Államadósság és a tőzsdei hozamok: Van összefüggés?

Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy az államadósság változása hatással van-e a jövőbeni tőzsdei hozamokra, hiszen a növekvő államadósság jellemző oka az állami költekezés, melynek célja különböző beruházásokra megvalósítása, vagy épp az életszínvonal szinten tartása. Ezeknek a folyamatoknak pedig a tőzsdei társaságok is a haszonélvezői. Az alábbiakban megvizsgáljuk 1926-2020 között az Egyesült Államok államadósságának változását és a változásokat követő időszakok tőzsdei hozamait. A fentieken túl 1970-2018 között áttekintjük az államadósság és a tőzsdék jövőbeni hozama közötti kapcsolatot további 19 országot megvizsgálva. Témáink:

• Az adósság jó vagy rossz?
• Az államadósság és a tőzsdék jövőben hozama
• Államadósság és a tőzsdék jövőbeni hozama 1926-2020 között
• A korrelációs együttható értelmezése
• Mennyire megbízható ez az összefüggés?

Az adósság jó vagy rossz?

Az adóssággal kapcsolatban alapvetően két szélsőséges nézőponttal találkozhatunk. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az igazság valahol a két szélsőséges álláspont között van, hiszen korábban már beszámoltam arról, hogy az államadósság kisebb mértéke alapvetően előnyös egy ország gazdasága számára, és elsődlegesen egy meghatározott határérték fölött beszélhetünk arról, hogy az államadósság hátrány jelent. Lásd korábbi cikkünkben a témával kapcsolatos kutatások eredményeit:

• A mérsékelt szintű államadósság javította a vizsgált országokban a jólétet, és fokozta a gazdasági növekedést.
• A mérsékelt szint a 75% alatti GDP arányos államadósság jelenti.
• A gazdasági növekedés és a magas államadósság között negatív kapcsolat van.
• A magas államadósság szintje 75-100% között van megállapítva a különböző kutatásokban.
• A témában leginkább ismert kutatók Carmen Reinhart és Kennet Rogoff 90%-os határértéket állapított meg.

A fentiek a tőzsdei társaságokra is értelmezhetők, így itt is két nézőpont a jellemző:

• Az egyik lehetséges magyarázat szerint a tőkeáttétel (hitel, adósság) igénybevétele felnagyítja a profitot, hiszen ezek a cégek a hitelből beruháznak, fejlesztenek, így a jövőbeni nyereség lényegesen nagyobb lesz. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a jövőbeni részvénypiaci hozam is nagyobb lesz.
• A másik magyarázat szerint a nagyfokú adósság a jövőbeni nyereségre negatív hatást gyakorol, azaz csak egy rövid ideig képes a profitot növelni a társaság. Ezt követően már az adósság egy növekvő teher lesz, így a nyereség sem tud növekedni, azaz a jövőbeni részvénypiaci hozam alacsony lesz.

Erről bővebben itt beszéltünk.

Az államadósság és a tőzsdék jövőben hozama

Teljesen logikusnak tűnik, hogy a növekvő államadósság egy bizonyos szintig pozitívan hat az országban működő tőzsdei társaságokra is, hiszen a kormányok jellemzően azért adósodnak el, mert beruházásokat, fejlesztéseket hajtanak végre, vagy azért, mert a lakosság életszínvonalát szeretnék fenntartani. Mindkettőre számos példát láthattunk. Elég ha csak arra gondolunk, hogy az 1970-es években hazánkban a GDP arányos államadósság 9% volt, majd 1989-re már 66% volt az államadósság. A felvett hitelek jelentős része az életszínvonal megőrzésére ment el, hiszen 1973-ban kezdődött az olajválság, mely a nyugati országokban recessziót, életszínvonal csökkenést eredményezett a közel tízszeresére dráguló olajár miatt. A keleti blokk országainak állampolgárai ezt annyira nem érezték meg, hiszen a drágulás ellen hatósági árakkal védekeztek, így végül a lakosságnak több elkölthető jövedelme maradt. A koronavírus okozta gazdasági válságot is hasonló módon kezelték a fejlett országok, azaz az államadósság növelésének árán segélyeket biztosítottak a munkájukat elveszítő állampolgárok számára. A lakossági fogyasztás így nem esett vissza tartósan, majd a lezárások után a lakosság elköltötte a pénzt, amely az ország vállalkozásainak árbevételét, nyereségét növelte. Hasonló folyamatok zajlanak le akkor is, ha a felvett hitelek nem pénzosztásra, jóléti intézkedésekre mennek el, hanem beruházásokra, hiszen a beruházásokat gyakran hazai társaságok valósítják meg. A logika tehát azt diktálná, hogy a növekvő államadósság növeli a cégek árbevételét, nyereségét, így pedig a tőzsdei társaságok árfolyamára is pozitívan hat a folyamat. Nézzük a vizsgálatok.

