Az arany megbízható előrejelző? (arany-ezüst, arany-platina, arany-réz ráták)

A bejegyzésünkben az arany előrejelző funkcióját tekintjük át. Elsősorban azt nézzük meg, hogy az arany-platina, a réz-arany, az arany-ezüst, arany-fűrészáru ráták, összefüggések hogyan használhatók fel a befektetés, tőzsdei előrejelzés során. Megnézzük a témával kapcsolatos vizsgálatokat, tanulmányokat. Témáink:

• Az arany-platina ráta előrejelző képessége
• A réz/arany ráta hasznos előrejelző a tőkepiacon?
• Mire jó az arany-ezüst ráta?

1) Az arany-platina ráta előrejelző képessége

A pénzügyi piacokon és a globális gazdaságban is fontos szerepet tölt be az arany, melynek két fontos tulajdonsága van. Egyrészt az arany egy árupiaci eszköz, melynek ipari, de legfőképp ékszeripari felhasználása van (a kettő együtt kiteszi az aranykereslet felét). Másrészt pedig az aranyat értékesnek tekintjük, befektetési eszköz funkciója van, és az általános nézet szerint válságok időszakában előnyös a birtoklásuk. Másrészt pedig a platina is egy nemesfém, azonban a platinának nincs meg a befektetési eszköz funkciója, nagyrészt ipari felhasználás teszi ki a platinakeresletet. Ebből az összefüggésből született az az ötlet, hogy az arany-platina hányadosa a gazdasági kockázatok mérésében segítheti a befektetőt. A fenti összefüggést a gyakorlatban úgy figyelhetjük meg, hogy:

• Az arany ára növekszik platina árához képest, akkor az arany-platina ráta növekszik.
• A platina ára csökken az arany árához képest, akkor az arany-platina ráta növekszik.
• Ha az arany ára csökken a platina árához képest, akkor az arany-platina ráta csökken.
• Ha a platina ára növekszik az arany árához képest, akkor az arany-platina ráta csökken.

Az alábbi képen jól látható az arany és platina kereslete közötti eltérés, azaz a platina keresletében alig van jelen a befektetői kereslet (piros).

forrás: Gold, platinum, and expected stock returns

A témával kapcsolatos legfontosabb kutatást a Gold, platinum, and expected stock returns cím alatt találjuk. Ebben 1975 és 2013 közötti időszakon vizsgálták meg az arany-platina hányadosát két fontos kérdés vonatkozásában:

• Az arany-platina ráta előrejelzi-e a részvények idősoros árváltozását.
• Az aranynak van biztonsági menedék, hedge funkciója, azaz emelkedik az arany ára válságok időszakában.

Az 1975-2013 közötti időszakon az arany-platina ráta változását és az amerikai részvénypiac (kapitalizáció szerint súlyozott részvényportfólió) kockázatmentes hozam feletti többlethozamát vetették össze. Az alábbi táblázat összefoglalja a lineáris regresszió eredményét. Eszerint pozitív, statisztikailag szignifikáns kapcsolat van az arany-platina ráta változása és az 1-6 hónap, illetve 1-5 éves részvénypiaci többlethozamok között. Ahogy az R² sorból kiderül, a modell magyarázó ereje rendkívül alacsony, és csak egy éves távon beszélhetünk arról, hogy a tőzsdei hozamok változásának 16,6 százalékára ad magyarázatot az összefüggés. A táblázatból kiderül, hogy a vektor autoregressziós vizsgálat is megerősíti az OLS regressziót.

forrás: Gold, platinum, and expected stock returns

A következő grafikonon kék színnel az arany-platina rátát, zöld színnel a részvénypiac értékeltségét (Price to Dividend alapján) látjuk. Mindkét mutató logaritmusa került feltüntetésre, melynek technikai okai vannak (regressziós eljáráshoz egyes esetekben transzformálni kell az adatokat, hogy a normális eloszlású és véges varianciával rendelkező adatokkal dolgozzunk). Az arany-platina ráta elsődlegesen kontraindikátor, azaz akkor növekszik, amikor a részvénypiacok esnek, a félelem növekszik a piacon.

