Részvényvásárlás: Hogyan találd meg a legjobb lehetőségeket a tőzsdén

Ebben a gyakorlatias útmutatóban azt nézzük meg, mire érdemes figyelni részvényvásárlás előtt, és hogyan tudunk több ezer részvény közül gyorsan kiválasztani néhány további vizsgálatra érdemes vállalatot. Ehhez a Finviz részvénykereső és részvényszűrő alkalmazását használjuk. Megnézzük a tőzsdetérképet, a részvényszűrőt, a fontosabb technikai szűréseket, az árfolyamalakzatok és japán gyertyák keresését, végül pedig azt is, hogyan állíthatunk össze figyelőlistákat.

Fontos már az elején leszögezni, hogy egy részvényszűrő önmagában nem mondja meg, melyik részvényt kell megvásárolnunk. Arra alkalmas, hogy egy több ezer részvényből álló univerzumot előre meghatározott szempontok alapján leszűkítsünk. A kapott találatok további fundamentális, technikai vagy statisztikai vizsgálatot igényelnek.

Hogyan tájékozódj részvényvásárlás előtt?

Első lépésként keressük fel a finviz.com oldalt. Az oldal felső menüsorában több hasznos funkciót találunk. A News menüpont alatt pénzügyi és vállalati hírek között böngészhetünk, míg a Screener segítségével több ezer részvényből válogathatunk különböző fundamentális, technikai és általános feltételek alapján.

Mielőtt részletesebben foglalkoznánk a részvényszűrővel, érdemes megnézni a Maps menüpontot is. Itt egy látványos tőzsdetérképet kapunk, amelyen az egyes vállalatokat téglalapok jelenítik meg. A téglalapok mérete jellemzően a vállalat piaci kapitalizációjával arányos, ezért a nagyobb vállalatok nagyobb területet foglalnak el a térképen.

A részvényeket szektorok és iparágak szerint is csoportosítja a rendszer. A Finviz jelenlegi szektorbesorolásában az alábbi fő csoportokat találjuk:

• Basic Materials - alapanyagipar
• Communication Services - kommunikációs szolgáltatások
• Consumer Cyclical - ciklikus fogyasztási szektor
• Consumer Defensive - defenzív fogyasztási szektor
• Energy - energia
• Financial - pénzügyi szektor
• Healthcare - egészségügy
• Industrials - ipar
• Real Estate - ingatlanszektor
• Technology - technológia
• Utilities - közműszolgáltatók

Az alábbi képen a térkép egy korábbi változatának részlete látható. A Finviz felülete időközben változott, ezért a menüpontok és a grafikai elemek megjelenése eltérhet a képen szereplőtől.

A színek gyorsan áttekinthetővé teszik a piaci mozgásokat. A piros árnyalatai általában árcsökkenést, a zöld árnyalatai áremelkedést jeleznek. Minél intenzívebb a szín, annál nagyobb az adott időszakban mért elmozdulás. Ha az egérkurzort egy részvény fölé húzzuk, további információkat is megjeleníthet a rendszer.

A térképen több különböző részvény- és eszközcsoport között válthatunk. A jelenlegi rendszerben többek között az alábbi nézetek érhetők el:

• S&P 500
• Dow Jones 30
• Nasdaq 100
• Russell 2000
• All Stocks - amerikai részvények szélesebb köre
• Market Cap - piaci kapitalizáció szerinti nézet
• World - nemzetközi részvények
• ETFs - tőzsdén kereskedett alapok
• Crypto - kriptoeszközök
• Futures - határidős piacok
• Themes - tematikus csoportok

A térképet nemcsak az aznapi árfolyammozgás alapján használhatjuk. Több időtáv és több fundamentális vagy piaci mutató közül is választhatunk. Így egyetlen képen láthatjuk például, hogy mely részvények teljesítettek jól az elmúlt héten vagy évben, hol magas a P/E mutató, illetve mely vállalatoknál magasabb a shortállomány.

