Előadások

Az értékalapon olcsó részvények látványosan felülteljesítettek 2021-ben és 2022-ben is felülteljesítést tapasztalhattunk. Ez azzal is járt, hogy a befektetők körében népszerűek lettek az olcsó részvények, ugyanakkor számos esetben azt láthattuk, hogy hiába olcsó értékalapon a részvény, a kiemelkedő hozam elmaradt. Ennek okait tárgyaljuk az előadáson, és megbeszéljük, mit jelent a value trap, de szó lesz azokról a módszerekről (például F-score, wide economic moat, momentum), melyekkel kiszűrhetők azok az olcsó részvények, melyek várhatóan alulteljesítenek.
Előadásunkon a válságvárás, a válságot megjósló szakértők jelzéseivel, a gazdasági médiában megjelenő válságjelző indikátorokkal, összefüggésekkel foglalkozunk. Megbeszéljük, hogy miért nem érdemes ezekre a jelzésekre hagyatkozni. Felsorolok számos olyan jelzést, melyek gyakran megjelennek a hírekben, de nincs bizonyíték a jelzések megbízhatóságár, sőt inkább arra találunk bizonyítékokat, hogy megbízhatatlanok ezek a jelzések. Ugyanakkor szó lesz három olyan összefüggésről, mely országok széles körén, hosszú távú adatokon is meg lettek vizsgálva és a legmegbízhatóbban jelzik a jövőbeni hozamok alakulását, a gazdasági válság bekövetkezését.
Előadásunk témája a veszteségkerülési torzítás (loss aversion), a regret aversion, az üss vagy fuss reakció, az endowment effect és a hibás referencia pont használata a befektetési, pénzügyi döntések során Kapcsolódó téma: Loss aversion bias, túlzott kockázatkerülés, veszteségkerülési torzítás Túlzott önbizalom, kontroll illúziója, Endowment bias, Status Quo bias Regret aversion hatásai a tőzsdei kereskedőkre, befektetőkre Fight-or-flight response - Üss vagy fuss reakció
Előadásunk témája a value-glamour anomália, azaz az értékalapon olcsó részvények felülteljesítenek, ezzel szemben a médiában népszerűsített, elemzők által kedvelt hot stock részvények alulteljesítenek. Kapcsolódó téma: A value-prémium a tőzsdén: Értékalapú stratégiák eredmény Deep value stratégia: 3 ok, hogy a következő időszakban jó eredményre számíthatsz
Az elmúlt években népszerűek lettek a befektetők körében az osztalékrészvények, és a befektetők körében elterjedt az a nézet, hogy az osztalékot fizető részvények jól teljesítenek ezekben az időszakokban. Az előadáson megvizsgáljuk, hogy 1927-2021 között a magas inflációval járó időszakban hogyan viselkedtek az osztalékrészvények. Emellett kitérünk arra is, hogy milyen hozama volt az osztalékrészvényeknek az emelkedő kamatok időszakában. Kapcsolódó téma: Jó ötlet osztalékrészvényeket vásárolni magas infláció, emelkedő kamatok idején? Megéri osztalék részvényeket vásárolni a tőzsdén?
Előadásunkon az olcsó részvények vásárlásának problémájával foglalkozunk. A témáról már több alkalommal is szó volt. Ennek ellenére gyakran kapok megkeresést a bajban levő társaságokkal kapcsolatban, hiszen azt tapasztalhatjuk, hogy rendszeresen kerülnek bajba társaságok (például Teva, Deutsche Bank, American Airlines, General Electric, AIG), melyekről nagyon jó sztorikat olvashatunk a médiában. Ezen események velejárója a drasztikus árfolyamesés, azaz a befektető úgy érzi, hogy olcsón vásárolhat. A valóságban azonban az esetek jelentős részében az árfolyam soha nem tér vissza a krízis előtti szintre.. Kapcsolódó téma: Olcsó, mélyponton levő részvények vásárlásának problémái Mélyponton részvényt vásárolni: Mikor, Milyen tőzsdestratégiával érdemes? Olcsó részvények vásárlásának problémái (...
Az előadáson az ázsiaijárvány-problémát beszéljük meg. Szó lesz arról, hogy a bizonyos felülértékelése a valószínűvel szemben milyen pénzügyi, befektetési döntési hibákhoz vezet. Beszélünk arról, hogy a részvények világa a valószínűségek világa és ezért a valószínűségek értékelésének kiemelt jelentősége van. Szó lesz a bizonyossági hatásról és arról is, hogy a megerősítő tanulás miért eredményez tévedéseket a befektetések világában. Témáink: Kilátáselmélet Ázsiaijárvány-probléma Bizonyossági hatás Megerősítő tanulás Kapcsolódó téma Loss aversion bias, túlzott kockázatkerülés, veszteségkerülési torzítás
Az előadáson a disposition effect problémájával foglalkozunk. Ennek lényege, hogy a befektető idő előtt eladja azokat a részvényeit, melyeken nyereség mutatható ki, és sokáig megtartja azokat a részvényeket, melyeken vesztesége van. Ezzel pedig az a probléma, hogy pont az ellenkezőjét csináljuk annak mint, ami a részvénypiacon sikerre vinne. Témáink: Mit jelent a disposition effect? Miért probléma, ha zárjuk a nyereséges ügyleteket? A „kiülöm a veszteséget stratégia” problémái A hedonic framing nyújthat megoldást a problémára? Sunk cost fallacy Bővebben a témáról: Disposition effect: A „kiülöm a veszteséget stratégia” problémái Sunk cost fallacy, Concorde-effektus a pénzügyekben
Az előadáson a kisbefektetők paradoxonát beszéljük meg. Ennek lényege, hogy a kisbefektetők összesített pozíciója (order imbalance) összefüggésben van a jövőbeni hozammal, azaz bizonyos mértékig képes megjósolni a jövőbeni hozamot. Ugyanakkor a fentiek ellenére az átlagos kisbefektető veszteséges. Mi az oka ennek az ellentmondásnak? Miért veszteséges az átlagos kisbefektető? Vannak egyáltalán sikeres befektetők? Mi lehet a titkuk? Ezekre a kérdésekre keressük a választ előadásunkban. Kapcsolódó téma: Érdemes kerülni a fiatalok és kevésbé vagyonosak által vásárolt részvényeket? Siker a tőzsdén? Milyen eredményei vannak a kereskedőknek, befektetőknek? A kisbefektetők/kereskedők NEM nyereségesek a tőzsdén?