forrás: Gold, platinum, and expected stock returns

A fentiek azt jelentik, hogy az arany-platina ráta egy szórásnyi növekedése a következő évi részvénypiaci többlethozamok 6,4 százalékos növekedését jelzi előre. Az egy szórásnyi távolság az arany-platina mutató átlagától történő eltérésben fejezhető ki. Ez technikailag úgy oldható meg, hogy egy tetszőleges árfolyamelemző programban megjelenítjük az arany-platina hányadosát, majd az adatsorra egy bollinger szalagot teszünk 1-es értékű eltolással. Ekkor a szalag az egyszeres szórás határát fogja jelölni. Erre mutatok egy példát 200 napos átlaggal és szórással számolva a tradingview alatt, lásd alábbi képen. Nem tértem ki rá, de a tanulmány szerzői nemcsak az amerikai piacokon, hanem a nemzetközi piacokon is hasonló eredményeket mutattak ki.

forrás: Gold, platinum, and expected stock returns

A tanulmányból az is kiderül, hogy ellentétben más kutatásokkal (itt beszéltem róluk), az arany nem bizonyult az időszakon jó biztonsági menedéknek, azaz általában mind az arany és mind a  platina ára is esik a krízisekkel járó időszakban, de az arany ára kevésbé érzékeny az eseményekre, ezért emelkedik az arany-platina ráta, mely gyakorlatilag a megfigyelés alapját adja.

Összegezve a fentieket. Az arany-platina ráta emelkedése tapasztalható a piaci félelem növekedése nyomán. Az arany-platina ráta és a jövőbeni részvénypiacok között pozitív kapcsolat figyelhető meg. Az összefüggés illeszkedik abba a képbe, amit az arany különböző más nemesfémekkel összevetett árváltozása alapján állapítunk meg. A folytatásban az réz-arany rátáról és az az arany-ezüst rátáról is beszélünk, de az arany-fűrészáru összefüggésre épülő befektetési stratégia is ismert. Ez azon alapul, hogy a fűrészáru egy fontos építőipari alapanyag, így az arany árához viszonyítva a gazdasági aktivitás előrejelzésére használható. A módszer ugyan nem volt képes hozamban felülteljesíti a tisztán részvényalapú befektetést, de a részvénypiac 17%-os árfolyamkockázatát 10 százalékra, a részvénypiac 55 százalékos maximális visszaesését 16,1 százalékra csökkentette 1986-2020 közötti időszakon.

2) A réz/arany ráta hasznos előrejelző a tőkepiacon?

Az angolul Copper to Gold ratio egy nagyon egyszerű összefüggést fejez ki, melynek lényege, hogy a réz árát elosztjuk az arany árával, az így kapott görbét pedig tőkepiaci előrejelzésekre használják.  Az alábbi képen történelmi távlatokban figyelhető meg a réz-arany ráta.

forrás: https://www.longtermtrends.net/copper-gold-ratio/

A grafikon jelzéseinek értelmezéséhez tekintettel kell lennünk arra, hogy a réz árának változását a befektetők a gazdasági aktivitással kötik össze, hiszen a réz egy kulcsfontosságú ipari alapanyag, iparágak széles köre használja fel, és jellemzően nagy kereslet mutatkozik a réz iránt a gazdasági növekedések időszakában. Részben ezért hivatkoznak gazdasági újságírók, szakértők doktor réz (Dr Copper) néven a réz árára, azt sugallva, hogy a réz árváltozása előrejelzi a tőzsdei árak változását (nincsenek erre erős bizonyítékok). A réz tökéletes ellentéte az arany, hiszen ipari felhasználása szerény mértékű, és az aranykereslet jelentős részét (kb. 90%-át) az ékszer és befektetési iparág szívja fel. Azonban mind a réz és az arany ára legtöbbször dollárban van kifejezve, így ha a réz-arany hányados alapján alkotunk véleményt a gazdaságról, akkor a következő megállapításokra juthatunk:

• A növekvő réz-arany ráta azt jelzi, hogy a réz drágul az aranyhoz képest, amely jó gazdasági kilátásokat jelez.
• A csökkenő réz-arany ráta azt jelzi, hogy a biztonsági menedékek iránya áramlik a tőke (drágul az arany a rézhez képest), mely a gazdasági bizonytalansággal kapcsolathó össze.