A választható mutatók között találhatunk például az alábbiakhoz hasonló adatokat:

• 1 Day Performance - aznapi árfolyammozgás
• 1 Week Performance - heti árfolyammozgás
• 1 Month, 3 Month, 6 Month Performance - különböző időtávokon mért teljesítmény
• 1 Year Performance - egyéves árfolyamváltozás
• Relative Volume - az aktuális forgalom viszonya a megszokott forgalomhoz
• P/E - árfolyam és egy részvényre jutó eredmény hányadosa
• Forward P/E - várható eredménnyel számított P/E
• PEG - a P/E és a várható eredménynövekedés kapcsolatát mérő mutató
• Dividend Yield - osztalékhozam
• EPS Growth Past 5 Years - az egy részvényre jutó eredmény múltbeli növekedési üteme
• Short Float - a shortolt részvényállomány a közkézhányad arányában
• Analyst Recommendation - elemzői konszenzus

Mire jó a Finviz tőzsdetérkép?

A térkép egyik legnagyobb előnye, hogy néhány másodperc alatt képet kaphatunk az adott napi piaci mozgásokról. Rögtön láthatóvá válhat például, hogy egy eső piacon csak néhány szektor gyenge, vagy szinte minden részvény egyszerre veszít az értékéből. Ugyanígy az is megfigyelhető, ha az emelkedést csak néhány nagy kapitalizációjú vállalat vezeti.

Megfigyelhető azonban, hogy ugyanaz a térkép hosszabb időtávon egészen más képet mutathat. Emiatt érdemes az aznapi mozgások mellett heti, havi és éves teljesítményt is megnézni.

Az elemzői ajánlások szintén megjeleníthetők. A Finviz az elemzői konszenzust egy 1 és 5 közötti skálán mutatja, ahol az alacsonyabb érték kedvezőbb ajánlást jelent:

• 1 - erős vételi ajánlás
• 2 - vételi ajánlás
• 3 - tartás
• 4 - eladási ajánlás
• 5 - erős eladási ajánlás

Ezeket az ajánlásokat nem célszerű önmagukban vételi vagy eladási jelzésként kezelni. Arra viszont használhatók, hogy képet kapjunk arról, hogyan ítéli meg az elemzői konszenzus az adott vállalatot.

Részvénykeresés általános szűrési feltételekkel

A Finviz egyik legismertebb funkciója a Screener. A részvényszűrőt a felső menüsor Screener menüpontjára kattintva érhetjük el.

A Finviz részvényszűrő használata

A jelenlegi felületen több szűrőcsoport közül választhatunk:

• Descriptive - általános jellemzők, például tőzsde, szektor, ország, kapitalizáció, árfolyam és forgalom
• Fundamental - fundamentális és pénzügyi mutatók
• Technical - technikai és árfolyam-alapú feltételek
• News - hírekhez kapcsolódó feltételek
• ETF - ETF-ekre vonatkozó szűrések
• All - több szűrőtípus együttes megjelenítése

Ebben az útmutatóban először a Descriptive csoport fontosabb elemeit nézzük meg, majd rátérünk a technikai szűrésekre is.

A Descriptive szűrők fontosabb elemei

Az Exchange szűrő segítségével meghatározhatjuk, hogy melyik tőzsdén jegyzett részvényeket szeretnénk látni.

Az Index mezőben index-tagság alapján szűrhetünk. Megjeleníthetjük például az S&P 500 valamely tagját vagy más nagyobb indexek részvényeit.

A Sector segítségével szektor, az Industry szűrővel pedig ennél szűkebb iparág alapján válogathatunk. A Country mező az ország szerinti kiválasztást teszi lehetővé.

A Market Cap. a piaci kapitalizáció alapján szűr. A piaci kapitalizáció a részvényárfolyam és a forgalomban lévő részvények számának szorzata, ezért a vállalat tőzsdei értékének egyik alapvető mérőszáma.

A Finviz a vállalatokat kapitalizáció szerint több kategóriába sorolja. A pontos kategóriahatárok idővel változhatnak, ezért érdemes mindig a szűrőben megjelenő aktuális értékeket figyelni. Általánosságban a mega és large kategóriákban a nagyvállalatokat, míg a small, micro és nano kategóriákban az egyre kisebb cégeket találjuk.

A vállalatméret azért is fontos, mert egy kisebb kapitalizációjú részvény likviditása, volatilitása és kereskedési költsége lényegesen eltérhet egy több száz milliárd dolláros nagyvállalat részvényétől. Erről részletesebben itt írtunk: Részvénypiaci vizsgálatok 1. rész - három fontos mutató.

