Érdemes a politikusok ügyletkötéseit követni a tőzsdén?

A politikusok munkájuk során számos nem publikus információ birtokába jutnak. A fejlett országokban hosszú ideje vita tárgya, hogy a politikusok köthessenek részvényügyleteket a megbízatásuk idején vagy nem. A témával kapcsolatos új tanulmány a fenti kérdéskört egészíti ki azzal, hogy kimutatta a politikusok ügyletkötéseikkel többlethozamot tudnak kinyerni a piacból bizonyos körülmények között. Felmerülhet befektetőként az a gondolat, hogy a politikusok részvényügyletei rejtett információt hordoznak, azaz felhasználhatók indikátorként. Témáink:

• Vásárolhatnak a politikusok részvényeket?
• A rénszarvasok vagy a politikusok jobb befektetők?
• A gazdasági bizonytalanság jó előrejelző

Vásárolhatnak a politikusok részvényeket?

Alapvetően két választ adhatunk a fenti kérdésre, azaz igen, a politikusoknak ugyanolyan joga van részvényeket vásárolni, mint bárki másnak. Ugyanakkor a másik oldal képviselői azt mondják, hogy a vállaltok vezetőihez hasonlóan, a politikusok is nagyon sok belső (törvényalkotás), nem publikus információhoz hozzáférhetnek, így korlátozni kellene (ahogy a vállalatvezetők esetében is vannak korlátozások) a részvénypiaci ügyletkötéseiket. A fenti kérdésben eltérő állásponton vannak a fejlett országok, de az Egyesült Államokban STOCK (Stop Trading on Congressional Knowledge) Act néven 2012 óta hatályban van egy törvény, mely ugyan nem tiltja meg a kereskedést, de a törvénytelen (bennfentes információkon) ügyletkötés tiltása mellett az ügyletkötések nyilvánosságra-hozatala helyet kapott benne. Külön érdekessége a dolognak, hogy a fenti törvény alapján eddig egyetlen politikust sem vádoltak meg, annak ellenére, hogy 2020-ban a média a kongresszusi bennfentes kereskedési botránytól volt hangos, és erős bizonyítékok vannak arra, hogy a képviselők a koronavírussal kapcsolatos nem publikus információkat felhasználták. Például egyes politikusok mindenki mást megelőzve fektettek hydroxychloroquine-t gyártó cégekbe (később kiderült, hogy nem hatásos a COVID ellen), de több politikusról is kiderült, hogy miközben azt kommunikálták választópolgáraik felé, hogy „minden rendben lesz”, addig aktívan adták el a részvényeiket még a tőzsdei összeomlás előtt, további részletek itt.

A fenti bizonyítékon túl a múltbeli adatokban is elmerülhetünk, és megnézhetjük mennyire gyakori, hogy a politikusok kihasználják helyzeti előnyüket, és adhat-e ez bármiféle támpontot az egyéni befektetőnek. Nézzük a témával kapcsolatos vizsgálatokat.

A rénszarvasok vagy a politikusok jobb befektetők?

A témával kapcsolatos egyik vizsgálatról már én is beszámoltam nektek. Ebben a rénszarvasok (ők szemléltették a véletlenszerűen generált ügyletkötést), a profi elemzők és az Egyesült Államok 100 szenátorának, 435 képviselőjének részvényügyleteit vizsgálták meg. Ismerve a vakmajom-portfóliók problémáját, semmi meglepő nincs abban, hogy a rénszarvasok jól teljesítettek, ami viszont érdekes, hogy a  szenátorok által megvásárolt részvények felül-, az általuk eladott részvények alulteljesítették az amerikai tőzsdeindexet a következő 3-6 hónapban, lásd alábbi képen.

forrás: Senators vs Santa’s Reindeer..

Ziobrowski 2004-es tanulmányában 1993-1998 közötti adatokon nézte meg azoknak a portfólióknak a teljesítményét, melyet az amerikai szenátorok vételi és eladási tranzakció alapján állított össze. Ezek a portfólió havonta 97 bázisponttal, azaz közel 1 százalékponttal teljesítették felül a tőzsdeindexet, azaz az éves hozama a portfólióknak közel a duplája volt, mint a tőzsdeindexnek.