Van előrejelző értéke a réz iránti keresletnek?

Újabb vizsgálatok rámutatnak arra, hogy önmagában a réz iránti kereslet változása is használható bizonyos fokú előrejelzésre. Jaunky 2013-ban 1966-2010 közötti adatokon, 16 fejlett ország rézfelhasználását vetette össze a gazdasági aktivitással. A vizsgált 16 ország közül Dél-Korea, Svédország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok esetében rövid távú, Finnország, Franciaország, Egyesült Királyság esetében hosszú távú oksági kapcsolatot mutattak ki a rézfelhasználás és a gazdasági aktivitás között. Ugyanakkor az összefüggés sokkal inkább arra használható, hogy a gazdasági aktivitás változásából előre jelezzük a réz iránti kereslet változását. Ugyanis a réz felhasználása nem bizonyult jó előrejelzőnek a gazdasági aktivitás előrejelzésében Ausztrália, Ausztria, Kanada, Hollandia, Portugália, Svédország és az Egyesült Államok esetében.

Más vizsgálatok például (Norman 2019) a kínai gazdaságra fókuszáltak, tekintettel arra, hogy a globálisan kitermelt réz 40-50 százalékát használja fel Kína. Ahogy az alábbi grafikonon látható a réz árának változása 3-5 negyedévvel megelőzve, magas korrelációs együtthatóval (0,5-0,6 közötti) jelzi előre a gazdasági aktivitás változását Kínában. Az ún. „Li Keqiang” index egy a Kínai GDP adatokat pontosan előrejelző mutató (azok a befektetők használják, akik nem bíznak az állami statisztikákban).

forrás: Norman 2019

A réz-arany ráta előrejelző értéke

Érdemes néhány szót ejteni az arany iránti keresletről, mely tekintettel arra, hogy nagyrészt nem ipari felhasználási célokat szolgál, jó indikátora lehet a befektetői viselkedésnek. Az arany az általános nézet szerint biztonsági menedék. Ennek következményeiről, hatásairól itt már nem beszélünk, részletesen korábbi cikkünkben foglalkoztunk a témával. A fentiekben részletezett vizsgálatok alapján formálódott az a vélemény a réz-arany rátával kapcsolatban, hogy a kötvénypiaci változások (hozamok) előrejelzésére használható.

 Fontos látni, hogy alapvetően az a kérdés itt, hogy a réz-arany ráta egy:

• visszatekintő mutató (lagging),
• jelenlegi helyzetet mutató (coincident),
• vagy egy előrejelző mutató (leading).

Önmagában az sem jelent problémát, hogy egy indikátor nem ad előrejelzést, hiszen számos esetben használnak a befektetők visszatekintő indikátorokat, például munkanélküliségi ráta, fogyasztói árindex, fogyasztói bizalom stb.. Ezek az indikátorok megerősíthetik az általunk előzetesen felállított hipotézist a piaccal kapcsolatban. A jelenlegi helyzetet mutató indikátorok jellemzően a GDP, GNI, termelői árindex (PPI), vállalati gyorsjelentések példákkal illusztrálhatók, míg az előrejező mutatók körében különböző árindikátorokat találunk (RSI, stochastic oszcillátor, On-Balance Volume stb.).

A Copper-to-gold ratio as a leading indicator for the 10-Year Treasury yield cím alatt elérhető tanulmányban 1979-2022 közötti időszakon vizsgálták meg a réz-arany ráta előrejelző képességét a 10 éves lejáratú amerikai államkötvények tekintetében.

A tanulmány a módszertanát a Kullback-Leibler divergenciára és hagyományos lineáris regresszióra alapozta. Az alábbi táblázatban a korrelációs együtthatók láthatók a réz-arany ráta és a 10 éves lejáratú államkötvény összefüggésében különböző időszakokra lebontva. A korrelációs együtthatók több estetben 0,2-0,5 közöttiek, azaz pozitív kapcsolatot látunk a réz-arany ráta és a kötvénypiaci hozamok között.

