Aktiválási ár: Mire jó? Hogyan használd a tőzsdén

Az aktiválási ár jelentését, használatát tárgyaljuk bejegyzésünkben. Témáink:

• Mire jó az aktiválási ár a tőzsdéken?
• Aktiválási ár használata, tőzsdei megbízások
• Vételi ügylet stop megbízása, aktiválási ár
• Short, azaz eladási ügylet stop megbízása, aktiválási ár

Mire jó az aktiválási ár a tőzsdéken?

Az aktiválási ár az ún. stop megbízások része, melynek célja, hogy ha a részvény árfolyama eléri az aktiválási árban megadott értéket, akkor a megbízás bekerül az ajánlati könyvbe, azaz várhatóan végrehajtásra kerül. Az aktiválási ár tehát a megbízás időzítésére szolgált a stop limit és stop megbízások esetében. A magyar tőzsdén jellemzően a stop limit típusú megbízás terjedt el. Ebben az esetben a tőzsdei kereskedőnek két árat kell megadnia. Az egyik az aktiválási ár, amit ha elér a részvény árfolyama, akkor az ajánlat aktiválódik és a megadott limitáron az ajánlati könyvbe kerül.

Aktiválási ár használata, tőzsdei megbízások

Az aktiválási ár tehát a stop limit megbízás része. Két esetben használjuk, egyik eset, amikor a kereskedő a veszteséget limitálni szeretné, így a megnyitott vételi pozícióra egy eladási stop limit megbízást állít be, melynek aktiválási ára jelöli, hogy a megbízás mikor kerüljön az ajánlati könyvbe. Short pozíció esetén pedig a stop limit megbízás egy vételi megbízás, ebben az esetben is meg kell adni az aktiválási árat. A veszteség limitálás mellett az aktiválási áras stop limit megbízások pozícióba lépésre is szolgálnak.

Vételi ügylet stop megbízása, aktiválási ár

Az alábbi esetben pedig már azokat a helyzeteket tárgyaljuk, amikor a stop megbízást arra használjuk, hogy egy korábban megnyitott pozíció esetében a kockázatot kezeljük. Induljunk ki abból a feltételezésből, hogy korábban már vételi pozícióba léptünk. Ebben az esetben ugyanazon három megbízási típus állhat a rendelkezésünkre. Emlékezzünk vissza arra, hogy megbeszéltük: egy long pozíciónak kétfajta zárása lehetséges. Az egyik a nyereségben történő eladás, a másik a veszteséges eladás. Mindkettő eladási típusú megbízás. Az alábbi ábra pedig azt mutatja nekünk, hogy az árfolyam és az elhelyezett megbízásban szereplő ár függvényében milyen típusú megbízást kell elhelyeznünk.

Ha tehát long pozícióba léptünk (985 dollár), akkor elhelyezhetünk egy nyereségre vonatkozó megbízást, és egy veszteségre vonatkozó megbízást. Ennek a két megbízásnak az árszintjét ki fogjuk tudni számolni, ha már a stratégiánk elkészül. Most azonban kitalált értékekkel dolgozunk. Döntsünk úgy, hogy a nyereséges kilépés 1000 dolláron, veszteséges kilépés 970 dolláros árfolyamon történjen. Két megbízást kell tehát elhelyeznünk (az ábrán jelöltük ezeket az árszinteket, a jelölés nem méretarányos). Már csak azt kell tudnunk, hol van a piaci ár, ami legyen a megbízás beállításának pillanatában 990-en (legjobb vételi ajánlat 985, legjobb eladási ajánlat 990). Ezek az adatok is feltüntetésre kerültek a fenti ábrán. Ebben a szituációban megvizsgáljuk a megbízások elhelyezési szabályait, és leolvasható lesz, hogy a legjobb vételi ár (985) alatti (szaggatott vonal) eladási megbízás csak stop megbízás lehet, míg a legjobb vételi ár (985) fölötti eladási megbízás csak limit típusú lehet.

A megoldás a fentiek alapján. Mivel 970-re szeretnénk eladási megbízást állítani, ez pedig a szaggatott vonal alatt lesz (970<985), ezért eladási stop típusú megbízást állítunk be 970-re, és eladási limitáras megbízást 1000 dollárra (1000>985). Ha sikeresen beállítottuk, akkor két lehetőség képzelhető el. A piac elmegy 1000 dollárig, ekkor lezáródik a pozíciónk, és nyereséggel lépünk ki. A másik esetben a piac visszazuhan a 970-es szintre, ekkor lezárul a pozíciónk, és veszteséggel fejezzük be a kereskedést.  Érdemes tisztában lenni azzal, hogy nem kötelező mindkét (léteznek olyan piacok, ahol nem is engedélyezett) megbízást használni. Az is lehetséges, hogy csak a 970-es szintre állítjuk be a stop megbízást, majd amikor például emelkedik az árfolyam, és eléri a 995-ös szintet, módosítjuk a 970-es stop megbízást, és 990-re állítjuk az árat. Ekkor, ha a 990-es szintig visszaesik az árfolyam, záródik a pozíció. Természetesen az is lehetséges, hogy egyik megbízási típust sem használjuk, hanem figyeljük a piacot, és amikor a kívánt szintre érkezik az árfolyam (például 970-re visszaesik, vagy 1000 dollárra emelkedik), egy piaci áras megbízással zárjuk az ügyletet.

Short, azaz eladási ügylet stop megbízása, aktiválási ár

A következő példában pedig egy short-pozíciót beszélünk meg. Most 985 dolláros áron short-pozíciót nyitunk, majd ellátjuk limit és stop megbízásokkal. Ismét hívjuk segítségül az előbbi ábrát, de itt most csökkenő árfolyamot szemléltettem.

A példánk szerint most 985 dolláros áron indult a short-pozíció (eladási megbízással), 1000 dolláros szintet elérve kiszállunk, realizáljuk a veszteséget (ez egy vételi megbízás lesz), és 970 dolláros szinten nyereséggel lépünk ki (ez is vételi megbízás lesz, a számok kitaláltak, később ezeket kalkulálni fogjuk). A piaci ár ebben a pillanatban 990 dollár, azaz, legjobb vételi ár 985 dollár, a legjobb eladási ár 990 dollár.

Az ábráról leolvasható, hogy limitáras megbízást kell használnunk minden olyan esetben, amikor a legjobb eladási ajánlat alatt akarunk elhelyezni vételi megbízást. A jelenlegi piaci szituációban pedig 990-nél kisebb árat jelent a 970 dollár, így limitáras vételi megbízás a helyes beállítás. Az 1000 dolláros értékre pedig stop vételi megbízást kell beállítanunk, mivel a legjobb eladási árfolyamot (990) meghaladó megbízási ár (1000) esetén stop típust kell használnunk. Természetesen itt is lehetőségünk van arra, hogy egy megbízást állítunk be, vagy egyet sem, és a piacot figyelve piaci áras megbízással lépünk ki. Aktiválási ár a tőzsdén részletesen: A stop limit megbízás