kirobbanása előtt hogyan változott a hozama az olajnak, majd a konfliktus időablakában is elemzést végzünk. A konfliktust megelőző időablak esetünkben a kirobbanást megelőző 10. naptól számított 120 napos időszak, azaz a -130. és -10. nap közötti intervallum (a kirobbanás napja a 0. nap). Ebben az időszakban az olaj hozamát az S&P500 indexhez viszonyítva vizsgáljuk. Az alkalmazott regressziós modell az olaj napi hozamainak 5–10%-át magyarázza, ami napi hozamok esetén jónak tekinthető. Ezt követően a konfliktus kirobbanását közvetlenül körülvevő időablakban (a -15. és +15. nap között) is megvizsgáljuk az olaj hozamának alakulását. Ezt összevetjük azzal, hogy az előző 120 nap alapján kiszámított regressziós együtthatók alapján milyen hozamot várnánk ebben az időszakban. Ha a ténylegesen mért hozam nagyobb, mint a várható hozam, akkor abnormális hozam jelentkezik, azaz az esemény hatására megváltozott a két eszköz – az olaj és az S&P500 – közötti kapcsolat. Ez arra utal, hogy az esemény eltérő keresleti hatást gyakorolt az egyes piacokra. Elsőként a Duke Egyetem adatbázisát felhasználva az 1991-2020 közötti időszak 96 nemzetközi konfliktusán, eseményén (átlagosan 4 havonta egy esemény) végeztük el az időablakos elemzést. A grafikonon a halmozott abnormális hozam látható, mely a +- 15 napos időszak végére pozitív, de statisztikailag szignifikánsan nem különíthető el a nullától.
forrás: saját szerkesztés
Az alábbi képen a 96 esemény halmozott abnormális hozamainak hisztogramja látható. Itt is megfigyelhető, hogy bár az összes eset átlaga pozitív (piros függőleges vonal), de az esetek jelentős körében az olaj abnormális hozama negatív.
forrás: saját szerkesztés
A folytatásban a 96 nemzetközi eseményt leszűkítettem azokra az eseményekre, melyek a Közel-kelethez, olajpiaccal kapcsolatos konfliktusokhoz köthetők. Összesen 16 ilyen eseményt nevezhetünk meg, például afganisztáni háború, iraki rezsimváltás, Irán nukleáris programja (4 alkalom), líbiai polgárháború, kínai olajfúrótorony-incidens, Izrael–Irán összecsapások Szíriában, azovi-tengeri incidens, venezuelai választás stb. Itt már az események halmozott abnormális hozama jól kivehető mintázatot mutat. Az időszak alatt kb. 8 százalékos átlagos abnormális hozamot látunk, mely statisztikailag szignifikánsan elkülöníthető a nullától (t-test p-érték<0,001, wilcoxon rank-teszt p-érték<0,001).
forrás: saját szerkesztés
Összességében elmondható, hogy a geopolitikai kockázatok bizonyos komponensei valóban hatással vannak az olajpiacra, ám a hatás irányát és tartósságát a kockázat típusa (fenyegetés, cselekmény, általános kockázat), a kockázat szintje jelentősen befolyásolja. Az eseményablakos elemzés is azt erősíti meg, hogy az általános szintű nemzetközi események, konfliktusok olajpiacra gyakorolt hatása nem mutatható ki szignifikánsan, de a Közel-kelet térségét vagy az olajpiacot közvetlenül érintő események esetében a hatás különösen erős és statisztikailag szignifikáns, ahol az átlagos abnormális hozam elérte a 8%-ot.
Háborúk, olaj és gázárak, gazdasági hatások
Alessandri (2023) által készített vizsgálatban a gáz árának makrogazdasági hatásait vetették össze az olaj árváltozásával. A szerzők a 2010-2022 közötti időszak euróövezeti adatait vizsgálták, és úgynevezett tiszta kínálati sokkokat azonosítottak, azaz olyan eseményeket, amikor az energiaárak jelentősen emelkedtek, miközben a kínálatot valamilyen konkrét esemény (például geopolitikai konfliktus, kitermelési zavar vagy szállítási probléma) csökkentette. Az alábbi grafikonok leírják a TTF gáz árváltozásának maginflációra (HICP core) és ipari termelésre (IP) gyakorolt hatását. Az adatokból az derül ki, hogy a magas gázárak 18-24 hónap alatt épülnek be a maginflációba és 20-25 hónappal a drágulás után emelkedik csúcsra az infláció, majd nagyjából négy év után tűnik el az áremelkedés hatása az inflációs mutatóból. Sajnos azonban az ipari termelésre gyakorolt negatív hatás sokkal jobban elhúzódik. Itt a csúcsot három év elteltével várhatjuk. A tanulmányból az is kiderül, hogy a gáz árának 5 százalékos növekedése átlagosan 0,2 százalékkal növeli a maginfláció csúcsát, az ipari termelés visszaeséséhez pedig 0,6 százalékkal járul hozzá. Legyünk arra is tekintettel, hogy az adatok szórása meglehetősen nagy. A piros görbe az esetek átlagát mutatja, a világosabb sávok a konfidencia-intervallumot jelölik.
forrás: Alessandri (2023)
Az alábbi grafikonok alapján megérthető, hogy az olaj és a gáz árának drágulása eltérő hatásokat vált ki. Bár itt is azt láthatjuk, amit a gáz árának drágulásánál, azaz az infláció emelkedik (HICP energy és HICO core), az ipari termelés lassul. Ugyanakkor az infláció ebben az esetben sokkal gyorsabban megjelenik az árakban és már 10 hónap után csúcson van, illetve gyorsabban eltűnik az áremelkedés hatása. Továbbá egy egységnyi olajár-emelkedésnek gyakorlatilag fele akkora hatása van az inflációra nézve.
forrás: Alessandri (2023)
Összegezve a fentieket. Az olaj- és gázkínálati sokkok gazdasági hatásai negatívak (magasabb infláció, csökkenő ipari termelés) azonban a gázkínálati sokkok hatása mélyebb és elhúzódó. A különbségek egyik oka vélhetően az, hogy az olajpiac globálisabb és rugalmasabb. Az olaj világpiaci termék, amely könnyebben szállítható és kereskedhető, míg a földgáz piaca sokkal inkább regionális jellegű. A gáz ezzel szemben sokkal inkább regionális piac, ahol nagyobb szerepe van a tárolásnak és a hosszú távú szerződéseknek, miközben az európai iparszerkezet is kifejezetten gázintenzív. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy a jövőbeni sokkok lefutása eltérhet a múltbeli sokkoktól. A piacszerkezet, a tároltsági szint, az alternatív LNG-források elérhetősége, a keresleti alkalmazkodás, valamint az események esetleges eszkalációja is jelentősen befolyásolhatja a tényleges gazdasági hatások lefutását.