Előadások

A jelenlegi inflációs adatokat gyakran hasonlítják újságírók, elemzők, az oldalunk olvasói a múltbeli időszakokhoz. Az Egyesült Államokban jellemzően az 1980-as évekkel vetik össze a jelenlegi helyzetet, a magyar adatok pedig a 25 évvel ezelőtti 1997-1998-as évekkel vethetők össze. Sokan azt gondolják, hogy akkor is nagy volt az infláció, mégsem foglalkoztunk vele, ment tovább az élet. A fentiek miatt összevetjük az Egyesült Államokban az inflációt az 1980-as évekkel, és a magyar adatokat is összevetjük a 25 évvel ezelőtti inflációval. Milyen termékek drágultak korábban? Milyen banki hozamokat érhettünk el? Miért tér el jelentősen a két helyzet? Ezekre a kérdésekre keressük a választ előadásunkban. Az előadás oldalunk prémium tagsággal rendelkező olvasóinak készült.

Előadásunkban a tematikus befektetés, a megatrend befektetések problémáit tekintjük át. A rendelkezésünkre álló vizsgálatok ugyanis nem tudnak kimutatni többlethozamot, mely a sztorikhoz, témákhoz kapcsolódik, azaz az ezekkel a befektetésekkel elérhető hozam elérhető egy hasonló, de témától, sztoritól független portfólióval is. Beszélünk arról is, hogy a tematikus alapok alapkezelési díja lényegesen magasabb, és a vizsgálatok szerint alacsonyabb az elérhető hozam a hagyományos indexkövető ETF alapokkal összevetve. A fentieken túl arról is beszélek, hogyan érdemes a sztorikat kereskedni a tőzsdén, érintjük a concept-momentum stratégia alapjait. Az előadás oldalunk prémium tagsággal rendelkező olvasóinak készült. Az előadáson tárgyalt vizsgálatról részletesen az alábbi cikkekben beszéltünk...

Előadásunkban megbeszéljük a 4%-os szabály jelentőségét, használatát. Szó lesz a 4%-os szabály alapját adó vizsgálatról, és arról is beszélünk, hogy milyen kockázatai lehetnek annak, ha a 4%-os szabály alapján tervezed meg a pénzügyeidet. Az előadáson bemutatott kalkulátor innen tölthető le. Kapcsolódó cikkek: Mi az a 4%-os nyugdíjszabály? Miért vezethet félre? FIRE mozgalom: Mit jelent? Mi a probléma a módszerrel?

Előadásunkból megismerheted, hogy mi a különbség a szintetikus, a full replication és a representative sampling típusú ETF alapok között. Gyakorlatilag az összes ETF alap a fenti kategóriába sorolható be, és az európai piacokon elérhető ETF alapoknak több mint a fele nem full replication típusú. Előadásunkon beszámolok egy vizsgálatról, mely 2010-2022 közötti időszakon állapította meg, hogy milyen különbség van a full replication és a sampling típusú ETF alapok hozama, költségei között, azaz arra a kérdésre kaphatsz választ, hogy melyik típusú ETF alapot célszerű választani. Az előadás oldalunk prémium tagsággal rendelkező olvasóinak készült.

Előadásunkon bemutatom azokat a módszereket, melyek segítségével eldöntheted, hogy mennyi részvény és mennyi kötvény legyen a portfóliódban. Megnézünk egy ingyenesen elérhető optimalizáló programot, mellyel megtalálhatod az optimális portfóliót, azaz választ kaphatsz arra a kérdésre, hogy a saját portfóliódnál van-e ugyanolyan kockázati szinten magasabb hozamú portfólió, de kereshetsz a portfólióddal azonos hozamú, de alacsonyabb kockázatú portfóliót is. Az előadás oldalunk prémium tagsággal rendelkező olvasóinak készült.

Előadásunkban a növekedési részvények problémáit tekintjük át. Bár logikusnak tűnik, hogy a nagy növekedés előtt álló társaságokban érdemes befektetni, a múltbeli vizsgálatok azt mutatják, hogy nagy átlagban ezekkel a részvényekkel alacsony hozamot lehet elérni. Természetesen vannak kivételek, sikersztorik például a Google, a FaceBook, az Amazon, azonban ezek a társaságok mindössze csak a növekedési részvények kisebb szeletét jelentik, és a jövőbeni, "következő google" megtalálásának valószínűsége tizedszázalékokban mérhető. A fentieken túl további két probléma is van a növekedési részvényekkel, melyek kiderülnek az alábbiakban, illetve szót ejtünk a növekedési részvényekre fókuszáló tőzsdestratégiákról is. Az előadás oldalunk prémium tagsággal rendelkező olvasóinak készült.

Előadásunkban a kezdő befektetők által leggyakrabban elkövetett hibát beszéljük meg, azaz nem teszünk különbséget a "jó" és a "rossz" kockázat között. Emellett beszélünk arról az ellentmondásról, mely azon alapul, hogy a részvénypiac kockázati prémiuma pozitív, de a részvények többségének a kockázati prémiuma nulla vagy negatív. Szó lesz arról is, hogyan érdemes ezt a problémát kezelni. A fentieken túl több kutatásról is beszámolok, melyek bizonyítják, hogy a néhány részvényből álló portfóliók helyett jobban jár a befektető, ha szélesen diverzifikált részvényportfólióban gondolkodik. Az előadás oldalunk prémium tagsággal rendelkező olvasóinak készült.