Az ESG csökkenti a pénzügyi társaságok kockázatait?

Cikkünkben egy újabb ESG-vizsgálat részleteiről számolunk be, mely kifejezetten az Egyesült Államok részvénypiacán elérhető pénzügyi társaságokra fókuszált. A vizsgálatban az ESG lehetséges előnyeit kutatták. Témáink:

• Mire jó az ESG?
• Az ESG és a kockázat
• Az ESG és a csökkenő kockázat

Mire jó az ESG?

Az ESG a környezettudatos, a fenntartható, a vállalatirányításban morális kérdéseket is figyelembe vevő értékmérőt jelöl, mely alapján besoroljuk a vállalatokat. A kezdeményezés fő célja, hogy a tőke olyan iparágba áramoljon, melyek a fenti tényezőket figyelembe véve működnek, így a jövő egy jobb, igazságosabb, tisztább világ irányába mutat. Ezen elérendő célokat azonban a realitások beárnyékolják:

• Nincs egységes ESG minősítő rendszer, sőt manipulálják a minősítéseket, lásd itt.
• A greenium, azaz az ESG részvények prémiuma nem pozitív, sok vizsgálatban negatív (alulteljesítenek a részvények), lásd itt.
• Az ESG ellenpárja, a bűn részvények (sin stock, anti-ESG stock) felülteljesítenek.
• A túlzásba vitt társadalmi felelősségvállalás ronthatja a tőkeallokációt, és ezzel együtt a társaság hosszú távú növekedési lehetőségeit, lásd itt.
• Az ESG előnyeinek jelentős része a vállalat vezetőinél csapódik le, az esetleges kockázatok és költségek pedig a részvényeseket, befektetőket terhelik, lásd itt.
• Az ESG pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatása vegyes képet mutat, de  vállalat által elkövetett csalások, manipulációk előfordulására negatívan hat az ESG, lásd itt.
• Az ESG törekvések gyakran greenwashing-ben végződnek, lásd itt.

Az ESG és a kockázat

Ha az ismert eszközárazás modellekből (például CAPM) indulunk ki, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a befektetési eszközökkel elérhető hozam jelentős részére a kockázat ad magyarázatot. A CAPM esetében a béta (a részvény tőzsdeindexhez mért kockázata) adja a kockázatmérés alapját, de olyan mutatókkal is, mint a szórás (átlagtól való eltérés), mérhetjük a kockázatot. Eszerint az amerikai tőzsdeindexnek 15 százalékos a szórása, azaz a múltbeli átlaghozam az esetek 66 százalékában a -15% és a +15 százalék tartományában szóródott, míg az esetek 95 százalékában az éves hozam -30% és +30% között szóródott (normális eloszlást feltételezve, magyarázat itt).

Ezt a kockázatot nevezzük szisztematikus kockázatnak, mely gyakorlatilag minden tőzsdei társaság árfolyamát meghatározó tényező, de ezen felül a tőzsdei társaságoknak egyedi, vállalatspecifikus, nem szisztematikus kockázata is van (idiosyncratic risk). Ezen kockázati elem beépülése eredményezi azt, hogy egyetlen vagy kevés elemszámú részvényből álló portfólió kockázata nagyobb, ahogy ez az alábbi képen is látható. Minél jobban haladunk a nagyobb elemszámú portfólió felé, annál inkább megközelítjük a piaci kockázatot (15%).

A nem szisztematikus kockázat tehát egy fontos, jelentős eleme az egyedi részvényekkel elérhető hozamnak, figyelembe véve azt a szabályt, hogy a kockázat és a hozam között pozitív a kapcsolat, azaz a magasabb kockázat vállalása biztosítja a magasabb hozam lehetőségét.

Ugyanakkor a pénzügyi társaságok részvényei a fentiek tekintetében sajátosan viselkednek. Amíg ugyanis egy nem pénzügyi társaság esetében a felmerülő nem szisztematikus kockázat csak egyetlen társaságra gyakorol hatást, addig a pénzügyi szektorban a kockázat tovább terjed. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy pénzügyi társaság csődje a teljes pénzügyi iparágra tovább terjed, és nem korlátozódik egyetlen társaság részvényére. Láthattunk erre a közelmúltban példát az amerikai bankcsődök időszakában.

Az ESG és a csökkenő kockázat?

Bár fentebb beszéltünk arról, hogy az eddigi vizsgálatok azt mutatják, az ESG nem a hozamról szól, és számos vizsgálat a csökkenő kockázatot sem tudja kimutatni az ESG-vel összefüggésben, ugyanakkor a témával kapcsolatos új vizsgálat szerint a pénzügyi szektorban az ESG csökkenti a kockázatot.

Az ESG Performance and Stock Risk in U.S. Financial Firms cím alatti tanulmányban 3360 amerikai pénzügyi társaság adatait vizsgálták meg 2014-2020 közötti időszakon. Az ESG-minősítések alapját a Morningstar Sustainalytics mutatója adta. Ahogy az alábbi táblázatból kiderül, a pénzügyi vállalkozások körében az ESG minősítés és a kockázat között negatív a kapcsolat. Ez megfigyelhető a szisztematikus és a nem szisztematikus kockázatok esetében is.

Összegezve a fentieket, azt láthatjuk, hogy a pénzügyi társaságok esetében az egyedi, vállalatspecifikus kockázatok könnyedén átterjednek a teljes szektorra. Ez alapvetően nem jellemző más iparágak esetében. Ugyanakkor a magasabb ESG-minősítés a fenti hatásokat mérsékelni tudja, és a magasabb ESG-pontszám alacsonyabb kockázatot jelent. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a potenciálisan magas hozam lehetősége akkor keletkezik, ha a kockázat magas.