A Dividend Yield osztalékhozam alapján szűr. Segítségével például megkereshetjük azokat a vállalatokat, amelyek osztalékhozama meghalad egy általunk választott értéket. A magas osztalékhozam ugyanakkor önmagában nem jelent kedvező befektetést. Egy jelentősen visszaeső részvény árfolyama mechanikusan is megemelheti az osztalékhozamot, miközben a vállalat később akár az osztalék csökkentésére is kényszerülhet.

A Short Float a shortolt részvényállomány nagyságát mutatja a közkézhányadhoz viszonyítva. A magas érték arra utal, hogy a forgalomképes részvények viszonylag nagy hányadára építettek ki shortpozíciót.

Az Analyst Recom. az elemzői konszenzus alapján teszi lehetővé a szűrést. Ahogy fentebb beszéltünk róla, az 1 körüli érték erősebb vételi, az 5 körüli érték erősebb eladási konszenzust jelez. Az elemzői ajánlásokat célszerű kiegészítő információként kezelni.

Az Option/Short mezővel többek között olyan részvényeket kereshetünk, amelyekre opciók érhetők el, illetve amelyek shortolhatók.

Az Earnings Date segítségével a gyorsjelentés időpontja alapján válogathatunk. Ez kereskedési szempontból fontos lehet, mivel egy gyorsjelentés környékén jelentősen megugorhat az árfolyam volatilitása.

Az Average Volume az átlagos napi kereskedési volumen alapján szűr. Itt a volume nem a tranzakciók számát jelenti, hanem a gazdát cserélő részvények mennyiségét. Ha például egymillió darabos átlagos napi volumenre szűrünk, olyan részvényeket keresünk, amelyekből átlagosan legalább ekkora mennyiség cserél gazdát.

A Relative Volume ehhez képest azt mutatja meg, hogy az aktuális forgalom hogyan viszonyul a részvény megszokott forgalmához. Egy magas relatív volumen arra utalhat, hogy az adott papír iránt a szokásosnál jóval nagyobb érdeklődés alakult ki.

A Current Volume az aktuális napi forgalom alapján teszi lehetővé a szűrést. Ezzel például gyorsan megkereshetjük azokat a részvényeket, amelyekben az adott napon kiugró aktivitás tapasztalható.

A Price segítségével árfolyam alapján szűrhetünk. Ez egyszerűnek tűnő feltétel, de fontos lehet például akkor, ha nagyon alacsony árfolyamú, gyakran magasabb kockázatú részvényeket szeretnénk kizárni.

A Target Price azt mutatja meg, hogy az aktuális piaci ár hogyan viszonyul az elemzői célárak konszenzusához. Ezzel megkereshetjük például azokat a vállalatokat, amelyeknél az elemzői célár jóval az aktuális árfolyam felett van. A célár természetesen becslés, így önmagában ez sem tekinthető vételi jelzésnek.

Az IPO Date segítségével a tőzsdei bevezetés időpontja alapján szűrhetünk.

Technikai elemzés alapú keresések

A technikai feltételeket a Screener Technical részében találjuk. Itt az árfolyam múltbeli mozgása, a volatilitás, a forgalom, a mozgóátlagok, az RSI és számos más mutató alapján szűrhetjük a részvényeket.

A technikai szűrők egyik legfontosabb előnye, hogy több ezer grafikon kézi átnézése helyett előre meghatározott feltételek alapján szűkíthetjük a részvények körét. A szűrés eredménye itt is egy vizsgálandó részvénylista. A technikai feltétel teljesülése önmagában nem bizonyítja, hogy a következő időszak hozama kedvező lesz.

Performance segítségével múltbeli árfolyam-teljesítményre szűrhetünk. Kereshetünk például olyan részvényeket, amelyek az adott napon legalább 10 százalékot emelkedtek, vagy az elmúlt héten legalább 10 százalékot estek.

Az ilyen szűrés többféleképpen használható. Egy erős napi mozgással megkereshetjük azokat a részvényeket, amelyeknél valamilyen vállalati hír, gyorsjelentés vagy más esemény miatt jelentősen megváltozott az árfolyam. Hosszabb időtávon pedig erős vagy gyenge múltbeli teljesítményt mutató papírokat gyűjthetünk ki.

Érdemes azonban különválasztani a részvények megtalálását a kereskedési szabálytól. Abból, hogy egy részvény sokat emelkedett vagy esett, még nem következik automatikusan, hogy folytatódik vagy megfordul a mozgás.

