Felülteljesít a befektetői hangulatot követő stratégia a tőzsdén?

A befektetői hangulat követését, az ehhez köthető időzítésen alapuló stratégiáknak széles körét használják tőzsdei kereskedők. Nagyon sok esetben azonban az a probléma ezekkel a jelzésekkel, hogy a kereskedési költségeket figyelembe véve nem lehet érdemi többlethozamot kinyerni, a stratégia elveszíti előrejelző képességét. Ugyanakkor a témával kapcsolatban nemrég megjelent vizsgálat a kereskedési költségeket figyelembe véve is eredményes stratégiát tudott összerakni a befektető hangulat követésére alapozva. Témáink:

• Mit tudunk a befektetői hangulatról?
• Miért tartjuk fontosnak a gyorsjelentéseket?
• A befektetői hangulat és a gyorsjelentések utáni hozamok

Mit tudunk a befektetői hangulatról?

A befektetői hangulat mérésének alapvetően három módszere van. Ezek közül a legismertebbek a megkérdezésen alapuló felmérések, mint például az AAII heti rendszerességgel közzétett felmérése, de hasonló elveken működik az Investor Intelligence által mért befektetői hangulat. Ezek a felmérések jellemzően kontraindikátorként használhatók, azaz ha a piacon extrém optimizmus uralkodik, akkor a következő időszak átlaghozamai alacsonyabbak, míg extrém pesszimizmus esetén a következő hónapokban magasabb átlaghozamok figyelhetők meg (részletek itt). A felméréseken túl léteznek olyan összefüggések, melyek piaci adatokból mérik a befektetői hangulatot. Ilyen például a VIX, a put/call ráta, a short interest. Ezekhez is hozzá tudunk tenni néhány vizsgálatot, melyek a hasznosságukat erősítik meg.

A harmadik kategóriába tartozó indikátorok a természetes nyelvfeldolgozás módszereinek térnyerésével terjedtek el. Ezek lényege, hogy különböző NLP (Natural Language Processing, lásd itt) módszerekkel hírek ezreit vizsgáljuk meg, és ezek alapján formálunk véleményt a befektetői hangulatról. Ebben az esetben is indikátor formájában kapja a befektető az információkat. Jó példája ennek a megoldásnak a Thomson Reuters MarketPsych Indices (TRMI), melynek pontosságát, hasznosságát több korábbi vizsgálat is megerősítette (Michaelides és szerzőtársai [2015] és Cao és szerzőtársai [2022], Vamosssy [2021]).

Bár önmagában a TRMI jövőre vonatkozó előrejelzésével kapcsolatban is rendelkezésünkre állnak vizsgálatok, a következőkben tárgyalásra kerülő anyag a TRMI és a gyorsjelentések közötti kapcsolatot vizsgálata, és a gyorsjelentésekhez köthető időzítési módszert építettek fel.

Miért tartjuk fontosnak a gyorsjelentéseket?

A gyorsjelentésekhez nagyon sok kereskedési stratégia köthető. A technikai elemzést alkalmazó befektetők is különböző alakzatokat (BES, GES, earnings flag, lásd itt) kötnek ezekhez az időpontokhoz, de fundamentálisan vizsgálva is fontos helyzetekről beszélhetünk, hiszen új információk közzétételének időpontja a gyorsjelentés, és ezek az információk késve épülnek be az árakba (lásd PEAD-hatás). A fentieken túl számos korábbi vizsgálat megállapította, hogy a gyorsjelentések nyelvezetének változása, bizonyos szavak előfordulási gyakorisága előrejelző értékkel bír. Arról is beszámoltam a nyáron, hogy a fejlett nyelvi modellek (Bert pénzügyi változása) jelzéseire is tudtak felülteljesítő stratégiát építeni, ahogy arról is beszéltünk, hogy az iparágon belül a vezető cégek gyorsjelentései és a kisebb iparági cégek gyorsjelentései között korreláció van. A fenti vizsgálati halmaz tehát sokkal inkább arra utal, hogy bár elméletileg arra számítunk, hogy a közzétett információ gyorsan beépül (lásd hatékony piacok elmélete), de a valóságban az információ napok, hetek alatt épül be a részvények árába, mely kihasználható helyzeteket eredményez (a kereskedési költségek miatt sokszor csak elméletben).

A befektetői hangulat és a gyorsjelentések utáni hozamok

A Investment Opportunities Offered by Investor Emotions cím alatti anyagban 1998-2017 közötti időszakon az amerikai részvények körében végeztek vizsgálatot a TRMI adatbázisát felhasználva. Ahogy fentebb már utaltam rá, a TRMI a befektetői hangulat mérésére használható index, mely 50.000 hírportál híreinek figyelésével, elemzésével fejezi ki a befektetői hangulat változását.