Későbbi vizsgálat, melyet Karadas 2019-ben készített 2004-2010 közötti időszakon zajlott. Ennek eredménye az lett, hogy a kongresszusi tagok részvényügyletei évi 20 százalékos felülteljesítést eredményezett. A Republikánus Párt képviselőinek ügyletkötéseiből összerakott portfóliók évi 35 százalékos felülteljesítést eredményeztek.

Eggers és Hainmueller más megközelítést alkalmazott, és nem a tőzsdeindexhez viszonyította az ügyletkötéseket, hanem abnormális hozamot keresett (FF háromfaktoros, és négyfaktoros Carhart modellhez viszonyítva, lásd itt).

Ezekben a vizsgálatokban azonban már nem tudták kimutatni a többlethozamot, sőt 2003-2008 közötti időszakon a kongresszus tagjai évi 2-3 százalékponttal alulteljesítették a tőzsdeindexet. További vizsgálatok (Hall 2017) arra is rámutattak, hogy a politikusok részvénypiaci felülteljesítése nem bizonyítja azt, hogy bennfentes információkkal értek el eredményeket.

Illetve a témával kapcsolatos új vizsgálat arra is rámutatott, hogy a politikusok ügyletkötései és a gazdasági bizonytalanságot jelző indikátorok között van összefüggés.

A gazdasági bizonytalanság jó előrejelző

A gazdasági bizonytalanságot mérő, ún. EPU index (Economic Policy Uncertainty, itt beszéltünk róla) összefüggésbe hozható a részvénypiacokkal. Baker 2016-os vizsgálatában kimutatta, hogy az EPU index 1 százalékos növekedése 0,43 százalékkal növeli a részvénypiaci opciókban árazott volatilitást, és különösen azon cégeknél figyelhető meg a hatás, melyek tevékenységei érzékenyek az állami költekezésben bekövetkező gazdaságpolitikai fordulatokra. A Congressional Stock Trades and Economic Policy Uncertainty cím alatti vizsgált pedig 2014-2022 közötti időszakon tekintette át az amerikai képviselők és szenátorok 30.252 részvénytranzakcióját, és az adatokat szétválasztották az EPU index szerint, azaz külön vizsgálták azokat az időszakokat, amikor az EPU index alapján bennfentes információ nélkül is arra juthatunk, hogy kedvező vagy kedvezőtlen időszak következik a részvényvásárlás szempontjából. Ezekből az derül ki, hogy a politikusok vételi ügyleteinek rövid távú abnormális hozama nagyon erős korrelációban van az EPU indexszel. Az eladási tranzakciók esetében ugyanakkor nem lehet kimutatni összefüggést az EPU indexszel. A szerzők megállapítása szerint, ezek az adatok arra utalnak, hogy a politikusok információs előnyhöz jutnak, és pontosan azokban az időszakokban választják ki a felülteljesítő részvényeket, amikor egyébként nagy a piacon a bizonytalanság (magas EPU index). Tehát az ilyen helyzeteknek sokkal inkább elriasztania kellene a politikusokat az ügyletkötéstől, illetve nem kellene magas abnormális hozamokat kimutatnunk ezekben az esetekbe.

Az alábbi képen jól látható például, hogy van kapcsolat az EPU index (kék) és a politikusok ügyletkötései (sárga) között.

forrás Congressional Stock Trades..

A fenti vizsgálatok tehát arra utalnak, hogy nemcsak a cégvezetők nyilvánosan közzétett részvényügyletei, hanem a politikusok részvényügyletei is hasznos indikátorai lehetnek a részvénypiacon kereskedőknek. A politikusok ügyletkötéseit ugyanolyan adatbázisokban találjuk meg (lásd itt), mint a cégvezetők ügyletkötéseit (lásd itt).