Volatility segítségével nagyobb vagy kisebb árfolyam-ingadozású részvényeket kereshetünk. A volatilitás fontos lehet a pozícióméretezésnél és a kockázat kezelésénél is. Egy magas volatilitású részvénynél ugyanakkora befektetett összeg mellett jóval nagyobb napi nyereségek és veszteségek fordulhatnak elő.

RSI (14) segítségével a Relative Strength Index értéke alapján szűrhetünk. Az indikátort részletesebben itt tárgyaltuk: RSI indikátor jelzései.

A klasszikus értelmezésben a magas RSI-értéket túlvett, az alacsony RSI-értéket túladott állapotként szokás említeni. Fontos azonban, hogy a túlvett állapot nem jelenti automatikusan azt, hogy az árfolyam hamarosan esni fog. Egy erős emelkedő trendben az RSI hosszabb ideig is magas maradhat. Ugyanez fordítva is igaz egy erős csökkenő trendben.

Gap segítségével olyan részvényeket kereshetünk, amelyek az előző napi záróárhoz képest jelentős réssel nyitottak. Egy 3 százalékos felfelé nyitó rés azt jelenti, hogy a mai nyitóár legalább 3 százalékkal meghaladta az előző napi záróárat.

A rések mögött gyakran gyorsjelentés, vállalati hír, felvásárlási információ vagy más új információ áll. Emiatt a gap-szűrő elsősorban arra alkalmas, hogy gyorsan megtaláljuk azokat a vállalatokat, amelyeknél az adott napon valami szokatlan történt.

Mozgóátlagokra történő szűrések

A Finviz több mozgóátlag alapján is lehetővé teszi a szűrést. Gyakran használt időtáv a 20, az 50 és a 200 kereskedési napos egyszerű mozgóátlag.

• 20-Day Simple Moving Average - 20 napos egyszerű mozgóátlag
• 50-Day Simple Moving Average - 50 napos egyszerű mozgóátlag
• 200-Day Simple Moving Average - 200 napos egyszerű mozgóátlag

Ezeket gyakran rövidebb, középtávú és hosszabb trendek vizsgálatára használják, bár nincs olyan szabály, amely minden befektetési időtávra egyértelműen hozzárendelne egy adott mozgóátlagot.

A rendszerben többek között azt vizsgálhatjuk, hogy az árfolyam a mozgóátlag alatt vagy felett helyezkedik-e el, illetve milyen távol van attól.

• Price below SMA20 - az árfolyam a 20 napos mozgóátlag alatt van
• Price 10% below SMA20 - az árfolyam legalább 10 százalékkal a 20 napos mozgóátlag alatt van
• Price 20% below SMA20 - az árfolyam legalább 20 százalékkal a 20 napos mozgóátlag alatt van
• Price above SMA20 - az árfolyam a 20 napos mozgóátlag felett van
• Price 10% above SMA20 - az árfolyam legalább 10 százalékkal a 20 napos mozgóátlag felett van
• Price 20% above SMA20 - az árfolyam legalább 20 százalékkal a 20 napos mozgóátlag felett van

Keresztezésekre is szűrhetünk:

• Price crossed SMA20 - az árfolyam keresztezte a 20 napos mozgóátlagot
• Price crossed SMA20 above - az árfolyam felfelé keresztezte a 20 napos mozgóátlagot
• Price crossed SMA20 below - az árfolyam lefelé keresztezte a 20 napos mozgóátlagot
• SMA20 crossed SMA50 above - a 20 napos mozgóátlag felfelé keresztezte az 50 napos mozgóátlagot
• SMA20 crossed SMA50 below - a 20 napos mozgóátlag lefelé keresztezte az 50 napos mozgóátlagot

Mire jó a mozgóátlagokra történő szűrés?

A mozgóátlagok működését korábbi cikkeinkben részletesen tárgyaltuk, ezért itt elsősorban a szűrésre koncentrálunk. A részletek itt és itt olvashatók.

A mozgóátlagos szűrők segítségével gyorsan megtalálhatjuk például azokat a részvényeket, amelyek éppen átlépték a 200 napos mozgóátlagukat. Ezután megvizsgálhatjuk, hogy a jelenség mögött valóban trendváltozás látható-e, vagy csak rövid távú árfolyammozgás történt.