Egy szintén idei vizsgálatból (Bird és szerzőtársai [2023a]) tudjuk, hogy a gyorsjelentések során közzétett információkra a befektetők aszerint reagálnak, hogy a közzététel előtt milyen befektetői hangulat uralkodott. Ez ebben a helyzetben azt eredményezi, hogy a pozitív hangulatot követő jó hírekre visszafogottan reagálnak a szereplők, ahogy a negatív hangulatot követő negatív hírekre is visszafogott reakciók érkeznek. A stratégiák általános elve a fentiek miatt így nézne ki:

• Vásárold meg a társaság részvényeit, ha jó híreket tett közzé a társaság, miközben a hangulat a társasággal kapcsolatban alacsony (pesszimisták a befektetők).
• Shortold a társaság részvényeit, ha rossz híreket tett közzé, és az előzetes negatív hangulat alacsony szinten volt (optimisták a befektetők).

Ahogy ezt már Bird és szerzőtársai [2023b] munkájából is kiderült, a kereskedési költségeknek fontos szerepe van az ilyen módszerek eredményességében. A fentiek miatt a hivatkozott kutatásban 60 napos tartási időszakkal kombinálták a módszert. A következő szabályokat követték:

• Részvényvásárlás, ha a vártnál pozitívabb gyorsjelentés érkezett, és a társasággal kapcsolatos pozitív befektetői hangulat indikátor mélyponton van. Zárjuk a pozíciót, ha a pozitív hangulatindex szórása megemelkedik. Ha pedig ez nem következik be, akkor 60 nap után zárunk.

A short oldal kialakítása a fentiekhez hasonló elven, csak a negatív hangulatindexre vonatkozóan történt. A fenti szabályhoz némi magyarázatot fűzni:

• A pozitív hangulatindex a TRMI adatbázisából a társaságra kinyert indikátor.
• Az indikátor akkor van mélyponton, ha az összes múltbeli eset legalsó negyedébe esik az aktuális érték.
• A vártnál pozitívabb gyorsjelentés az elemzői konszenzus (mediánérték) feletti eredmény közzététele.
• A hangulat változását a hangulatindex átlagtól való távolságával (szórás) mérték. Ennek több változatát is vizsgálták a tanulmányban.

Az eredményeket az alábbi táblázatban foglalhatjuk össze, elsőként a pozitív hangulatra vonatkozóan. Az index oszlopban annak a változatnak az évesített hozamait látjuk, melynél ha a stratégia jelzést ad, akkor nem a konkrét részvényt, hanem az S&P500 indexet vásároljuk meg és tartjuk 60 napig. A Benchmark oszlopban annak a stratégiának az eredményét látjuk, amelynél a hangulatot nem vesszük figyelembe, csak a gyorsjelentés pozitív/negatív meglepetését. A Lo/Hi Positive Emotions oszlopban pedig azt az esetet láthatjuk, amikor az előzetes hangulat is figyelembe lett véve (a fentebb részletezett módszer szerint).

forrás: Investment Opportunities Offered..

forrás: Investment Opportunities Offered..

A következő ábrán a legjobb változat eredményét látjuk (kék). Ebben az esetben 15 napos tartási időszakhoz és 25 százalék szórásváltozáshoz köthető az ügylet zárása.

forrás: Investment Opportunities Offered..

Természetesen az ilyen stratégiáknak jelentős a turnover rátája, így nagyon érzékenyek a kereskedési költségek változására. Az alábbi táblázatban a stratégia négy változata, és annak eredményei láthatók különböző kereskedési költségek mellett (0%, 0,5%, 1% és 1,5%). A táblázat utolsó oszlopa azt mutatja, hogy közel 6 százalékos ügyletkötési díj mellett tűnik el a stratégiával kinyerhető hozam.

forrás: Investment Opportunities Offered..

Összegezve a fentieket, egy újabb anyagot láthatunk, mely a gyorsjelentések körüli lassú információ-beépülést használja ki, figyelembe véve a befektetői hangulatot. A fentiekben nem mutattam be a módszer minden paraméterét, így a téma iránt érdeklődőknek a hivatkozott tanulmányból célszerű kiindulnia. Vegyük azt is figyelembe, hogy a rendkívül jó eredményekben szerepet játszhatnak az önkényesen megválasztott paraméterek (15 és 60 napos zárás, a szórásváltozás értéke), azaz vélhetően mintán kívüli adatokon rosszabb a stratégia eredménye. Érdemes arra is odafigyelni, hogy az elmúlt évben a fenti témában nagyon sok anyag került publikálásra. Múltbeli példák alapján arra számíthatunk, hogy a jelenség megismerését, elterjedt használatát követően csökken a kinyerhető hozam mértéke.