Forrás: Copper-to-gold ratio as a leading indicator..

A probléma azonban az, hogy a t-test alapján mindössze egyetlen időszakon kaptunk statisztikailag szignifikáns eredményt (2022 első hat hónapja), azaz a pearson korreláció nullhipotézisét (R²=0) nem utasíthatjuk el. Ahogy pedig az alábbi táblázatból kiderül, a lineáris regresszió (egyváltozós látszik a táblában, de a többváltozósra is igaz) alapján sem lehet összefüggést kimutatni a réz-arany ráta és a kötvénypiaci hozamok között.

Forrás: Copper-to-gold ratio as a leading indicator..

A fentiek ellenére óvatosan kijelenthető az, hogy a réz-arany ráta hordoz némi információt a következő pár nap kötvénypiaci folyamataival kapcsolatosan. A korreláció erőssége azonban időszakonként változik, nem lineáris. Vannak időszakok, amikor a réz-arany ráta magas korrelációs együttható mellett jelzi a következő napok kötvénypiaci folyamatait, máskor nem.  Az összefüggés sokkal erősebb az elmúlt években, nyugodt gazdasági időszakokban, amikor jelentős gazdasági sokkok hatásai nem érvényesülnek a tőkepiacokon.

3) Mire jó az arany-ezüst ráta?

Angol forrásokban a gold-silver ratio néven hivatkoznak az arany ezüst árfolyama között kialakult összefüggésre, azaz az arany dollárban kifejezett árának és az ezüst dollárban kifejezett árának hányadosa adja az arany-ezüst rátát, ami egy meghatározott intervallum között mozog. Ha például ma az arany unciánként mért ára 1229 dollár, míg az ezüst unciánként mért ára 15,5 dollár, akkor az arany-ezüst ráta (1229/15,5) 79 lesz.  Ha a 79-es értéket értelmezni szeretnénk, akkor azt fejezi ki, hogy 1 uncia arany árán 79 uncia ezüstöt tudunk vásárolni. Önmagában egyetlen adatból nem tudunk messzemenő következtetéseket levonni, de az arany-ezüst árfolyam az egyik legrégebbi árfolyamadatunk. Nemcsak az elmúlt 100 évre visszamenőleg ismerjük az arany-ezüst rátát, hanem az is ismert, hogy például a római birodalomban 12-es értéken volt rögzítve az arany-ezüst átváltási arány. Hosszú évszázadokig 12-15 közötti arany-ezüst arányok voltak a jellemzőek. Például az amerikai kormányzat 1792-ben 15-ös értéken rögzítette az arany-ezüst arányt (Mint Act).  Ez a váltási arány egészen a második világháborút megelőző időszakig jellemezte az arany-ezüst árfolyamát, majd a számunkra érdekes időszak a 70-es években kezdődött, amikor az USA feladta az aranystandard rendszerét (1971).  Innentől kezdve az arany-ezüst ráta tág határok közt mozgott

Az arany-ezüst árfolyam mögött piaci összefüggések is meghúzódnak. Ez alatt azt kell érteni, hogy mind az arany, mind pedig az ezüst is önállóan kereskedhető nemesfém. Az arany esetében az ékszeripari felhasználás és a befektetési cél a leginkább meghatározó a keresleti oldalon. Az ezüst esetében pedig az ipari felhasználás adja a keresleti oldal jelentős részét.