Tegyük a fentiekhez hozzá, hogy a mozgóátlag keresztezése önmagában nem jelent megbízható vételi vagy eladási jelet. A gyakori oda-vissza keresztezések oldalazó piacon sok téves jelzést eredményezhetnek.

Change segítségével az előző napi záróárhoz viszonyított százalékos változásra szűrhetünk.

Change from Open az adott napi nyitóár és az aktuális ár közötti elmozdulást mutatja.

20-Day High/Low, 50-Day High/Low és 52-Week High/Low segítségével azt vizsgálhatjuk, milyen közel van a részvény egy rövidebb vagy hosszabb időszak csúcsához és mélypontjához.

Kereshetünk például új 20 napos csúcsot elérő részvényeket, vagy olyan papírokat, amelyek mindössze 0-3 százalékkal vannak az elmúlt 20 nap maximuma alatt. Ezek a szűrések használhatók momentum- és kitörésalapú ötletek keresésénél, illetve olyan részvények azonosítására is, amelyek jelentősen eltávolodtak korábbi csúcsaiktól.

Pattern segítségével az algoritmus által felismert árfolyamalakzatokra kereshetünk.

Candlestick segítségével különböző japán gyertyaformációkra szűrhetünk.

Beta a részvény piaci hozamra való érzékenységét méri. A béta nem azonos a korrelációval. Matematikailag a részvény és a piac hozamának kovarianciáját viszonyítjuk a piaci hozam varianciájához. Az 1 körüli béta azt jelzi, hogy a részvény múltbeli piaci érzékenysége megközelítőleg a piacéhoz hasonló volt. Az 1-nél nagyobb béta magasabb, az 1-nél kisebb béta alacsonyabb piaci érzékenységre utal.

Negatív béta esetén a becsült kapcsolat iránya negatív volt a vizsgált időszakban. Ettől még nem következik, hogy a részvény minden egyes piaci esésnél emelkedni fog.

Average True Range segítségével az ATR értékére szűrhetünk. Az ATR az árfolyammozgások nagyságáról ad információt, és gyakran a volatilitás egyik gyakorlati mérőszámaként használják.

Árfolyamalakzatok keresése

A Finviz automatikusan is próbál felismerni különböző technikai alakzatokat. Ez nagy segítség lehet akkor, ha több száz vagy több ezer részvényt szeretnénk átnézni, ugyanakkor az automatikus felismerésnek vannak korlátai. Sok olyan találatot is kaphatunk, amely vizuálisan nem felel meg annak, amit egy kereskedő az adott alakzat tipikus példájának tekintene.

A technikai elemzésben gyakori feltételezés, hogy a sok szereplő által figyelt szintek és alakzatok rövid távon befolyásolhatják a kereskedők viselkedését. Ezt gyakran önbeteljesítő hatással magyarázzák. Ettől egy felismerhető alakzat még nem válik automatikusan megbízható előrejelzővé, ezért a találatokat célszerű további vizsgálatnak alávetni.

A különböző árfolyamalakzatokról itt írtunk részletesebben: Tőzsde, forex árfolyamalakzatok típusai, összefoglalásuk.

Horizontal S/R és Horizontal S/R Strong

Ezek a szűrők vízszintes támasz- és ellenállási szinteket keresnek. Az algoritmus több korábbi érintési pont alapján próbálja meghatározni a fontosabb árszinteket.

A Strong változat szigorúbb feltételek alapján válogat. Ettől még célszerű kézzel is ellenőrizni a találatokat, mert előfordulhat, hogy az árfolyam időközben jelentősen eltávolodott az azonosított szinttől.

TL Resistance és TL Resistance Strong

Ezzel csökkenő vagy emelkedő ellenállási trendvonalakat kereshetünk. A szűrés akkor lehet érdekes, ha az aktuális árfolyam valóban a trendvonal közelében helyezkedik el. Ha a részvény már messze eltávolodott az azonosított vonaltól, a találat gyakorlati jelentősége kisebb.

TL Support és TL Support Strong

A működés hasonló az előző szűrőhöz, de itt támaszként értelmezhető trendvonalakat keres az algoritmus.

[block:views:banner-inline2]

Wedge Up és Wedge Down

A Wedge Up emelkedő, a Wedge Down csökkenő ék formációkat keres. Az automatikus felismerés itt is sok találatot adhat, ezért érdemes megnézni, hogy az árfolyam valóban az alakzat közelében van-e, illetve lezajlott-e már az a mozgás, amely miatt a részvény a találati listára került.