A dunning-kurger hatás egyike az emberek által gyakran elkövetett kognitív torzításoknak. A hétköznapi életben hozott döntéseink során a dunning-kurger hatás azt eredményezi, hogy tévedünk és negatív lesz a döntésünk kimenetele, pénzügyek területén pedig veszteségünk lesz. Témáink: Mit jelent a dunning-kruger hatás? Sokan félreértik a dunning-kruger hatást Tudományosan vitatható a dunning-kruger hatás? dunning-kruger hatás a pénzügyekben Szakértők és a dunning kruger hatás További részletek: Dunning-Kruger hatás: Mit jelent? Miért veszélyes a pénzügyekben, a befektetés során?
Az S&P Global 2002 óta vizsgálja az amerikai befektetési alapok teljesítményét, és minden évben beszámolnak az alapkezelők eredményeiről. Ezek az összehasonlítások összhangban vannak a más országok alapkezelőinek teljesítményével, a magyar piacon hasonló eredményeket érnek el a hazai befektetési alapok kezelői . Az adatokból megtudhatjuk, hogy mekkora esélye van annak, hogy a befektetési alapkezelő képes felülteljesíteni a referencia indexet , azaz megtudhatod, mekkora esélyed van arra, hogy a magasabb költségekért cserébe többlethozamban részesülsz. Az előadás témája: Hogyan teljesítettek a befektetési alapok tavaly? Befektetési alapok hosszú távú eredményei Hol nagyobb az esélye a jó teljesítménynek? Hosszú távon szinte minden alap alulteljesít Mekkora az esélye annak, hogy...
Előadásunkon a money illusion, price illusion kognitív torzítással ismerkedünk meg. A pénz illúzióján túl egy aktuális témával, az inflációval, az infláció mérésének problémájával is foglalkozunk. Az alábbi előadás tematikája: Money illusion, price illusion 72-es szabály és az infláció Pilotafülke-probléma Inflációszámítás problémái
A bitcoin és a kriptovaluták gazdasági és társadalmi hasznosságukat tekintve felfokozott várakozásokkal találkozhatunk. Egyes szakértők szerint, ha a Római Birodalom gazdasága bitcoinon alapult volna, akkor még ma is létező birodalom lenne. A fentieken mellett erős érvet olvashatunk a bitcoin és más kriptovaluták mellett, hogy nem lehet növelni a kibocsátott pénzmennyiséget, a pénzkínálat korlátos, így nem inflálódik el a bitcoin. Ez az alapsztori, és az alábbi előadáson megpróbáljuk megbecsülni, hogy mi történne egy gazdaságban, ha korlátozott pénzkínálattal működne. Segítségünkre lesz az Amazon online játékának rosszul megtervezett gazdasága, mely tanulságos kísérletet szolgáltat a korlátozott pénzkínálat következményeiről. Témáink: A bitcoin és a kriptovaluták nem inflálódnak A bitcoin...
Az interneten számtalan forrásból szerezhetünk jobbnál jobb részvénytippeket. Gondolok itt arra, hogy youtuberek ajánlanak nagy jövő előtt álló társaságokat, szakértők blogjaiban, elemzésekben találkozhatunk a „következő google” vállalkozások részvényeivel. Kérdés csak az, hogy az átlagos befektetőnek érdemes-e ilyen részvénytippeket követni, és ha nem, akkor mit érdemes inkább helyette csinálni. Témáink: Szakértők részvénytippjei Részvénytippek és a népszerűség átka Szakértők, elemzők részvénytippjei Sell-side elemzők részvénytippjei A részvénytippek nem azért készülnek, hogy hasznod legyen Mit csinálj a részvénytippek helyett? Kapcsolódó téma: Részvénytippek: Mi a baj a youtuberek, szakértők tippjeivel? Guruk, szakértők találati aránya 48%, 1998-2012 között Részvénytippek: Miért fogsz...
Előadásunkon döntési hibákról beszélünk, többek között a megerősítési torzítás, utánfutóhatás, csordaszellem problémáját tekintjük át. De megtudhatod, hogy mi volt a feladata a középkorban az ördög ügyvédjének, ahogy arról is szó lesz, hogy miért nem érdemes Robert Kyosaki tanácsait követni. Témáink: Mit jelent a megerősítési torzítás Mit jelent a bandwagon effect, azaz utánfutóhatás? Mit jelent a herding bias, csordaszellem? Mi az oka az utánfutóhatásnak és a csordaszellemnek? Példák az utánfutóhatásra, csordaszellemre Advocatus diaboli, azaz az ördög ügyvédje Kapcsolódó téma: Mit jelent a megerősítési torzítás, confirmation bias? Bandwagon effect, herding: Mit jelent a tőzsdén, pénzügyekben?
Feliratkozás Előadások csatornájára
please do NOT follow this link