A kínálati oldalon pedig azt kell figyelembe vennünk, hogy gyakran ugyanabból a bányából kerül ki az arany és az ezüst is. Értelemszerűen amikor az arany ára alacsony, akkor egyrészt a bányából az ezüst kitermelés gazdaságosabb lehet, másrészt pedig amikor az arany ára a magas, akkor a bányáknak jobban megéri az arany kitermelés preferálása. Tehát a kínálati oldalon megfigyelhető az az összefüggés, hogy ha az arany ára növekszik, akkor a nagyobb profit miatt, jobban megéri a bányáknak az arany termelés. Míg növekvő ezüstár mellett az ezüst kitermelés lehet nagyobb. Emiatt az arany-ezüst ráta egy széles intervallumban hullámzik. Az alábbi  képen láthatjuk, hogy a 90-es évek óta a 30-100-as értékek között mozgott az arany-ezüst ráta, de az időszak nagy részében a 45-50 és 75-85 arany-ezüst arányok közötti árfolyam mozgást láthatunk, lásd alábbi kép.

Azokban az időszakokban, amikor az arany-ezüst ráta emelkedik, akkor az arany árfolyama jobban drágul, mint az ezüsté. 1 uncia arany árán több uncia ezüstöt tudunk venni, ezt jelzi az emelkedő trend. Fordított esetben, amikor az arany-ezüst ráta esik, akkor 1 uncia aranyon kevesebb ezüstöt tudunk vásárolni.

Milyen következtetéseket lehet levonni az arany-ezüst ráta értékéből?

Értelemszerűen csak a szélső értékek esetében vonhatunk le következtetéseket, azaz a szélső értékeken kapunk jelzéseket:

• Ha alacsony az arany-ezüst ráta, vizsgálnunk kell az arany és ezüst grafikonját is. Ha például azt látjuk, hogy az alacsony ezüst-ráta az emelkedő ezüst árfolyam miatt alakult ki, akkor ez jelezheti azt, hogy az ezüst ára túlvett. Ugyanis előbb utóbb a kínálati oldal is alkalmazkodik az ezüst magas árához, így az ezüst ára csökkenni fog.  Alacsony arany-ezüst ráta kialakulhat úgy is, hogy az arany ára esik, közben az ezüst ára nem változik. Ebben az esetben pedig a csökkenő aranyár a kitermelést teheti gazdaságtalanná, így a kínálat ehhez alkalmazkodhat idővel.
• Magas arany-ezüst ráta értékelés során is vizsgálni kell azt, hogy mi történik az arany és ezüst piacán. Általában a magas érték az arany növekvő árát jelzi, ami a keresleti oldallal függ össze (befektetői célokra felhasznált arany). Ebben az esetben az ezüst olcsóbb az aranyhoz képeset. Az arany-ezüst ráta segíthet tehát értékelni az arany és ezüst piacát. Azzal, hogy az arany árát az ezüsthöz, vagy az ezüst árát az aranyhoz viszonyítjuk, kiküszöböljük a dollár árfolyam változás hatásait, így pedig túladott és túlvett pontokat találhatunk. Fontos látni azt is, hogy az arany ezüst rátában érdemi változások hónapok alatt alakulnak ki, mivel a kínálat (tehát a bányák reagálása) változás hatása az arany és ezüst piacán hónapok múlva érződik.

Összegezzük végül, hogy mire használható a fenti összefüggés. Egyrészt kockázatmentes hozam elérésére nem alkalmas a fenti módszer. Ugyanakkor ha az ezüst és arany piacán kereskedünk, akkor célszerű lehet vizsgálni az arany-ezüst rátát, mert jobban láthatjuk, hogy melyik nemesfém van épp túlvett, vagy túladott állapotban. Ne vonjunk le téves következtetéseket sem, azaz bár az elmúlt 30 évben nagyrészt a 40-80-as sávban mozgott az arany-ezüst ráta, nem törvényszerű, hogy a jövőben is így lesz. Hosszú távon kialakulhatnak olyan helyzetek, melyek a fenti sáv eltolódását eredményezik. Például egyre inkább csökken az arany kínálat, egyre nehezebb lesz kibányászni az aranyat, a kitermelési költségek nőnek, míg az ezüst továbbra is könnyen kibányászható lesz. Vagy a jövőben olyan termékeket gyártanak, értékesítenek nagy tömegben, melynek előállításához sok ezüstre van szükség, ami az ezüst keresleti oldalát növelheti. Tehát történhetnek olyan fundamentális változások, melyek miatt a fenti sávból kimozdul az arany ezüst arány.