Az alábbi példán jól felismerhető ék alakzat látható, ugyanakkor az ilyen találatok között sok kevésbé egyértelmű eset is megjelenhet.

Triangle Ascending és Triangle Descending

Az emelkedő és csökkenő háromszög alakzatokra is szűrhetünk. Sajnos azonban itt is számolnunk kell azzal, hogy az automatikus felismerés sok olyan találatot ad, amely kézi ellenőrzés után kevésbé egyértelmű.

Wedge

A Wedge szűrő olyan ék alakzatokat is keres, amelyek nem sorolhatók egyértelműen az emelkedő vagy csökkenő változatba. A találatokat ebben az esetben is érdemes vizuálisan ellenőrizni.

Channel Up, Channel Down és Channel

Ezek a szűrők emelkedő, csökkenő vagy közel vízszintes trendcsatornákat keresnek. A találat gyakorlati szempontból akkor érdekesebb, ha az árfolyam a csatorna valamelyik széléhez közel helyezkedik el.

Double Top és Double Bottom

A dupla csúcs és dupla alj a technikai elemzés gyakran használt alakzatai közé tartozik. A Finviz algoritmusa ezekre is tud szűrni, de a találatok között sok oldalazó vagy nehezen azonosítható formáció jelenhet meg.

Az alábbi képen egy jobban felismerhető dupla alj látható. A két mélypont közel azonos árszinten alakult ki, felettük pedig az úgynevezett nyakvonal figyelhető meg.

Multiple Bottom és Multiple Top

A szűrő többszörös alj- és csúcsalakzatokat keres. Ezek gyakran hosszabb oldalazó szakaszokhoz hasonlítanak, ezért sok találatot kaphatunk. A gyakorlatban az ilyen helyzeteket sokszor egyszerűbb a korábbi csúcsokhoz és mélypontokhoz való távolság alapján is azonosítani.

Head & Shoulders és Head & Shoulders Inverse

A rendszer fej-váll és fordított fej-váll alakzatokat is keres. Ezek automatikus felismerése nehéz feladat, ezért a találatok kézi ellenőrzése itt is indokolt.

Összességében az alakzatszűrő fő előnye a gyorsaság. Néhány másodperc alatt több ezer részvényt vizsgálhatunk át algoritmikusan. A találati lista azonban csak kiindulópont, mivel az automatikusan azonosított alakzatok között sok gyenge vagy már nem aktuális jelzés lehet.

Japán gyertyaformációk keresése

A Finviz technikai szűrői között japán gyertyaformációkat is kereshetünk. Ezek az alakzatok az adott kereskedési időszak nyitó-, záró-, minimum- és maximumárából képzett gyertyák formáját használják fel.

Itt is fontos ugyanaz a korlátozás, amelyről az árfolyamalakzatoknál beszéltünk. Egy gyertyaformáció azonosítása önmagában nem bizonyítja, hogy az árfolyam a következő napokban egy meghatározott irányba fog elmozdulni. A jelzés értékeléséhez érdemes figyelembe venni az előző árfolyammozgást, a volatilitást, a forgalmat és más piaci információkat is.

Long Lower Shadow

A Long Lower Shadow szűrő hosszú alsó kanóccal rendelkező gyertyákat keres. Ilyen gyertya akkor alakul ki, ha az árfolyam a kereskedési időszak során jelentősen lejjebb kerül, majd a zárásig visszaemelkedik a napi mélypontról.

A gyertya értelmezése nagymértékben függ attól, milyen árfolyammozgás előzte meg. Egy hosszabb esés után azt mutathatja, hogy az alacsonyabb árszinteken megjelentek a vevők. Ugyanez a gyertya más környezetben más információt hordozhat.

Az alábbi képen például egy rövidebb emelkedő szakasz után kialakult hosszabb alsó kanóc látható.

A következő példákban néhány napos árfolyamcsökkenés után alakult ki hosszabb alsó kanóc. Ilyenkor azt látjuk, hogy a piac nap közben alacsonyabb árszintet is elért, majd a zárásra visszahúzták az árfolyamot. Ettől még érdemes megvárni a következő napok mozgását, mielőtt trendfordulásra következtetnénk.

[block:views:banner-inline]

Mire érdemes figyelni a japán gyertyák szűrésénél?