Államadósság és a tőzsdék jövőbeni hozama 1926-2020 között

A Government Debt and Risk Premia cím alatt elérhető vizsgálatban az Egyesült Államokban (1926-2020 között) és 19 fejlett ország piacán (1970-2018 között) keresték az összefüggést az államadósság változása és a részvénypiac 1, 3, 5 éves jövőbeni hozama között. Az alábbi grafikonon az Egyesült Államok államadósságának változását látod.

forrás: https://tradingeconomics.com/united-states

Itt pedig a magyar adatokat láthatod 1995-től kezdődően. Az ezt megelőző időszakról fentebb már írtam (1970-ben 9%, majd 1989-ben 66%).

forrás: https://tradingeconomics.com/hungary

Az alábbiakkal foglalhatók össze a vizsgálatok eredményei:

• A részvénypiac kockázati prémiuma 2,2% volt azokban az időszakokban, amikor alacsony a GDP arányos államadósság.
• A részvénypiac kockázati prémiuma 13,4% volt azokban az időszakokban, amikor magas volt a GDP arányos államadósság.
• Az államadósság változása és a részvénypiaci hozamok között pozitív korreláció van.
• Ez a korrelációs együttható (magyarázat ehhez egy bekezdéssel lejjebb) 1 éves időtávon 0,11, míg 5 éves távon 0,4.
• Ha az államadósság növekszik 1 százalékponttal, akkor ez átlagosan 0,34%-os részvénypiaci hozamnövekedést eredményez.

A korrelációs együttható értelmezése

A korrelációs együttható két érték, összefüggés közötti lineáris kapcsolat nagyságát és irányát mutatja meg. Az értékét a legtöbb tőzsdei összefüggés esetében meghatározzák. Az értelmezéséhez azt kell tudni, hogy a korrelációs együttható értékéből az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:

• Ha R² értéke nulla, akkor a két adat között nincs lineáris kapcsolat, ami gyakran azt is jelenti, hogy a két adat független egymástól.
• Ha a korrelációs együttható értéke 1, akkor a két adat között teljes lineáris kapcsolat mutatható ki, azaz a két adat összefügg.
• Ha a korrelációs együttható értéke -1, akkor is van összefüggés a két adat között, de ellentétes irányú.

Az alábbi grafikonon láthatod az államadósság változását (kék) és a következő 5 év többlethozamát (piros). A két görbe között szoros a kapcsolat, de egyes időszakokban nagy az eltérés, azaz ezekben az időszakokban az államadósság változása nem jelezte jól a részvénypiac következő öt évi hozamát.

forrás: Government Debt and Risk Premia

Az alábbi grafikonon láthatod az összes esetet. Az y tengelyen a részvények következő 5 évi hozama olvasható le, az x tengelyen pedig a GDP változása látható. Általánosságban tehát a GDP növekedés (x tengelyen jobbra) magas következő 5 évi részvénypiaci hozamot eredményezett (jelöltem ezeket az eseteket).

forrás: Government Debt and Risk Premia

A fenti vizsgálatot 19 fejlett ország gazdaságában is elvégezték 1970-2018 közötti, és a 19 országból 17-ben pozitív kapcsolatot találtak az államadósság és az 5 éves jövőbeni hozamok között. Ebből 13 ország esetében lett statisztikailag szignifikáns az eredmény 5 éves időtávon. Az alábbi táblázat pirossal jelöltem azokat az országokat, ahol nem lehetett pozitív kapcsolatot kimutatni, és sárgával jelöltem a statisztikailag szignifikáns eredményeket.

forrás: Government Debt and Risk Premia

Összegezve a fentieket, van némi bizonyíték arra, hogy a magas államadósság nagyobb részvénypiaci hozamot eredményez, míg az alacsony államadósság alacsonyabb jövőbeni hozamokkal jár együtt. Emellett arra is láthatunk bizonyítékot, hogy az államadósság növekedése alapvetően pozitívan hat a részvénypiaci hozamokra a következő néhány évben. Természetesen a vizsgálatnak vannak korlátai, és a korrelációs együtthatók nem haladják meg az esetek többségében a 40%-ot, de a részvénypiaci hozamok előrejelzésében nincsenek ennél magasabb megbízhatóságú mutatók, lásd MVE/GDP, vagy Shiller P/E írásunkat. További cikkeink a témában:

• Magas, növekvő államadósság: Mi a gond vele? Mi lesz a jövőben?
• Államadósság elinflálása: Mit veszít a befektető?