Az automatikus algoritmus miatt több olyan találatot is kaphatunk, amely vizuálisan csak gyengén emlékeztet a keresett formációra. Emiatt célszerű kézzel is átnézni a találatokat.

Ahogy fentebb beszéltünk róla, a gyertya helye legalább olyan fontos lehet, mint maga a forma. Ugyanaz a gyertya egészen más környezetben jelenhet meg egy hosszabb emelkedés után, egy többnapos esés végén vagy egy oldalazó piacon.

Ha a Long Lower Shadow túl sok találatot ad, szigoríthatjuk a keresést például Hammer vagy Dragonfly Doji formációra.

Long Upper Shadow

A Long Upper Shadow szűrő hosszú felső kanóccal rendelkező gyertyákat keres. Ezeknél az árfolyam a kereskedés során magasabb szintre emelkedett, majd a maximumról visszaesett.

Ennek jelentése szintén a megelőző árfolyammozgástól függ. Egy hosszabb emelkedés után a felső kanóc azt mutathatja, hogy magasabb árszinten erős eladói nyomás jelent meg. Egy eső piacon azonban ugyanaz a gyertya más helyzetet jelezhet.

Az automatikus találatok között itt is előfordulhat olyan gyertya, amelyen a felső kanóc alig észrevehető.

Hammer

A Hammer, azaz kalapács hosszabb alsó kanóccal és viszonylag kis gyertyatesttel rendelkező formáció. Értelmezésénél fontos az előző trend és a következő időszak megerősítése. A formációról itt írtunk részletesebben: A kalapács japán gyertya.

Inverted Hammer

A fordított kalapács hosszabb felső kanóccal rendelkező gyertya. A formáció jelentését itt is az előző trenddel együtt érdemes vizsgálni. Részletes ismertető: A fordított kalapács japán gyertya.

Spinning Top

A spinning top kis gyertyatesttel, valamint alsó és felső kanóccal rendelkező forma. Arra utal, hogy a kereskedés során mind a vevők, mind az eladók jelentősebb ármozgást tudtak kiváltani, de a záróár végül viszonylag közel került a nyitóárhoz.

A White és Black elnevezés hagyományosan azt jelöli, hogy a záróár a nyitóár felett vagy alatt helyezkedett el. A modern grafikonokon ezt gyakran zöld és piros gyertyatesttel ábrázolják.

A szűrés sok találatot adhat, ezért itt is célszerű más feltételekkel együtt vizsgálni az eredményeket.

Doji

A doji olyan gyertya, amelynél a nyitó- és záróár nagyon közel van egymáshoz. A felső és alsó kanóc hossza többféle lehet, ezért a doji nem feltétlenül jelent alacsony napon belüli volatilitást.

A formációt gyakran a vevők és eladók közötti bizonytalanság jeleként értelmezik. Önmagában azonban ebből sem következik trendforduló. A doji gyakran előfordul oldalazó piacokon is, ezért érdemes a megelőző trenddel és más információkkal együtt értékelni.

A gyertyaformációról itt írtunk részletesebben.

Dragonfly Doji

A Dragonfly Doji, vagyis szitakötő doji hosszú alsó kanóccal rendelkező forma, amelynél a nyitó- és záróár közel azonos szinten van. Ritkább alakzat, ezért jóval kevesebb találatot kaphatunk rá, mint a tágabban meghatározott Long Lower Shadow esetében.

Ezt sem célszerű automatikusan fordulós jelzésként kezelni. Értelmezésénél az előző árfolyammozgás és a következő kereskedési időszak is fontos. Az alakzat ismertetése itt található: A szitakötő doji japán gyertya.

Gravestone Doji

A Gravestone Doji, vagyis sírkő doji hosszabb felső kanóccal rendelkező, nagyon kis testű vagy test nélküli gyertya. Ennél a formációnál is lényeges, hogy milyen trend előzte meg a kialakulását.

Részletes ismertető: A sírkő és hullócsillag japán gyertya.

Marubozu

A Marubozu olyan gyertya, amelyen nincs, vagy csak nagyon kicsi a kanóc. Az emelkedő változat erős napon belüli vételi, a csökkenő változat erős eladói dominanciát mutat az adott időszakban.

A formáció viszonylag gyakori, ezért önmagában történő szűrése sok találatot eredményezhet. Az alakzatról itt írtunk részletesebben: A Marubozu japán gyertya.

Mit kezdjünk a gyertyaformációk találataival?

A ritkább gyertyaformációk önálló szűrése is kezelhető mennyiségű találatot adhat. A gyakoribb formációknál viszont érdemes további feltételekkel szűkíteni a listát. Ilyen lehet például a piaci kapitalizáció, a forgalom, az előző árfolyamtrend vagy valamely fontosabb mozgóátlag közelsége.

Megfigyelhető azonban, hogy egy látványos gyertya még nem jelent önmagában statisztikai előnyt. Ha egy ilyen jelzésre kereskedési szabályt szeretnénk építeni, célszerű azt hosszabb adatsoron, előre rögzített feltételekkel is tesztelni.

Hogyan kövessük a kiszűrt részvényeket?

Néhány szűrés után gyorsan összegyűlhet 20-50 olyan részvény, amelyet szeretnénk a következő napokban vagy hetekben tovább figyelni. Ilyenkor nem célszerű minden alkalommal újra lefuttatni az egész kiválasztási folyamatot.

A Finviz Portfolio funkciója erre is használható. Portfólióként elmenthetjük a tényleges befektetéseinket, de egyszerű figyelőlistát is létrehozhatunk.

Hogyan készítsünk figyelőlistát a Finviz oldalán?

A Portfolio használatához regisztráció és bejelentkezés szükséges. Ezután a Portfolio menüpontban új listát hozhatunk létre, amelynek tetszőleges nevet adhatunk.

Az új Portfolio létrehozása után ticker alapján adhatunk hozzá részvényeket. Ha csak figyelőlistaként használjuk a funkciót, nem szükséges vételi árat és részvényszámot megadnunk. Ha viszont a tényleges pozíciónkat szeretnénk nyomon követni, ezek az adatok is rögzíthetők.

Érdemes több külön listát létrehozni, ha eltérő típusú részvényeket követünk. Lehet például külön lista a hosszabb távú befektetési ötleteknek, a gyorsjelentés előtt álló vállalatoknak vagy azoknak a részvényeknek, amelyek további elemzést igényelnek.

[block:views:banner-inline3]

A részvényeket közvetlenül a részvény adatlapjáról vagy a Screener találati listájából is hozzáadhatjuk valamelyik Portfolio listához. Így a szűrés során talált érdekes vállalatokat néhány kattintással elmenthetjük későbbi vizsgálatra.

A Finviz újabb verzióiban színes jelöléseket, úgynevezett Flags elemeket is használhatunk. Ezekkel saját kategóriákat alakíthatunk ki, és a jelölések a Screener és a Portfolio között is használhatók. Így például külön színnel jelölhetjük a már elemzett részvényeket, a további vizsgálatra váró vállalatokat vagy azokat a papírokat, amelyeknél valamilyen eseményt várunk.

Egy jól kialakított figyelőlista sok időt megtakaríthat. Ahelyett, hogy minden alkalommal több ezer részvényből indulnánk ki, rendszeresen áttekinthetjük azt a néhány tucat vállalatot, amely korábban már megfelelt az általunk meghatározott szűrési feltételeknek.

Mire használható jól a Finviz?

A Finviz legnagyobb előnye, hogy rövid idő alatt nagy részvényuniverzumot tudunk áttekinteni. Néhány jól megválasztott feltétellel több ezer vállalatból néhány tucat részvényre szűkíthetjük a vizsgálandó kört.

Használhatjuk fundamentális részvények keresésére, momentum vagy trend alapján történő előszűrésre, szokatlan forgalmú papírok azonosítására, gyorsjelentés előtt álló vállalatok kigyűjtésére, illetve technikai alakzatok vagy gyertyaformációk keresésére.

A legfontosabb azonban, hogy a screener eredményét ne keverjük össze egy kész befektetési stratégiával. A szűrés azt mondja meg, mely részvények felelnek meg az általunk beállított feltételeknek. Azt már külön kell megvizsgálnunk, hogy ezek a feltételek valóban kapcsolatban állnak-e a későbbi hozamokkal, és mekkora kockázat mellett használhatók.

Ebből a szempontból a Finviz egy hatékony kutatási és előszűrési eszköz. A végső befektetési döntéshez azonban érdemes több információforrást használni, és ahol lehetséges, a kiválasztási szabályainkat múltbeli adatokon is ellenőrizni.